szomszedok jogai


Kovács_Béla_Sándor # 2008.04.12. 09:52

A szomszéd semmiképpen nem bonthat le olyan építményt, amely a ti tulajdonotokban áll. (Hacsak nem jelent közvetlen veszélyt, de ez itt aligha áll meg.)

Olyan, hogy "mezsgye", tulajdonképpen nincs is, ez a falusi szokásjog intézménye volt. Az a garázs valószínűleg a telekhatárra épült, de a ti telketekre.

bodozoli # 2008.04.12. 09:23

Azzal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni, hogy van-e joga a szomszédunknak lebontatni a garázsunkat amit a mezsgyére építettünk? Ők annak idején beleegyezésüket adták. Most mi eladjuk a házat, és a szomszéd közölte hogy az új lakónak nem fogja megengedni, hogy ott legyen a garázs, mert nekünk megengedte, de akárkinek nem fogja.
A segítséget előre is köszönöm.

monalisa1 # 2008.04.08. 16:34

Nem jogos amit csínált, de... A lyukakat be lehet tömni, pl. némi cementes habarcs és megvan. A betonfala mellé ültess magadnak tuját, néhány év múltával nagyon szép élőkerítés fogja takarni a csúfságot.

alma26 # 2008.04.08. 10:27

Abban szeretnék tanácsot kérni, hogy a szomszédunknak joga van-e a kötünk lévő telekhatárra magas támfalat építeni?
Mivel domboldalon lakunk az ő telke magasabban fekszik. A telke alsó része gondozatlan volt és a medencéje kiásásából származó földet oda hordta. Ez áthullott a mi telkünkre, ezért kértük, hogy fogja meg az áthulló (a drótkerítést döntötte) földet. Nem is volt vita, megigérte, hogy megteszi.
Megegyeztünk, hogy a támfal kb 3 sorból fog állni lépcsőzetesen és sima drótkerítést fog használni efölött és mindez csak a házunk sarkáig fog tartani (a problámás részig)
A munkákat el is kezdték kb 1 hete azonban a megállapodással ellentétben magas falat húztak, hosszan (3-4m) a házunk mellett is, ezen kívül kivágták a bokrainkat, megkérdezés, jelzés nélkül.
A támfallal kapcsolatban 3x-szor jeleztük nekik, hogy nem ez volt a megállapodás és ezzel megszűnik a kertünk hangulata, arról nem is beszélve, hogy nem azért költöztünk vidékre, hogy betonfalat nézzünk.
Vannak olyan részek, ahol a korábbi sima drótkerítés helyett most kb 1,5-2m betonfal + annak tetején 1,5 m drótkerítés lesz.
Ő elismeri, hogy megváltozott a terv (erről nem szólt nekünk előre és később se), mert ő feltölti a telkét és az csak az így megépített támfallal lehetséges. A bokrokat pedig azért vágták ki (szó nélkül), mert nem gondolták, hogy ez gond lenne.
A 3x-i jelzésünk ellenére nem változtattak a terven és építik tovább a falat... Persze a betonfalban lukak is vannak, hogy az esővíz hozzánk follyon.
Jogos ez? Mit tudunk tenni?
Előre is köszönöm a választ

monalisa1 # 2008.03.17. 15:28

Ami a várható költséget illeti, néhány tízezer forint a földkimérés, aztán még a földhivatalban aktuális tullap kikérése stb.

monalisa1 # 2008.03.17. 15:26
Bonina # 2008.03.17. 12:13

Köszi! A "mi" házunk egyébként nincs veszélyben még egy esetleges pincebeomlásnál sem, max az udvar hátsó része.
Azt ajánlották nekünk, hogy még mielőtt aláírnánk az adásvételit, méressük ki a telket, hogy lássuk valóban mettől meddig lenne a mienk illetve nincs kizárva az sem, hogy a szomszéd nem tartotta be a "kötelező távolságot" a mi telekhatárunktól. Ha ez tényleg így van, azt hiszem, egyáltalán nincs joga bármit is kérni tőlünk. Nem tudjátok, kik foglalkoznak ilyen földkiméréssel illetve mennyiért csinálják? Köszönöm!

monalisa1 # 2008.03.16. 21:49

Zárójelben még: jól fontold meg azt a házvételt, mert ahogy egy domboldal is "megindulhat" valami ok miatt, úgy a ház is "nyomulhat" statikailag egyre jobban lejjebb a későbbiekben.

monalisa1 # 2008.03.16. 21:43

Ahol a háza áll, lehet hogy jobb a panoráma, vagy a kocsifeljárója könnyebben épülhetett úgy ahogy.

A pince eltüntetésének költségeit felezzétek meg, akárhogy is nézzük, közös az érdek.

Bonina # 2008.03.16. 20:37

Igen, szerintem sem ok nélküli, de ő ennek tudatában épített oda, ezért nem érzem teljesen jogosnak, hogy én gondoskodjam az én pénzemen az ő ingatlanjának a megóvásáról. Én oda tuti nem építettem volna, ahova ő épült.

monalisa1 # 2008.03.16. 20:34

Hát egy domboldal idővel "megindulhat" - több oka is lehet ennek -, ezért mondhatni nem ok nélküli a szomszéd kérése/aggodalma.

Bonina # 2008.03.16. 20:08

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni. Venni szeretnénk egy családi házat, aminek az udvarán van egy fúrt pince. A leendő közvetlen szomszédunk már most szólt, hogy temessük be a pincét vagy húzzunk fel mellette egy támasztófalat, nehogy a pince beomlásával az ő házukat kár érje. Úgy kell elképzelni, hogy domboldalon vannak ezek a házak. A "mi" házunk a domb alján van, de a telek a domb tetejéig tart. A szomszéd háza jóval magasabban van, mint a mienk, és a domboldalba fúrt pince vége eléri az ő telekhatárukat. Kérdésem az lenne, hogy jogosan kérnek ők ilyet tőlünk? Azt még hozzáteszem, hogy az a ház, amit mi megvennénk, 30 éve épült, a pince állítólag még korábban, a szomszéd viszont tavaly építette fel a házát, tehát ő annak tudatában kért építési engedélyt oda, hogy tisztában volt a pince létezésével. Ebben azért is vagyok biztos, mert szinte átjáróként használták a "mi" házunk udvarát idáig. Köszönöm!

swift # 2006.08.17. 19:10

Én mindig röhögök, amikor a Balatonról megyünk pest felé, és látom a Kelenföldi pályaudvar elötti szakaszon, hogy egy kellemes, idillikus családi házas övezet mellett 10 méterre tornyosodik ki a 12 emeletes panelrengeteg.
Vajon ott milyen rendezési terv lehetett?

Zorro456 # 2006.08.17. 18:48

Ha közvetlen szomszéd vagy kell kapnod az építési engedély határozatból. Sőt be is mehetsz az önkormányzathoz és jogod van megnézni a terveket. Akkor megláthatod milyen is lesz a 8 lakásos társasház. Ha szabadon álló az építmény vagyis nem a telekhatárra építik, akkor bárhova tehetnek ablakot, erkélyt is. Jogodban áll megfellebbezni az építési engdélyt. Furcsa, hogy egy családi házas övezetben 8 lakásos társasházat építenek. Meg kellene nézned még a rendezési tervet is. Ezek a jogaid, de ha nem közvetlenül mellette laksz akkor semmit nem tehetsz.

panika # 2006.08.17. 18:34

Az értékcsökkenést okozhatja olyan körülmény, hogy az építendő ház takarja a korábban megszokoott, és Ömre nézve kedvező panorámát. De azért, mert több ablak néz majd a telkére... hááát, szerintem ez nem elég alapos ok az értékcsökkenésre...

Matteo # 2006.08.17. 07:51

Üdv tudorok!

A szomszédban lebontják az 50 -70 éves házat és egy 8 lakásos társasházat fognak rá építeni. Eddig két kicsi és két nagyobb ablak nézett felénk. (ez utóbbi kettő is szobává alakított, beépített balkon volt!)

Gondolom, bár még nem láttam, hogy ha megépül, jóval több ablak fog felénk nézni, esetleg az épület is magasabb lesz valamivel. Így több kiváncsi szem nézheti az eddig jól szeparált nagy hátsó kertünket.

Kérdésem, hogy csökken e ezáltal az ingatlanunk értéke, illetve van e jogszabály, gyakorlat erre, hogy ezt az értékcsökkenést meg lehet velük fizettetni?

Köszönöm előre is!

Bobo80 # 2006.07.31. 06:02

Köszönöm a kimerítő választ. Egyébként, ha szemben állok a saját ingatlanommal. akkor balra esik a szomszéd telke. Oda már építettem (saját telekre) egy pala kerítést, mivel nem tetszett neki a telepített tujasor (kisózta). Ronda, de hasznos és tartós. Hátha neki nem tetszik a zöld növény ...
Csak az a baj, hogy amikor építettem megkérdeztem az önkormányzatot a magasságáról, ahol azt mondták 2 méter magas lehet. Ennyi lett. Később derült ki, hogy lehetett volna magasabb is és akkor most semmi problémám nem lenne. A tuják hiányosan megvannak és már elérték volna a céljukat - cca 4 méteresek kellenek, hogy legyenek - de visszamaradtak a fejlődésben a fent említett ok miatt. Tehát vagy megemelem a kerítést fél méterrel vagy veszek 2,5-3 méteres tujákat?
A falsík a telekhatártól cca 4 méterre van. Mint említettem az én ingatlanom a telek hátsó részén van cca l m-re a kerítéstől. Ha jól értem én már nem építhetnék rendes ablakot arra az oldalra? Akkor sem ha hátul építkeznék, és akkor sem, ha előre?

_Lala_ # 2006.07.30. 18:53

Több kérdéskör is van itt, egy rakáson:

  • ha a telekhatártól 3m-nél messzebb van a falsík, akkor bármilyen ablak rakható,
  • ha közelebb van, akkor nyitható felületű ablak csak bizonyos megkötésekkel rakható:

OTÉK 37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.
(4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak mellékhelyiségek, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

Az épület teherhordó szerkezetét érintő módosítás építési engedélyhez van kötve. Ez azt jelenti, hogy ha a falat kibontják, és oda építenek be egy ablakot, akkor ahhoz biztosan engedélyt kell kérni.

44. § (1) A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.
(2) Az építésügyi hatóság - településrendezési, közbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt - a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja.
(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(6) A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni.
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

85. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

Ha az önkormányzat szigorúbb szabályt nem alkotott, akkor az oldalsó kerítéshez nem kell építési engedélyt kérni:

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:

  1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:

ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,
...

  1. az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;

...

  1. az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.

Tehát a kerítésre elsősorban a helyi szabályozás az irányadó. Ha nincs erre külön szabály, akkor nem kötelező (de szabad) oldalsó kerítést építeni. Mindenki a saját telkén építhet, ha akar, vagy ha pl. a szomszédé nem tetszik.
Azt azért megjegyezném, hogy a nem épített, hanem "növesztett", élő kerítésre nem vonatkoznak ezek a szabályok, azaz a saját területén bárki olyan zöld növényzetet ültet, amilyen jólesik neki.

Zorro456 # 2006.07.30. 18:25

hát ez egy érdekes kérdés. Ha új ablakot akar nyitni az építési engedély köteles. Ha a meglévő ablakot ugyanolyan méretre cseréli ki az nem. Ha téged zavar, hogy a kerted bejáratánál belát építhetsz egy kerítést ami építési engedély köteles.(beton alap stb) Egy kérdésem van, ha az utcáról az ingatlanoddal szemben állsz, melyik oldalra esik a kérdéses kerítés. Szerintem az Õ ingatlanára esik neki a jobb oldala, és azt neki kell megcsinálni. Te ahhoz nem nyúlhatsz. Esetleg megkéred, hogy engedjen a kerítésre nádat tenni. Vagy mond azt, hogy kutyád lesz és nem akarod zavarni Õt. A szomszéddal meg kell békélni, nem szabad rossz viszonyba kerülni vele, még akkor sem, ha szemét. Egy életre pokollá tehet. Jobb a békesség!!

Bobo80 # 2006.07.30. 02:05

Kibontható ablak az oldalkerítéstől 4 méterre lévő falon? Amikor reklamálni próbáltunk emiatt, az önkormányzatnál azt mondták, hogy szabad ablakot nyitnia a szomszédnak felénk, mivel a mi házunk az ingatlan hátsó részén van, a szomszédé pedig elől, tehát a 4 méter az nem 4 méter, hanem akár 5 is, sőt több. Lehetséges ez?, hogy emiatt a szomszéd olyan ablakot épít, amellyel tökéletes kilátása nyílik a kertünkre, ahol pihenünk, kertészkedünk, napozunk, stb. Ez ellen már semmit sem lehet tenni?
És mit jelent az, hogy azt mondták az önkormányzatnál, hogy az oldalkerítés javasolt magassága 2 méter? Akkor nem 2,5 méter magas lehet a kerítés? Vagy azt külön engedélyeztetni kell?
Előre is köszönettel : Bobo

ObudaFan # 2006.07.20. 18:08

Nincs mit.

moqs # 2006.07.20. 07:01

Köszönöm!
Próbálok egy szakértői véleményt szerezni, hátha az segít, hogy más megoldásra rábeszéljem.

Még egyszer köszönöm!

Üdv.
moqs

ObudaFan # 2006.07.19. 20:28

Egy 15 éves töltést elhordatni senki sem fog.

A másik kérdés szakértői kérdés. Mindenesetre ha másképp nem oldható meg, akkor viszont a szomszéd köteles havi használati díjat fizetni.

moqs # 2006.07.19. 07:14

Köszönöm a gyors választ!

Azt hiszem nem teljesen jól fogalmaztam. A töltés sajnos már létezik, még akkor készült mikor nem laktunk ott. A töltés szintjéhez lett igazítva pl a vízórakna is, így elég problémás, hogy ha módosítani kell rajta. Ráadásul mivel nem tudom milyen volt az eredeti szint nem is tudom meddig kellene visszaszedni azt. Ezért is kérdeztem, hogy a 15 évvel ezelőtti jogszabályok tiltották-e ezt a fajta töltést vagy sem, illetve ven-e elévülési ideje ha ennyi ideje történt. Úgy gondolom, hogy nagyjából 30 cm-ről lehet szó, de ezt csak tippelem. A szomszéd most jelezte, hogy zavarja...

A betonozós dolgot pedig azért nem értem, mert ha igazad van akkor a mi telkünk csökken nagyjából 5-6 nm-el, mivel ennyivel kevesebbet tudunk a továbbiakban használni belőle. Azt tudom, hogy köteles vagyok beengedni ha tatarozni szeretne, ezzel nincs is baj, csak azt nem hiszem el, hogy más megoldás nem lehetséges erre. (dréncsövezés, agyagfeltöltés a ház mellett, felszín alatti folyóka beépítése, stb)

Még egyszer köszönöm!

Üdv,
moqs

ObudaFan # 2006.07.18. 20:49
  1. Ha mozgatható, akkor még az is kérdés, hogy építmény-e, hiszen nem tartósan rögzített, bár láttam már ezzel ellentétes bírósági határozatot. Mindenesetre tapasztalatom szerint ilyenkor ha nincs engedély, bírságolni nem szoktak, legfeljebb bontásra köteleznek. Azért persze jobb megpróbálni engedélyt kapni.
  2. Közvetlenül a telekhatárnál sztem kisebb töltéshez is kell engedély.
  3. Jogszerűen használhatja erre a célra a telketeket, de csak a lehető legkisebb zavar okozásával. Vagyis ha az építési hatóság szakértője szerint is van jobb megoldás, akkor azt kell majd megvalósítani.