A törvény kit véd? A bérlőt, vagy a tulajt?


MajorDomus # 2018.07.11. 20:54

A bróság !
perelj,kártéritésért!

Rituale # 2018.07.11. 20:36

A bérlőm vételi szándékkal 1M előleg letételével költözött ki az ingatlanomban. Az ügyvédnél kötött szerződés szerint 2018 június 30 ával rendeznie kell a fennmaradt összeget. Addig havi albérleti díjat fizet ami a hitelem összegével volt azonos. Nem zaklattam nem jártam ki hozzá. Novemberig utalta rendesen a megállapított összeget. Minden kulcsot átadtam Neki nálam nem maradt. Decemberben kimentem előzetes egyeztetés után szétnézni, A kapun a zár eltünt ingatlanom nyitva volt, holott még ingóságaim egy része is benne volt. A kutyái csont soványra lefogyva az udvaron szeméthegy. Próbáltak mindent megrágcsálni. A ház falán a dekort is. Állatvédők már feljelentették hivatalos szerv segítségével mentettük ki a kutyákat. A szeméthegy katasztrófális volt. A lakásba nem is próbáltam bejutni amíg fel nem tünt hogy az egyik ajtó nyitva maradt. A házat tárva nyitva hagyta, úgy hogy a kulcs a zárban volt. Bementem. A lakás feltúrva minden, a hàzban kutyaszarral szennyezett ruhák, textilek stb. Gyermekszoba bútorom eltünt könyvespolcom is. Kerti búzotom kitéve az utcára. Elhanyagoltan, rendetlenségben elmosogatlanul hagyva minden. Ami már bepenészedett. Felvételeket készítettünk róla. Napokig nem járt ott, a kutyákról sem gondoskodott. A kutamat nem szigetelte le elfagyott a vizem. Az összes csaptelepemet cserélnem kellett. A fűtés rendszerből nem engedte le a vizet megfagyott.
Felszólításokat küldtem Neki amiket figyelmen kívül hagyott. Márciusban írta kiköltözik felmondja a szerződést mert másik ingatlanba költözik. A házat be kellett zárnom új lakatott tettem fel mert nyitva hagyta. Ezt jeleztem is Neki, hogy szóljon ha megy ki a kulcs nálam adok neki. Ez sem érdekelte. Konkrétan csak raktárnak használta az ingatlanom és 6 hónap alatt lelakta.
Folyamatos egyeztetések mentek májusban júniusban. Igérgette költözik. A lefixált napon ott álltunk vártuk nem jelentkezett. Lejárt a szerződés kapott még időpontott. Beigérte elmegy. Nem vitte el a dolgait nem jelentkezett. Emasz számlát hagyott tv számlát hagyott. Viszont én is albérletben vagyok amit az általa meghiúsúlt szerződés miatt el kell hagynom s vissza kell költöznöm abba amit bérelt. Két hónapom van rá higy kijavítsam a károkat s gyerekeimmel.visszamenjek. A bérlő egyedül álló elvált férfi. Mit tehetek? Az én jogaimat ki védi?

Rituale # 2018.07.11. 20:36

A bérlőm vételi szándékkal 1M előleg letételével költözött ki az ingatlanomban. Az ügyvédnél kötött szerződés szerint 2018 június 30 ával rendeznie kell a fennmaradt összeget. Addig havi albérleti díjat fizet ami a hitelem összegével volt azonos. Nem zaklattam nem jártam ki hozzá. Novemberig utalta rendesen a megállapított összeget. Minden kulcsot átadtam Neki nálam nem maradt. Decemberben kimentem előzetes egyeztetés után szétnézni, A kapun a zár eltünt ingatlanom nyitva volt, holott még ingóságaim egy része is benne volt. A kutyái csont soványra lefogyva az udvaron szeméthegy. Próbáltak mindent megrágcsálni. A ház falán a dekort is. Állatvédők már feljelentették hivatalos szerv segítségével mentettük ki a kutyákat. A szeméthegy katasztrófális volt. A lakásba nem is próbáltam bejutni amíg fel nem tünt hogy az egyik ajtó nyitva maradt. A házat tárva nyitva hagyta, úgy hogy a kulcs a zárban volt. Bementem. A lakás feltúrva minden, a hàzban kutyaszarral szennyezett ruhák, textilek stb. Gyermekszoba bútorom eltünt könyvespolcom is. Kerti búzotom kitéve az utcára. Elhanyagoltan, rendetlenségben elmosogatlanul hagyva minden. Ami már bepenészedett. Felvételeket készítettünk róla. Napokig nem járt ott, a kutyákról sem gondoskodott. A kutamat nem szigetelte le elfagyott a vizem. Az összes csaptelepemet cserélnem kellett. A fűtés rendszerből nem engedte le a vizet megfagyott.
Felszólításokat küldtem Neki amiket figyelmen kívül hagyott. Márciusban írta kiköltözik felmondja a szerződést mert másik ingatlanba költözik. A házat be kellett zárnom új lakatott tettem fel mert nyitva hagyta. Ezt jeleztem is Neki, hogy szóljon ha megy ki a kulcs nálam adok neki. Ez sem érdekelte. Konkrétan csak raktárnak használta az ingatlanom és 6 hónap alatt lelakta.
Folyamatos egyeztetések mentek májusban júniusban. Igérgette költözik. A lefixált napon ott álltunk vártuk nem jelentkezett. Lejárt a szerződés kapott még időpontott. Beigérte elmegy. Nem vitte el a dolgait nem jelentkezett. Emasz számlát hagyott tv számlát hagyott. Viszont én is albérletben vagyok amit az általa meghiúsúlt szerződés miatt el kell hagynom s vissza kell költöznöm abba amit bérelt. Két hónapom van rá higy kijavítsam a károkat s gyerekeimmel.visszamenjek. A bérlő egyedül álló elvált férfi. Mit tehetek? Az én jogaimat ki védi?

guba # 2009.01.25. 07:59

Tisztelt Tanár Úr!

Miért nem hagyja már elsüllyedni ezt a topikot? Nem szívesen vitatkozom Önnel, mert én érzem magam rosszul, amikor egy egyetemi tanár erodálja e tisztség iránti tiszteletet egy nyilvános fórumon.

Bizonyára feltűnt Önnek, hogy én – ellentétben Önnel - érvelek és indokolok a vitában – vállalva ennek a kockázatát is – és így adom cáfolatát az Ön állításainak. Ha visszaolvassa a beírásaimat, én mindig beidéztem dőlt betűkkel az Ön hozzászólását, és utána jogszabályt hivatkozva, kommentárból idézve fejtettem ki logikus és világos ellenvéleményt. Kérdéseket tettem fel Önhöz!!
Biztos lehet ezen rést ütni, lehetne ezzel szemben érvelni is akár, csak Ön ezt nem teszi. Mit csinál helyette? Szánalmasan személyeskedik, „kutyapicsázik”, és unfair módon próbálja kiterelni a vitát arra, hogy a tulajdonosi triászból kihagytam-e a birtoklást, vagy sem. Nem tilt nekem semmit sem a büszkeségem, leginkább azt nem, hogy kimondjam valakiről, ha nem tartom etikusnak a viselkedését. Az érdemi kérdések elől persze ki lehet farolni azzal is, hogy Ön a tulajdonosi triászról beszélget, csak éppen itt nem erről van szó. De, hogy ezt a problémáját most egyszersmindenkorra megoldjam, teátrálisan elismerem, kifelejtettem a tulajdonosi részjogosítványok felsorolásánál a birtoklás jogát is említeni. Ez ugyan a magyarázatom világos és követhető logikájából szerintem semmit nem vont le, de ha mégis, akkor legyen szíves mutasson rá, hogy hol.
És természetesen tartozik még nekem a legutóbbi hozzászólásomra adandó érdemi válaszával is.
Bizonyára feltűnt Önnek én jogi vitákat folytatok itt, és nem „kutyapicsázni” járok fel ide, ha tehát jogi okfejtést nem tud kifejteni, akkor valóban korrektebb, ha befejezi a velem folytatott beszélgetést. Egy ilyen fontos embernek, mint Ön, nyilván van ettől társadalmilag sokkal hasznosabb tevékenysége is.

Grád András # 2009.01.24. 22:47

Kedves Guba!

Lehet körömszakadtáig védeni alapvetően téves gondolatokat, de nem érdemes. Egyik kiindulása az volt, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül nem jön létre tulajdonjog - ez téves, pontosabban csak a tulajdonszerzés egyes eseteire igaz.

A másik az volt, hogy a tulajdonszerzés részjogosítványai a használat, hasznosítás, rendelkezés - ez is téves, gyanúm szerint már Ön is belátta, de a jelek szerint büszkesége tiltja ennek elismerését. Ezekre tekintettel a magam részéről esetleges válaszától függetlenül befejeztem a fentiekkel kapcsolatos levelezést, sajnos a szabadidőm erősen véges, bocs!

Üdvözlettel:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

guba # 2009.01.22. 05:50

A b e j e g y z é s történik okirat alapján, nem pedig a tulajdonszerzés! És bejegyzés alapjául ilyen esetben a felek megállapodása, illetve a bíróság ítélete szolgál. Vagyis a lényeg a jelek szerint mégsem változott az új Inytv.-vel: az ingatlan-nyilvántartás csak közhitelességel tanúsítja, és nem pedig keletkezteti a tulajdonjogot! Üdv:
dr. Grád András

Ez tévedés!
Inyt. 3. § (1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek.
(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).

Nem az átruházásra vonatkozó megállapodás konstituálja ebben az esetben a tulajdonjogot, hanem a bejegyzés. Ezt jelenti a bejegyzési elv. Más kérdés, hogy létezik ing.nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés is, csak abban az esetben a tulajdonjog nem átruházáson alapszik, hanem pl. elbirtoklás, növedék, ráépítés, öröklés. A „felek megállapodása” tehát ahogy a Tanár Úr írja, önmagában nem konstituálja a tulajdonjogot ingatlanok esetében. Hogy miért éppen az átruházáson alapuló tulajdonszerzést köti a törvény a bejegyzéshez, tulajdonképpen világosan belátható. A forgalom biztonsága kívánja meg. Egy örökös azért lehet például az örökhagyó halálának pillanatában tulajdonos, mert az elhunyt már nyilván senkinek nem tudná eladni a dolgát, főleg nem többször. Az elbirtokló helyzete már hátrányosabb,mert nem szerez tulajdont a jóhiszemű ellenértékért szerzővel szemben, ha a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba nem jegyeztette be. Tehát, az ő tulajdonszerzése már csak feltételes.

...amikor van egy érvényes jogügylet (pl. szerződés), vagy törvényi rendelkezés, bírósági határozat akkor a tulajdonjog már létrejön. A különbség csak az, hogy amíg pl. a szerződés alapján nem jegyzik be az új tulajdonost, addig csak kötelmi jogi igénye van ennek érvényesítésére (ergo az elévülési időre oda kell figyelni). Amikor bejegyzi a földhivatal, akkor már az elévülés szabályai nem alkalmazhatóak, hiszen a tulajdonjog nem évül el

Ez igaz, annyi helyesbítéssel, hogy a szerződéssel még nem a tulajdonjog jön létre, az majd csak a bejegyzéssel. Éppen a bejegyzés lesz az ami által a kötelmi hatályú tulajdoni váromány tulajdonjoggá minősül át, ami viszont már dologi hatályú jog. Éppen az által lesz dologi hatályú, vagyis főszab szerint mindenkivel szemben hatályos, mert bejegyzésre került.


...szerezhet valaki ingatlan-nyilvántartáson kívül is tulajdont, és attól még tulajdonos lesz. Más kérdés, hogy nyilván neki is érdeke a bejegyzés, hiszen annak hiányában a rendelkezési jogot csak igen szűk körben tudja gyakorolni, pl. nem adhatja el stb.

dr. Grád András

Miért ne gyakorolhatná a rendelkezési jogát? Pl. az örökös, mint ing.nyilvántartáson kívül szerző, akár a hagyaték átadása előtt is megterhelheti, vagy elidegenítheti az ingatlant.
De ez a megállapítás önmagának is ellentmondó, mert ha egyszer megállapítja, hogy tulajdonos lesz, akkor már miért ne gyakorolhatná az abból folyó részjogosítványait?

nanemaaa # 2009.01.21. 21:46

Az általam említett ügyben a földhivatal egy telekhatár-rendezést vezetett át szerződés és vázrajz nélkül. A csökkent területű tulajdonos majd egy év után, véletlenül jött rá a turpisságra, mert valamihez kellett neki egy tul.lap. Akkor kezdett szaladgálni le, s fel.
Akkor tudta meg a 6 hónapos szabályt, így a szavaiddal élve b*hatta. :(

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.01.21. 20:50

Lucundus!

Én sem szeretném ismételni saját szavaimat, az Inyt. a jóhiszemű szerző fogalmi elemévé teszi azt, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez tulajdonjogot.

Úgyis mondhatnám, hogy b*hatja az az ingatlannyilvántartáson kívüli szerző, aki a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be, és őt a jóhiszemű szerző a rangsorban megelőzte.

Inytv. 5.§ (4) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben.

(zárójelben megjegyzem: csak a tulajdonszerzése időpontjában bejegyzett tulajdonossal szemben érvényesíthet)

alapjogokat sért-e

Tehát te egyszerűen figyelmen kívül hagyod azt tényt, hogy a jogok és tények bejegyzése, adatok átvezetése tárgyában hozott ingatlanügyi hatósági határozat ellen, bírósági jogorvoslati kérelemnek van helye. Ez gyakorlatilag a bejegyzés lényeges tartalmi eleme.

Nanemaaa:
A bejegyzéstől számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak. Most vagy hiszünk a közhitelességnek, vagy rohanunk az Alkotmánybírósághoz, hogy nem 5 év gondolkozási időt adnak.

Grád András # 2009.01.21. 19:15

Kedves Lucundus és Nanemaaa!

Meglepő módon többé-kevésbé konszenzusra jutottunk, és szerintem is kimutatható ellentmondás a Ket. és a Ptk. szabályozási módja között. Alkotmányossági problémát leginkább a jogbiztonságnak a jogszabályok inkoherenciája által előidézett hiánya okozhat. Minthogy azonban 13 évet bírtam az Alkotmánybíróságon dolgozni, ha nem veszik rossz néven, nincs kedvem a szabadidőmben is alkotmányossági problémákkal foglalkozni! :-) Inkább meghagynám ezt a sportot a fiataloknak, akik egy jólsikerült alkotmánybírósági beadvánnyal bizonyíthatják tehetségüket. Annak idején egyébként Berke Barna, a Versenyhivatal későbbi elnöke fiatal ügyvédként egy jólsikerült beadványának köszönhetően került be Sólyom elnök úr akkori stábjába, majd a Versenyhivatal élére. Üdv:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

nanemaaa # 2009.01.21. 16:08

Tisztelt Tanár Úr!
Természetesen a tulajdonjog átruházáson kívüli tulajdonjog ügyében egyetértünk. Én mindössze annyit kívántam megjegyezni, hogy mindenki az Inytv-t hozza elő a bejegyzéshez kötött tulajdonjog eredeztetéséhez, miközben azzal teljesen összhangban rendelkezik a Ptk is.

Kedves Lucundus!
Őszintén szólva szerintem nem negatív hozzállásból írtam amit írtam, nem abból kívántam kiindulni, hogy mi lenne, ha mindenki.... Sokkal inkább abból, hogy hogyan merne egy ügyvéd felvállani egy szerződés készítését, mikor alkalmasint általa felderíthetetlen tulajdonosokkal, és azok jogaival is tisztában kellene lennie. Nem beszélve pl az elővásárlási jog tisztázásának kérdésköréről.
Ugyanakkor nem világos számomra, hogy mi köze a tulajdonjog keletkeztetésének a Ket-hez. Talán arra gondolsz, hogy az ingatlannyilvántartási eljárás alapja a Ket?
Az Inytv-ben van ennél cifrább dolog is! Pl, hogy a bejegyzés 6 hónap után akkor sem támadható, ha a földhivatal mulasztott a bejegyzés során és pl az érintette ügyfeleket sem értesítette a változtatásokról. Itt pl kézzel fogható az alkotmányellenesség...szerintem.

Iucundus # 2009.01.21. 15:47

Immaculata,

Éppen ez a gond. Nem a bejegyzés keletkezteti a tulajdonjogot, hanem a tulajdonszerzési jogcímek valamelyike. Dr. Grád András szavait nem szeretném ismételni, ld. lent.

Törlési per és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elleni bírósági jogorvoslat két különböző kereset fajta még akkor is, ha tulajdonjog helyreállítására szolgálnak.

Én azt a kérdést vetettem fel, hogy alapjogokat sért-e az Inytv. azon bekezdése, miszerint azt kell tulajdonosnak tekinteni az ellenkező bizonyításáig, aki az ingatlan-nyilvántartásba be van egyezve, annak ellenére, hogy az ősi tulajdonszerzési módon valamelyikével tulajdonosnak minősül. Különös tekintettel a Ket. változására - miszerint a másodfokú földhivatali határozat jogerős a bírósági jogorvoslat tényétől függetlenül - vetettem fel a problémát.


Ddr

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.01.21. 13:36

Az Inytv., közhitelességen alapul, mindazokat védi, akik az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bízva kötnek szerződést.

5. §. (2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.
(3) A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

Ha valakinek jogát a bejegyzés sérti, bíróságtól kérheti a bejegyzés törlését, eredeti állapot helyreállítását. Mivel a törlési per megindítása az ingatlannyilvántartásban feljegyzésre kerül, ez kiterjed a további sorban várakozó szerzőkre is.

Iucundus # 2009.01.21. 13:15

Időhiány miatt kicsit kapkodósra sikerült az előző bejegyzésem, de remélem a kontextusból érthető mi a gond,folyt.köv.

üdv.:Iucundus


Ddr

Iucundus # 2009.01.21. 13:12

Kedves nanemaa!

A Ptk. tulajdon átruházására vonatkozó rendelkezéseivel semmi gond nincs.

Általam firtatott ellentmondás leveledből is áthallaható, csak Te negatívan fogod fel: mi lenne ha mindenki ... visszaélne stb. Szerintem teljesen téves az a jogkoncepció, mely a jogi norma megolkotását annak megszegéséből származtatja. A törvénytisztelők többséget alkotnak még mindig szerencsére, ezért nem lehet alkothatunk jogot a jogsértő kisebbség feszámolására úgy, hogy közben a többség joga sérül...
De ez egy másik téma.

Itt egyszerűen arról van szó, hogy a felek szerződéses szabadságával a Ptk.-nak megfelelően a jogalany tulajdonjogot szerez, de ezen jog gyakorlása valaminek vagy valakinnek akaratától tette függővé a jogalkotó.Továbbá ezt nem, vagy nem teljesen egyeztetette az új Ket. megolkotásánál, mely kimondta, hogy a II. fok határozata jogerős és végrehajtható. Gondoljunk csak bele...!
Ez szerintem alkotmányellenes, mert alapjogokat sért. Őszintén remélem, hogy tévedek és várok érdemi cáfolatokat.


Ddr

Grád András # 2009.01.21. 13:11

Kedves Nanemaaa!

Amit leír, az teljesen igaz, - de csak az átruházésra vonatkozik (lásd fejezetcím: Tulajdonszerzés átruházással). Természetesen magam is egyetértek pl. az adásvételnek a kötelező ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével. Ez azonban semmit nem változat azok érvényességén, ami Rexorral külön-külön leírtunk, vagyis szerezhet valaki ingatlan-nyilvántartáson kívül is tulajdont, és attól még tulajdonos lesz. Más kérdés, hogy nyilván neki is érdeke a bejegyzés, hiszen annak hiányában a rendelkezési jogot csak igen szűk körben tudja gyakorolni, pl. nem adhatja el stb.


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

bérlő123 # 2009.01.21. 13:00

matthiasi-nak!

Már említettem, hogy jelenleg meg nem léphetünk ki ebből a helyzetből, mert különben a kaució elvesz...
Nem szenvedtetnénk magunkat mi se fölöslegesen, ha nem lenne megkötve a kezünk, mert ugye a mi kötelességünk alól nincs kibúvó meg így sem!

Mi arra mindig kényesen ügyeltünk, hogy a kötelezettségünket a megállapodott határidőn belül odaadjuk, sőt volt rá példa, hogy a tulaj megkérdezte, hogy meg tudnánk-e oldani, hogy előbb adjuk oda és mi arra se mondtunk nem-et...tehát itt nem ilyen dologról van szó!

nanemaaa # 2009.01.21. 12:41

A telek tulajdonjogának keletkezését nem csak az Inytv köti a bejegyzéshez, hanem a Ptk is!!!! Ezt általában mindenki hajlamos elfelejteni, s mindig csak az Inyt-t kárhoztatni.

117. § (1) Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.
(2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került.
(3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Az én felfogásom szerint a tulajdonjognak az adásvételi bejegyzéshez kötése teljesen indokolt, hiszen e feltétel nem léte a ingatlannyilvántartás közhitelességét kérdőjelezné meg. E feltétel elmaradása szinte minden esetben a tulajdonjog tisztázásnak kérdésében évtizedes perek lennének szükségesek (ugyan van-e még valaki, akinek van egy papírja, mely szerint bármiféle joga fűződik az ingatlanhoz alapon).

Grád András # 2009.01.21. 12:38

Kedves Lucundus!

Sajnálom, hogy önhibáján kívül nem tud eljönni, de magam is remélem, hogy olyan jól sikserül majd a találkozó, hogy időnként megismételjük.

Kedves Bérlő 123!

Mint többször írtam, a joggal való visszaélés ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlással. Nyilván nem lehet a hónap minden napján vevőket hozni, de néhány héten át heti 1-2 alkalom a jogérzékem alapján még belefér az együttműködési kötelezettségbe, különösen, hogy mindez Önöknek egyetlen fillérjébe sem kerül, és az ingatlan Önök általi használatát sem zavarhatja, hiszen nincsenek is otthon. A lakás iránt a tulajdonossal szembeni felelősségüket ez nem érinti, hiszen ha a tulajdonos tenne a lakásban bármi kárt (ugyan miért tenné, mi érdeke lenne rongálni egy általa eladni kívánt lakást?) az nem eshet az Önök terhére. Ha nem veszi rossz néven, most már szeretném ezzel befejezni ezt a témát, úgy vélem, minden kérédésére alapos és kimerítő választ kapott. Üdvözlettel:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

matthiasi # 2009.01.21. 12:08

ha a fel megvan = ha a fele megvan, OK.

matthiasi # 2009.01.21. 12:06

bérlő123 -nak !

Mond, miért nem hagyod ott azt a lakást, ha ennyire szar ?

Van kínálat bőven, de természetesen mindenért fizetni lell !

Más : Némely lakásnál amit kiadok 3 zár van - így alakult az évek során. Bérbeadásnál általában egy zárat mondok használhatónak - kap a bérlő általában 3 garnitura kulcsot, ha véletelen rákérdez, hogy minek a másik 2 rámondom - elromlott, amirészben igaz. Ezek a zárak az un. biztosító zárak. Ha nem fizet, egyszerűen bezáródnak.
Eddig csak egyszer fordult ilyen szituáció elő. két hét alatt 10x kértem a pénzt - mindig mesét kaptam helyette - zárás után 3 órával kiegyenlítette a tartozást.
Gondoljátok jogtudorok, hogy csak az ukránok hajlamosak a nemfizetésre ?

Egyébként ne gondoljatok szörösszivünek : ha valaki nem tud fizetni, mindig rákérdezek most mennyit tud - ha a fel megvan mondom a többit majd később.
De mit lehet tenni a nótorius nemfizetővel - főleg ha havonta akár fél lakbért is képes elbagózni ?

bérlő123 # 2009.01.21. 11:40

Kedves dr. Grád András!

Ezek szerint az Ön által leírtak alapján akar az is előfordulhat, jogilag teljesen szabályosan, hogy pl.a tulaj minden este felhív, hogy másnap de. hozna vevőket otthon tudunk-e maradni, mert ha nem akkor megmutatná nélkülünk és mi nem kifogásolhatnánk.
Jól értelmezem?

(azt azért a saját védelmünk érdekében meg kell említenem, hogy soha nem fordult még elő az, hogy amikor a tulaj -akár a délelőtti órákban is- jönni akart volna megnézni a lakást akkor mi ne álltunk volna a rendelkezésére. Viszont mivel alkalmazottak vagyunk így nem minden nap tudjuk megoldani azt hogy mindig legyen "otthon" valaki)

Továbbá felmerül bennünk a kérdés, hogy ilyen esetben mi történik a lakás iránt vállalt felelősegünk kérdésével?

Iucundus # 2009.01.21. 11:26

Érdemi válaszát és megtisztelő meghívását köszönöm Tanár Úr!
Szívem szerint ott lennék, de külföldi utam korlátoz, viszont remélem nem ez lesz az utolsó találkozó és lehetőségem nyilik pótolni az élményeket.

Rexor véleményét is maximálisan osztom és tovább bonyolítanám a tulajdonjog aktuális problematikáját azzal, hogy 2006.01.01.-től a II.Földhivatal határozata jogerős és végrehajtható a bírósági jogorvoslattól függetlenül. Ráadásul az Inytv. azon megállapítása, miszerint tulajdonos az, aki az ingatlan-nyilvántartásban be van jegyezve nem konjunktív, hanem abszolut jellegűnek tűnik számomra. Ezen körülmények együttes fennállása de facto a tulajdonjog korlátozását jelentik és ez szerintem társadalmunk alapintézményét - a tulajdonjogot - rendíti meg, ezáltal pedig alkotmányos jogokat is érint...
Folyt.köv., de addig is nagyon érdekel véleményetek.

Iucundus


Ddr

Grád András # 2009.01.21. 09:56

Köszönöm, Kedves Rexor, teljesen egyetértek, ezt próbáltam én is valahogy elmagyarázni, csak konkrét példákkal illusztrálva! Ammyiban finomítanám, hogy a tulajdonjog a megszerzését követő 5 éven túl is bejegyeztethető, tehát pl. ha valaki ráépítéssel szerez tulajdont, akárhány év múltán is bejegyeztetheti, feltéve persze, hogy megállapodtak, vagy bizonyítani tudja, és a bíróság megállapítja. Üdv:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

Rexor # 2009.01.21. 09:36

Alapvetően én úgy fognám meg a dolgot, hogy amikor van egy érvényes jogügylet (pl. szerződés), vagy törvényi rendelkezés, bírósági határozat akkor a tulajdonjog már létrejön. A különbség csak az, hogy amíg pl. a szerződés alapján nem jegyzik be az új tulajdonost, addig csak kötelmi jogi igénye van ennek érvényesítésére (ergo az elévülési időre oda kell figyelni). Amikor bejegyzi a földhivatal, akkor már az elévülés szabályai nem alkalmazhatóak, hiszen a tulajdonjog nem évül el.

Grád András # 2009.01.21. 08:52

Kedves Dr. Mohos Gábor!

A b e j e g y z é s történik okirat alapján, nem pedig a tulajdonszerzés! És bejegyzés alapjául ilyen esetben a felek megállapodása, illetve a bíróság ítélete szolgál. Vagyis a lényeg a jelek szerint mégsem változott az új Inytv.-vel: az ingatlan-nyilvántartás csak közhitelességel tanúsítja, és nem pedig keletkezteti a tulajdonjogot! Üdv:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu