Tulajdonjog fenntartással történt eladás


Dr.Attika # 2009.05.10. 18:26

Neked sem, pedig Te nem vagy laikus.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.05.10. 14:59

Kedves Weblex!

Hogyan véd az engem, ha nem fizet a vevő és birtokolja az ingatlant?

Bele kell foglalni a szerződésbe, hogy az eladó egyoldalú elállási jogot köt ki magának arra az esetre, ha a kikötött határidőre a vevő nem fizeti meg a vételárat. Ez az elállási jog visszamenőleges hatályú.

A teljes összeg kifietése előtt miért adtad birtokba az ingatlant?

Volt olyan ügy is itt a fórumon, hogy a vevő beköltözött az előleg megfizetése után az ingatlanba, szépen átalakította az ingatlant építési engedélyköteles munkálatokkal, aztán addig nem volt hajlandó kiköltözni, amíg az eladó a gazdagodást meg nem fizette neki.

ObudaFan # 2009.05.10. 12:52

Valóban laikus vagy, a problémát nem sikerült megértened.

weblex # 2009.05.10. 12:03

Immaculata!

Bár én laikus vagyok, nekem (az áldozat eladónak) T. Dr. Attika : "felesleges a tulajdonjog fenntartással történő eladás bejegyzése" elmélet legszimpatikusabb.

Hogyan véd az engem, ha nem fizet a vevő és birtokolja az ingatlant? Gátol engem a tulajdonomhoz fűződő jogaim gyakorlásában. Pl. Szeretném már végre eladni az időközben forgalmi értéke csökkent házamat.
A bíró folytatólagos tárgyalásokat tűz ki kb. ilyen értelmi szinvonalon: "De igen" "de nem" Bíró: "nyilatkozzon az alperes keresetére" (a de nem-re). Nyilatkozok "De igen-igen" Alperes módosítja viszontkeresetét "de nem-nem"(mely számomra mellesleg megmagyarázhatatlan okból lett elfogadva a bíróságon, hiszen egyértelmű hogy jogom van a Szerződés felbontás iránti kereset benyújtásához, egyértelmű hogy nem fizetett, Mit kell itt még tárgyalni???)

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.05.10. 06:36

Na ez a topic is csak addig volt értelmes, ameddig Én írtam bele, azután már csak kötekedés és sok butaság született.

Obudafannak:
Ha valaki olyan szerződést akar aláírattatni az eladóval, hogy majd csak 6 hónap múlva lesz kifizetve a vételár jelentős része, annál igenis feltételezem, hogy a vevő érdekeit fogják képviselni és előre letétbe fogják kérni a hozzájáruló nyilatkozatot.

Mohos dr. is odatette magát: Egy ügyfelet nem a hatályos jogszabályokról kellene tájékoztatni, hanem az érdekeit védeni, és ez oltári nagy különbség.

Ami pedig a legnagyobb butaságot illeti, ezért nem is idézem, ki írta, a lényeg, hogy a tulajdonjog fenntartás az eladót védi. Ugyanis az adásvétel alapján széljegyre kerül a vevő igénye, de csak a hozzájáruló nyilatkozat után kerülhet az ingny.-ba bejegyzésre. Függetlenül attól, hogy mekkora részlet lett a szerződéskötésig megfizetve.

ObudaFan # 2009.05.09. 13:46

BERNADETTVIKTOR

Sem szja, sem áfa nem lesz.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2009.05.09. 13:12

dr. Attika: Ha nem a törvényben írt módon, akkor hogy adja el a vevő az ingatlant? Keressen olyan vevőt, aki készpénzért vásárol?

ObudaFan # 2009.05.09. 12:23

aminek nincs sok értelme

Ezt magyarázd meg a vevőnek, ha az eladó kétszer adja el az ingatlanát, és a vevő már rajta a kifizetett vételárrészletet nem tudja követelni, és ezért azt rajtad, mint a remek tanácsot adó ügyvéden hajtja be.

hogy Béla nem érti, hogy a magyar jog csak és kizárólag az ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséhez fűzi a bejegyzési aktust, azt már nem értem.

Nem nem érti, hanem tudja, hogy nem igaz.
Inytv 3. § (1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek.
(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).

Szerintem már másodéven bukás polgári jogból, ha valaki azt állítja, hogy a tulajdonjog átruházásának kizárólag az adásvétel lehet a jogcíme. De lehet, hogy már elsőéven rómaiból is bukás.

Dr.Attika # 2009.05.09. 11:55

Béla!

  1. Tétel mondat nem hamis.
  2. A magyarázó tagmondat nem hamis.
  3. A kettő között van ok-okozati összefüggés.

Nem tudom felfogni, hogy miért nem világos és egyértelmű, hogy ingatlan advét esetén, amikor is egyedülállóan a tulajdonjog keletkeztetéshez az eladó bejegyzési engedélye szükséges, miért kellene tulajdonjog fenntartás? Azt megértettem, hogy Áron a többszöri eladás veszélyének kiküszöbölése végett a vevő érdekei védelmében szükségesnek tartja ezt az eladóra egyébként többlet terhet rovó aktust, aminek nincs sok értelme, de hogy Béla nem érti, hogy a magyar jog csak és kizárólag az ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséhez fűzi a bejegyzési aktust, azt már nem értem.

BERNADETTVIKTOR # 2009.05.08. 18:15

Tisztelt Szakértő ! Ingatlanértékesítés utáni szja fizetési kötelezettséggel kapcsolatban kérném a tanácsát.1998-ban vásároltam a lakásomat.Ebben az évben fogom eladni az ingatlant.Szeretném tudni, hogy hány % szjá-t kell utána befizetnem. 2006-ban eladtam 1 másik ingatlanomat . Az Áfa fizetés ugye rám nem vonatkozik? Ugy tudom , hogy ha 2 éven belül vannak az ingatlanok értékesítve akkor kell Áfát fizetni.
Köszönöm válaszát .

Peace # 2009.05.08. 17:28

a Ptk. szakasz nem válasz a kérdésre

Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Peace # 2009.05.08. 17:09

jogszabályhely van erre?

ObudaFan # 2009.05.08. 16:21

Feb. 20.

Peace # 2009.05.08. 12:50

A jogerős bejegyző határozat keltétől. Mit lehet ezen vitatkozni?

egy példa:

január 10. - adásvételi szerződés kelte
január 14. - tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem beadása földhvitalba
február 20 - tulajdonjog bejegyzéséről szóló jogerős határozat megszületése

mikor száll át a tulajdonjog, hányadikától tulajdonos a vevő?

Kovács_Béla_Sándor # 2009.05.08. 07:23

Igen, mi többnyire értjük egymást ObudFannal. Még akkor is, amikor nem értünk egyet.

Legutóbbi bejegyzésében azt mondta, hogy a mondatod a formállogika állatorvosi lova: bemutatható rajta szinte az összes, magyarázó mellérendelő összetett mondatban elkövethető logikai hiba.

Úgymint:

  1. A tételmondat hamis.
  2. A magyarázó tagmondat hamis.
  3. A kettő között valójában nincs ok-okozati összefüggés.

De ez már messze nem jogi kérdés.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2009.05.08. 05:43

Rosszul fogalmaztam. Értelmezhetetlen, hogy miről írsz. A baloldalon található törvénytárban található az 1997. évi CXLI. tv. 39.§. (3) bek. f. pontja írja le a választ.

Dr.Attika # 2009.05.07. 19:55

Gábor! olvasd el légyszíves, akkor bizonyosan világos lesz, hogy mi a vita tárgya. ObudaFan! te érted mit írtál legutóbb, mert én nem. remélem holnap Béla megmagyarázza.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2009.05.07. 19:50

A kérdést elolvasva nem világos, hogy min folyik a vita. A kérdezőt a hatályos jogszabályokról tájékoztatta az iroda.

ObudaFan # 2009.05.07. 19:30

Itt a vita tárgya az, hogy a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel felesleges, mert a magyar jog eleve „csak és kizárólagosan“ az ingatlan tulajdonjogának adásvétel jogcímen történő megszerzésekor a bejegyzést követeli meg jogkeletkeztető hatásként.

Egy mondatban három hiba. Zsniális. Egy "A, mert B" típusú mondat, ahol A is téves, B is, de mégis kimutatható, hogy a kettő közti "mert" is egy téves gondolatmenet eredménye.

Dr.Attika # 2009.05.07. 19:07

A jogerős bejegyző határozat keltétől. Mit lehet ezen vitatkozni?

Peace # 2009.05.07. 17:54

ingatlan tulajdonjogának adásvétel jogcímen

pontosítsunk:

ingatlan tulajdonjogának ÁTRUHÁZÁSA esetén keletkezteti a bejegyzés a tulajdonjogot

*

a nagy kérdés az, hogy MIKORTÓL, MIKOR száll át a tulajdonjog az eladóról a vevőre?

vitában állok néhány jogásszal
leírom az összes, felmerült álláspontot
szerintetek melyik a helyes?
(persze szerzdőésfűggő is lehet)

  1. a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem beadásának napjától (széljegy kelte) tulajdonos a vevő, ha bejegyzésre kerül a t.jog
  2. a t.jog bejegyzése napjától t. a vevő
  3. a szerződés keltének napjától visszamenőleges hatállyal
  4. a birtokba lépés napjától
  5. a vételár megfizetése napjától
Dr.Attika # 2009.05.07. 17:05

Azt írtam, hogy az ingatlanra vonatkozó szerződéshez nem kell ügyvéd. Az inyt-i eljáráshoz persze kell. Itt a vita tárgya az, hogy a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel felesleges, mert a magyar jog eleve "csak és kizárólagosan" az ingatlan tulajdonjogának adásvétel jogcímen történő megszerzésekor a bejegyzést követeli meg jogkeletkeztető hatásként. Nem olyan bonyolult ez.

ObudaFan # 2009.05.07. 16:03

Nem egészen ez volt. Te azt írtad, hogy nyugodtan ügyvéd nélkül írjanak valamilyen iratot. Én erre mondtam, hogy az alapján az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartást nem fogják bejegyezni, ami a vevőre nézve nem túl nagy garanciát jelent.

Persze, amellett, hogy nem egészen az a vita zajlott, amit reprodukáltál, még abban sincs igazad, amit itt a tulajdonjog-fenntartásról írsz, de ez tulajdonképpen az eredeti kérdés szempontjából nem is lényeges.

Dr.Attika # 2009.05.07. 15:48

Már jogászok közötti vita kapcsán is "tolmács" szükségeltetik?

Alapvetés: ingatlan tul.jog.fe.tart. adásvételi szerződés. Én írom felesleges, mert eleve tulajdonjog fenntartást eredményez a bejegyzési eng. ObudaFan válasz nem. Én válasz: de igen, mert az ingatlan tul.jog-hoz kellcsak és kizárolg. bejegyz. Ti tám.
( Most olvastam, hogy "avitt" az interneten nem rövidítve írni.)

Kovács_Béla_Sándor # 2009.05.07. 14:20

:)
Ez sem igaz. Az öröklés momentán ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmód. A hagyatékátadó végzés és a bejegyzés csak deklarálja az örökös tulajdonjogát, nem keletkezteti.

De az ajándékozásnál például kell a bejegyzés. És, ugye, az sem adásvétel.