Építésügyi bírság, fennmaradási engedély


picicirmi # 2013.10.28. 10:25

Kedves Fórumozók!

A következő kérdésem lenne.
A nyáron vásároltunk egy családi házat. A ház egy 800 nm-es telken van, és ikerházként épült (két szabadon álló ház, nincsenek semmilyen összeköttetésben, a terveken egy fa gerenda köti össze). A házra van használatba vételi engedély, a szomszéd még építkezik és árulja a házat (még nem döntötte el, hogy beköltözik vagy eladja). A házunk mellé még a kivitelező épített egy könnyűszerkezetes garázst (kb. 30 nm), valamint a kocsibeállót térkőveztette. Úgy vásároltuk meg, hogy kértük a cégtől, hogy a földhivatalban tüntessék fel a térképvázlaton. A feltüntetés megtörtént, a ház a garázzsal és a terasszal együtt 165 nm nagyságban. A beépíthető terület a telek 30%-a, jelen esetben 240 nm. A két ház együtt ezt majdnem eléri. Valamint a zöldterületnek 50%-nak kellene lenni-e, de a mi 400 nm telekrészünkön csak 150nm zöldterület van. A szomszédoktól hallottam vissza, hogy az építési hatóságos hölgynek ez így nem tetszik. Mi így vásároltuk a házat. Ő is látta már korábban, hogy ott a garázs, mert minden szomszéd most építkezik.
A zöldterületnél az ikerszomszédom zöldterületét is beszámíthatom? Ha a szomszéd háza is elkészül és ő is megkapja rá a használatbavételit, akkor kb. 45-50 nm-rel túllépjük a beépíthető 30 %-ot
Kérdésem az lenne, hogy jelen esetben mire számíthatunk az építési hatóságtól.
A válaszokat előre is köszönöm.

manuel # 2013.10.24. 07:35

Köszönöm a válaszokat!!!!

nanemaaa # 2013.10.21. 14:24

Ha a bíróság kirendel egy szakértőt, akkor azt is megmondja, hogy milyen kérdésekre vár választ. Ha a szakértő a feltett kérdésekben nem nyilatkozik, akkor 1. nem fizeti ki; 2. megbírságolja; 3. megszünteti a kirendelést és másik szakértőt rendel ki.

Egyebekben immával értek egyet, azért ül melletted egy ügyvéd, hogy segítsen.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.10.21. 13:23

Pontosan erre jók az ügyvédek. Innen sem az ügyet nem lehet gyorsítani, sem kérdéseket feltenni, sem a szakértővel kapcsolatos észrevételeket megtenni.

nemesek # 2013.10.21. 13:18

T. Szakértő!

2008-ban építkezésbe fogtunk( tetőszerkezet teljes építése).A kivitelező megtévesztett és semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezett a munkával kapcsolatban , viszont én kifizettem munkájának egy részét .Jelenleg bírósági ügyem van a kivitelezővel a munka minősége miatt. A kivitelező, építési naplót sem volt hajlandó vezetni a munkálatairól. Jelenleg,a bírósági ügyben szakértő bevonását kértem, aki az aktuális feltett kérdésekre soha nem válaszol.Az ügyben ez a 2.szakértő , de azt veszem észre , hogy jó neki ha nem válaszol a feltett kérdésre , mert így akkor többet kereshet .

Mit tehetek a szakértővel szemben ?
Mit tehetek a vállalkozóval szemben a nem létező iskolai és szaktudására , végzettségére vonatkozóan ?

nanemaaa # 2013.10.19. 07:01

manuel
Nem, de jogerős fennmaradási engedély, vagy az épületek engedély nélküli megépíthetőségét igazoló építésügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány nélkül a földhivatal nem fogja feltüntetni az épületeket. (Legalább is nem tehetné meg.)

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.10.19. 07:01

:) Köszi. Éppen most elég sok ilyet csinálok. Van olyan is, ahol újra kellett terveztetni, mert még tervek sem voltak meg.

nanemaaa # 2013.10.19. 06:58

Imma
:) Pontos.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.10.18. 16:17

Bigisu

Igen, jogszerű. A mostani követelmények szerint kell átalkítani a lakóépületet.

A felelős műszaki vezető nyilatkozatára nagy mosoly.

Én úgy tudom, hogy tíz év eltelte után bírságolni, vagy átalakítási kötelezettséget előírni már nem lehet, de minden érvünkre nemleges választ kaptunk.

Nem kell összemosni a dolgokat.
Nem bírságolnak. Igaz. Ha nem akarod feltüntetni, akkor ne kérj fennmaradási engedélyt.
Ha kérsz, akkor teljesítsd az építési hatóság előírásait.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.10.18. 16:13

10 év után már nem, de nem is lesz feltüntetve a földhivatali térképszelvényen.

Ha engedélyköteles volt akkor is és most is, akkor újra kell terveztetni, fennmaradási engedélyt kérni rá. Nem biztos, hogy megéri.

manuel # 2013.10.18. 08:28

Kedves Fórumozók!

Olyan kérdésem lenne, hogy mi a helyzet az olyan mellék- és gazdasági épületekkel, melyek már több, mint 10 éve állnak, viszont annak idején nem volt rájuk építési engedély. Az ismerősöm most területet szándékozik venni a meglévő mellé, amihez a szomszédos , mostanit is felméri a földmérő. Az így felvázolt engedély nélkül épített melléképületek miatt kiszabható-e büntetés vagy bármi szankció?

manuel # 2013.10.18. 08:26

Kedves Fórumozók!

Olyan kérdésem lenne, hogy mi a helyzet az olyan mellék- és gazdasági épületekkel, melyek már több, mint 10 éve állnak, viszont annak idején nem volt rájuk építési engedély. Az ismerősöm most területet szándékozik venni a meglévő mellé, amihez a szomszédos , mostanit is felméri a földmérő. Az így felvázolt engedély nélkül épített melléképületek miatt kiszabható-e büntetés vagy bármi szankció?

Bigisu # 2013.10.17. 13:13

T. Szakértő!

Egy vidéken, több mint 10 évvel ezelőtt megépült és használatba is vett lakóházra szeretnénk most fennmaradási engedélyt kérni. A ház építésére az akkori tulajdonos anno nem kért engedélyt, az ingatlan jelenleg beépítetlen területként van nyilvántartva.

A dokumentációt és a kérelmet benyújtottuk, de az építéshatósági ügyintézővel folytatott egyeztetések alapján a kérelmünket nagy valószínűséggel el fogják utasítani. Az indok az, hogy az épület több szempont alapján nem felel meg a lakóházak kialakítására vonatkozó általános előírásoknak (falvastagság, hőtechnikai szempontok, lakószoba belmagassága).

Az lenne a kérdésem, hogy ez így jogszerű-e a részükről. A közművek, a kéményseprő és a felelős műszaki vezető nyilatkozatát mellékeltük, aki igazolta hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.

A 312/2012. korm. rendeletben én azt találtam, "jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül" megvalósított építményre is lehet fennmaradási engedélyt kérni, de ezt az illetékes hatóság nem akarja elfogadni.

Én úgy tudom, hogy tíz év eltelte után bírságolni, vagy átalakítási kötelezettséget előírni már nem lehet, de minden érvünkre nemleges választ kaptunk.

Mi ilyen esetben az előírás?
Válaszát előre is köszönöm.

nanemaaa # 2013.10.09. 07:53

Bírság elengedéséhez a kéményt elbontod, a födémnyílásokat bebetonozod, az engedélyezett terveknek megfelelő helyen és méretben a kéményt megépíted.
Ha ennyi volt az összes eltérés. Egyebekben megbeszéled a hatósággal, hogy mit fogad el.
Felhívom azonban a figyelmedet, hogy a bírságot csak akkor engedheti el, ha a bírság megfizetésére megadott határidőn belül (60 nap?) megcsinálod ezeket és ezt be is jelented a hatóságnak. Ha lekésed a határidőt, akkor hiába dolgoztál.

stk5 # 2013.10.08. 10:09

T. Szakértő!
Köszönöm a válaszát.
Az I. és II. fokú hatóság is egyértelműen azt írta a határozatában, hogy engedélyköteles építkezés valósult meg, engedélytől eltérő kivitelezéssel. Annyi történt, hogy az emeleti fürdő helyett a pincébe került a turbó gázkazán, így a szerelt kémény más hosszban és más helyen valósult meg. Elvileg teherhordó szerkezetet nem érintett, kivéve ha a födémben kihagyott 15x15 -ös nyílás az épület egyik belső sarkában annak nem számít.
Tehát most akkor kérdés az is, hogy pontosan miért kaptuk a bírságot? A kémény szabályossá tehető, illetve szerintem szabályos is, csak nem az építési engedély szerint készült el. Átépíthető az engedélynek megfelelően (2011), vagy a fennmaradási engedély kérelem idején hatályos jogszabályoknak(2012), de akár az átépítésre megszabott határidő alatt hatályos szabályozás szerint is elvégezhető az átépítés (2013)
A kérdés, hogy az Étv. 49. (2) bekezdése ezek közül melyik szabályosságot igényli a bírság elengedéséhez?

nanemaaa # 2013.10.07. 08:21

stk5
Étv. 49. §
(1)289 Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki.
(2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.
(3) Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el.
(5) Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság építésügyi bírságot nem szab ki.

A (2) bekezdésben itt már feltárt tényállásról, kiadott fennmaradási engedélyről, és kiszabott építésügyi bírságról beszélünk.
Ennek alapján a szabálytalanság megszüntetése kérdéskörben lényegében az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően megépített építményrészek elbontásáról beszélünk. Szóba jöhet még az építmény esetleges olyan átalakítása, melynek következtében az eredeti építési munka már nem tartozik az engedélyhez kötött munkák körébe. Ezt elsősorban úgy tudom elképzelni, hogy alapból nem engedély köteles, de az építési szabályoknak nem megfelelően elvégzett építési munkáról beszélünk. Ugyanis egyéb esetekben biztosan teherhordó szerkezetet érintő építésről beszélnénk, és egy teherhordó szerkezetet nem lehet úgy külön engedély nélkül átalakítani, hogy az ne legyen teherhordó. Tehát ha alapból engedély köteles munkáról beszélünk, akkor a szabályossá tétel kizárólag bontásként képzelhető el.

stk5 # 2013.10.06. 18:07

T. Szakértő!

Az Étv. 49. § (2) bekezdésével kapcsolatban lenne kérdésem:
A jogszabály szerinti "szabálytalanság megszüntetése"-t hogyan kell pontosan értelmezni:
a.) az építménynek az építési engedélyhez képesti szabálytalanságát kell megszüntetni vagy
b.) az építménynek a szabálytalanság megszüntetése idején hatályos szabályozás alapján kell szabályosnak lennie vagy
c.) az építménynek a fennmaradási engedély kérelmének benyújtásakor hatályos szabályozás szerinti szabályosságát kell megvalósítani?

Köszönöm a segítséget.

nanemaaa # 2013.10.04. 07:34

Nem akarlak elkeseríteni, de nagyon rosszul látod. A hatóság a helyszínen nem dönt, legfeljebb arról, hogy a szabálytalan építést leállítja. Az ügy érdeme az íróasztal mellett dől el a helyszínen tapasztalt és rögzített adatok alapján, mert ott áll rendelkezésre az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges valamennyi adat, mint pl a jogszabályok, helyi építési szabályzatok...stb.
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság nincsenek egymással alá-fölé rendelt viszonyban, így egyikőjük sem utasíthatja a másikat. Szerintem kérni sem kérheti, de ez már más kérdés.
A két hatóság egymás mellé rendelt, egyes ügyekben szinte párhuzamosan járnak el. Annak előzetes eldöntése, hogy a szabálytalan építményre a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak, vagy megteremthetők, az építésfelügyeleti hatóság hatásköre, míg magát a fennmaradási engedélyezési eljárást az építési hatóság folytatja le.
Ha az építésfelügyeleti hatóság azt állapítja meg, hogy egy építményre fennmaradási engedély nem adható, vagy a kötelezett (felszólított) ügyfél a rendelkezésére álló határidőn belül nem nyújtja be a fennmaradási kérelmét, akkor köteles elrendelni a bontást.
Ennek kapcsán közömbös, hogy te egyébként megkérted a fennmaradási engedélyt, vagy sem. Főleg, ha ezt nem az építésfelügyeleti hatóság által meghatározott időn belül tetted.
Egy dolgot tudok vigasztalásul mondani: Ha az építésfelügyeleti hatóság elrendeli a bontást és te ezzel nem értesz egyet, élhetsz a fellebbezési jogoddal. Ha ezt nem teszed, akkor végrehajtják a bontást az építésügyi hatóság döntésétől függetlenül.

Alexu # 2013.10.02. 10:29

Tisztelt nanemaa!

Az ügy érdekében nem mindegy, mert itt egy rosszakaró szomszédról van szó. Az építéshatóság I fokú , nem talált hibát, egy két dolgot megemlített, de azt lehet eszközölni. Az építésfelügyelt viszont mikor kijött leállította addíg az építlkezést míg a fennmaradási engedély nem lesz meg, leírja a jegyzőkönyvben mit talált, semmi kiugró majdan hirtelen 2 napra rá úgy gondolta semmi nem jó le kell bontani. nem furcsa egy kicsit ez a dolog mert szerintem igen, na már most mi nagyon jól tudjuk ez miért történt, vagyis ki játszott közre és miért. Az építésfelügyelet ügyintézője nem a megoldást kereste, hanem a legrosszabb szankciót szabta ki, emellett a helyszíni jegyzőkönyv teljesen eltér attól amit ő utána kitalált, még az építéshatóság is csak lesett a tervezővel együtt. Jogszabályokat sorol,se nem támasztja alá. Hozzáteszem ez az I fokú építésfelügyelet. A lényeg mi időben beadtuk, közben feljelentett a szomszéd, mert őt zavarja nem lát át és nem látja a napfényt. A kérdésem azért fontos a jogszabályra való hivatkozással, mert szerintem és remélem ezt egy másik ember is így látja, ha nem akkor legalább segítsen miért nem, ha elindult az I fokú építéshatósági eljárás folyamatban volt, akkor szerintem az I. fokú építésfelügyeletnek le kellett volna állítani az eljárását és kötelezni azI fokú építéshatóságot, hogy fejezze be az eljárást, hisz náluk már elindult.
Fontos a kérdésem és sajnos az i fokú építésfelügyelet iszonyatosan rosszhiszeműen járt el, nem egy palotáról egy 200m2 -es házról beszélünk, hanem egy rossz állapotban lévő épületről, amit muszáj volt felújítani különben vége van, összedől. Szóval az eredmény nem ugyanaz, mert mást mond az építéshatóság, mást az építésfelügyelet, úgy hogy kint volt szemlén és az építéshatóságnak is feltűnt, hogy a jegyzőkönyv ellentmond a végzésnek. Az ügyintéző hölgy a fáradtságot sem vette, hogy az anyagokat bekérje az építéshatóságtól, semmit nem tudott semmiről Ezért kérem a segítséget.

nanemaaa # 2013.10.01. 07:02

Ha koszorú van, akkor már födém is. Ebben az esetben a szorzó a 0,20 helyett már 0,40. De ha a tetőszerkezet építése is megkezdődött, pl talpszelemenek már rögzítésre kerültek, akkor már 0,60. Minden munkanemmel növekszik a készültség és egyre jobban közelítünk a milliós bírsághoz.

monika41 # 2013.09.30. 14:48

Üdvözlöm!

A betonkoszorú már rajta van, így is ezek a büntetési szorzók a mérvadóak?
köszönöm válaszát!

nanemaaa # 2013.09.30. 07:20

Alexu
Mi lenne pontosan a kérdésed?
Folyamatban van veled szemben az eljárás az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál is? Mert ha igen, akkor valóban, az építésfelügyeleti hatóságnak meg kellene szüntetnie az eljárását, mivel azt már az építésügyi hatóság fogja lefolytatni. A te szemszögedből egyébként közömbös, hogy ki lesz a lefolytató, hiszen az eredménynek elvileg ugyanannak kell lennie. (Magyarán, ha az épület nem felel meg az építési jogszabályoknak, akkor az építési hatóság is ugyanúgy elbontatja, mint tenné azt az építésfelügyeleti hatóság.)

nanemaaa # 2013.09.30. 07:15

monika41
Vagy alakítsd át 50 m3-esre, vagy bontsd el, és úgy kérj rá építési engedélyt.
Ha még csak a falazás kezdődött meg, akkor bruttó alapterület x 100.000 Ft x 0,50 x 0,20 összegű bírság mellett még talán megéri fennmaradási engedélyt kérni, E felett már biztosan ráfizetéses lenne.

Alexu # 2013.09.27. 07:35

A lényeg a 68 § 3) bek.(3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha

  1. az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy..

A kérdés ez lenne ennek a paragrafusnak az értelmezése

Alexu # 2013.09.27. 07:32

Egy kis segítséget szeretnék kérni olyantól aki tudná értelmezni a a pragrafust. Én értelmeztem, de szeretném ha más is értelmezné. Fontos lenne:

312/2012 Korm.rendelet 67.§ szerint 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy

  1. az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően,
  2. az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül,

A 68§ (3) bek. viszont azt mondja, 68. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le.
(3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha

  1. az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy..

Fontos lenne az értelmezése, mert a véleményem szerint, ha én beadtam a fennmaradási, továbbépítési és veszélyhelyzet elhárítási engedélyt, folyamatban volt az I. fokú építési hatóságnál az engedélyezési kérelmem, akkor az építészrendészeti eljárást erre a jogszabályra hivatkozva meg kellett volna szüntetni. Sajnos egy rossz szomszédi viszony okozta ezt, vettünk egy ingatlan, a volt tulajdonosokkal is pereskedett, amit megnyertek a tulajdonosok most meg velünk.
Kérem, ha valaki tudna ebben segíteni nagyon jó lenne...sajnos a szomszéd aki csak nyaraként jön haza Németországból, mindenkibe beleköt folyamatosan, most mi lettünk a célpont, igaz az ő emésztője a mi oldalunkon van, soha nem szippant legalább 5 éve biztos, sok probléma van még, de lényeg a paragrafus értelmezése most, Kérem aki tud segítsen....ki hogyan értelmezi