Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

nanemaaa # 2011.12.01. 09:23

FöMö

  1. A hatóság folytatja le a bizonyítási eljárást, ergo ő bizonyít. A bizonyítás része lehet az ő szakmai megítélése is, és a te nyilatkozatod annak a cáfolata. Ezt majd mérlegeli, hogy melyik bizonyítékot milyen súllyal fogja figyelembe venni. Magyarán nem biztos, hogy érdemes ölbe tett kézzel várni a dolog végét. Ha megdönthetetlen bizonyítékod van, azt nem árt előadni. ;)
  2. PL bontat, ha 10 éven belülinek ítéli a szabálytalan építést
  3. Ha nem felel meg az épület a rá vonatkozó szabályoknak és a szabályossá tétel lehetősége kizárt (mert pl rossz helyen van) akkor kizárt a fennmaradási engedély megadása.
  4. Alapból az építtetővel szemben járnak el. Ha az építtető személye nem ismert, akkor a tulajdonossal szemben. Építtetői jogállás alapból nem örökölhető, így az örökösök elvileg nyugodtan alhatnak. Kivéve, ha az ingatlanban tulajdonossá váltak.
nanemaaa # 2011.12.01. 09:15

jav
A számítás valamiért nem úgy jelent meg, ahogy leírtam.
Pontosítva:
6,7 x 40.0000 x 0,5 = 134.0000 Ft

nanemaaa # 2011.12.01. 09:14

gizi
Bírság: 6,740.0000,5= 134.000 Ft
Nyílás kibontása elvileg lehetséges, ha a befalazáskor az áthidaló bent maradt. Ellenkező esetben építési engedély kell rá.
Kibontás csak akkor lehetséges, ha ezt egyéb szabály nem tiltja.

FöMö # 2011.12.01. 06:11

Tisztelt Cím, Szakemberek!

Adva van egy lakóépülettel beépített ingatlan, melynek hátsó telekrészében egy nagyméretű, fedett-részben nyitott géptárolóként használt épület áll (15 x 9m, ~4m-es építménymagassággal).

A szomszédos ingatlan tulajdonosa most illegális épület címén bejelentést tett a hatóságnak.

A géptároló 7-10 évvel ezelőtt létesült, építési engedély nélkül. A telekbeépítés szabályai közül a hátsókertre vonatkozó 6m nem teljesül, a kijelölt építési hely határán kívül esik.

  1. kérdés) Mi úgy nyilatkoztunk, 10 évnél régebbi az épület, kinek kell ezt bizonyítani?
  2. kérdés) Mit tehet a hatóság?
  3. kérdés) Kaphatunk rá fennmaradási engedélyt? Esetleg ideiglenes épületként?
  4. kérdés) A tulajdonos a sógornőm, nem lakik az ingatlanban, szóbeli engedélyével apósom használta azt, ő hozta létre az épületet, de már meghalt.

Az ingatlan tulajdonosa mentesülhet az esetleges bírság alól? Az örökösöket terhelné a bírság?

Válaszuk előre is köszönöm.
FM

sz.k. # 2011.11.29. 16:56

Üdv.A következő problémám van:Építettünk egy víztározót,úgy gondoltam,hogy minden engedéllyel rendelkezünk.Már megkaptuk a vízjog-üzemeltetési engedélyt.Viszont a földhivatal értesített minket,hogy ők erre nem adtak engedélyt!Én azt sem tudtam,hogy tőlük kell!...???

gizi30 # 2011.11.20. 10:01

Helló!
Az én esetem a következő: Családi ház utcafronti oldalfalába garázskaput építettem be. A nyílás 6.7m2. Fennmaradásit adnak, de mekkora lehet a bírság összege? Illetve befalazott nyílás újbóli megnyitására van-e lehetőség, ez ügyben kell-e bárkivel is egyeztetni, engedélyt kérni?
A választ előre is köszönöm.

nanemaaa # 2011.11.05. 08:01

OK, ezek szerint a probléma adott. Válasz pedig a tervekből lenne kiolvasható (remélhetőleg), amit pedig az elrendelt új eljárásnak kell tisztáznia.
Véleményem szerint ezekre a kérdésekre itt a fórumon nem fogsz választ kapni, kivéve, ha az illetékes építési hatóság "zembere" is fenn van a fórumon, mert tervek nélkül ez nem bírálható el.

gabriella1 # 2011.11.04. 23:53

Hát köszönöm a válaszait, és azt, hogy időt szán rám, de sajnos most aztán inkább összezavarodtam, mint világosabban látnék. Ugyanis a bíróság hozott egy jogerős ítéletet, mely szerint az épület esetében a fennmaradási és továbbépítési engedélyt elfogadta, s ennek alapján a műszaki iroda kiadta az ideiglenes használatba vételi engedélyt, de a tereprendezés vonatkozásában a bírság az építtetőt új eljárásra kötelezte, ezért ebben az új eljárásban határozódik most meg, hogy mi az épület és mi nem.
Miután a két tározó a garázs tetején támfalként is szolgál,ezek együttesen a garázs magasságát további 3 méterrel emelik meg. A vita azon megy, hogy ezek a műtárgyak az épület részei-e vagy sem. Ha nem akkor bontással szabályossá kell-e tenni, illetve a tereprendezés során ezt 1,5 m-re vissza kell-e bontania vagy sem.
Amikor az ideiglenes engedélyt megkapta az építtető, azon a határozaton nevesítetten nem szerepel sem a szennyvíztározó, sem pedig az esővíztározó. Egyébként a szennyvíz tározóra nincs szükség, mert csatorna van, a víztározóban pedig a házban lévő úszómedence és nem az esővíz kering.
Ha beleunt felvetéseimbe, akkor eddig is köszönöm, mindazt amit leírt, s próbált ügyem kibogozásában segítségemre lenni.

nanemaaa # 2011.11.04. 19:27

Két dologról beszélünk. A szennyvíztároló egy műtárgy, ami ráadásul sajátos építményfajta és a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
Ugyanakkor, ha egy épület részét képezi egy ilyen fajta tároló "terület?", akkor az az épület szerves része és akkor építési engedély + használatbavételi engedély köteles. Legrosszabb esetben pedig bejelentés.

Az igaz, hogy egy épület használatbavételekor vizsgálni kell a járulékos építmények meglétét is, ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakóépületre vonatkozó használatbavételi engedély pl pótolja a vízügyi hatóság által kiadandó engedélyt. Minden hatóságnak megvan a maga hatásköre, döntései is csak a hatáskörükbe tartozó kérdésekre vonatkozhatnak.

„...akkor hogyan mondhatja azt, hogy ezek az építmények az épület részei, amire az ideiglenes használatbavételi engedélyt megadták.”

Fogalmam sincs.
Az ideiglenes használatbavételi engedélynek is vannak kritériumai. Pl az, hogy csak önálló rendeltetési egységre adható. Egy műtárgy nem lehet önálló rendeltetési egység (szerintem).

gabriella1 # 2011.11.04. 17:47

Köszönöm amit írt, de az önkormányzat műszaki osztálya szerint a laképülethez hozzátartozik a szennyvíz és csapadékvíz tárol, ami - ahhoz hogy elképzelhető legyen a kialakítása - támfalszerűen a 8 m széles garázs tetejére épült 7,5 m szélességben és 3 m magasságban /2,5 betonépítmény 0,5 m földtömeg/. Ez az építmény és a rátett föld tömeg a földből kiemelkedő háztól kb. 10 méterre van. Mi ezen a tereprendezésen vitatkozunk és
ebben a vitában mi is azt gondoljuk, hogy az építmény nem az épület része. DE, akkor a műszaki osztály, amely nálam sokkal-sokkal jobban kell hogy ismerje a hatályos rendelkezéseket és előírásokat, akkor hogyan mondhatja azt, hogy ezek az építmények az épület részei, amire az ideiglenes használatbavételi engedélyt megadták.
Az ideiglenes használatbavételi engedély felsorolja az épület részeit, illetve helyiségeit, de ezt nem sorolja fel benne. Erre a felvetésemre a műszaki osztály azt mondja, hogy az evidens, hogy azt nem sorolja fel.
Bármit leír köszönöm, mert valóban nem tudjuk mitévők legyünk az értelmezés vonatkozásában.

nanemaaa # 2011.11.04. 14:56

„Szóval a lakóépületre kapott használatba vételi engedély az a terepen lévő egyéb építményekre is alkalmazható?”

Nem. Az engedély arra vonatkozik, amiről rendelkezik.

gabriella1 # 2011.11.04. 12:54

Kérdésem lenne, hogy egy perben a bíróság az épületre elfogadta a fennmaradási és továbbéptési engedélyt, de a tereprendezés vonatkozásában új eljárásra kötelezte az építtetőt. A terepen pedig az utca teljes hosszában lévő garázs fölé megépült egy teljes utcafonti szélességű víztározó és szennyvíztározó, amit az utca és az én oldalamon támfal fog közre aminek a tetejére földet is emeltek, s így a garázs fölötti magassága több, mint 3 m. Az lenne a kérdésem, hogy ez a vitatott terep, illetve az erre épült tározók az épület részei, vagy sem. Számunka az lenne az érdekes, hogy a támfal mögé bujtatott és ezzel megemelt terepen az építmények a tereprendezés részeként, csak a megengedett magassságig készülhessenek el. Szóval a lakóépületre kapott használatba vételi engedély az a terepen lévő egyéb építményekre is alkalmazható?

nanemaaa # 2011.11.02. 07:49

Zozi
Az építmény elhelyezésére vonatkozó kérdésedet a területileg illetékes építésügyi hatóságnak tedd fel. Ők fognak tájékoztatni a helyi építési szabályzat előírásairól.
A garázs építése általában bejelentés köteles tevékenység. Ugyanakkor az általad tervezett könnyűszerkezetes megoldás már építési engedélyhez kötött. (Mindkét esetben egyébként kell tervező, tűzvédelmi szakértő és terv is.)
Ugyanakkor felhívom a figyelmedet, hogy a hatályos tűzvédelmi szabályzat szerint könnyűszerkezetes épületet csak ÉMI engedéllyel rendelkező szerkezeti rendszerből, vagy egyedi műszaki specifikációval rendelkező rendszerből lehet építeni. Egy ilyen műszaki specifikáció elkészítése és jóváhagyatása több millió forint, így nem mindig az olcsóbbnak látszó megoldás az olcsóbb.

nanemaaa # 2011.11.02. 07:44

eteles
Ez így ebben a formában nem igaz. Az OTÉK szerint egy lakáshoz legalább egy gépjármű elhelyezéséről kell a saját telken belül gondoskodni. A hangsúly a "legalább"-on van! ;)
Az azonban mindenképpen megjegyzendő, hogy ez építésügyi szabály, ami mindössze arra jó, hogy a lehetőséget, mint műszaki megoldást biztosítsa. A polgári jogi megállapodások (szerződések) lehetnek ettől gyökeresen ellentétesek is. Arra ugyanis a hatóságnak nincs joga és lehetősége, hogy a tényleges tulajdonjogi kérdésekbe és a használat módjába belekotyogjon. Így könnyen előfordulhat, hogy egy lakás tulajdonosnak lesz 4 garázsa, és a többi lakás tulajdonosnak esélye sem, hogy autót vegyen és azt a telken tárolja.

Zozi69 # 2011.11.01. 21:23

Szolnoki családi házam udvarán szeretnék egy garázst építeni, tervezett munkálatok előtt szeretnék érdeklődni a jelenlegi jogszabályokról.
A garázs amelyet építeni szeretnék nem téglából hanem lemezből készülne, szükséges-e ebben az esetben a garázst megterveztetni, valamint építési egedély szükséges-e hozzá?
Terveim szerint a garázs nem a ház folytatásában épülne, hanem az udvaron az előttem lakó szomszéd kerítésétől 1 1/2 méterre. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi-e a fent leírt helyre építeni a garázst?
Segítségüket előre is köszönöm!

eteles # 2011.10.31. 14:54

Köszönöm a választ (a beruházó majd fizeti a bűntetést),
lenne egy kérdésem, igaz hogy társasház esetén egy lakáshoz csak egy gépkocsibeállóhely tartozhat,tehát nem is lehetett volna értékesíteni egy lakás tulajdonosának (papíron) pl. második gépkocsi tárolót?

nanemaaa # 2011.10.31. 10:07

Fennmaradási engedélyt lehet esetleg kérni.
Ha a telek beépítettsége nem haladja meg a megengedhetőt (sanszos, hogy meghaladja, mivel a lakásépítéssel valószínűleg már kihasználtak minden centit) és egyébként is megfelel a rá vonatkozó előírásoknak, illetőleg a megszüntetett gk beállók a telek más részén kiépíthetők, akkor elvileg akár kaphattok is engedélyt. Az engedély kiadásával egyidejűleg viszont pénzbírságot is fizetni kell. A bírság összege 50.000 Ft/m2.

eteles # 2011.10.29. 18:42

Tiszteletem!

(Jó)Tanács kellene.
Van egy társasház, kevés tároló, amit a beruházó építési engedély nélkül huzott fel, gépkocsibeállóhelyekre. Egy-két tulajdonost megtévesztve tárolókként adta el a gépkocsi beállóhelyeket, megtévesztésben a beruházó, ügyvédje, ejtőernyős közösképviselője, a cég teljes titkársága részt vett.
Az a kérdés h utólag lehet-e építeés engedélyt kiadni a párdarab tárolóra?
Esetleg közgyűlésen megszavaszható a tárolók megtartása és ez elég hogy legalizálásra kerüljön a kevés tároló?

Köszönettel.

welder # 2011.10.28. 18:16

;)

nanemaaa # 2011.10.27. 21:46

Igaz.
A többit viccnek szántad? Mert annak nem jó. ;)

Lilike@ # 2011.10.27. 20:15

Üdvözletem!
Új vagyok itt most találtam erre az oldalra.
Problémám a következő, 10 nappal ezelőtt vásároltunk egy családi házat, azóta a tetőt ledobtuk róla, majdnem kész az új csak a cserép kell rá, valamint a fedett teraszhoz hozzá építettünk egy 1,7 x 6 métert, vagyis azzal egy vonalban 1,7 m.re építettünk egy falat (az lesz a nappali)rajta van a tető. Tehát 10m2-el növeltük az alapterületet.Ma kihívtam egy mérnököt mindezt tervezze meg... (Idő nincs várni semmire mert december 1 költözni kell tehát ezért volt ez a kapkodás..)
A mérnök közölte, hogy ezért Milliókra!!!!!!! fognak büntetni. Igaz ez?
Én mondtam, hogy adja be a papírt, mást nem tudok csinálni.
Mit csináljunk? Tényleg milliós tétel ez? Mert akkor mi azt nem tudjuk kifizetni. Vagy nem lehetne írni egy kérelmet, hogy hát én tudtam, hogy tervezni kell amit így meg is teszünk... de méltányolják már ezt, hogy szorít az idő...meg minden.
Köszönöm a válaszokat előre is

welder # 2011.10.25. 19:27

Kislanyom szavaival elve "lenne am moka es kacagas"

welder # 2011.10.25. 19:22

nanemaa
Ez a torveny nem jo. Hogyan lehet azt elvarni (es feleloseggel terhelni) barkitol is , hogy a tervdokumentaciot teljes mertekben ertse (ertem itt a muszakirajz olvasasat, vagy a szakmai kifejezesek megerteset) akinek ilyen elokepzettsege nincs.
Ezekszerint a kormanyrendelet tenyleg direct modon felrevezeto, ugyanis barki aki epitkezik es koteles a felelos muszaki vezeto alkalmazasara, joggal hiheti azt
(a torvenytarban kikeresve, a felelelos muszaki vezetore vonatkozoan) hogy az O alltala alkalmazott felelos szemely tenylegesen felelos.
Erdekes lenne egy vetelkedot rendezni muszaki rajz olvasasbol az utobbi 10 ev epitkezoi kozott, kizarolag jogi vegzettseggel rendelkezoknek.

nanemaaa # 2011.10.25. 18:51

welder
A jogszabály él, és igaz. Ezért lehet egyáltalán megkísérelni rá polgári perben a bírság egy részét áthárítani.

De, hogy teljes legyen a kép, én egy törvényt idézek 1997. évi LXXVIII. tv (Étv)
„43. § (1) Az építtető felel:

  1. az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve
  2. a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért,
  3. az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért,
  4. azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
  5. az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
  6. az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,
  7. azért, hogy az építési napló – jogszabályban meghatározott esetekben – a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,
  8. e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.”

Ezért írtam amit írtam. ;)

welder # 2011.10.25. 18:23

Kedves nanemaa!
Itt egy kormany rendelet. Ez ugye egyertelmuen a FELELOS muszaki vezetorol szol. Talan ez a kormanyrendelet egy szandekos felre vezetes?

290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

A felelős műszaki vezető

12. § (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja.

(2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

(3) A felelős műszaki vezető feladata:

  1. az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,