Neked sem, pedig Te nem vagy laikus.
Tulajdonjog fenntartással történt eladás
Kedves Weblex!
„Hogyan véd az engem, ha nem fizet a vevő és birtokolja az ingatlant?”
Bele kell foglalni a szerződésbe, hogy az eladó egyoldalú elállási jogot köt ki magának arra az esetre, ha a kikötött határidőre a vevő nem fizeti meg a vételárat. Ez az elállási jog visszamenőleges hatályú.
A teljes összeg kifietése előtt miért adtad birtokba az ingatlant?
Volt olyan ügy is itt a fórumon, hogy a vevő beköltözött az előleg megfizetése után az ingatlanba, szépen átalakította az ingatlant építési engedélyköteles munkálatokkal, aztán addig nem volt hajlandó kiköltözni, amíg az eladó a gazdagodást meg nem fizette neki.
Valóban laikus vagy, a problémát nem sikerült megértened.
Immaculata!
Bár én laikus vagyok, nekem (az áldozat eladónak) T. Dr. Attika : "felesleges a tulajdonjog fenntartással történő eladás bejegyzése" elmélet legszimpatikusabb.
Hogyan véd az engem, ha nem fizet a vevő és birtokolja az ingatlant? Gátol engem a tulajdonomhoz fűződő jogaim gyakorlásában. Pl. Szeretném már végre eladni az időközben forgalmi értéke csökkent házamat.
A bíró folytatólagos tárgyalásokat tűz ki kb. ilyen értelmi szinvonalon: "De igen" "de nem" Bíró: "nyilatkozzon az alperes keresetére" (a de nem-re). Nyilatkozok "De igen-igen" Alperes módosítja viszontkeresetét "de nem-nem"(mely számomra mellesleg megmagyarázhatatlan okból lett elfogadva a bíróságon, hiszen egyértelmű hogy jogom van a Szerződés felbontás iránti kereset benyújtásához, egyértelmű hogy nem fizetett, Mit kell itt még tárgyalni???)
Na ez a topic is csak addig volt értelmes, ameddig Én írtam bele, azután már csak kötekedés és sok butaság született.
Obudafannak:
Ha valaki olyan szerződést akar aláírattatni az eladóval, hogy majd csak 6 hónap múlva lesz kifizetve a vételár jelentős része, annál igenis feltételezem, hogy a vevő érdekeit fogják képviselni és előre letétbe fogják kérni a hozzájáruló nyilatkozatot.
Mohos dr. is odatette magát: Egy ügyfelet nem a hatályos jogszabályokról kellene tájékoztatni, hanem az érdekeit védeni, és ez oltári nagy különbség.
Ami pedig a legnagyobb butaságot illeti, ezért nem is idézem, ki írta, a lényeg, hogy a tulajdonjog fenntartás az eladót védi. Ugyanis az adásvétel alapján széljegyre kerül a vevő igénye, de csak a hozzájáruló nyilatkozat után kerülhet az ingny.-ba bejegyzésre. Függetlenül attól, hogy mekkora részlet lett a szerződéskötésig megfizetve.
BERNADETTVIKTOR
Sem szja, sem áfa nem lesz.
dr. Attika: Ha nem a törvényben írt módon, akkor hogy adja el a vevő az ingatlant? Keressen olyan vevőt, aki készpénzért vásárol?
„aminek nincs sok értelme”
Ezt magyarázd meg a vevőnek, ha az eladó kétszer adja el az ingatlanát, és a vevő már rajta a kifizetett vételárrészletet nem tudja követelni, és ezért azt rajtad, mint a remek tanácsot adó ügyvéden hajtja be.
„hogy Béla nem érti, hogy a magyar jog csak és kizárólag az ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséhez fűzi a bejegyzési aktust, azt már nem értem.”
Nem nem érti, hanem tudja, hogy nem igaz.
Inytv 3. § (1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek.
(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).
Szerintem már másodéven bukás polgári jogból, ha valaki azt állítja, hogy a tulajdonjog átruházásának kizárólag az adásvétel lehet a jogcíme. De lehet, hogy már elsőéven rómaiból is bukás.
Béla!
- Tétel mondat nem hamis.
- A magyarázó tagmondat nem hamis.
- A kettő között van ok-okozati összefüggés.
Nem tudom felfogni, hogy miért nem világos és egyértelmű, hogy ingatlan advét esetén, amikor is egyedülállóan a tulajdonjog keletkeztetéshez az eladó bejegyzési engedélye szükséges, miért kellene tulajdonjog fenntartás? Azt megértettem, hogy Áron a többszöri eladás veszélyének kiküszöbölése végett a vevő érdekei védelmében szükségesnek tartja ezt az eladóra egyébként többlet terhet rovó aktust, aminek nincs sok értelme, de hogy Béla nem érti, hogy a magyar jog csak és kizárólag az ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséhez fűzi a bejegyzési aktust, azt már nem értem.
Tisztelt Szakértő ! Ingatlanértékesítés utáni szja fizetési kötelezettséggel kapcsolatban kérném a tanácsát.1998-ban vásároltam a lakásomat.Ebben az évben fogom eladni az ingatlant.Szeretném tudni, hogy hány % szjá-t kell utána befizetnem. 2006-ban eladtam 1 másik ingatlanomat . Az Áfa fizetés ugye rám nem vonatkozik? Ugy tudom , hogy ha 2 éven belül vannak az ingatlanok értékesítve akkor kell Áfát fizetni.
Köszönöm válaszát .
a Ptk. szakasz nem válasz a kérdésre
Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
jogszabályhely van erre?
Feb. 20.
„A jogerős bejegyző határozat keltétől. Mit lehet ezen vitatkozni?”
egy példa:
január 10. - adásvételi szerződés kelte
január 14. - tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem beadása földhvitalba
február 20 - tulajdonjog bejegyzéséről szóló jogerős határozat megszületése
mikor száll át a tulajdonjog, hányadikától tulajdonos a vevő?
Igen, mi többnyire értjük egymást ObudFannal. Még akkor is, amikor nem értünk egyet.
Legutóbbi bejegyzésében azt mondta, hogy a mondatod a formállogika állatorvosi lova: bemutatható rajta szinte az összes, magyarázó mellérendelő összetett mondatban elkövethető logikai hiba.
Úgymint:
- A tételmondat hamis.
- A magyarázó tagmondat hamis.
- A kettő között valójában nincs ok-okozati összefüggés.
De ez már messze nem jogi kérdés.
Rosszul fogalmaztam. Értelmezhetetlen, hogy miről írsz. A baloldalon található törvénytárban található az 1997. évi CXLI. tv. 39.§. (3) bek. f. pontja írja le a választ.
Gábor! olvasd el légyszíves, akkor bizonyosan világos lesz, hogy mi a vita tárgya. ObudaFan! te érted mit írtál legutóbb, mert én nem. remélem holnap Béla megmagyarázza.
A kérdést elolvasva nem világos, hogy min folyik a vita. A kérdezőt a hatályos jogszabályokról tájékoztatta az iroda.
„Itt a vita tárgya az, hogy a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel felesleges, mert a magyar jog eleve „csak és kizárólagosan“ az ingatlan tulajdonjogának adásvétel jogcímen történő megszerzésekor a bejegyzést követeli meg jogkeletkeztető hatásként.”
Egy mondatban három hiba. Zsniális. Egy "A, mert B" típusú mondat, ahol A is téves, B is, de mégis kimutatható, hogy a kettő közti "mert" is egy téves gondolatmenet eredménye.
A jogerős bejegyző határozat keltétől. Mit lehet ezen vitatkozni?
„ingatlan tulajdonjogának adásvétel jogcímen”
pontosítsunk:
ingatlan tulajdonjogának ÁTRUHÁZÁSA esetén keletkezteti a bejegyzés a tulajdonjogot
*
a nagy kérdés az, hogy MIKORTÓL, MIKOR száll át a tulajdonjog az eladóról a vevőre?
vitában állok néhány jogásszal
leírom az összes, felmerült álláspontot
szerintetek melyik a helyes?
(persze szerzdőésfűggő is lehet)
- a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem beadásának napjától (széljegy kelte) tulajdonos a vevő, ha bejegyzésre kerül a t.jog
- a t.jog bejegyzése napjától t. a vevő
- a szerződés keltének napjától visszamenőleges hatállyal
- a birtokba lépés napjától
- a vételár megfizetése napjától
Azt írtam, hogy az ingatlanra vonatkozó szerződéshez nem kell ügyvéd. Az inyt-i eljáráshoz persze kell. Itt a vita tárgya az, hogy a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel felesleges, mert a magyar jog eleve "csak és kizárólagosan" az ingatlan tulajdonjogának adásvétel jogcímen történő megszerzésekor a bejegyzést követeli meg jogkeletkeztető hatásként. Nem olyan bonyolult ez.
Nem egészen ez volt. Te azt írtad, hogy nyugodtan ügyvéd nélkül írjanak valamilyen iratot. Én erre mondtam, hogy az alapján az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartást nem fogják bejegyezni, ami a vevőre nézve nem túl nagy garanciát jelent.
Persze, amellett, hogy nem egészen az a vita zajlott, amit reprodukáltál, még abban sincs igazad, amit itt a tulajdonjog-fenntartásról írsz, de ez tulajdonképpen az eredeti kérdés szempontjából nem is lényeges.
Már jogászok közötti vita kapcsán is "tolmács" szükségeltetik?
Alapvetés: ingatlan tul.jog.fe.tart. adásvételi szerződés. Én írom felesleges, mert eleve tulajdonjog fenntartást eredményez a bejegyzési eng. ObudaFan válasz nem. Én válasz: de igen, mert az ingatlan tul.jog-hoz kellcsak és kizárolg. bejegyz. Ti tám.
( Most olvastam, hogy "avitt" az interneten nem rövidítve írni.)
:)
Ez sem igaz. Az öröklés momentán ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmód. A hagyatékátadó végzés és a bejegyzés csak deklarálja az örökös tulajdonjogát, nem keletkezteti.
De az ajándékozásnál például kell a bejegyzés. És, ugye, az sem adásvétel.