szeretnék segítséget kérni abban, hogy hogyan lehet egy társasházi közgyűlési határozatban vagy az SzMSz-ben foglalt döntést, ami nem pénzbehajtás, betartatni a renitens lakástulajdonossal?
konkrét eset: tulajdonos kért hozzájárulást az ablakai kicseréléshez gerébtokos dupla faablakokról sima műanyagra. A ház toszkán villa kinézetű, területi műemléki védelem van, maga a Th nem minősül műemléknek, az eredeti ablakok félkörívesek, kívül zsalugáterrel. A tulajdonosok nem hagyták jóvá a cserét, mert műanyagból nem lehet megcsinálni az eredeti vastagságot és az ívet sem, vagyis érinti a Th homlokzati képét, és határozatban leírta, hogy milyen cserét lehet csinálni (790/1000). Ennek ellenére kicserélte az ablakokat, kibontotta a zsalugátertokot (és kidobta) majd utána elment megtámadni a határozatot. Ennek most lett jogerős az elutaítása 2.fokon, tehát a Th határozata érvényes. Tulaj később úgy döntött, hogy nem költözik be, a lakást eladta. Az új tulaj nem akarja visszacsináltatni. Anno, amikor kibontották a zsalutokot, az építésügyi hatóságnak beadtunk egy panaszt, hogy engedély nélküli bontást végzett, de nem foglalkoztak az üggyel, mondván, hogy ez nem építési engedély köteles tevékenység....
kérdéseim:
- milyen jogszerű lehetőségeink vannak az eredeti állapot visszaállítására?
- tényleg jogos, ha a hatóság azért nem foglalkozik a bontással, mert az építéshez nem kellene engedély?
- közös vagy magán tulajdon a homlokzati nyílászáró ha az AO egyáltalán nem sorolja egyik alatt sem?
- általánosságban hogyan lehet jogszerűen kényszeríteni a tulajdonost a határozatok végrehajtására, ha nem pénztartozás behajtása a kérdés?