termőföld elővásárlási jog


colorjohn # 2019.09.06. 17:52
Kovács Béla Sándo
  • > megvenni? kitől? A feleség nyilván nem adja el, hiszen nem akar konfliktust a férjével. A közös tulajdon megszüntetésének utánanézek, de szerintem az sem opció, mivel ahhoz valószínűleg minden jelenlegi tulajdonos beleegyezése kell, az meg ugye a "jóbácsi" miatt esélytelen. Mindent meg tud torpedózni, ami közös akarat lenne. Ha mégis lehetne valamilyen módon, szerintem azért sem valósulhat meg, mivel nem maradhat egyedül akkora telekkel, amely nem felel meg az adott övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretnek. Vagy tévedek?
drbjozsef # 2019.09.06. 17:33

Ööö... a "megvenni"-ről ilyenkor (úgymond, főszabályként) nem ez jut eszembe, de végülis.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.06. 16:27

De. Én is arról beszélek.

drbjozsef # 2019.09.06. 15:47

Termőföld esetén nem lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését bíróságtól?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.06. 13:51

Nem lenne jobb, egyszerűbb, gyorsabb, biztosabb megvenni tőle?

colorjohn # 2019.09.06. 13:24

Köszönöm a válaszokat. Ugyanezt a témát továbbgörgetve adódik a következő kérdés: Ha ketten leszünk tulajdonosok ebben a földben, akkor van-e rá mód, hogy a tulajdonosi kötelezettségek nem teljesítése esetén elbirtokoljam tőle a részét? Mert karban nem tartja, nem foglalkozik vele csak örül hogy van, mert betarthat annak aki haladni szeretne. Ráadásul nem is ő a tulajdonos hanem a felesége... :D

lajcsó # 2019.09.06. 10:21

"Kérdésem az lenne, hogy a tulajdonostársnak (aki nem földműves) van-e elővásárlási joga velem szemben ebben az esetben?"
Nincs.

"Tehát a Ptk előírásai is vonatkoznak erre az ügyletre vagy egyértelműen a földforgalmi törvény előírásai a mérvadók?"
Is-is. Csak a földforgalmi törvény rendelkezései megelőzik a Ptk.-t.(Ptk. 5:81. § (4) bek.)

colorjohn # 2019.09.06. 10:07

Igen így van. Azonban ha kifüggesztésre kerül az én vételi szándékom, akkor az a kérdés, hogy van-e neki, mint tulajdonostársnak (nem földműves) elővásárlási joga, velem szemben (földműves szomszéd). Szerintem nincs, mivel az Fftv csak földműves tulajdonostársat említ, ami nincs a tulajok között. Jól gondolom, igaz?

drbjozsef # 2019.09.06. 09:08

De ez esetedben nem számít, hiszen azt írtad, úgyse adják el neki.

colorjohn # 2019.09.06. 09:00

Amennyiben úgy veszi meg a nem földműves tulajdonostárs a többiektől a részüket, hogy 1/1 tulajdonossá válik (tehát mindet megveszi), szerintem nincs kifüggesztés az Fftv 20§ b szerint.

drbjozsef # 2019.09.06. 08:19

colorjohn,

Szerintem nincs elővételi joga.
Előtted csak az állam van, ha nincs földet használó, nem tudom, ilyenkor ki kell-e függeszteni.

colorjohn # 2019.09.06. 07:24
drbjozse
  • > elnézét, előző kérdésem tárgytalan. megnéztem a 20§ b-t. Az csak abban az esetben igaz, ha 1/1-es tulajdonjogot szerez, tehát minden tulajdonostárstól megvásárolja a részét. Ez az eset nem áll fenn, mivel családi viszály miatt nem beszélnek vele a többiek, tehát neki biztosan nem adja el senki a részét. Nekem eladnák, de ez a "kedves úr" csak akadékoskodni akar, tehát vételi szándéka igazából nincs, de amennyiben eljutunk a többiekkel az adásvételig akkor biztosan jelentkezik. Ezért az alapkérdés, hogy egyáltalán van-e elővásárlási joga nem földműves tulajdonostársként a szomszéd földművessel szemben?
colorjohn # 2019.09.06. 07:11

Köszönöm a hozzászólásokat.

Ahogy leírtam, nincs földműves tulajdonostárs a tulajdonosok között illetve semmilyen bérlő sem. A területet én tartom karban, mert (földműves) szomszéd vagyok és zavar a gaz. A

helyettes017
  • > az Fftv alapján a földműves tulajdonostárs van a 2. helyen, őt követi a földet használó földműves és utána jön a szomszéd földműves (ez vagyok én).
drbjozsef
  • > tulajdonostárs (nem földműves) megvehet szántót a többi tulajdonostól kifüggesztés nélkül?

Az alap kérdésem arra vonatkozik, hogy szántóföld esetén a nem földműves tulajdonostársnak is van-e elővásárlási joga a földműves szomszéddal szemben? Az Fftv-ben a második helyen a földműves tulajdonostárs van, ami jelen helyzetben nincs.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.06. 06:32

Úgy van.

drbjozsef # 2019.09.06. 06:30

helyetttes017, colorjohn,

Mondjuk most elbizonytalanodtam, mert a 18§(3) "harmadik személy" javára eladás esetére vonatkozik. De az előtte lévő bekezdésekben a "sima" tulajdonostársra nincs utalás. Márpedig az taxatív felsorolás, kifejezeten eltérve a Ptk.-tól.

Mondjuk egy biztos : ha ez a tulajdonostárs megveszi mindenkitől a részüket, akkor a 20§b bekezdés szerint nincs senkinek elővásárlási joga, a kérdezőnek sem.

drbjozsef # 2019.09.06. 06:21

helyettes017

Én nem értek hozzá, de az Fftv. alapján szerintem nem így van. De lehet, hogy tévedek.

Az Fftv 18§(1)szerini elővételi sorrend
1.állam
2. földet használó földműves (=/= tulajdonostárs!)
3. földműves
(ezeken belül alsorrendekkel)

A 18§(2) néhány kivételt sorol fel

aztán

(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.

CSAK a földműves tulajdonostárs előzhet.

A kérdező esetében, ha nem földműves a tulajdonostárs, akkor nem előzi meg sorrendben a 18§(1)c szerinti olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül.

helyettes_017 # 2019.09.05. 21:54

colorjohn,

az Fftv. alapján elővásárlási joga van közös tulajdonban álló földterület vonatkozásában a tulajdonostársnak.

A sorrend: 1. állam, 2. tulajdonostárs, 3. földhasználó, 4. helyben lakó szomszéd stb.

colorjohn # 2019.09.05. 20:50

Kedves Fórumtársak és hozzáértők!

Adott egy zártkerti ingatlan (nem termelésből kivett), amit helyben lakó szomszéd földművesként vásárolnék meg, mivel a földemmel szomszédos. A földterületnek több tulajdonosa is van (6db), akik közül senki sem földműves és azt sem tudják hol ez az ingatlan, ezért eladnák nekem, kivéve egy embert, aki kijelentette, hogy nem eladó. Az ő tulajdona 25m2 az 520m2-ből. Semmilyen használója nincs a területnek, tehát elvileg a következő a sorban a szomszéd földműves, azaz én vagyok. Kérdésem az lenne, hogy a tulajdonostársnak (aki nem földműves) van-e elővásárlási joga velem szemben ebben az esetben? Tehát a Ptk előírásai is vonatkoznak erre az ügyletre vagy egyértelműen a földforgalmi törvény előírásai a mérvadók? Amennyiben pontosításra van szükség a válaszhoz jelezzétek kérlek.

Előre is köszönöm a segítséget

drbjozsef # 2019.09.01. 05:45

redsea,

Az Fftv. értelmező rendelkezéseiben a "földműves" és a "helyben lakó" két külön fogalom, így nyilván a "helyben lakó földműves" fogalomhoz mindkettőnek külön-külön meg kell felelni.

Ha a "földműves"-nek nem felel meg, akkor nem az, és ezért értelemszerűen helyben lakó földműves sem lehet.

Fftv.5.§
...
7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve

  1. mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
  2. a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;

...
9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;

redsea # 2019.09.01. 05:38

Vajon elővásárlási jog szempontjából helyben lakó gazdának számít az a magánszemély, aki több mint 3 éve lakik a településen de a földműves regisztrációja 3 éven belül történt?

xyzs # 2019.08.31. 13:34

Zártkert adás-vételekor a vevő kifizette a teljes vételárat és birtokba is vette. A jóváhagyó határozat, az elővásárlóra záradékolta a szerződést. Az eredeti vevő követelheti a 6 hónap alatti ráfordítását, munkájának a költségét? Kitől? Milyen jogcímen!?
köszönöm előre is!

MajorDomus # 2019.05.31. 18:29

Egyszerübb ha megnézed a (átnézeti vtület,telekhatárokkal)térképet,s rögtön meg fogod érteni.

drbjozsef # 2019.05.31. 06:38

Én nem tudok elképzelni ilyet.
De próbáld meg lerajzolni.

Nekem az útkanyarulat is teljesen egyértelmű. Ugyanúgy az út hossztengelyére merőlegesen kell, csak az ív miatt ez mindig változik, magyarul sugárirányban kell eltolni.

Ha van olyan pontja a szemben lévő teleknek, amely PONTOT sugárirányban áttolva az út másik oldalára az érintkezik a telekhatároddal, akkor az szomszédos neked.

anevemez # 2019.05.31. 06:07

"Igen, a szemben lévő olyan telek, amelyik érintkezne a telkeddel, HA NEM LENNE OTT AZ ÚT (árok, csatorna, miegymás), az szomszéd. A többi szembenlévő telek nem."

Valószínű ez a szándék, de (tudom, hogy okoskodásnak tűnik):

Ha nem lenne ott az út, akkor csak úgy tud(na) érintkezni a két földterület, ha valamelyiket, vagy mindkettőt valamelyik irányban "eltolnánk" egy egyenes (vagy akár görbe) mentén. Mi határozza meg ezt az eltolási vektort? Egyenes út és téglalap alakú területek esetén mondhatjuk, hogy az út hossztengelyére merőlegesen történjen ez.
Útkanyarban például, szabálytalanabb alakú területeknél egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi van "szemben". Attól függően, hogy melyik területeket és milyen irányba toljuk el, lehet szomszédosnak minősülő vagy nem. Nem látok utalást arra, hogy mi legyen a kiválasztott eltolási módszer (út tengelye?, terület átlója?, terület egyéb tengelye, nevezetes vonala?)
Sajnos nem tudok képet mellékelni, de lehet próbálgatni papíron.
Nincs megadva egy konkrét módszer, hogy miképpen kellene eljárni, ha út, árok, stb. van a két terület között.
Ugyanakkor a szövegezésbeli érintkezik és a közvetve gyakorlatilag egymást kizáró kifejezések. Az érintkezésnek az a lényege, hogy közvetlenül történik. Értelmező szótár szerint:
Érintkezik: 1. Vmi egy másikhoz ér, 2. Vmivel kapcsolatba kerül, kapcsolatban van.
Ugyanakkor:
Közvetve: Közvetítéssel, közvetett módon

Ha fentiek figyelembevételével értelmezzük, akkor a szöveg ezt jelenti: Út, stb. közbeékelődésével közvetett módon kapcsolatban van.

A "szemben" fogalma is szó szerint nézőpont kérdése, ezért nem látom teljesen tisztázottnak a "szomszédos föld" meghatározást.

MajorDomus # 2019.05.30. 19:38

Határoló szakasz.....