közös ház társasházzá alakítása


Emme # 2010.03.31. 13:03

A tulajdonostárs nem használ többet, mint ami jár neki, csak abban nem tudunk megegyezni, hogy hol használja azt, mert én nem szeretném, hogy az én lakrészem előtt használja, hanem ott ahol nincs senki lakrésze zavarva, mert van ilyen terület az udvarban. Ő viszont teljesen le akarja rekeszteni a saját lakrészét, viszont azelőtt nincs akkora udvar mint ami jár neki, ha viszont az én kérésemet figyelembe veszi akkor nem lesz egy részben az udvara és nem lehet külön bejáratú.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.31. 13:00

Bejegyeztetni a két lakást a földhivatalba csak jogerős építési engedéllyel, és jogerősített használatbavételi engedéllyel lehet.
Azigaz. Csakhogy tökéletesen megfelel az, amit eredetileg kiadtak rá, nem kell újra terveztetni és engedélyeztetni, ha egyszer nincs mit.
Épp most csináltunk egy ilyet; bejegyezték a 97-es használatbavételi engedély alapján. Pedig ott messze nem volt ilyen egyszerű a képlet, mert nem lakásokról volt szó, hanem étteremről, bowlingszalonról, diszkóról, irodaházról; és a használatba vételi engedély is csak ideiglenes volt.

Grád András # 2010.03.31. 12:57

Kedves Emme!

A társasházzá alakítás sok mindenre jó, pl. eladhatja az ingatlanát anélkül, hogy a többieknek le kellene mondani az elővásárlási jogukról, kedvezményeket vehetnek igénybe, stb,., de pont arra, amire Ön szeretné, teljesen alkalmatlan. Az ingatlan telekrésze ugyanis a társasházi közös tulajdonhoz fog tartozni tulajdoni hányadok szerint, pont úgy, mint most. Ezért igazából a közös használat tekintetében kellene peren kívül megállapodniuk. Elvben használhat valaki többet a tulajdoni hányadánál, de akkor a többiek részére többlethasználati díjat kell fizetnie. Ez egyúttal Mohó Tulajdonostársat is visszatarthatja az étvágyától. Ha nem tudnak megegyezni, bíróságtól kérhetik a használat rendezését, de ez pénz és idő. Jobb lenne békésen... Üdvözlettel:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

Emme # 2010.03.31. 12:49

Én egy osztatlan közös portán lakom a lakrészek használatában semmi vita sincs, de az udvarhasználatban nem tudunk megegyezni, mert az egyik félnek nagyobb a tulajdoni hányada, mint a lakrésze és az előtte elhelyezkedő udvar. Emellett szeretné teljesen külön bejáratúvá tenni a saját részét, ezt pedig csak úgy tudja megtenni, hogy a mi lakrészünk előtti kertből rekeszt le. Ebbe én nem szeretnék beleegyezni, mert az udvarban van olyan terület, ami nincs senki lakrésze előtt(régen hátsó kert lehetett), és azt kérem onnan vegye el a még neki járó részt ne az én házam elől. Lehet megoldás a társasházzá alakítás, ezt kérheti csak az egyik tulajdonos is?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.03.31. 12:28

A társasházban a lakások külön tulajdonban vannak, míg a közös területek közösben.

Az osztatlan közös tulajdonban minden egyes cm2 közös tulajdonban van, így amikor a társtulajdonos beruház, akkor a te tulajdoni hányadod értéke is nő. Természetben ugyan elkülönülhettek, de jogilag minden közös.

Emme # 2010.03.31. 12:12

Sziasztok!
Azt szeretném tőletek megkérdezni, hogy mi a különbség az osztatlan közös tulajdon és a társasház között?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.03.31. 11:55

:)) Bejegyeztetni a két lakást a földhivatalba csak jogerős építési engedéllyel, és jogerősített használatbavételi engedéllyel lehet. Ha engedélyes terv alapján épült meg a két külön álló lakás, akkor az már be is lenne jegyeztetve a földhivatalba, de ha csak szimplán le van fallal választva a két lakás, akkor ahhoz építész tervező kell, hogy ezt az építéshatóság engedélyezze. Ráadásul ez már magában foglalná az összes közmű különválását is.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.31. 11:32

De nincs mit átépíteni, Drága; pláne nincs olyan elvégzendő építési munka, amelyhez engedély kellene.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.03.31. 06:51

Egyébként a gyakorlatban a jogerős engedély birtokában is már be szokták jegyeztetni a földhivatalba.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.03.31. 06:41

:) Építésznek kell kettéosztani a lakásokat. Meg kell tervezni, engedélyeztetni, átépíteni és a használati után alapító okirat készítése és bejegyeztetése a földhivatalba.

MajorDomus # 2010.03.30. 22:42

Ez igaz csak az uj tulaj nem lesz boldog ha a szomszéd számlázza neki a vizet.

nanemaaa # 2010.03.30. 22:15

Ahhoz is tervező kell. ;)
Egyébként almérőt rakhatsz akár minden szobába is, ez a közműszolgáltatót kevéssé érdekli, mivel nem az övé.

Sajna Ingó eléggé szűkszavú velünk. :)

MajorDomus # 2010.03.30. 22:14

Mindkettőtöknek van ( nem is kevés ) igaza.

Az ördögi kört meg kell szakitani. A közműves vizellátásról szóló törvény szerint ingatlanonként egy főmérő lehet.

Esetünkben is ezért az egyik almérő.
Először tervező a gépészet és a fűtés szétválasztására, aztán kivitelező, miközben marad a jelenlegi elszámolás.

Alapitó Okirat, albetétesités, társasház bejegyeztetése,majd az igy létrejövő önálló ingatlanok egyenként elszámolási szerződést kötnek a szólgáltatókkal. Ha ez megvan, lehet hirdetni a lakásokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.30. 17:19

Viszont vannak almérők.
Amúgy szerintem is, csak tudom, hogy itt már megvannak a külön lakások de facto, csak de jure nincsenek meg. Úgyhogy nem tervező kell nekik, hanem földmérő a szintenkénti vázrajzhoz. Bár lehet, hogy azt tervező készíti. :)

nanemaaa # 2010.03.30. 15:47

Ja...és az én verzióm mellett van az is, hogy egyelőre még közös a közmű- és épületgépészeti-hálózat, valamint a fűtési rendszer is.

Szóval először külön lakások kellenek, utána alapító okirat. Szerinted?

nanemaaa # 2010.03.30. 15:44

OK, ha akarod legyen. De ezt írta a kérdező: "egy két külön bejáratú lakással rendelkező családi ház, amit társasházzá szeretnénk minősíttetni, hogy két önállóan eladható lakást kapjunk"
Ez az én olvasatomban egy lakás két bejárattal. A lakás és az egyéb önálló rendeltetési egység kérdést azért nem akartam belekeverni, mert nem akartam összezavarni a kérdezőt.
A lényeg, hogy alapjaiban egy dologról beszélünk, csak kicsit másképpen. ;)

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.30. 14:19

Nem figyeltél. Eleve két különbejáratú lakásból áll az ingatlant, csak jogilag osztatlan közös tulajdon.
(Egyébként nem kell két lakásnak lennie, lehet egy lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség(csoport), vagy akár két nem lakás Céljára szolgáló helyiség is. Így például lehet társasház két külön üzletet,irodát magában foglaló épület vagy két garázs is.)

nanemaaa # 2010.03.30. 14:15

Bocs, de tudtommal legalább 2 önálló lakásnak kell lennie a társasházzá alakításhoz. Az emberi használatra alkalmas önálló rendeltetési egységek számának változását eredményező építési munka építésügyi hatósági bejelentéshez kötött tevékenység. Fordulj tervezőhöz, aki megtervezi a lakás szétválasztását. Ha ez alapján a szétválasztás ténylegesen meg is történik, annak elkészültét is be kell jelenteni a hatósághoz. Ezt követően kerülhet sor a társasházi alapító okirat - ügyvéd általi - elkészíttetésére és a földhivatalhoz történő benyújtására.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.30. 13:51

Sem egyik, sem másik nem feltétel. A feltétel lényegében az, hogy az önálló tulajdonba kerülő helyiségcsoportok alkalmasak legyenek az elkülönült használatra.
Más kérdés, hogy sok vitát meg lehet előzni, ha a közművek és a fűtés nem közös.

Ingó # 2010.03.30. 13:45

Szeretném kérni szakértő véleményét a társasház kialakításához szükséges műszaki feltételekről.

Ingó # 2010.03.30. 11:38

Szeretném megkérdezni, hogy van egy két külön bejáratú lakással rendelkező családi ház, amit társasházzá szeretnénk minősíttetni, hogy két önállóan eladható lakást kapjunk. Mik a feltételei. A közműveknek mindkét lakásban főmérőknek kell lenniük (vízóra, villanyóra, gázóra)? Mert egyikben csak almérők vannak (víz, és villany). És hogy önálló fűtésrendszerük legyen a két lakásnak, mi kell hozzá, hol kell elindulni?