Fennmaradási engedély

Bizonyítani tudom, mivel időszakosan használt cím és nem állandó lakhely. A bővítés ‘terasz téliesítésnek’ indult, majd lett belőle egy kétszer akkora konyha a közös kertben mire legközelebb jöttem.
Bizonyítsa a másik fél a jognyilatkozatra utaló magatartásomat, mert perelnie neki kell.

A kérdésem. viszont nem erre irányult, hanem a fennmaradási engedély tartalmára, hogy amit bead majd (ha beadható lesz), ott nyilatkoznia kell-e a ‘telek rendezettségéről’, az építésre való jogosultságról.

Avagy tényleg az van ma Magyarországon, hogy a társasházi területen odamegy az egyik lakó és felépít egy épületet szó nélkül.

Ha a bővítés megfelel a helyi és az országos építésügyi szabályoknak, akkor a hatóság nem fogja elbontatni. Nem is teheti csak arra hivatkozva, hogy valakinek nem tetszik a dolog. Tartószerkezeti fal megbontása ma már nem engedély köteles, így arra hivatkozni teljesen felesleges.
Megjegyzem, hogy az a hatóság, illetve majd a bíróság előtt is nem lesz jó pont, hogy szépen megvártad, míg befejezi valaki az építkezést és utána jössz rá, hogy ez neked nem tetszik. Így minden valószínűség szerint a bíróság is pótolni fogja a jognyilatkozatodat az alapító okirat módosításhoz. Mondhatjuk úgy is, hogy a ráutaló magatartásoddal hozzájárultál a bővítéshez. Kivéve, ha bizonyítani tudod, hogy este amikor lefeküdtél aludni, még nem volt ott, reggelre meg jééééé odakerült.

Jogos, társasházi közös a tulajdon, tehát a telek és a kert.
Így történt a bővítés a földszinti lakáshoz, a megkérdezésem nélkül.
Közgyűlés nincsen, mert nem a TT, hanem PTK szerint működik a társasház.

Mielőtt többlethasználati díjra vagy kártérítésre adnék be keresetet, az építésügyi hatósághoz fordultam, így indult a rendészeti eljárás. Nekem a preferencia az lenne, ha visszabontanák a bővített épületrészt, hiszen saját lakást bővített, TAO módosítás nélkül.

Kérdésem, hogy fennmaradási engedélynél nézik-e a szabálytalan kivitelezés mellett a jogszerátlenséget is, tehát kötelezheti-e az építésfelügyelet a TAO módosítására (ami ugye csak velem együtt lehetséges)?

Revesz,

Még mindig kevered az osztatlan közös fogalmait a társasházzal.

Ha ez társasház, akkor a kert társasházi közös tulajdon, a közösségé, közösen kell vele kapcsolatban döntéseket hozni. Ha ilyen nincs, akkor ez általában könnyű, még ha hosszadalmas eljárás is lehet.
Ilyenkor nincs is szükség használati megosztásra, a közös részek használatát a közgyűlés tetszés szerint szabályozhatja, meg is változtathatja.
Egyszerű - kivéve, ha két lakás van. Így egy kicsit macerásabb. Egyforma a külön tulajdonotok?
Szuper kis közös élet lesz ez...

Koszonom a valaszt, igyekszem pontositani:
Társasház-alsó és felső lakás, TAO szerint a kert osztatlan közös tulajdonban marad.

A kertet eddig mindenki használta, tehát nincsen fizikailag megosztva, ezirányú megállapodás nincsen.
Az alsó lakó hozzáépített a lakáshoz, megnövelte a lakása területét a közös tulajdon terhére, és szerintem az ő részéről idegen telekre mert az eszmei 50%hányad erejéig az én tulajdonom nem az övé.

Én szeretném ha elbontatnák, ezért bejelentést tettem melyet követően elindult a szemlét követően a rendészeti eljárás és most tudok nyilatkozatokat tenni ügyfélként.
A főfalbontást mindenképpen leírom, de a tulajdonviszonyra is szeretnék utalni.
Én bontást szeretnék mindenképpen és nyilván felháborít hogy szó nélkül építkezett, szerintem TAOt is kellene módosítani ezek után hiszen nagyobb lett a lakása...

„Nincsen használati megállapodás”
Hogyne lenne. Amire te gondolsz, az az, hogy nincs írásban. Pedig ez nem ugyanaz.

„ és a társasházi alsó lakás bővített ”
Pardon? Eddig osztatlan közösről volt szó

„Itt hivatkoznék arra hogy főfalat is bontott”
Előbbi jó indok, az semmilyen formában nem lehet szabályos (ha igaz), ezért biztosan marasztalni fogják

„és idegen telekre építkezett.”
Ezzel már tényleg nem tudok mit kezdeni. Osztatlan közös telken nincs "idegen" telek, pláne, ha nincs írásban használati szerződés.
A szomszéd telekre is átnyúlik, vagy mi?

Tisztelt drbjozsef,
én a másik oldalról kérdezem
Nincsen használati megállapodás és a társasházi alsó lakás bővített a közös kertet elfoglalva, én kérném a bontást, vagy kényszerítenék ki egy alapító okirat módosítást. A társasház méretét nézve az összterület alapján engedélyköteles lett volna. Engedély vagy bejelentés nem történt meg.
Ép.felügyelet szemlézett , most pedig ép. rendészeti eljárást indított, melyben ügyfél vagyok. Itt hivatkoznék arra hogy főfalat is bontott és idegen telekre építkezett. Kérdés, hogy mit várhatok az eljárástól illetve most érdemes-e ezen nyilatkozatokat megtennem?

Revesz,

Szigorúan nézve - ha a tulajdonostársnak nincs kiadása - a Ptk. 5:78.§-t, akkor igazából nem kell. Ha nem érinti az ő általa használt részt, és semmilyen módon nem kapcsolódik ahhoz. (mittudomén, árnyékolja, bejárást változtatja, ablaka ránéz, ilyesmik)

De azért fura, hogy egy szabálytalan építéshez most szabályokat keresel, hogyan ne zavarjon be a tultárs...
Ha egyébként _minden_ építési szabálynak megfelel, kicsi az esélye, hogy lebontatnák.

Tisztelt Fórumozók! Osztatlan közös tulajdonon engedély és bejelentés nélkül bővített épületre lehet úgy fennmaradási engedélyt kérni, hogy a tulajdonostárs ellenzi vagy a bontás elkerüléséhez szükséges a tulajdonostárs nyilatkozata/hozzájárulása?

Attól függ. Ha az egész épület újonnan épült, akkor nem számít bele. Ha csak bővítés, akkor elvileg csak a bővítményt bontathatják, ha az műszakilag lehetséges. Ha a szerkezeti adottságai mitt részben nem bontatható, akkor az egésznek az elbontását fogják elrendelni.

Jónapot!

Van egy garázs, ami még nem érte el a 10 év elévülési időt és valószínűleg le is bontattnák, de a helyén előtte is garázs volt (kb. 20 évig), ami meg lett nagyobbítva. Akkor is ki kell várni az új épületnek a 10 évet?vagy beleszámolhatják az előző éveket?

Köszönöm!

1-2. Nem valószínű. Ez csupán lehetőség az önkéntes szabályossá tételre. Ha nem teszed szabályossá, legfeljebb elutasítják a kérelmet, ha szükséges, és van olyan épület a telken, amin még nem telt el az elévülési idő, akkor esetleg bontatnak.
3. Ha van a telken 10 éven belül szabálytalanul épített épület, akkor igen.
4. Egyén függő. Van aki szeret veszélyesen élni. Így van meg a szükséges adrenalin szintje.

Osztatlan közös tulajdonon épített ház használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyét utasította el a Kormányhivatal Építési osztálya arra való hívatkozással, hogy "az ingatlanon legalább 8 épület található, igy nem felel meg a HÉSZ előírásainak, mely szerint az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció, kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. Mivel "rendezetlen tömb", ezért csak a telkek kialakítása és földhivatali átvezetés után történhet meg az engedály elbírálása.

Jelenleg a területnek, mely művelési ágból kivont hétvégi házas övezet, 15 tulajdonosa van.

Kérdéseim:

1. Ezen minősítésű osztatlan közös tulajdon beletartozik-e a kötelező megszüntetés kategóriájába?
2. Előírhatja-e más jogszabály ennek a megszüntetését?
3. Amennyiben az osztatlan közös területen a hivatkozott jelen szabályozás szerint több épület is található, a hatóság kötelezheti-e - a fennmaradási használatbavételi engedély elutasítása mellett - a tulajdonostársat az építmények lebontására, vagy bírságot szabhat-e ki?
4. Ilyen állapot mellett javasolt-e az osztatlan tulajdonban lévő tulajdonrész megvásárlása olyan építménnyel, melynek a fennmaradását, használatba vételi engedélyét a hatóság elutasította?

Előre is köszönettel a segítséget.

Az utolsó megváltozástól - vagyis a befejezésétől, ha onnantól nm módosítanak már rajta.

Jónapot!

Honnatól számít a 10 év fennmaradási engedélyhez kéréséhez?
Az épület építésének az elkezdésétől vagy ha már készen van?

Köszönöm a választ!

Üdv.

golli75
Szerintem jobban jársz, ha keresel egy tervezőt, aki utána tud nézni a szabályoknak. Látatlanban semmiért telket venni felesleges pénzkidobás lenne.

(vásárolsz + telekegyesítéssel a tiedhez csapod. Ezt meg a földhivatal tudná megmondani, lehetséges-e ott.)

golli75,

Mondjuk úgy, hogy ez szükséges, de nem biztos hogy elégséges feltétel.
Ha erre a szabályra hivatkozva utasítottak el, akkor nyilván ennek meg kell felelni. Hogy aztán egyébként a többi szabálynak megfelel-e, azt nyilván a HÉSZ ismerete nélkül nem tudhatjuk.

Kedves nanemaaa!

Köszönöm a választ. Ebben az esetben csak és kizárólag az tudna segíteni ha a szomszédtól vásárolok egy 2000 m2 terültet, hogy meg lehessen kérni a fennmaradási engedélyt?

golli75

„Elképzelhető, hogy valóban elbírálhatnak egy 20 éves épületet a jelenlegi építési jogszabályok szerint?”

Csak a hatályos jogszabályok előírásai alapján bírálhatják el. Ez a veszélye az engedély nélküli építéseknek, hogy senki nem tudja megjósolni, hogy az mikor bukik ki, és akkor milyen szabályok lesznek érvényben.

snepi76
100.000 alap bírság + az alapterület x 140.000 x 30%
alap esetben.

Jó napot !

2017- ben vásároltunk egy művelés alól kivett 1306m2 -es zártkerti területet, melyen egy 29m2-es gazdasági épület található.
Többször megpróbáltuk megkérni a fennmaradási engedélyt az épületre, melyet különböző indokokkal elutasítottak. Van két nyilatkozat a szomszédoktól tanukkal ellátva, hogy az épület több mint 10 éve épült. A műholdas felvételek is ezt igazolják, annyi a gond, hogy a domboldal meg volt csúszva, ezért a műholdas felvételen a vázrajzon található épület 80m -el lejjebb található. Ebből az okból az Önkormányzat jegyzője állásfoglalást kért a Földhivataltól, akiktől meg is kapták az állásfoglalást, melyben a Földhivatal kijelentette, hogy tudnak a domboldal csúszásáról de a kérdéses területen a telkek méretei, egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük hibahatáron belül azonosak. Ennek eredményeképp az építési osztály jelenleg arra hivatkozva szeretné elutasítani a fennmaradási kérelmet, hogy a jelenlegi helyi építési szabályzat szerint az MK besorolású területekre max 3000 m2 telekméret esetén lehet építkezni. Viszont ez a ház legalább 20 éve, 3 tulajdonossal ezelőtt épült, aki valószínűleg nem is él.Elképzelhető, hogy valóban elbírálhatnak egy 20 éves épületet a jelenlegi építési jogszabályok szerint? Válaszukat előre is köszönöm

Jó napot!

A férjem a házunkhoz 2 éve hozzáépített egy szobát,vagyis a már ott lévő teraszt b
eépítette szobának.
A CSOK-ot el szeretnénk indítani,de azt mondták előtte,mivel nem lett bejelentve,fennmaradási engedélyt kell kérni rá,meg bírságot fizetni.
Mennyi kb ez az összeg? tud valaki segíteni?
Köszönöm!

Az, hogy külföldön él az eladó nem ok arra, hogy ő intézze a fennmaradási engedélyt. Egyrészt az ÉTDR a világ bármely pontjáról elérhető, így nem megoldhatatlan akár Tahitiről is benyújtani online a kérelmet. Azon kívül ott a meghatalmazás jogintézménye, meghatalmazhat bárkit, hogy helyette és nevében az ügyben teljes jogkörrel eljárjon, akár téged is. A meghatalmazott akár gondoskodhat a terveztetésről, szakértő bevonásáról is.
Ha az eladó ezektől ilyen határozottan elzárkózik, akkor annak vélhetőleg oka van.

Szomorú örökös

Értem, mindenesetre köszönöm a tanácsot!