Társasházak jogásza!

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

MajorDomus # 2017.05.16. 20:02

Nem igazán értem ez miért gond,még csak szolgalmi jog sem játszik,hiszen osztatlan közös tulajdonról van szó,itt elvileg akkor megy át a vizórához amikor akar.

Éppen ezért kell társasházzá alakitani,ott az szmsz-ben ezt ki lehet kötni,főleg ha a biróság hozza létre!

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.

drbjozsef # 2017.05.16. 10:51

Mit lehet tenni?

Bíróságtól kérni, hogy pótolja a hiányzó aláírást, ha olyan a szerződés.

Zoltanuss # 2017.05.16. 09:11

Látom MD ma nagyon termékeny !
Akkor az én kérdésem. Van egy ( inkább majd lesz )
kettőlakásos épület. Klasszikusan ezt ikerháznak szokták nevezni... mivel a két lakás szorosan egy más mellé épült. Csak egy fal választja el a kettő lakást. Mi értelme van ilyenkor az un. társasház alapító okiratnak ?
Mind a kettő tulaj 50 - 50 % - ban tulajdonos. a jövőben vagy megegyeznek valamiben vagy nem.
De már a kezdetekben sem tudnak megegyezni.
Konkrétan egy rosszul elhelyezett vízmérőről van szó.

A tervező, a kivitelező eleve rosszul tervezte meg magát az épületet, benne a vízóra helyét is. Az 'A' tulaj telkére tette a közös mérőt ezt a 'B ' tulaj nehezményezte, mondván, hogy így kerülhet. Az A nagylelkűen megengedi, hogy az vízórához hozzáférhet a B. de ezt leírni nem karja.
Mit lehet tenni ?
Egyáltalán kettőlakásos, egymás mellé épült háznál van e érteleme a társasházzá nyilvánításnak ?

MajorDomus # 2017.05.11. 21:45

Nem biztos,hogy társasházról beszélünk!

alfateam # 2017.05.11. 09:55

„Figyelj te idegbeteg fasz!”
Ilyen problémád neked van, téged vizsgálgattak a családjogi vitáid során, amit ebből kifolyólag el-is buktál...

alfateam # 2017.05.11. 09:41

„Persze, hogy nem olvasom el te nagyon hülye, ha olvasgatni akarnék”
Na látod ezért vagy olyan nagyon bunkó mert képtelen vagy értelmezni a szavak jelentését.
Egyébként meg vár az anyád a ravatalon, le-ne maradj.

alfateam # 2017.05.11. 09:27

Csak te vagy olyan bumburnyák, hogy el-sem olvasod a társasházi törvény és mégis azt mondod nincs benne az emlitett törvényszakasz.

alfateam # 2017.05.11. 09:21

Azért te faszkalap mert csak olvasás után tudom eldönteni érdekel-e vagy sem.

alfateam # 2017.05.11. 09:10

Ki a fenét érdekel ,hogy te barlangba laksz vagy bárhol. A Társashází törvény a társasházakra vonatkozik

alfateam # 2017.05.11. 08:55

„hogy innentől szedjenek közös költséget,”
Miaz- hogy innentől! A társasház megalakulásától illik begyűjteni a pénzecskét, hiszen van közös költség és ellőbb utóbb szükséges a felújítás.

alfateam # 2017.05.11. 08:44

„Szóval nem, teljesen nem igazságos, ez a halasztás a törlesztés megkezdésére nem teljesen fair. De szabályos.”

Nem korrekt és nem is szabályos. A tetőfelújítást nem a közös költségből kell(lene) finanszírozni hanem a felújítási alapból.

drbjozsef # 2017.05.11. 08:17

Pusztán az igazságosság szerintem ott van, hogy a felújítás után el kell kezdeni a törlesztést. Ha abból X hónap még a régi vevőre esik, akkor neki kell fizetni, a többit az újnak. Persze, értem én, hogy a régitől nem nagyon ment volna a behajtása, és így egyszerűbb.

Szóval nem, teljesen nem igazságos, ez a halasztás a törlesztés megkezdésére nem teljesen fair. De szabályos.

drbjozsef # 2017.05.11. 06:36

Ha a közgyűlés ezt így szabályosan megszavazta, akkor nem is kérdés, hogy Amálkának.
A közös költség a lakáshoz tartozik, annak mértékét a közgyűlés meghatározta. Ezt kell fizetnie, pont úgy, ahogy a többieknek.

Amálka csak azzal a közös költséggel nem tartozik a társasháznak, amelyet az előző lakó az árverés előtt halmozott fel hátraléknak. Arra nem jogutódja az árverési vevő.

De a közös költség a birtokbalépésétől őt terheli, bármekkora is annak az összege.

Szerintem, laikusként.

MajorDomus # 2017.05.10. 21:07

Pedig benne van.
Azért pontositsunk mert téves infornáciok is elhangzottak!

A 4 lakásos épület (majdnem biztos) a ptk alapján müködik és nem társasházként.
Bár ennek ellentmond,hogy közös képviselőt emlitettél!

Mindkét esetben igaz,hogy a közösen többségi akarattal elhatározott költséget mindenkinek fizetnie kell.

A kötelezettségnek visszamenő hatálya nincs,de ez a jövőről szól,és nem releváns az, hogy múltbeli kötelezettséget kell leróni!

Szóval köteles.

gerbera317 # 2017.05.10. 12:33

A közgyűlés határozata mindenkire nézve kötelező, arra is, aki a közgyűléstől távolmaradt. Valamint a távolmaradó lakásának új tulajdonosára is kötelező. De az új tulajdonostól nem lehet visszamenőlegesen követelni közös költséget, csakis a tulajdonjoga bejegyzésétől kezdődően, mivel ő árverésen vette meg az ingatlant, és ezért nem jogutódja az előző tulajdonosnak.

alfateam # 2017.05.10. 12:04

„Gerberára, mert ő nem szeret engem és tutira dezinformálna.)”
Ez merő rosszindulat. Legfeljebb a hangnem nem lesz az ízlésed szerinti de a tartalom akkor-is korrekt.
A Társasházi törvényben válasz kapsz a kérdésedre...

MajorDomus # 2017.05.04. 21:48

Felszólitó levél bizonyithatóan
Ügyvédi felszólités
Fizetési Meghagyás (közjegyző)
Ha jogerős,végrehajtás kérése
Jelzálog bejegyzése

FabKar # 2017.05.04. 18:12

Köszi! Még egy kérdésem lenne...Ha a közgyülin rákétdeznék,hogy mit tett a kk az albetétesek közös ktg behajtására, akkor elvileg mik lettek volna eddig a tartozókkal szemben a kötelezettségei a kk-nak a társasház lakóközössége érdekében?

MajorDomus # 2017.05.03. 22:17

Igen,de csak akkor ha az ő lakásáról kell dönteni a jelzálog bejegyzéséről!

FabKar # 2017.05.03. 19:59

Sziasztok!
Olyan társasházban lakom, ahol az alkalmatlan kk miatt egyre magasabb a közös költség tartozás. Ez évről évre növekvő tendenciát is mutat. Már most horror az összeg, de a tetű kk megint emelni akar. A házban elég nagy az érdektelenség sajnos. Közgyülire alig járnak a lakók. A kk-nak a támogatói szerintem az adósok, akikkel ő aranyos kis szimbiózisban él...Nem cseszegeti őket a tartozások miatt, ők megszavazzák neki a napirendi pontokat, a lóvét felmarja a tevékenységért, mindenki jól jár...A kérdésem az lenne, hogy a szavazásnál esetleg figyelembe vehető-e, ha a tulajnak tartozása van közös ktg-t illetően, valamint korlátozható-e ekkor a szavazati joga?
Köszi előre is, ha valaki válaszra méltat!

bibipp # 2017.05.03. 08:13

MajorDomus!

Köszönöm szépen a válaszodat!
(2017.04.27. 00:44)

Bianco # 2017.05.02. 21:26

Köszönöm a választ, sajnos a parkoló tulajok valószinüleg nem fogják tudni leszavazni. 51% előreláthatólag a fizetés mellett lesz. Ezért a kérdés, hogy ez elég-e, vagy ennél komplikáltabb a kivitelezés. Talán az új SZMSZ eltántorithatná őket, de egyelőre ragaszkodnak a többségi véleményhez.

MajorDomus # 2017.05.02. 21:05

De a ,,parkoló,, tulajok szavazzák le!

MajorDomus # 2017.05.02. 21:04

Új szmsz!

Bianco # 2017.05.02. 12:03

Kedves Hozzáértők!

Nagyon megköszönném, ha segitenétek eligazodni az alábbi szituációban:
Adott egy kislétszámú társasház, ahol az osztatlan közös tulajdonú udvaron a tulajdonosok személygépkocsikkal parkolnak. Sok éve ugyanolyan felállásban, eddig probléma nélkül. Most egy lakó kezdeményezésére felmerült, hogy "parkolási dijat" szedjen a társasház az érintett gépkocsik tulajdonosaitól. Amennyiben ez bevezetésre/megszavazásra kerülne, mi ennek a hivatalos módja? Elég hozzá 51%-os többség, esetleg 2/3-os többség, vagy új SZMSZ-re van hozzá szükség? A régi ezt nem szabályozza.