Tisztelt Tanár Úr!
Én Önt nem kutyapicsáztam, sőt név szerint meg sem említettem, pontosan azért, mert nem kívántam nyilvánvalóan szembesíteni a tévedéseivel. Az Ön által leírtakkal szemben fejtettem ki jogi álláspontot, korrekt stílusban.
Mielőtt megbuktatna :), azért adhatna egy egyetemi tanárhoz méltóan precíz magyarázatot arról, hogy a használat joga vajon szelvényjoga-e a tulajdonnak, és a bérlő által gyakorolt használat tulajdonosi részjogosítvány-e? Konkrétan az alábbi hozzászólásában kifejtettek világossá tételére gondolok:
„Kedves Bérlő123!
Azt hiszem, itt akad némi félreértés. A lakásbérlet nem egyenlő a tulajdonjoggal, tehát soha nem lesznek egy bérlőnek a tulajdonossal egyenlő jogai. Akkor sem, ha a birtokvédelem megilleti a tulajjal szemben, ráadásul ez itt nem erről szól, vagyis nem a birtokláshoz való jog sérül. A tulajdonosi jogokat ugyanis a tulajdonos gyakorolja, más kérdés, hogy nem teheti ezeket visszaélésszerűen a Ptk. alapján. A bérlő a bérlői jogokat gyakorolhatja kizárólag. Ha valaki tulajdonosi jogokra vágyik, kell vennie egy lakást, és ott mindezeket gyakorolhatja. Üdv:
dr. Grád András”
„Tisztelt Bérlő123!
Az a nézetem, hogy bár a bérlőt természetesen a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem, de ez nem igazán erre, hanem az ingatlan tényleges birtoklására vonatkozik. A belépés nem azonos a birtoklással, ezért az itt szerintem kevésbé jöhet szóba, mint a szerződésszegés. Viszont nem biztos, hogy érdemes egy ilyen ügyben bírósághoz fordulni, ha ennyire zavaró a lakás-mutogatás, szerintem is másikat kellene keresni. (Pláne, hogy az eladás nagy valószínűséggel amúgyis az elköltözésükhöz vezetne, mivel az új tulaj nem lesz köteles fenntartani a szerződést.) Üdv:
dr. Grád András”
A birtoklás és a használat joga a bérlőt megilleti, és amikor a zavartalan birtoklása érdekében lép fel bárkivel szemben, akkor teljesen jogosan élhet a birtokvédelem eszközeivel, akár a tulajdonossal szemben is. A birtokvédelem, ellentétben az Ön álláspontjával, nem csak a birtokláshoz való jogi viták rendezésére áll rendelkezésre, hanem a zavartalan birtoklás jogát biztosítja minden zavaróval szemben.
Ptk. 188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
Abban igaza van szerintem is, hogy ebben az ügyben nem lenne érdemes bírósághoz fordulni, leginkább azért, mert ez a típusú birtokvédelmi eljárás főszabály szerint jegyzői hatáskör.
Ha továbbra is vitatkozni kíván mind a Ltv. Egyjogász által már többször beidézett rendelkezéseivel, illetve a törvény indoklásában világosan, expressis verbis módon szereplő magyarázattal, akkor legyen szíves fűzzön indoklást a véleményéhez. Erre gondolok:
A bérlőnek a lakásba történő bejutást arra alkalmas – tehát a mindkét félnek megfelelő – időben biztosítania kell és az ellenőrzést tűrni köteles, azonban őt szükségtelenül háborítani nem lehet; e szabályok megfelelően irányadók a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.
A tv indoklása egyértelmű: a bérlő biztosítja a bérbeadó lakásba történő bejutását, és nem bármikor, hanem mindkét félnek megfelelő időpontban. Ebből is következik, hogy nem mehet be a bérbeadó bármikor, hanem csak egyeztetett időpontban, és a bérlő biztosítja a bejutását. Ez nem zárja ki azt, hogy közös megegyezéssel akár saját kulcsa is lehessen a bérbeadónak, de nyilván a törvény nem azokat az eseteket hivatott szabályozni amikor a felek között megegyezés született, hanem azokat, amikor nem. Ha tehát vitássá válik, hogy bemehet-e a bérbeadó a bérlő engedélye nélkül, akkor van alkalmazható jogszabály, amely alapján a válasz egyértelműen: nem.