Hőszigetelés

Mi történik akkor, ha a telekhatáron álló házat lebontják, és emiatt válik hőszigeteletlenné, vakolat nélkülivé a fal?
Kinek a feladata vakolni? Kötelezhető-e a szomszéd a hőszigetelésre?

Egy építész szakértővel beszéltem, aki az alábbi szabályokat emlegette.

253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet (OTÉK) 109. §
"Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, valamint az ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen."
A vakolás és a színezés tehát e-szabály alkalmazásával az Ő feladata.

7/2006. (V. 24.) rendelet az ÉPÍTETT KÖRNYEZET alakításáról és VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján...

1. melléklet
A külső fal esetére a jelenleg hatályos szabály 0,45 W/m2K hőszigetelési értéket ír elő. Ettől gyengébb hőszigetelés értéket külső falra csak akkor enged meg, ha a szomszédnak valamilyen helyisége csatlakozik az épülethez. Márpedig éppen arról van szó, hogy a szomszéd csatlakozó helyisége megszűnt, elbontásra került. A hőszigetelési követelményeket a jogalkotók várhatóan változtatni (növelni) fogják az idő előrehaladtával, az energiaforrások kimerülése és drágulása miatt.

E jogszabály alkalmazásával a bontást végző ingatlan tulajdonosa a telekhatáron álló ház hőszigetelésére is kötelezhető lenne.

Sajnos a környékünkön sok telekhatárra épült házat látok, ahol a szomszéd lebontott háza helyén a téglák vakolatlanul maradtak, és a hideg csak úgy fütyül befelé.

...ami pedig a homlokzat szigetelést illeti, az része a felújításnak, tehát a kör bezárult.

Kedves Mufurc_nagyon és W.Tamás!

Köszönöm a tisztába tevő válaszokat, most látom csak, hogy tegnap nem láttam a fától az erdőt ugyanis Mufurc_nagyon ezt már megírta tegnap csak nem kötöttem össze a pontokat.

Hát ez nagy megkönnyebülés lesz jó néhány tulajnak a házunkban, végül is ebből az következik, hogy szabotálni illetve elodázni csak úgy lehet egy házfelújjítást ha a szavazó többség a közgyűlésen nem szavaz meg annyi közös költséget a lakásfelújítási alapba amennyi a megtakarításra elég.

Kedves W.Tamás!

Jól látja és egy technokrata álláspontja is egyezik az Önével.

Egy kis törvényi idézet .

• 2003. évi CXXXIII.

Értelmező rendelkezések
56. §

2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.

• És ennek költsége "csak" a jelenlévők többségéhez kötött és th. alapján történik a költségviselés (ha az SzMSZ vagy a kgy. másként nem dönt.)

Szerintem egy ingatlan(rész) felújításának, karbantartásának költsége a rendes gazdálkodásba tartozik (függetlenül attól, hogy a felújítási alapban van-e rá pénz vagy nincs), de ez csak humán vélemény. (szemben mondjuk valamilyen bővítéssel, átalakítással)

Amúgy efi99 ötlete is jó lehet, a vízóra nélküli lakásokkal szokták ezt csinálni, hogy irdatlan többletet számolnak a közös költségbe, ha nincs vízóra. A közgyűlésen talán itt is be lehetne ilyet vezetni, a közös költség megállapításához pedig csak határozatképes közgyűlés kell, más nem (ha jól tudom, ez szintén humán vélemény).

Oops, most vettem észre, hogy egy fontos dolgot elfelejtettem elmondani a történetben, ezért nem stimmelt számomra a dolog, ugyanis az illető aki a szigetelés ellen van, nem csak, hogy nem akar azért fizetni, de hitelfelvételbe sem egyezik bele a Fundamenta megtakarítás idő előtti felvételére, ugyanis a fundamentán csak 4-5 év múlva lesz annyi megtakarítás, hogy hitelfelvétel nélkül a felújjítást megtudjuk ejteni. És itt jön be a 38. paragrafus amire utaltam az előző írásomban:

"38. § (3) A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges."

No, jó, azt elfelejtettem oda írni, hogy ha tévedek, akkor pleeease, magyarázzátok meg nekem, hogy hol és miért.

littlejohn

Tévedsz!

littlejohn
Nagyon egyszerű. A szomszédai fűtésszámláinak 20-20 %-át pedig szépen ráterhelitek, mivel "használja" az ő melegüket is...

Kedves Mufurc_nagyon!

Amit írt, azzal sajnos nem mondott többet mint amit már tudok, van egy másik része is a t.h. törvénynek ami miatt ez a dolog aggaszt minket és gondolom sok társasház még ezért nincs felújjítva illetve szigetelve a mai napig sem:

38. § (3) A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.

Mondja azt, hogy tévedek!

Kedves littlejohn!

A fizetés alóli kibújás normális reakciója amit leírt.Ha benyalják a tulajdonostársak akkor kevesebbet kell fizetni.

• 2003. évi CXXXIII.

A közös tulajdonnal kapcsolatos
jogok és kötelezettségek

24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem
lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a
rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös
költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a
szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
56. § E törvény alkalmazásában:

1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület.
1.1. Lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló
lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára
szolgáló helyiségek számát.
1.2. Nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület,
amelyben legalább két, műszakilag megosztott önálló, nem lakás céljára
szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.).
2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához
folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi
szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói

Kedves Fórumozók!

Van egy elméleti kérdésem ami számunkra gyakorlativá fog válni a közeljövőben.

Egy 1975-ben épült kohóhabsalak-beton, (30 cm) közép blokkos 3 lépcsőházas, 3 emeletes, 27 lakásos társasházról van szó és ezen a nyáron tervezzük a külső hőszigetelést feltenni. Mivel a a tető és a korona is ramaty állapotban van, azok is ki lesznek javítva illetve a tető komoly hő szigetelést is fog kapni.

Az egyik tulaj felvetette egy beszélgetés folyamán, hogy mivel az ő lakása a 2. emeleten középtájon van, neki nincs is igazám szüksége hőszigetelésre (mindenki tudja, hogy miért, hiszen 4 szomszéd fűti őt jobbról, balról, alulról, felülről.) Tehát ő nem hajlandó fizetni a külső hőszigetelési munkálatokért.

A végén azt mondta, hogy a legjobb esetben is csak úgy fog fizetni érte ha kiszámítjuk, hogy kinek a lakása mennyi négyzetméter dryvitet kap a külső homlokzaton, és annak az arányában ő fizet.

Erre páran, köztük magam is úgy reagáltam, hogy én mivel az elsőn lakom, nem fogok hozzájárulni a tető javításához illetve a szigeteléséhez, másik is ebben az értelemben reagált, ezzel kifejezve azt, hogy aki a középen lakik az hülyeséget beszél, mert a társasház minden közös tulajdonba eső rész javítását illetve korszerűsítésének a költségét a lakásuk területének a hányadával kell hogy állják a társasházi törvény szerint, teljesen mindegy hogy az a tető, vagy a homlokzat vagy a pincefödém.

Szóval ti mit gondoltok, hogy kinek van itt igaza, és azt valami jog is támogatja vagy csupán humán, emberi dolgok, mint logika, vagy ép ész?

nanemaaa

Rátapintottál a lényegre. A józan ész határait erősen súrolja amit írtam. Az emberek többsége ilyesmit nem vállal be. Inkább nyel egyet, és fizeti az egyre növekvő fűtési számlákat.

A teljesség kedvéért említek egy másik szabályt is.
A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklete a külső fal esetére 0,45 W/m2K hőszigetelési értéket ír elő. Ettől gyengébb hőszigetelés értéket külső falra csak akkor enged meg, ha a szomszédnak valamilyen helyisége csatlakozik az épülethez.

Tehát, a jogalkotók szabályozták az épületek energetikai jellemzőivel szembeni követelményeket az európai uniós irányelvekkel összhangban, de az építési szabályzatot egyelőre nem harmonizálták.
Egyszer majd ennek is eljön az ideje. Addig azonban mindenki saját belátása szerint dönthet, hogy melyik szabálynak kíván inkább megfelelni.

Mindenki számára megnyugtatóbb lenne, ha a vonatkozó 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OÉTK) 35. § (8)jogszabály konkrét számokkal szabályozná a hőszigetelő rétegvastagságot a telekhatárra épült régi építésű házak esetén, hiszen arra nincs mód, hogy egy házat odébb toljunk a hőszigetelés kedvéért.

Reálisnak tartok olyan szabályozást, ami kimondja, hogy a telekhatáron álló falra 10 cm hőszigetelés felrakható, de ha a szomszéd nyomós indokkal fellép ez ellen, akkor is 4 cm rétegvastagságot tűrni köteles.

A belső oldali hőszigetelésről mindenkit lebeszélek, mert műszakilag nem jó megoldás.
Páratechnikai problémákat okoz, nyári túlmelegedést okoz, a hőszigetelés mögött futó vízvezetékek elfagyását okozza. A tartófalak élettartamát csökkenti. Ráadásul, ha a falak vegyesen vannak ellátva külső és belső hőszigeteléssel, akkor további problémát okoz a hőhíd. A hőhidakon előszeretettel telepedik meg a penészgomba.

Nandi
Engedélyhez nem kötött építési munkát is csak az általános érvényű kötelező és egyéb hatósági előírások betartásával lehet végezni. E rendelkezés megsértése esetén az engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

A részemről a téma ennél többet nem ér.
Próbáld ki az átépítést és utána próbáld meg végig vinni a hatóság előtt és a bíróságon azt a logikát, amit itt levezettél.

Nanemaaa!
„
A világ másik oldalán is van olyan, hogy tulajdonjog. És védik is veszettül.”

Ilyen piti dolgokra elfecsérelnek ezernyi munkaórákat. Mialatt a hitelintézetek egy tollvonással megemelik a kamatokat, elszívják a pénzt az ország gazdaságának vérkeringéséből, aztán kisajátítják az országot. Az nem pitiáner 10 centi lesz?

Nanemaaa!

„Fennmaradási engedély csak szabályos építési munkára adható, így ez a megállapítás is hamis.”

Kezdtem elbízni magam.
A túlépítés szabályait akartam írni. A Ptk. 109. § - et, mert az utólagos hőszigetelés az 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet 3. pontja alapján nem tartozik az építési engedély köteles tevékenységek körébe.
Tehát ha a szomszédot a hőszigetelés zavarja a birtoklásban, akkor a Ptk. 191.§ alapján a jegyzőhöz fordulhat panasszal. A jegyző inkább a birtokvédelem gondjaira fogja bízni az ügyet, mint az építéshatóságra.
Ha mégis az Építéshatósághoz kerülne az ügy, akkor kellő rutinnal a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet 3. pontjára hivatkozással elháríthatja a feladatot.
A Birtokvédelem amolyan moderátor vagy békéltető testület a Hivatal életében. Megpróbálja egyezségre juttatni a feleket. Meghallgatja őket, jegyzőkönyvezi az elmondottakat, azután néhány nap elteltével hoz egy határozatot.
Ha valaki nem ért egyet a határozattal, akkor Bírósághoz fordulhat 15 napon belül.

A teljesség igénye kedvéért leírom azt is, hogy jogilag hogyan lehet rendezni, ha véletlenül szilárd kőzet nyúlik át a szomszéd telekére.
Nyilván vannak még egyéb irányadó jogszabályok is, de tételezzük fel, hogy a szomszédos telek nem környezetvédelmi terület... stb.

A telekhatáron túl épített halmazra úgy lehet tekinteni, mint egy különálló felépítményre, amely szabályossá tehető a szomszéd hozzájáruló nyilatkozatával, vagy azt pótló bírósági határozattal.
Irányadó jogszabály: 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 18. § (1) b. pontja.
Az átnyúlásra fennmaradási engedélyt kell kérni, majd az építési hatóságtól kérni kell, hogy az eljárást függessze fel, amíg a bíróság a szomszéd jognyilatkozatát pótolja.
ÖTM 14. § (1) b. pontja alapján.
A bíróságnál hivatkozni lehet a Ptk. 5 § (3) bekezdésre.
Esetleg még a Ptk. 109. § - ra is lehet utalni. Hiszen a tisztesség is úgy kívánja, hogy valamilyen formában kompenzálva legyen a szomszéd az elfoglalt terület miatt. Ez terjedhet egy jó pofa sörtől 10 vagy akár 100 ezer forintig, fontos, hogy ez legalább egy magánokiratba legyen foglalva.
A gond ott kezdődik, ha a szomszéd túlzott igénnyel áll elő.
Lehet mérlegelni a bíróság igénybevételét.
A kérdés, hogy kinek mennyit ér meg a pereskedés?

A bíróság természetesen aprólékosan utána jár minden szónak. Kivizsgálja, hogy a felek az elvárható gondossággal jártak-e el? A szomszéd kellő időben tiltakozott-e a túlépítés ellen, esetleg kezet nyújtott a munkálatok folytatásához?
Mérlegelni fogja, hogy milyen mértékben zavarja a szomszédot a birtoklásban? Mekkora lenne a kár bontás esetén, stb... stb...?

efi
A világ másik oldalán is van olyan, hogy tulajdonjog. És védik is veszettül. ;)

"Az ingatlannyilvántartás valóban ismer tűréshatárokat, azonban ma Magyarországon már szinte valamennyi település esetében van digitális alaptérkép, ami mm-es pontossággal megadja a szükséges koordinátákat."
Igen és ebből 2 dolog jöhet(ett) ki:

1. Még mm-es pontosságú mérések után is az derült ki, hogy minden ott van, ahol lennie kell, ergo tök felesleges volt ebbe ennyi energiát és időt feccölni, mert a 100 éve bekalapált cölöpökkel és zsinórral is jól mérték ki. Nos, ezt nem tartom túl valószínűnek, helyette:
2. Nagyon sok minden nem ott van, ahol lennie kéne, ez pedig azt jelenti, hogy - statisztikai alapon - példának okáért a telekhatárra épített házak fele átlóg a szomszédba. Lehet bontani, kérem.

Nos ennek fényében legalábbis szánalmas és nevetséges az 5-10 cm-es szigetelésen, sőt 1 cm-es vakolaton rugózni mind a jogszabálynak, mind a szomszédnak.
Szokásos Made In Hungary.

Nandiboy
Az alapkérdésben egyet tudok érteni veled. Szabályozhatna az OTÉK úgy is, hogy megengedi a szigetelés átnyúlását. De nem teszi, az okát viszont a minisztérium soha nem magyarázta meg, így max feltételezésekbe lehet bocsátkozni. Ilyen lehet a polgári jogi igény, melyet az Étv szerint az építési hatóság engedélye sem dönthet el. Magyarán hiába engedné meg a jogszabály, ha a szomszéd meg nem és fordítva.
Az ingatlannyilvántartás valóban ismer tűréshatárokat, azonban ma Magyarországon már szinte valamennyi település esetében van digitális alaptérkép, ami mm-es pontossággal megadja a szükséges koordinátákat. Ezen oknál fogva a rajz vanalvastagsága indiferens, koordinátának ugyanis olyan nincs.
A dilatációs hézagot magyarul csúszóhézagnak hívják és nincs rá jogszabályi előírás. Dilatácóként a 2-5 cm-es hungarocel tábla terjedt el leginkább a gyakorlatban, de ugyanilyen jól megfelel ha csak két csúszólemezt (kátránypapír) helyeznek a falak közé. A csúszó felület kialakításának ugyanis csak egy célja van, alapozáskor és falazáskor a beton, illetve habarcs rétegek ne ragadjanak a szomszéd házhoz, és a természetes süllyedéskor ne húzzák magukkal a szomszéd házat.
Minisztériumi állásfoglalásokat érdemes fenntartással olvasgatni. Nem véletlen, hogy a végére mindig odabökik, hogy a szakmai véleményük nem tekinthető jogi normaszövegnek, és nem lehet rá alapozva sem határozatot hozni, sem más hatóság, vagy bíróság előtt hivatkozni.
(Mellesleg sok esetben később maguk az állásfoglalást adók szoktak szöges ellentétben nyilatkozni ugyanazon kérdésekben általuk tartott előadásokon. Az általad beidézett "iránymutatás" egyébként úgy hülyeség ahogy van. Ráadásul életszerűtlen is. Ha az új tulajdonos nekikezd építeni, és előtte se szó, se beszéd levakarja a szomszéd házáról a vakolatot, az birtokvédelem keretében úgy bepereli, hogy csak úgy zeng.)

Megjegyzem azért Gyurka nem is olyan egyszerűt kérdezett!!!!!:-):-)

Nanemaaa!

Maximálisan egyetértek abban, hogy a telekhatáron álló régi építésű házak hőszigetelése jogszabályilag nincs megnyugtatóan rendezve. Várjuk a jogszabály módosítást.

Az építési szabályozásban kivételként kezelik a telekhatárra épült falak utólagos szigetelését.
Egyik jogértelmezés szerint a jogalkotó mossa kezeit és nem szabályozza a kérdést, tehát a szomszédok egymás közötti megállapodására bízza, ezért nem tekinthető szabálytalannak a telekhatáron álló tűzfalra rakott hőszigetelés.
Másik jogértelmezés szerint azonban nincs megengedve, tehát szabálytalan.
Hasonló következetlenséggel megfogalmazott szabályok alapján ítélhették el egykor a boszorkányokat is.

Nonszensz, hogy az építési szabályozás 2 méter felet 50 cm tető átnyúlást megenged, azonban pár centi
vakolat, vagy hőszigetelés, ügye nincs tisztán és világosan szabályozva, emiatt hatalmi erőfitogtatásnak ad teret a szomszédok között.

Érvek a hőszigetelés mellett:
Az energia törvény szerint szükséges szigetelni.
Nemzetgazdasági szempontokat szem előtt tartva szintén előnyökkel jár a hőszigetelés, hiszen Magyarország devizáért veszi a földgázt, tehát jól hőszigetelt takarékos házakkal az ország deviza függősége csökken.
Köztudott, hogy a tüzelőanyagok, így a földgáz elégetésekor szabadulnak fel egészségre ártalmas gázok. Egyik ilyen a szénmonoxid.
A szénmonoxid kis dózisban influenza megbetegedéssel azonos tüneteket okoz.
Tehát a lakások hőszigetelése közegészségügyi kérdés is.

A 4 cm dilatációs hézag szükségességét egy építész szakértő mondta.

A 0,2 mm vonalvastagságot és térkép jelölést szintén szakértő mondta.

A földmérési szabályok ismerik a tűréshatár fogalmát. Városi környezetben telek hosszúságától függ a mértéke: nálunk ez 20 cm. Ez a szabály azonban nem jogszabály, hanem a földmérők belső szabályzata.
Viszont tökéletesen rávilágít a hőszigetelési probléma tyúkper jellegére.

A telekalakítás jó megoldás lehet, ha jó a viszony a szomszéddal, és partner ebben.
De ha baráti a viszony, akkor egy kéz rázással meg szokott oldódni a kérdés, különösebb papírmunka és kekeckedés nélkül. Persze érdemes egy okiratba foglalni a felek akaratát.

A témához kapcsolódik egy építésügyi állásfoglalás.
Forrás: http://www.e-epites.com/?…
„107. Épületbontás esetén a megmaradó szomszédos tűzfalak utólagos hőszigetelésének előírása (2011. január 14.)
KÉRDÉS:
Zárt sorú beépítés esetén, ha épület elbontására adunk engedélyt, kötelezhető-e a bontási engedély jogosultja a szomszédos épületek takaratlanul maradó tűzfalainak hőszigetelésére, vakolására az Étv. 31.§ (1) a) pontja alapján?

Az így feltáruló tűzfalak ui. általában vakolatlanok, de min. vakolathiányosak, hőszigetelésük nem megoldott. Mivel a foghíjak sok esetben évekig fennállnak ( de persze ezt a bontási engedély kiadásakor nem lehet biztosan tudni) hőhíd keletkezik,és attól ill. a csapadéktól a tűzfallal határos lakások falai penészednek, ill.a lakások fűtési többletet igényelnek.

Más vélemény szerint az ingatlan jókarbantartási kötelezettségre hivatkozva a tűzfal tulajdonosát (társasházat) kell kötelezni a tűzfal megfelelő karbantartására, szigetelésére, vakolására.

Ráadásul ez esetben a hőszigetelés, vakolás már megeshet, hogy a szomszédos ingatlan telekhatárán átnyúlik.

A választ előre is köszönöm.

VÁLASZ:

A szomszédos épületek tulajdonosi közössége önhibáján kívül kerül abba a helyzetbe, hogy a szomszédos telek felé eső tűzfala hőtechnikailag nem megfelelő. Ha csak bontásra adunk engedélyt, akkor elő kell írni a bontási engedély feltételeként a takaratlanul maradt tűzfalak szigetelését, vakolását, nem beszélve arról, hogy az új hőszigetelés / vakolat általában a bontással érintett telekre fog esni. Amennyiben a foghíjtelek beépülne, úgy majd lehetőség lesz annak eltávolítására.

BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
Építésügyi Igazgatási Osztály”

„10 cm átnyúlást a térképekre nem tudnak jelölni, mert a használt 1:1000 léptékű térképen, a 0,2 mm vonalvastagság 20 cm -t jelent.
A telekalakítást felesleges erőltetni.”

Ez így ebben a formában nem igaz. Bár többé kevésbé a vélemény további részeivel sem értek egyet. Túl sok benne a szakmailag megkérdőjelezhető elem.
Annyi igaz, hogy a telekhatárok helyének meghatározásánál elvileg van némi tűréshatár, de ha vitatott a telekhatár helye, akkor a bíróságnak van joga ebben dönteni. A mai korszerű digitális alaptérképek esetében a sarokpontok koordinátái alapján a határvonalak lényegében cm-es pontossággal megállapíthatók.

4 cm dilatáció? Ennek sincs semmiféle jogi alapja.

„Ha már részben vagy egészben elkészült a hőszigetelés, akkor fennmaradási eljárás szabályai lesznek az irányadók.”

Fennmaradási engedély csak szabályos építési munkára adható, így ez a megállapítás is hamis.

A többit nem részletezem.

Kedves Zoltanuss!

10 cm átnyúlást a térképekre nem tudnak jelölni, mert a használt 1:1000 léptékű térképen, a 0,2 mm vonalvastagság 20 cm -t jelent.
A telekalakítást felesleges erőltetni.
Kompenzálás, kártalanítás jöhet szóba. Városi környezetben 20 cm tűréshatár megengedett a földmérési gyakorlatban.
Ettől függetlenül mindegyik bíró komolyan fogja kezelni a birtokvédelmi kérdést. Nem fogja kényszerzubbony viselésére kötelezni a kekeckedő szomszédot. Tehát lehet pereskedni a hőszigetelés miatt éveken keresztül, és szakértőkre kifizetni a vitatott telekár értékének 50 szeresét, ha kifogsz egy kevésbé rámenős bírót, vagy nem tudod megfelelően alátámasztani érveidet.

Vannak szomszédok akik visszaélnek jogaikkal. Túlzott elvárásai vannak. Szerencsére nem ez az általános gyakorlat.

Ha annyiból állna a megegyezés, hogy pénzben kompenzálod a hőszigetelés okozta telek csökkenést, az senkit nem vágna földhöz.

Ha a szomszéd egy zártsorú épületet bont le, a fal mellől, és marad egy foghíj telek akkor, már a bontási engedélyben lehet kötelezni a szomszédot a házfal ideiglenes hőszigetelésére, 4 cm vastagságig. Később az lesz a dilatációs hézag.

Ha a szomszéd egy ikresen csatlakozó épületet lebont, és a telek más pontjára épít újat, akkor kártérítési igénnyel lehet fellépni vele szemben az épület megváltozott hőtechnikai jellemzői miatt. Ezzel ösztönözni lehet a megegyezésre.

Problémásabb a helyzet azzal a fallal, amelyik telekhatáron áll és sosem állt mellette ház.
Ha makacskodik a szomszéd, és nincs méltányolható ellenérve, mint szűk kocsibeálló stb., akkor célszerűbb, a távollétében felvonulni a brigáddal és elkészíteni a szigetelést.
Beismerem, hogy tőlem is idegen ez a megoldás, hiszen a rossz szomszédi iszony ezzel még tovább mélyül, de sajnos a jog rendszerünk más lehetőséget nem adott a jó szándékú emberek kezébe. Az építéshatóság az OTÉK alapján elutasítja a szomszédos telekre való hőszigetelési igényt.
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OÉTK) 35. § (8) A jogszabály hatálybalépésekor már meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm-rel csökkentheti...

A bíróság szintén nem tud mit kezdeni, mert a hatályos jogszabályok alapján a szomszéd törvényes joga, hogy az ingatlana minden centijét használhassa, tehát a Őt tulajdonának a használati joga ugyan annyira megilleti, mint téged, aki szintén
törvényben meghatározott módon hőszigetelt lakásban szeretnél élni.

Ha már részben vagy egészben elkészült a hőszigetelés, akkor fennmaradási eljárás szabályai lesznek az irányadók.

Mielőtt a szomszéd a jegyzőhöz fordul érdemes írásban tájékoztatni.
Hogy mekkora a hőszigeteléssel használatba veendő telek értéke (továbbiakban: X)
Szükség esetén akár 2X 3X összeget fel lehet ajánlani kompenzálás miatt.
A tájékoztatást lehetőleg írásban tegyük, és ne felejtsük el átvételi elismervényt is írni, aláíratni!!!
Valamint tájékoztatni kell a szomszédot, hogy a hőszigetelés elmaradásából eredő kár mekkora lenne nekünk (továbbiakban: Y)
Példák:

1. Ha az épület magasabb kategóriájú energiatanúsítvánnyal rendelkezik, akkor értelemszerűen többet ér. A hőszigetelés elmaradása miatt nehézségekbe ütközhet a rendeltetésszerű használat is.
2. Vagylagosan számolni lehet a évenként jelentkező többlet fűtési költséggel. Kiindulásképpen lehet számolni az alábbi oldalon. http://apps.biosolar.hu/payback/
3. Penészedési problémákkal való küzdelem oldódna meg.

Például egy két szintes családi ház 6 méter hosszú falára számítva becsült eredmények:
X= 15 000,- Ft telekárban számítva (25 000 Ft/m2 árral számolva)
Y=2 200 000,- Ft nem tévedés, több mint kétmillió Ft Szembetűnő aránytalanság ugye? 146 szoros.
(Kiinduló adatok 30 cm tömör tégla, 10 cm EPS, 20 C belső hőmérséklet, hagyományos kéményes gázkazán, 50 év várható élettartam, mínuszolva a 300 eFt hőszigetelési költség)

Isten állatkertje óriási, előfordulhat olyan szomszéd, aki szerződésben kívánja rögzíteni, hogy rabszolgája leszel életed végéig és lemondasz minden előre nem látható jogodról, cserébe szíveskedik megengedni, hogy felrakjad a házad falára a hőszigetelést, mert tudja hogy szükséged van rá.

Ha a szomszéd több mint 4X összeget kér kompenzálásképpen, akkor kérni kell, hogy adja írásba az igényét. A diktafon is legyen bekapcsolva.

Fel kell hívni a figyelmét, hogy követelése túlzott uzsorás jellegű. A Btk. szabadságvesztéssel sújtja az uzsora bűncselekményt. Bár igazából a büntető törvénykönyv alkalmazásában van még egy további fordulat. Szükséges annak bizonyítása, hogy a hőszigetelés elmaradása sértettet illetve hozzátartozóját további súlyos nélkülözésnek teszi ki. (Fel kell húzni a boxkesztyűt.)
Csak óvatosan az alkudozással, mert könnyen rá lehet húzni a zsarolást.

A polgári jog tömörebben fogalmaz.
Ptk. 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).
Tehát az is lehet egyfajta stratégia, hogy elfogadjuk az uzsorás szerződést, amit a hőszigetelés felrakása után meg lehet semmisíteni uzsorás jellege miatt, és kérni lehet a bíróságot a kompenzáció mérséklésére.

Vonatkozó szabály továbbá:
Ptk. 109. § (1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő.

1. a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást,

Ha azonban továbbra sem sikerül megegyezni, akkor a szomszéd lehetséges, hogy az Építéshatósághoz fog kerülni, aki a fenmaradási engedélyhez egy tulajdonosi hozzájárulást fog kérni. Annak hiányában bíróság pótolhatja a tulajdonosi hozzájárulást.

A bíróságnál kérhetjük a jognyilatkozat pótlását az alábbi jogszabály alapján.
Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül ... különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.
A bíróságnak felvázolhatjuk X és Y számítási módját. És ha elfogadja érvelésünket, akkor szakértő kirendelését is mellőzheti.

Vonatkozó legfelsőbb bírósági döntés.
Pfv.I.20.837/2009/6.

Tudtommal első eset, hogy egy óvoda is került hasonló helyzetbe.
http://www.blikk.hu/…liot-2064684?…
Pedig biztosan hőszigeteltek már több százat országszerte a kb. 3500 óvodából.

Vajon a jogalkotók észbe fognak kapni és módosítani fogják az ide vonatkozó 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OÉTK) 35. § (8) bekezdését?

Vajon eszébe jut valamelyik politikusnak engedékenyebb szabályozást megfogalmazni a telekhatáron álló falak utólagos szigetelésére?

Megjegyzés: Az OÉTK 37. § (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat ...

Tehát a 2 méter feletti magasság esetén a jogalkotók engedékenyek voltak, de 0-2 méter magasságban megengedett a szívatás.

Végül:
Egy jóérzésű szomszéd önként felajánlja, hogy szigetelj, mert örül hogy segíthet. Tudja, hogy legközelebb Ő lehet rászorulva a segítségedre.
Más kultúrájú nemzeteknél, azonban az a szabály, hogy mindenért meg kell küzdeni és az a gyanús, ha valamit önként kap.
Az eltérő kultúrájú népek nagyon jól megférnek egymás mellett, ha megfelelően távol vannak egymástól.

Akkor várjuk meg a jogszabály módosítást. (mellesleg nem törvény, hanem kormányrendelet)
Viszonylag kevés az esélye, mert komoly problémákat is felvethet. No nem elsősorban oldalhatáron álló beépítés esetén, de mondjuk egy zártsorúnál, ahol oda kerül a szigetelés, ahová a szomszéd falának kellene.... és ez által kisebb lakásokat tud csak eladni, akkor jó kis perek lehetnek belőle.

Kedves efi99!
A Te lakókörnyezetetbe elhiszem, hogy így építkeznek, de a hetvenes években városon osztott szük telkeknél az én álltalam leírtak a szokványosak. Én azért vetettem fel a témát, hogy erre szülesen megoldás.
A megyei építési hivatal ezt a problémát már jelezte a kormány felé és mint az eresz átnyulása ezt is törvényalkotással meg lehetne oldani.