Tisztelt Címzett!
Társasházunk, egy 4 lépcsőházból álló panel társasház, évekkel ezelőtt szigetelést végzett, melynek egy lakásra jutó költségét kétféleképpen egyenlíthették ki a lakók: egy összegben, vagy pedig megemelt közös költséggel. A hitel letelt, és a közös képviselő most jelentkezett pár lakónál, köztük nálunk is, hogy mi (is) kötöttünk (személyenként külön-külön) otp lakástakarék-pénztári szerződést, melynek maradványösszegét kérik átutalni a társasház bankszámlájára (kb. 27-28 ezer Ft).
Valóban érkezett az OTP-től ilyen összeg, maradványösszeg jelzéssel, és érdeklődésünkre a bankfiókban elmondták, hogy a maradványösszeg a tulajdonos saját, személyes bankszámlájára érkezik, a társasház részére a megállapított összeg megfizetésre került, ezért a maradványösszeg a miénk.
Ezzel csupán annyi a probléma, hogy a lakókat végigkérdezve többen elmondták, hogy ők nem kötöttek semmiféle takarékpénztári szerződést. Ergo ők nem is fizethetnek semmit sem a társasháznak. (Nem olyanról van szó, aki egyben kifizette az összeget).
Kérdésem az lenne: létezik olyan, hogy a 60 lakóból csak pár lakóval köttetnek LTP-t, nem mindenkivel, valamint aki kötött, és maradványösszeget kapott, arra ki jogosult? A közös képviselő hadjáratot indított, és szeretnénk tisztázni, azonban a bankfiókban meglehetősen bizonytalanok voltak.
Válaszukat előre is köszönöm.
Társasházak jogásza!
Miért pont őt ne hatalmazhatnád meg.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem: meghatalmazhatom teljes bizonyító erejű magánokiratban a velem azonos lakcímen lakó élettársamat, hogy helyettem és nevemben a társasházi lakógyűléseken, megbeszéléseken stb. eljárjon? És hogy van ennek a pontos módja, ha tudna ebben valaki segíteni?
A társasházi lakás 1/1 hányadban az én nevemen van, a szüleim haszonélvezetével terhelten, ha ez számít. Előre is köszönöm a segítséget!
Evike1946, ez valami rejtvény?
Porcica, az szmsz rendelkezhet úgy, hogy a közös költség hátralék után nem a törvényes késedelmi kamatot, hanem magasabbat kell fizetni. Más kérdés, hogy 20% körüli kamat nem eltúlzott-e. (Szerintem nem.)
T.Cím: Szeretnék érdeklődni arról, hogy milyen lehetőségem van a társasházzá nyílvánítás előtt: Problémám, hogy 2010-ben egy 4 lakásos tárasházat vásároltam, aminek a vételárát ki is fizettem a kivitelezőnek/KFT volt ami időközben megszünt, viszont KFT tulajdonosa beköltözött az egyi lakásba, amit mos el szeretne adni.A lelendő vevő viszont nem tud hitelt felvenni rá, mivel nem vagyunk társasházzá nyílvánítva. Talán nem is ez lenne a legnagyobb problémám, hanem az, hogy nem tartotta be az előirást a csapadékvíz elszivárogtatásával kapcsolatban. Tzulajdonképpen az elszivárogtatót az /a 3-as és a 4 lakásét /3-ban én/ 4-ben ő lakik, az ő telkére tetette, tehát a kettőnké a 4-es telken van, A problémám az, hogy ha nagyobb esőzés van az elszivárogtató nem birja elszivárogtatni az esővizet, csak lassan ezért az én 5,50x18 méteres területenm olyan mint a Balaton.Épp hogy a teraszról nem folyik be a víz. Az a kérdésem, hogy társasházzá alapítás és /4-es lakás/ eladása előtt kérhetem e a volt kivitelezőt /!4es lakás tulajdonosát/ hogx ezt a problémát szüntesse meg.Az esőviz azért folyik hozzám, mivel L alakú a ház és az Ő nyeregtatőjének az egyik oldaláról leömlő víz az én tetőmre zúdúl. Válaszát előre is köszönöm. Magyar Gáborné,
Tisztelt Jogászok!
Szeretnék tanácsot kérni az alábbi ügyben Önöktől.
Adott egy 24 lakásos társasház, az egyik lakás az enyém, melyben szívességi lakáshasználattal laknak a keresztlányom és szülei. Sajnos úgy alakult az életük 2012 decemberében, hogy mindenki munkanélküli lett. Hónapokig (16 hónap) nem tudták fizetni a rezsi költségeket. Kb 6 hónapja viszont elkezdték fizetni és az elmaradásokat, havi 100ezrével. Mostanság kaptam a társasház képviselőtől egy kimutatást, melyben szerepel 229ezer forint késedelmi kamat, de ez az előzőekben még nem volt benne.
Szeretném megtudni, hogy ez a 229ezer forint ténylegesen lehet-e ennyi vagy egy nagyon eltúlzott összegről beszélünk?
Ha kiszámolom kalkulátorral a neten, akkor 1 millió után az éves késedelmi kamat is kb 34ezer forintra tehető. Kicsit túlzottnak találom ezt az összeget.
Nagyon köszönöm előre is a válaszukat.
üdvözlettel:
Porcica
Porcica
Üdv!
A bíróság a 2013. év júliusi közgyűlés minden határozatát érvénytelenítette, és kötelezte az alperes társasházat, hogy azonos napirendi pontokkal új közgyűlést hívjon össze, ami meg is történt. A napirendi pontok között, évi elszámolások is szerepeltek, amihez a kk. nem csatolta a Th. által előírt kötelező mellékleteket. (elszámolás, SZVB javaslata stb.) Ezek hiánya ismételten megfelelő indok az adott napirendi pontokat megtámadni? Hiszen ilyen erővel bármit csatolhat mellékletként.
A tulajdonosok nem értették a felszólalásomat, amelyben elmondtam, hogy az elszámolás, és a SZVB állásfoglalása hiányában a kk. bármit beleírhat. Megjegyzem, hogy 2013.-ban sem SZMSz. nem volt, sem az A.O nem lett módosítva, a 2013.év júliusi elszámoló közgyűlés előtt a meghívóhoz csatolt táblázatban található elszámolás nem felelt meg sem a számviteli törvénynek,Th.48. § (1),224/2000. (XII.19.) Korm.rendelet 6. és 7. § és az A.O. rendelkezéseinek. Ha a társasház nem határozottabban a kérdésben, nincs közgyűlési határozat arról, hogy egyszeres könyvvezetést alkalmaz vagy kettős könyvvezetést választott-e a társasház, egyszerűsített beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót készít, akkor beszámolója nem felel meg a számviteli jogszabályok rendelkezéseinek. A társasháznak, máig nincs olyan határozata, (számviteli törvény) amely arról határoz, hogy egyszerűsített, egyszerűsített évi, vagy évi beszámolót köteles a kk.
Várom hozzászólásaitokat.
Idefix
Ez hogy létezik?
Közös képviselö nincs, de Számvizsgáló Bizottság meg van?
Amíg nincs képviselőtők, addig nem lesz megoldás!
Tisztelt Szakértők!
Segítségüket kérem egy rém idegtépő helyzetben.
Társasházunk 4. emeletén, a közvetlen ajtószomszédunkban nyílt kb fél éve egy rúdtánc iskola.
Nem lett se megszavazva, se engedélyeztetve senkivel, és az egész házat bosszantja a nagy hangzavar szinte egész nap amit a jövő-menő tanítványok okoznak.
Ajtónk előtt folyamatosan 4-5 ember áll ami nagyon bosszantó.
A lenti kaput minden áldott este vagy kifeszítik vagy nyitva hagyják.
Kaptunk már olyan tanácsot, hogy gyűjtsünk bizonyítékokat ellenük, majd birtokvédelmi perre menjünk, ám ez használhatatlan a való életben...
Házirenddel nem rendelkezik a ház, így arra hivatkoznak, hogy közterületen vannak, így akár egész nap ott állhatnának az ajtónk előtt.
Közgyűlésen lehetne vajon szavazni a bezáratásról?
Lehetne szabályozni az ajtónk előtt várakozást (mert ez ugyanakkor az ő ajtajuk előtti terület is)
Van bármi jogkörünk nekünk lakóknak ellenük?
Közös képviselőnk sincs, számvizsgáló bizottság van...
Minden segítséget megköszönök!
Üdvözlettel,
Schultz Walter
kedves forumozók illetve szakértők!
4 lakasos sorházban lakom, a közös kert osztatlan közös tulajdon. a beköltözėsünk előtt (több évtized) a kertet kizárólag 1 tulajdonostárs használta. ezáltal az adott tulajdonostárs gyakorlatilag a kertet sajátjának tekinti: veteményez egy részen, fákat ültet/vág ki, a kivágott fák hulladékát a kertben gyűjti, a kerti szerszámokat kint tartja, egy életveszélyes hintát is tart az udvaron.
házirend valamint szmsz sajnos nincs.
kisgyerekes szülőként milyen lehetőségeim vannak (illetve mely jogszabályok alapján) annak elérésére hogy az udvart a gyerekek számára biztonságossá tudjam tenni? elkerítésben nem gondolkodom a telek adottságai miatt.
további kėrdėsem, hogy ha ugyanez a szomszéd (éjszakánként és napközben is) hozzám áthallatszó hangerővel hallgat zenét, ami már zavaró, akkor milyen jogi lépéseket tehetek?
köszönettel.
egy békés kertrendezésben reménykedő szülő
Üdv Mindenkinek!
Kérdésem ismét az Alapító okiratra, és az SZMSz-re irányul.
1.Történt e bizonyíték erejű magánokirathamisítás, ha a földhivatalba olyan SZMSz lett becsatolva, amely az Szmsz-t megszavazó közgyűlés általi kiegészítésekkel együtt néhány helyen megváltoztatott tartalommal lett beadva? Ügyvéd ellenjegyezte....
Igazolhatóan bizonyos pontok tartalmát valaki megváltoztatta. Kivettek, betettek bizonyos részeket...
2.Az A.O a társasház alapításától kezdve nem lett módosítva, viszont a fent említett SZMSz-be olyan határozatok is be lettek véve, amelyek az A.O-ban is szerepelnek. Az SZMSz. mennyiben írja felül az A.O.-ot, ha egyáltalán felülírja.
Nem kellett volna pld. a közös költség kiszámításának a módját az A.O-ból kivenni, és csak utána megszavaztatni az SZMSz.-t? Ebben az esetben mi a jogszabály által elfogadott számítási mód?
Előre is köszönöm a hozzászólásokat.
Dobjatok össze neki, egy kisebb autóra.
A következő ügyben kérek tájékoztatást, segítséget: Társasházunk 16 lakásos,, a tulajdoni hányad mindenkinek egyforma, lakás,garázs,kamra-magántulajdon, az udvar, lépcsőház osztatlan közös-tulajdon. Az egyik tulajdonos árulja a lakását és a vevőnek magas az autója és nem fér be(!) a garázsba ezért az eladó most felvereti ( veretné, de leállítottuk), a garázsban és a garázs előtt a betont amihez semmilyen engedélyt nem kért és nem mutatott terveket.
Megteheti-e, hogy a házat esetleg veszélyezteti és az udvaron a betont felveretheti-e ami mint írtam osztatlan közös tulajdon. Alapító okirat előírja, hogy mindenkinek aki alakit, javít engedélyek és előírások beszerzése szükséges.
Azt mondja megy a jogászhoz, mi mondtuk neki menjen mérnökhöz.
Válaszokat köszönöm:
Katalin
A Jegyző nem,, meneszti,, a közös képviselőt!
Nem teheti meg, nincs rá jogköre!
Más dolog, hogy a társasházat kötelezi a törvényesség helyreállitására!
„3 háztömb közös képviselője volt 3x70 ezerért.”
Akkor mégegyszer: ott, ahol tulajdonostárs. Gondolom, az illetőnek nem volt mind a három társasházban egy-egy lakása.
Tisztelt Szakértők!
A következő esetben szeretném véleményüket kérni:
4 lépcsőházból álló társasházunkban 4 éve a tető tarthatatlan állapota miatt szükségessé vált a tetőcsere. Közgyűlésen döntöttünk róla, ahol is 3 lépcsőház nem járult hozzá, a mi lépcsőházunk viszont megszavazta, mivel a felső lakók nagyon beáztak, és lakásnagyság alapján saját erő hozzájárulásával (én 250 ezer Ft-tal)megtörtént a csere, csak a mi lépcsőházunk felett. Mostanra már elengedhetetlenné vált a másik 3 lépcsőházban is a csere, viszont most a lakásszövetkezet érdekes módon ezt ki tudta gazdálkodni úgy, hogy nekik nem kell saját erőt fizetni. Ezt nagyon igazságtalannak tartom, a lakásszövetkezet nem áll velünk szóba ez ügyben.
Van valami jogi lehetőség, hogy visszakapjuk a pénzünket, vagy legalább ne kelljen közös költséget fizetnünk a kompenzáció végett?
Köszönettel előre is.
Igen, ez már más kérdés. De ott, ahol tulajdonostárs, képesítés nélkül lehet valaki közös képviselő, akkor is, ha kap tiszteletdíjat. Az még nem minősül üzletszerű tevékenységnek. (Sőt, a gyakorlatban a munkaviszonyban történő közös képviselősködést sem tekintik annak! Pedig nekem például az már aggályos.)
Ez így nem igaz. Miért kell Major jó válaszát hibásra "javítani"?
Tisztelt Fórumozók!
A következőkben kérem állásfoglalásukat.
Néhány évvel ezelőtt egy, a hatvanas években épült budai társasházban vettünk lakást, melyhez egy kisméretű, elzárt tároló is tartozik a pincében. Nemrég ugyanott kibéreltünk egy nagyobb tároló helyiséget is.
Egy, még ideköltözésünk előtti társasházi közgyűlési határozatra hivatkozva ugyanakkor nem biztosítanak számunkra kulcsot és ezáltal közvetlen elérést a pincéhez és így a tulajdonunkban, illetve bérleményünkben álló tároló helyiségekhez, valamint a közös tulajdonú kerthez.
Ennek következtében mindegy egyes alkalommal a házfelügyelőnél kell jelentkeznünk és elkérni a kulcsokat, amivel le tudunk jutni a helységeinkbe. Ugyan ez a helyzet a lifttel is, mivel azt is csak a házfelügyelő közreműködésével használhatjuk a pince irányába.
Bár elvileg a házfelügyelő 24 órában rendelkezésre áll, minden alkalom egy külön tortúra. (itt most a konfliktusokba és személyeskedésekbe szándékosan nem megyek bele)
Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, mely szerint a társasház határozata nem akadályozza-e a tulajdonhoz való korlátlan hozzáférést, kényszeríthet-e kötelező jelleggel küldő személy bevonására a tulajdonomhoz való hozzáférés sikere érdekében? Nyilvánvaló azt gondolom, hogy azzal, ha saját kulcsommal akadálytalanul tudnám megközelíteni és használni tulajdonomat, nem sérteném a többi tulajdonos érdekét.
Érdeklődöm továbbá, hogy társasház határozata nem enged-e túlzott betekintést a magánéletbe egy idegen fél számára? A jelenlegi gyakorlat alapján a házfelügyelő pontos képet kap arról, hogy családom melyik tagja, mikor és mennyi ideig tartózkodik az egyébként a saját tulajdonát képező helyiségekben, adott esetben (pl. lift) milyen személyes tárgyakat hol kíván elhelyezni stb.
Véleményüket előre is megköszönve, üdvözlettel!
Az előbb leirtam világosan.
Még nem késő hogy meggondold magad!
Nem tudod mibe vágsz bele!
Lehetsz, gyakorlatilag is.:)
Pontosítom a kérdést: a társasház egyik lakásának vagyok a tulajdonosa. Lehetek közös képviselő, vagy sem? (képzettség nélkül) (és elviekben!!!)
A saját házadban, ahol tulajdonos vagy, ott nem!
De tapasztalat annál több!
MajorDomus!
Köszönöm a választ! Tudom, hogy nem mérő, csak rosszul fogalmaztam, már tisztáztam, hogy ez a műszer csak számol, talán még a parkban hallatszó rigófüttyöt is figyelembe veszi, csak az elfogyasztott hőmennyiséget nem! Tehát ha jól értem, akkor a Lakszöv nem felel azért, amire a nevemben szerződést kötött/ bár nálunk egy szalmaszálat sem tesznek keresztbe semmilyen ügyben/a Távhő azt mondja, hogy ő a "mérő" alapján számláz, amire mi kötöttünk szerződést, a "mérős cég pedig azt mondja, hogy ők azt csinálnak amit akarnak, nem ellenőrzik a műszert csak amikor jónak látják, az általuk megadott adatokat készpénznek kell venni, mert őket a fogyasztóvédelem sem ellenőrizheti, tehát mindenki mutat a másikra, mi pedig fizessünk egy 100 m2-es családi ház éves fűtési díját egy 36m2-re ahol 18 fok van? Tehát itt nem érvényes a PTK, hogy ha nincs szolgáltatás akkpor nincs ellentételezés, nem érvényesülnek fogyasztóvédelmi szabályok és nem érvényesülnek gyakorlatilag semmilyen hatósági, állami ellenőrzési funkciók és jogok?
