Osztatlan közös vagy társasház?

Megegyezni bárhogy lehet.
Ha nem, majd dönt a bíróság, ha valaki odaviszi az ügyet.
De mi lehet a kérdés?

Most még nincs semmi lekeritve a hát inkáb csak skicc vannak rajta nm ek megadva de az nem az udvarra hanem a ház belsejére irányul.Én aszt ajánlotam neki hogy ugy csináljuk meg a lekeritést hogy a meg marat telek részt amit amugy elveszitenék kb 120 nm vagy fizzese ki vagy valami hasonlo..

A vázrajz mennyire méretarányos? Lehet hivatkozási alap, vagy tényleg csa kegy skicc, hogy "kb" merre húzódjon a kerítés?

Jól értem, hogy most nincs még semmi lekerítve?

Ha nincs, akkor én a helyedben a nekem kedvezőbb szerint keríteném le, aztán - ha jog szerint akar eljárni - pereskedjen a másik fél.

Igen de a megálapodás nem határoz pontosan.Ami a váz rajz ban van telek nagyság és ami szoban levan írva az 2 kulömbözö méretet mutat.A váz rajzszerint keritem le magam akkor kb 120 nm veszitek.(Eladásra kerulne sor és én ugy érzem hogy ugy adjál el az én tulajdonomat hogy én abbol semmiben nem részesulök.
A megálapodás az elözö 2 tulaj készutette mi csupán jogutodok vagyunk.

Hamika,

„Ez egy 2 lakásos társasház ahol készult egy telek megosztás.”

Tehát egy megállapodás, amit minden fél aláírásával elfogadott?

Üdv.Mindenkinek.
Megprobálom minnél keveseb hibával és érthetöen le irni a dolgokat.
Ez egy 2 lakásos társasház ahol készult egy telek megosztás.A telekmegosztásban nem szerepelnek pontos számal meghatározot arányok csupán anyi hogy a telekhányadnak meg felelöen kell leválasztani magunkat.Készult ehez 1 vázrajz is ahol megvan jelölve hogy honnan kellene leválaszuk magunkat,de ezen a rajzon sincs semien pontos adat pl hogy a kaputol hány méter befele az enyém csupán anyi van feltuntetve pontosan hogy a szomszédnak 2 méteres autobejáratot kell bisztositani.A másik probléma meg az lenne hogy ha a vázrajz szerint keritem el magam akkor nekem kevesebb nm lenne mint amenyi kellene hogy legyen.A szomszéd elbontotta a padlás feljáromat is ami közös tulajdon eddig nem épitet ujat illetve hátra már épitkezett is.Erösködik higy a hibás megosztás alapján keritsem le magam.Nem tudom hogy pontosan mit is kellene ezesetben csináljak kiskoru nevén van az ingatlan.

1. A jognyilatkozat nem vonható vissza, ha megtévesztéssel csikarták ki belőle, akkor a bírósághoz fordulhatsz, a nyilatkozat érvénytelenítése céljából.
2. A szomszédoknak nem kel hozzáájárulnia egy építési engedélyhez, nekik mindössze fellebbezési joguk lesz, amellyel vagy élnek, vagy nem. Általános tévhit, mely szerint azért kilincselnek a szomszédoknál az építettők, hogy engedélyt kaphassanak. A valóság az, hogy a fellebbezési jogról történő lemondást tartalmazó jognyialtkozatot kérik, hogy ne kelljen kivárniuk a 15 napot, míg egy határozat jogerőre emelkedik.

Üdv mindenkinek!

Kissé bonyolult és összetetett dologról lenne szó, remélem tud valaki segíteni a problémámban. Elnézést, ha kissé hosszúra sikerül a mondandóm.
Nos, májusban költöztünk egy 7 lakásos társasházba, ahol lennt lakik(velünk együtt) 3 család, fennt 4 család.
Már eleve úgy vettük meg ezt a lakást, hogy a fenntiek kialakíthatják maguknak a tetőteret(ami a lakásukból nyílna), mi alsók pedig igazságosan eloszthatjuk a kertet magunk között, de voltunk olyan "gavallérok", hogy felajánlottunk számunkra egy kis közös részt is a kert hátsó részében.
Nyár közepén "előbújtak" azzal a kérésükkel, hogy akkor írjunk már alá egy-egy papírt a tetőtéri beépítésükkel kapcsolatban, egyedül én tartottam vissza az aláírásomat azzal a feltétellel, hogy akkor számomra is legyenek szívesek aláírni, hogy lekeríthetem(az amúgy L-alakú, konyhaablakomtól a garázsomig) terjedő kertrészt, melyet az említett részektől kezdve egy kiskapuval zárnánk le a körbejárhatóüság miatt(azt állították, hogy erre minden társasháznál szükség van). Hangsúlyozom, hogy ezt is mi ajánlottuk fel.
Illetőleg azt is kérelmeztem tőlük, hogy hamár lekerítjük a területet, szeretném ott tartani a kistestű kutyámat, aki így ezzel az elkeríthetőséggel megoldva senkit nem zavarna, nem veszélyeztetne.
Belementek, de közölték, hogy nem kell papírt írnunk, ez magától értetődő dolog.
Most ott tart az ügy, ha le merjük keríteni az említett részt, illetve, ha oda merem vinni a kutyámat, akkor feljelentenek, viszont nekik van egy általunk aláírt papírjuk.
Szó szerint meg lettünk fenyegetve.

Kérdésem: mennyire reális így az általuk vetített dolog? Visszovonhatom-e az aláírásomat, ha ezek a dolgok több tanú füle-hallatára zajlottak?
Egyébként időközben hallottam egy olyan fülest, ha a környező szomszédok nem írják alá a papírjukat, soha az életben nem építhetik be a tetőterüket. Valós ez??

Elnézést a hosszú monológért, remélem tud valaki számomra segítséget adni.

Ha az Alapító Okirat így rendelkezik, akkor lehet 2/3.

OK. Leesett. Használat joga elkülöníthető, de "albetétesíteni" társasház nélkül nem lehet. Ez így igaz. Elkerülte a figyelmemet, hogy a bejegyeztetés lett volna az alapcél.
Már megint igazad volt. ;)

Ne keresd! Te idézted: „A nyilvántartási térképen illetve a tulajdoni lapon nem kerül feltüntetésre,”
Ez a lényeg.

Használati megosztás

Osztatlan közös tulajdonjogú, azaz a Földhivatalnál egy helyrajzi számon szereplő lakóingatlan esetén kell elkészíteni, ezt az ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást. Az okirat a földrészleten belül az egyes tulajdonosok kizárólagos, illetve közös használatában levő területrészeket különíti el.
Hitelfelvétel esetén a használati megállapodás megléte nélkül, az ingatlanra bejegyzett összes tulajdonost be kell vonni a hitelügyletbe.„

Földrészlet használatával kapcsolatos vázrajzok

A földrészlet határát nem érintő, a földrészlet használati viszonyait vagy felhasználási módját módosító vázrajzok.
Használati megosztás

Osztatlan közös tulajdonban lévő földrészletek esetén készíttethető vázrajz, amely a földrészleten belül az egyes tulajdonosok használatában lévő területrészeket különíti el. Az egyes területrészeket római számokkal jelöli, és feltünteti azok területét, és használóját. Általában szerződések mellékleteként készíttetik, és a földhivatalba a szerződés mellékleteként leadhatja a jogi képviselő. A nyilvántartási térképen illetve a tulajdoni lapon nem kerül feltüntetésre, de mint a szerződés melléklete rögzíti, hogy melyik tulajdonos melyik területet használja.
A használati megosztáshoz nagyon hasonló az osztatlan ingatlanra vonatkozó több kezelői jog bejegyzésére vonatkozó vázrajz, ami az állami ingatlanok kezelőit tünteti fel. Ez a vázrajz alapja a tulajdoni lapon történő bejegyzésnek is.
Hasonló jellegű még a földhasználati jog bejegyzésére szolgáló változási vázrajz is, ami az épületkiemelésekkel kapcsolatban készíthető, ha az önálló épülethez földhasználati jog is tartozik.”

Egyelőre ennyit találtam a témában, pontos jogszabályhelyeket még keresem.

„Úgy hívják, hogy használati megosztás, és ingatlannyilván tartási fogalom. ”
Lehet.
De az meg biztos, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvényben a "hazsnálati megosztás" kifejezés nem szerepel. Sőt, a "megoszt" sem. A végrehajtási rendelet sem ír használati megosztásról, sem a bejegyezhető adatok és jogok, sem a feljegyezhető tények között.

Az alapító okirat módosításához az összes tulajdonos beleegyezésére szükség van általában. Mondjuk épp a közös tulajdon értékesítéséhez a Thtv. szerint elegendő a 4/5, de egyrészt az alapító okirat által garantált használati jog megszüntetése már nem ide tartozik, másrészt ezt a 4/5-t sem ismerik el a földhivatalok, mert az Inytv. pedig valamennyi tulajdonos hozzájárulását követeli meg. Ezzel együtt nem tartom túl jó megoldásnak ezt a használati jogos rendezést.
Természetesen a biztois válaszhoz azonban az alapító okirat pontos ismeretére lenne szükség.

Sziasztok!
Nekem is padlásos kérdésem volna... Új építésű társasházba költöztünk, legfelső (3.) emeletre. A fenti lakásokhoz tartozik padlástér, melyekre tetőtéri ablakokat szereltek fel, és úgy vettük meg, hogy saját magunknak alakítsuk ki benne a lakást, vagy a kivitelező is elkészíti szép összegért cserében. Ha nem lenne egyéertelmű, minden felső emeleti lakásból külön van feljáró az adott lakás feletti tetőtérhez.
Az alapító okiratban ezek a terek közös tulajdonnak minősülnek, melyeket a mindenkori tulajdonos ingyenes használatába enged a közösség.
Kérdésem, mi van, ha a többi lakó mást gondol, és az alapító okirat megváltozik (ők ugye elvileg többségbe tudnak kerülni).
Ugyan magában az alapárban nem fizettük meg konkrétan a tetőtéri részt, de magasabb négyzetméter árat fizettünk, és nem kevés pénzünk fekjszik a felső szintek kialakításában.
Mit gondoltok, pl. közös költséget, fűtési előleget kéne -e fizetnünk rá? (A ház biztosítása vonatkozik ezekre a területekre is, fele nagyságrendben, hasonlóan mint a tárolók és garázs.)
Vagy milyen megoldással tudnánk rendezni ezt a helyzetet. Félünk attól, ha bármiért az alsóbb szinten lakók módosítani szeretnék a helyzetet, akkor nem szeretnénk anyagilag sem rosszul járni. Illetve valaki azt jósolta, később ha el szeretnénk adni, vagy felújításhoz hitelt igényelni, csak az alsó alapterület számítana.
Köszi a hozzászólásokat.

Úgy hívják, hogy használati megosztás, és ingatlannyilvántartási fogalom. Ugyanúgy van geodéziai mellékelete, mint egy tényleges megosztrásnak, csak a társasházak mintájára a helyrajzi szám alátörése nem számmal, hanem betűvel történik. Ugyanakkor nincsenek meg azok az előnyei, mint egy társasháznak lenne, mint pl az elővásárlási jog alóli mentesség. A használati megosztás csak az abban megállapodó tulajdonosok között érvényes, új tulajdonos esetén új szerződést kell kötni.

Ez nem lehetséges. Az viszont igen, hogy társasházzá alakítjátok az ingatlant, de - mivel hat lakásnál kevesebből áll - nem hozzátok létre a társasház szervezetét (nem fogadtok el szmsz-t, nem választatok közös képviselőt, nem állapítatok meg közös költséget, stb.).

Nos, újabb fordulatot vett a történet...

Ugye ott hagytuk abba, hogy jött az új szomszéd, és az osztatlan közös, de használati szerződéssel megosztott két házra kitalálta, hogy csináljunk társasházat. Rendben.

Ma reggel viszont azzal állt elő, hogy nem kell az, hanem csak úgy simán albetétesítsük a két családi házat a hozzájuk tartozó telerkésszel.

Utánaolvastam, és nem magyon találtam ilyen megoldást. Van ennek értelme?

(Egyébként se leszek vele túl jóba, azt már látom, mert minden áldott nap reggeltől délig égeti az avart az orrunk alá...)

Ez igaz. Viszont így még mindig ott van a levegőben, hogy ha tulajdonközösség megszüntetésére -árverés útján - is sor kerül, akkor kiteszik a mamátr is, osztán lehet neki is lakást szerezni.

„Lehet még neki kéne fizetnie nekem :-) ???”

Azt talán nem, de nem jön jól ki a dologból. Ja és a javaslatomat csak majd aztután valósítsd, meg miután a vagyonközösség is megszünik. Így kevesebbet ér és az neked előnyös. Nagyon csökkenti az értékét a telek lerendezetlendége ill. a már tárgyalt közös közmű. Így egy potenciális vevő nem sokat ad érte !

Hu , itt már nagyon belementünk a dolgokba. Én azt hittem, lehet naiv vagyok hogy ez egyszerübb lesz: van egy házrész, aminek a felét követelheti, sőt követeli is. A kisasszony el van szálva, mert ő 5 milláról álmodik. Végül is engem ugy érdekelne a dolog, nem alakitunk át semmit, és igy mennyit érhet??
Mennyire becsülnék fel igy?? Na akkor a fele az övé, de ugye ott van rajta még a hitel.
Pestmegyében egy kis faluban van. És ahogy mondtam még tarozás is van rajta. Kb 80m2
Lehet még neki kéne fizetnie nekem :-) ???

A magánjogi szerződéssel az a baj, hogy az csak a szerződő felekre érvényes. Már pedig a válás után a szerződő felek és a használni vágyók személyében változás fog beállni (vagy állhat be). Az egyedüli jó megoldásnak azt látom, hogy ha a két lakás teljes műszaki szétválasztása megtörténik. Vélhetőleg az engedélyes tervek is ezt tartalmazták. A nagy közösködésből (hogy ne mondjam közös ülésből) hosszú távon csak problémák lehetnek.

„az első házból van átvezetve a viz,villany és a fűtés is. se villany, se vizóránk”.

Ez az első kettőánél nem probléma, majd "fillérekért" megoldható.

Egy hitelesített vízóra max. 5 eft, egy egyfázisú árammérő szintén ennyi, ezeket némi műszaki ismerettel sk. bárki megcsinálhatja, ha nem, szerelő 10 - 10 eftért megcsinálja. A fűtés az már "gázossabb".
. A gázhoz csak 'engedélyes'szerelő nyúlhat hozzá, több előzetes engedély/terv stb. birtokában.
Ha meg simán csak a hőenergia van átvezetve - az nem mérhető.
De az elsőre : ha műszakilag megvan, csináltok egy magánjogi szerződést az elszámolásról és annyi.
Vagy a hivatalos teljes műszaki és jogi szétválasztás, ami költséges.

T. kitti333 !

„MOst válunk, mit követelhet a nejem????”

Mindent, ahogy a mohó asszonykák szokták, de ne hagydd magad !

Z.

Köszönök minden hozzásztólást!
Én eredetileg a férj voltam, csak az asszony jelszava volt lementve és igy léptem be, na aztán már ő is irt.
Szóval a közös közmü alatt azt értem hogy az első házból van átvezetve a viz,villany és a fűtés is. se villany, se vizóránk. Adóságunk van még kb 3milla és a szocpol. Lassan kezdem felfogni hogy nemhogy követelhetne pénzt az asszony, hanem majd még neki a pénztárcája bánja majd a dolgot. HIába költözi el, a hitelt még vissza kell fizetni, szerintem ha felértékelik, és önálló ház lenne érne kb 8millat, de igy????