T.fórumozók. Segítséget szeretnék kérni. Kerítésről lenne szó. Sarokházban lakunk. A frontvonal és a tőle jobboldali téglafal kerítésem néz az utcára. A jobboldali utcán lévő szomszédommal közös kerítésünk a kertjeinket választja el. Nekem hátsó kerítés, neki pedig baloldali. A házaink majd' 50 éve épültek. Azt mondja, hogy a közös kerítés oszlopait ők készítették és azóta elhunyt férjem engedélyt kért tőlük, hogy a műa.-os fémfonat hálónkat kifeszíthesse rá. Ezt a kerítést ugyanis nekünk kellett volna megépíteni,rendben tartani. Ez amúgy nem lenne könnyű, mert saját oldaláról nádszövettel vonta be.
Más ezzel kapcsolatos vitáink is vannak. Ez azonban az első kérdésem...kié a kerítés, milyen arányban? Ill. hogy festhetek oszlopot náddal a túloldalán? A választ előre is megköszönöm!
kerítés "jog"
nanemaaa
Köszönöm szépen, én is így gondolom. Remélem a bíró is.
A tulajdonjogot nem döntik el az építési szabályok.
Ha valaki szabálytalanul épített - esetleg - attól még lehet az övé.
Az építésjogi követelményekben szerintem száz éve nem volt lényegi változás, mindenki csak a saját telkén építkezhetett (volna). Ebből adódóan nyilván a kerítésnek is a saját telken kellett (volna) állnia. ;)
nanemaaa!
Köszönöm. Azóta nyomoztam. Az 1964. évi III. tv. végrehajtásáról szóló, 30/1964.(XII.02.) Korm. rendelet az építési szabállyokról érdekelne, a kerítésről szóló része.
Egy 1966-ban épített kerités tulajdonjogához adna segítséget. (Akkor is saját telken kellett építeni - gondolom én.)
bimbus
1961-ben még nem volt internet, de pc sem.
Valójában nem látom értelmét ilyen régi jogszabályok fellelésének.
Az OTÉK 44.§ (3): A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.
Nem tudná valaki bemásolni az Országos Építésügyi Szabályzat (1961.) ide vonatkozó részét?
Nekem nem áll rendelkezésre és a neten sem találom, szükségem lenne rá.
Gondolom hasonló volt a megfogalmazás.
Köszönöm a segítséget
Fogadsz egy földmérőt. Vita esetén a bírósághoz fordulsz a telekhatár megállapítására.
szia nemaaa: Testrészek átlógásával egyelőre nem volt még probléma, haragos házastárstól sem kell tartani, viszont ha a kerítés betonalapja az én telkemen van akkor könnyen megkérhetem, hogy telepítse át úgy, hogy a kerítés semmilyen alkatrésze ne lógjon át az én telkemre. Természetesen megállapodhatunk úgy is, hogy ettől eltekintek, mindazonáltal egy nekem tetsző kerítést építek a beton zsaluzatot is felhasználva.
De a kérdés marad: hol a telekhatár vajon. A dróthálónál, vagy a betonalapnál? Ezt viszont nyilván senki nem tudja megválaszolni nekem, de azt talán igen, hogy hogyan-hol-miként lehet ezt kideríteni?
Jaynaz
Fogalmazzuk meg másképp a kérdést! Ha a szomszédasszony odaáll a kerítés mellé, és bizonyos testrészei átlógnak a telkedre, akkor az átlógó részeket használhatod-e a nélkül, hogy a nacsasszony, vagy a férje zokon vehetné?
Lehet-e hivatkozási alap az, hogy azért az igény a "jogos" használatra, mert saját asszonykám lapos?
Bocs a duplázásért, asszem nem rajtam múlt..
Sziasztok. A telkem bal oldali kerítése, azaz a szomszéd kerítése egy kb 20cm betonalapra húzott vasháló. A vasháló a betonalap középvonalán helyezkedik el. Tehát, a vasháló síkjához képest még kb 10 cm-rel beljebb húzodik a betonalap - az én oldalamról nézve a kerítést.
Az lenne a kérdésem, hogy a betonalap felém eső részére rögzíthetek-e lamellás fatáblákat a privátszféra megteremtésének céljából. Ez ugye azon múlik, hogy vajon a szomszéd telkének a vége a vashálójának a síkjában, vagy a betonalap innenső oldalának a síkjában van-e? Ha a betonalap felém eső részéhez sem nyúlhatok, azért lenne kellemetlen, mert sajnos egy második betonalap felhúzására az én oldalamon nincs hely, mert az autóbejáró túlságosan beszűkülne. Ha azt a tanácsot kapom, hogy "beszéljem meg a szomszéddal" ok, de elsősorban az érdekelne, hogy jogilag megtehetem-e, vagy sem. Köszönöm szépen előre is a válaszokat!
Sziasztok. A telkem bal oldali kerítése, azaz a szomszéd kerítése egy kb 20cm betonalapra húzott vasháló. A vasháló a betonalap középvonalán helyezkedik el. Tehát, a vasháló síkjához képest még kb 10 cm-rel beljebb húzodik a betonalap - az én oldalamról nézve a kerítést.
Az lenne a kérdésem, hogy a betonalap felém eső részére rögzíthetek-e lamellás fatáblákat a privátszféra megteremtésének céljából. Ez ugye azon múlik, hogy vajon a szomszéd telkének a vége a vashálójának a síkjában, vagy a betonalap innenső oldalának a síkjában van-e? Ha a betonalap felém eső részéhez sem nyúlhatok, azért lenne kellemetlen, mert sajnos egy második betonalap felhúzására az én oldalamon nincs hely, mert az autóbejáró túlságosan beszűkülne. Ha azt a tanácsot kapom, hogy "beszéljem meg a szomszéddal" ok, de elsősorban az érdekelne, hogy jogilag megtehetem-e, vagy sem. Köszönöm szépen előre is a válaszokat!
Köszönöm! Csak a pontosítás kedvéért, ez lenne az?
102. § (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
tvkukker
Igen. Részben. A letaposott növényekért, illetve bármilyen okozott kárért kártérítéssel tartozik.
Ptk.
Elnézést kérek, ha korábbról ismétlődik a kérdés, de több keresési próbálkozásom is sikertelen lett: ha a szomszéd a kerítését kívánja festeni / karbantartani, akkor köteles vagyok beengedni őt a telkemre, hogy elvégezhesse a munkát? És igaz lenne az is, hogy miközben ő festi a kerítését, 50 cm szélességben bármit letaposhat, mondván hogy oda még füvet sem vethettem volna? Milyen jogszabály szabályozza ezt?
Köszönöm!
Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
kedves fórumozók!
meg tudná mondani vki, hogy a ptk-nak melyik paragrafusai vonatkoznak a kerítésre?
adva van egy bérlő, aki opciós jogot alapított a telekre, mivel a másik felét már megvette. A szerződés rögzíti, hogy ő húzza a hasznait és viseli a terheit, mégis a kerítés javíttatását velünk akarja megcsináltatni (a kerítés egyébként áll, és véd, de deszkából készült)vagy kifizettetni.
egyáltalán, köteles vagyok neki kerítést biztosítani?
segítene vki, hogy ezt megteheti-e?
Tisztelt Fórumozók!
Telkünket határozott időre bérbe adtuk és a bérlő panaszkodik a kerítés állaga miatt és velünk szeretné kifizettetni a javítási költséget.
Az lenne a kérdésem, hogy jogilag kinek a felelőssége/kötelezettsége a kerítés rendbetétéle a bérleti idő alatt?
Melyik törvény szabályozza ezt pontosan?
Ha a bérbeadónak kell a kerítést rendbe tenni, akkor erre mennyi ideje van a bérlő jelzésétől számítva?
Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves Fórumozók,
Kérdésem röviden az lenne, hogy kerítés építhető-e, (vagy kiegészíthető) hullámpalából? Beton oszlopok vannak leásva a földbe (lebetonozva)és közöttük hullámpala lett felrakva.
Ha én jól értesültem, akkor nem lehet ilyen módon kerítést építeni, ill. felújítani sem.
Idézet:
"A kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy tetőfedés céljára szolgáló hullámlemez."
A drága szomszédom egyszer csak gondolt egyet, aztán felpakolt kb30m. hullámpalát a kerítésére.
Nem egy szép látvány, nem beszélve az egészségkárosító hatásáról sem. Jogilag lehet-e ez ellen valamit tenni? Ha igen, hol?
Esetleg valakinek van tapasztalata, vagy konkrét megoldása az ügyben azt szívesen hallanám.
köszönettel: Zsolt
nellily
Kerítés létesítési vita eldöntésére jogosult szerv a bíróság (és nem az építési hatóság).
A kérdésed két alapvető kérdésből indul ki:
- Kié volt a megrongálódott kerítés, mert annak fenntartása, helyreállítása a tulajdonost illetik meg, illetőleg az ő kötelezettsége.
- Ha nem lett volna kerítés, akkor kinek lett volna kerítés építési kötelezettsége? Alap esetben a telekvégszomszédokat fele fele alapon terheli a kötelezettség. De dönthetnek úgy is, hogy közösen építik. Ebből a szempontból nem perdöntő (szerintem) az sem, hogy az adott kerítés valójában kinek a telkén is áll. Más esetben igen, mert a többi kerítésnek mindig a saját telken kell állnia.
Kedves Fórumozók,
adva van egy 6 lakásos kertes társasház, aminek a hátsó kerítése februárban ledőlt. A hátsó kerítés egy olyan ház telkével határos, aminek a bejárata a párhuzamos utcában van. A ház tulajdonosa évekkel ez előtt meghalt és üresen állt a ház.
A 81 éves nagynéném, akinek a lakásához tartozó kertrész határos ezzel a telekkel, szólt a közös képviselőnek, aki kijött, megállapodtak, hogy a nagynéném egy vállalkozóval megcsináltatja a kerítést, és a számlák ellenértékét "lelakhatja". A közös képviselő beszélt a többi tulajdonossal, a vállalkozóval is. Elkészült a kerítés, jóváírták a végösszeget a nagynéném társasházi számláján.
Időközben, amikor már folytak a munkálatok, előkerült a hátsó telekszomszéd, aki megörökölte a házat. Ő azt mondta, hogy a töredékéből fel tudta volna építeni (ami nevetéges állítás, de nem is ez a lényeg).
Az egyik tulajdonostárs felszólította a közös képviselőt, hogy menjen be az önkormányzat építési osztályára, és tudja meg, kié az a bizonyos hátsó kerítés. Állítólag azt a választ kapta, hogy az teljes kerítés a szomszédé, ezért a társasház az összehívott közgyűlésen úgy döntött, hogy nem vállalja a költségeket, és azonnal le is vették a néném számlájáról a jóváírt összeget.
Amikor a nagynéném felháborodva mondta a közgyűlésen, hogy ezt neki honnan kellett volna tudnia és miért nem tudta a közös képviselő, az azt mondta, hogy nem tudhat ő se mindent.
Kérdésem: valóban a szomszédhoz tartozik a hátsó kerítés? Lehet-e ebben az esetben valamilyen anyagi felelőssége a közös képviselőnek? Hová lehet fordulni ebben az esetben?
Előre is köszönöm a segítséget.
Köszönöm a válaszokat.
A villanyoszlop már ott volt, amikor megvette. Gondolom nem ingyen és dalolva helyezi át az EON, ráadásul valami oka volt, hogy oda tette le.
A kerítés áthelyezéstől nem zárkóztunk el (bár mint leírtam egy több fából álló csoport közepén van a határ), kértük, hogy méresse ki az útját, hogy pontosan látni lehessen, hogy hol van az ő telekhatára, mert, hogy ami szerinte, az nagyon nem egyezek azzal, mint ami szerintünk. Én nem méretem ki a sajátomat, mert nem nekem van gondom. Sőt, ha kell le is bontom,és mivel azon az oldalon neki kell keríteni, így akár keríthet is. Persze előbb ki kellene vágnia a fákat, mert egyébként nem működik az áthelyezés.
Hétvégén próbáltunk vele normálisan kommunikálni, de nem lehetett, csak hümmögött, szóval nagyon nem egyenes. Bemondásra, meg csak ne helyezzem át a kerítést.
Az utat nem én alakítottam ki (kb. 25 ha nem több éve van, ahol van), nem is én használom, hanem ő, előtte az előző tulaj, meg az út másik oldalán lévő telek tulajdonosa, aki másképp jelenleg nem is tud, nem is akar bejárni a telkére.
A villanyoszlop is áthelyezhető más helyre.
A telket úgy vette meg, hogy a villanyoszlop ott volt ahol...
Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni.
A telkünk jobb oldalán egy magán út van, ami a mögöttünk lévő telektulajdonosé. Tavaly ősszel vásárolta meg az előző tulajtól. Amikor mi megvettük a telket, házzal (zártkerti ingatlan), akkor a telek baloldalán már régóta volt kerítés a jobb oldal nem volt kerítve, illetve se elől, se hátul a telek. Kb. 4 év után mi megcsináltuk a jobb oldali kerítést, illetve elöl és hátul is kerítettünk. Ami nem teszi egyszerűvé a dolgot, hogy a magánút mellett közvetlenül kb 10. darab viszonylag idős akácfák vannak egymás mellett. Mi a kerítést számításaink szerint kb.fél-1 méterrel raktuk kijjebb egy kb. 10 méteres szakaszon (a többi részen pedig kb 30 cm-re beljebb van, egy viszonylag hosszú telekről beszélünk), mint a telekhatár (aminek a jelzése már nincs meg, bár a szomszédot nem is érdekli saját elmondása szerint még ha meg is lenne, szerinte akkor sem ott van a telekhatár), mivel a fák gyökerei miatt máshol nem tudtuk lebetonozni az oszlopokat.
Ez a túlkerítés az elmúlt 9 év alatt semmilyen problémát nem okozott (sőt kb 2 éve egy villanyóra is el lett helyezve a most használatos út mellett, akkor sem jelezett az előző tulaj, hogy gondja van a kerítéssel), de mivel tavaly új tulajdonos jött a képbe, így most felszólított minket szóban, hogy vigyük beljebb a kerítést, mivel az ő területén van, amit persze nem tud használni útként, mert tele van fával. De ő persze szeretné, bár kérdés ugye, hogy miképp. A helyzet "habja", hogy ha mi arrébb is tennénk a kerítést, ő kivágja, gyökerestől kiszedi(elképzelése szerint ezt az önkormányzat fogja megcsinálni) az összes fát, akkor sem tudja használni a területét útként, mert hogy a közepén van egy villanyoszlop, amit pár évvel ezelőtt tett le az EON.
Természetesen elmondtuk, hogy mi nem vagyunk hajlandóak 60-70, vagy ki tudja hány ezret kifizetni, hogy újra kiméressük a telkünket az ő útja miatt, ha neki gondja van, tegye meg.
Szerettük volna normál módon intézni a dolgokat, de úgy néz ki, hogy nem fog menni. Már az útja melletti, hátrébb lévő birsfát rendesen megnyeste, persze nem szólt, hogy gondja van, mikor rákérdeztünk, letagadta, hogy ő volt. Gyanítom ez még csak a "hadjárat" kezdete.
Segítséget szeretnék kérni, hogy ebben a helyzetben nekünk milyen jogaink vannak, illetve az ilyen "kedves" szomszédnak jogilag milyen lehetőségei vannak velünk szemben és kb. mire számíthatunk.
Előre is köszönöm a segítő válaszokat!
