Telekhatárra épített ház problematikája

Ezért nem kell telekhatárra építeni a házakat, ugye. De a sok okos kőmíjes mester azért úgy ásatta az alapot mégis a családi kalákával anno, most meg szívás van. Nálunk egy se épült a határra, mind 30-40 cm-rel beljebb van, nincs is gond.
Amúgy jelen esetben arról sem vagyok meggyőződve, hogy a szomszéd akkor beengedne, ha 30 centivel beljebb lenne. Pedig be kell neki. Az is meredek, hogy ő meg ennek tetejébe még öntözi is a falat, meg őserdőt termeszt ott.

Tavaly szigetelték a jobboldali szomszédunk házát , energiatakarékossági okokból , 12 cm vastag bugyit húztak a házra , de eszembe nem jutott volna , h ne csinálják meg, h nem egyeznénk bele , h 1-1.5 m2-el kisebb lesz az udvarunk ! Mivel megfordítani mégse lehet egy házat, h az ilyen munkálatokat el lehessen végezni , annak idején 34-5-6- éve itt minden ház telekhatárra épült ,16 m szélesek ezek a telkek , mi a maradék likba építettük a saját házunkat , igaz , h egyenlőre nem fenyeget az a veszély , h szigetelnénk , de ha lesz is rávaló egyszer , remélem a szomszéd nem akadályozna minket benne , nem tehetünk arról , h ilyen keskenyek ezek a telkek , az utcánkba , akinek volt rá pénze , mindenki szigetelt utólag , senki nem szőrözött azon , h ne csináltathassák meg , egy 8 -10 m hosszú háznál mennyit jelent egy 10-12 cm-es vakolat ? semmit ! Szerintem ez nem számít eget rengető kárnak ! Tudom , attól még a szabály , az szabály !

"Az önkormányzattól kérjetek írásos állásfoglalást, hogy a helyi szabályozás eltér-e ettől a korm. rendelettől, mert van ahol igen. Az esetek többségében nem, de ha kéritek a szomszéd hozzájárulását, akkor lehet hőszigetelni is. Az más kérdés, hogy ezért ő kérhet pénzt, mert saját területéről mond le a szigetelés érdekében, qvázi megvesztek a szomszéd telkéből egy darabkát."

Ez így szó szerint nem igaz! Az önkormányzat nem kapott felhatalmazást arra, hogy az OTÉK ezen előírásaitól eltérhessen. Egyébként az OTÉK is csak az elő-, oldal- és hátsókertbe, valamint a közterület fölé nyúlást engedélyezte, a szomszédba nem.
Ha minden a várakozásoknak megfelelően történik, akkor ez 2013. január 1-el módosul, és akkor már a szomszéd kifejezett hozzájárulása esetén lehetséges lesz a szigetelés átnyújtása. Addig viszont nem.

253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet
Az országos településrendezési és építési követelményeiről

Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai

35 § (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.

Az önkormányzattól kérjetek írásos állásfoglalást, hogy a helyi szabályozás eltér-e ettől a korm. rendelettől, mert van ahol igen. Az esetek többségében nem, de ha kéritek a szomszéd hozzájárulását, akkor lehet hőszigetelni is. Az más kérdés, hogy ezért ő kérhet pénzt, mert saját területéről mond le a szigetelés érdekében, qvázi megvesztek a szomszéd telkéből egy darabkát.

:) Lefordítva. Ha az a ház mezsgyére épület, akkor már nincs hova tovább szigetelni. Nincs tulajdonod, területed, minden egyes szigetelési mm-t már a szomszédtól vennéd el.

Hmm. Arra nincs Ptk., hogy a szomszéd köteles lenne a telkéből bármennyit is biztosítani a szomszéd javára.

Ptk.

Segítséget szeretnék kérni.
Hol találok olyan jogszabályt ami leírja, hogy a szomszéd köteles beengedni a portájára abban az esetben ha a ház mezsgyére épült és a házat szigetelik.
A gyerekeim a XIX. kerületben laknak, most szigetelik - szigetelnékkörbe a lakást. A szomszéd nem engedi be őket. Virágot futtatott fel a falukra amit locsolgat, a fal természetesen nedvesedik.Voltak az önkormányzatnál ahol mint utólag kiderült a szomszédnak ismerősei vannak és ott sem járultak hozzá hogy a szomszédhoz átmenjenek. Írott jogszabályt keresünk amivel vissza lehet menni az önkormányzathoz.

Előre is köszönöm a segítséget.

Üdvözlettel
Julcsi

Immaculata # e-mail 2011.07.27. 10:28

Köszönöm, átrágom..

lonya!

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet mellékletében

Tisztelt efi99 és Immaculata!

Nem problémáznék én azon, hogy beljebb kell akár 1m is építeni csak az a baj, hogy a telek 17m széles, aminek pont a másik oldalán 5,5m el kell hagyni telekrendezési terv szerint. Így az épület 11,5 széles lehet ha határra építjük. Emeleteset meg nem szeretnénk.

Kedves Hozzáértők,
Szerintetek az oldalhatárra építés a telek teljes hosszában vég nélkül tovább folytatható az engedélyt nem igénylő építményekkel, mint pl. a kerítésre támaszkodó lugas, eredetileg 50 cm-re épült gazdasági épületnek a kerítésig meghosszabbított teteje (kb 1.5 m magasságban, üvegház stb?
A térképmásolaton ebből semmi nincs, csak a lakóház. Nem is bejelentésköteles az engedély nélküli építmény? Hol tudok ennek utánanézni?
Előre is köszönöm a segítséget.

halasleszek@freemail.hu

Nem sok lehetőséged van.
Az egyik az, hogy az építéshatóságon bejelented, hogy a szomszéd tömör kerítése nem szabályosan lett megépítve. A visszabontás nem biztos, hogy a nektek kedvező helyen fog történni.

Egyet tehettek, hogy 40-50 cm-rel beljebb kezdtek építkezni, hogy meglegyen a megfelelő szellőzés és a karbantartás lehetősége.

Osi!

Ahogy írtad, osztatlan közös tulajdonú a telek. Azokat nem lehet leválasztani a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül.

Osztatlan közös tulajdonú telek esetén nincs szolgalmi jog, hiszen minden tulajdonosnak egyforma joga van a közös tulajdonú telek minden egyes részéhez.
A közös tulajdonú telket úgy lehet használni, hogy a használattal más tulajdonos jogát se sértsék.

A szolgalmi jog a földhivatalba bejegyzett jog, mely vagy közös írásbeli megállapodással jön létre, vagy bírósági határozattal.
Több tulajdontárs megléte esetén két tulajdonos ilyen megállapodást külön nem köthet.

Jó napot!
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi lakóparkban lakunk, 9 millió volt a lakás és 1 millió a telek ami osztatlan közös tulajdon. Kb 40 lakás van és mindenki elkezdte leválasztani az Ő kis részét (persze nem úgy ahogy azt kéne)."2 méteres falakat húztak fel,a parkolót is elfoglalják a kerítéseik. A mi szomszédunk most,hogy rosszban lettünk át akarja tenni a szorgalmi útat,azért, hogy mi körbe járjunk át az Ő "kertjén"!Ezt megteheti?Már 3 éve itt lakunk és most ezt akarja csinálni.Az egész lakóparkba mi vagyunk az egyedüliek akik semmilyen módon nem választottuk le a területet.Ezt megtehetik? Válaszát előre is köszönöm.

És miért jó neked a telekhatárra építkezni? Hogy utána még 2 mm szigetelést se tehess fel, mert át fog lógni?

Jó napot kívánok!

Telekhatárra szeretnénk építkezni, mint mindenki az utcában.
Persze van egy kis bökkenő, hiszen a szomszéd épített még az ő telkére egy 20cm-es betonkerítést, igaz elhagyva még a saját telkéből 10cm-t, de ezzel ugye ellehetetlenítette, hogy mi is, mint mindenki telekhatárra építkezzen.
Próbáltunk vele beszélni, hogy legalább a ház hosszában engedje meg, hogy lebontsuk és onnantól a mi házfalunk lenne az ő kerítése ezzel még megnövelve az ő telkét is.
Perzse hajthatatlan: elbonthatjuk, ha visszaépítjük a kerítést, ami ugye problémákat vetne fel, mivel a kerítése és a házunk között 10cm hézag lenne, ami pl nem tenne olyan jót a háznak az esőzések miatt, illetve ha később restaurálni kell a házat meging le kellene bontanom kerítést, hogy hozzáférjek és megint visszaépítenem.
Mit csináljak?
Járt már valaki hasonló cipőben?

Földhivatalt? Milyen kérdésben?
Ha a telekhatár helye a kérdéses, akkor ahhoz földmérő kell. (vitatott esetben a döntés a bíróság hatásköre) Szolgalmi jogot pedig csak hatósági határozat, vagy polgárjogi megállapodás alapján jegyeznek be.

Megpróbálom a Földhivatalt állásfoglalásra bírni.Ha lesz valami tanulsága,visszajövök vele.

Ez jó kérdés. De szerintem egy szolgalmi jog olyan tényező, aminek a szerződésben is szerepelnie kellene.

Köszönöm.De igen elhamarkodottan szóltam,amikor egyetlen kérdésnek mondtam ezt..!
Az elhallgatást a bíróság előtt nekem kell bizonyítanom,igaz? Lehetséges ez? Beidéztetnek két készséges tanút,és annyi...Vagy nem így van a gyakorlatban?

Igen, de az nem erre vonatkozik. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület eresze a szomszédos telekre 2 m magasság felett legfeljebb 60 cm-re átnyúlhat. Az 50 cm onnan jött, hogy ez az érték korábban 50 cm-ben volt szabályozva. Az engedmény viszont kizárólag az ereszre vonatkozik, így jelen esetben nem játszik.

Köszönöm a válaszod, nanemaaa.

Még egyetlen kérdés: az utcában lakók valami 50 cm-t emlegetnek, "amibe belefér". Én nem tudom ezt hová tenni. Neked mond valamit?

Ehhez már nincs mit szólni. Ha csak most jutott tudomásodra az elhallgatott dolog, esetleg megtámadhatod az adásvételi szerződésedet a bíróságon. Talán kérhetsz vissza némi pénzt értékcsökkenés címén. A szolgalmi jogot pedig be kellene jegyeztetni.

Kedves Fórumozók,

Szeretném a véleményeteket kérni.

3 éve vettük a házunkat,az egyik szomszédunk az oldalhatárra épült (vagy 30 éve), úgy, hogy a tető sarka átlóg hozzánk. Aztán felújított (úgy 10 éve),a külső szigetelés és a gázvezeték is átlóg.Mindez persze látható volt.Ami viszont nem: 5 évvel ezelőtt, amikor a csatornázás volt a faluban, a szennyvízcsatornáját is a háza mellé, a mi kertünkbe tettette. Szolgalmi jognak nem volt nyoma a tulajdonlapon, és sem ők, sem a mi házunk volt tulajdonosa nem tett nekünk említést erről.Véletlenül tudtam meg,másoktól az utcában.
Nem gyors, de tendenciózus nyomulásnak találom a dolgot - vagy rémeket látok?

Szóljatok, okosok! Előre is köszönöm.