Társasházak jogásza!


majomfejű # 2013.06.02. 17:42

Tisztelt Jogászok!

A következő kérdésem lenne!

A Társasházunk egy lakógyűlésen megszavazta, hogy minden hónapba fizessünk X összeget felújításra.
Természetesen ezt Én is elfogadtam, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke.
Az elmúlt hónapokban már nem fizettem ezt az összeget, mert semmilyen bizonylatot nem kapok a befizetésről, ezért felszólítással illetve behajtással fenyegettek.

Az lenne a kérdésem, hogy ebben a formában jogos-e a követelés, illetve bizonylat és könyvelés nélkül vehetnek-e el pénzt a lakóközösségtől?

A segítséget előre is köszönöm!

ragyasdezso # 2013.06.02. 10:20

kbs
Munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel igen, és akkor nem is kell regisztráció.de ahhoz a közgyűlés hozzájáruló határozata szükséges,

Kovács_Béla_Sándor # 2013.06.01. 16:20

Aki nem vállalkozó, az nem lehet közös képviselő?

ragyasdezso # 2013.06.01. 11:56

ajando

Ha visszaadta a vállalkozói igazolványát, akkor elvesztette a regisztrációját (ha volt neki! - mert lenni kellett!-) és a Tht. trv. szerint megszűnt közös képviselőnek lenni. Visszamenőleg nem lehet szerződést módosítani!

ajando # 2013.05.30. 16:42

Tisztelt jogászok:
Segítséget kérnék:közös képviselőnk decemberben visszaadta a vállalkozói igazolványát.Erről a közgyűlést májusban tájékoztatta.Majd írt egy levelet, hogy majd decemberben egy hónapra újra kiváltja, s egy összegben kéri a utólag az éves munkadíját. A házban elvileg ő takarít is, és ezt az összeget is akkor fizessük neki.
Jelenleg dolgozik teljes állásban, de június 1-től rokkantnyugdíjas lesz.
Törvényszerű ez így? nem követünk-e el valahol törvénytelenséget, ha azt kéri, hogy visszamenőleg módosítsuk a szerződését? Végezhet-e munkát folyamatosan ebben az esetben?Ha egy összegben fizetünk neki, nem követünk-e el adócsalást/ csak ő, vagy mi is támogatjuk ebben? Mit tehet a számvizsgáló bizottság, ha ezt csak most tudta meg? és kell-e tennie valamit? Sürgős segítségre volna szükségünk, köszönöm a válaszokat!

George01 # 2013.05.29. 15:27

Tisztelt Jogász úr!

A következő lenne a kérdésem. A társasházi közösségünk módósíthatja e a Szervezeti működési szabályzatoz, hogy a szabályzatban részletesen lefekteti a vezetékes ivóvíz használatának szabályait. Arra gondolok itt, hogy egységes vízfogyasztási szabályzatot alkotunk, melyben megállapítjuk, hogy a vízfogyasztást nem fizető tulajdonosoknál, bizonyos idő eltelte után, vízkorlátozást vezet be a társasház (a közös tulajdonú vízvezetéken közgyűlési határozat alapján) a tartozás kiegyenlítéséig. Jelenleg a vízdíj mellékvízmérő órák alapján kerül elszámolásra.
Vagy esetlegesen, hozhat e a közgyűlés olyan határozatot, hogy az elszámolás előre fizetős vízóra alapján történik.Ezáltal aki nem fizet az nem tud vizet vételezni a saját vízórájánál, de a közös csapnál vízhez juthat ettől függetlenül.

Van e valamilyen törvényi hivatkozás , ami megtiltaná, hogy a közgyűlés által elfogadott egységes határozat alapján(valamint ha a Szervezeti működési szabályzatba ez lefektetnénk) vízkorlátozást vezessen be a közösség a mondjuk 3 hónapi tartozással rendelkezőkkel szemben. A vízkorlátozással kielégítenénk még a közegésségügyi határértéket, tehát megkapná az adós a vezetéken keresztül a napi 30 liter/fő folyadékot, valamint biztosítanánk vízvételi helyet 150 méteren belül.
A közműtörvény és rendelkezései a szogáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyt határolja be. Jelen helyzetben a törvény szerint a fogyasztónak a Társasház tekinthető. A társasház pedig saját jogán szeretne egy szabályzatot létrehozni, hogy a közös tulajdonban lévő vízvezetékre csak a társasház által elfogadott vízhasználati szabályzattal lehessen rácsatlakozni. Amennyiben ezt a lakó nem hajlandó elfogadni, úgy kiépíthet a bekötővezetékig egy saját vezetéket és köthet szerződést a szolgáltatóval, vagy vizet vételezhet a közös nyilvános csapból.
Jelen helyzetben én úgy gondolom, hogy a lakás tulajdonosa csak egy külön tulajdonnal rendelkező albetétes, aki rácsatlakozott a közös tulajdonban lévő vezetékre. A külön tulajdonnal rendelkező személy jelen helyzetben nem tekinthető fogyasztónak, mivel szerződéskötést sem tudna véghezvinni a vízszolgáltatóval, valamint semmiféle jogot nem tudna gyakorolni a vízszolgáltatóval szemben. Az elképzelés alapján az ingatlantulajdonosok olyan fogyasztók akik kénytelenek lennének betartani a vízhasználati szabályzatot. Amennyiben ez nem megfelelő a tulajdonos számára, úgy a lakóingatlanától a bekötövezetékéig, kiépíthetne egy saját vezetéket, és kérhetné a szolgáltatót a rácsatlakozásra.
Ön szerint van e valami törvényi akadálya az elképzelés megvalósításának?
Kérném, hogy ha van akkor hivatkozzon a törvényre, mert jelenleg nem találtam ilyent.
Válaszát előre is köszönöm!

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.05.19. 18:41

Építész tervező.

k. peter # 2013.05.19. 17:11

Egy olyan problémám lenne- édasanyám én és az édesapám nevén van egy hivatalosan 2 és félszobás lakás, ami régebben két önálló helyrajzi számon volt, csak családunk jellegéből adódóan egybenyitottuk és egy helyrajzi számot is kapott.
Jelenleg szeretnénk helyreállítani az eredeti állapotot két helyrajzi számon két szoba konyhás lakást, mert én a saját részemet szeretném értékesíteni.-MI a teendő?
köszönöm a válaszokat


kelemenpeterne

Egyjogász # 2013.05.19. 10:21

A főbérlőnek lehet albérlője a tulajdonos hozzájárulásával, akár önkormányzati tulajdonú a lakás, akár más személy tulajdonában áll, de az albérleti szerződést a főbérlő köti az albérlővel.

Amiről én beszéltem, hogy manapság a tényleges FŐbérlőt (azaz aki közvetlenül a tulajtól bérli a lakást) szokás ALbérlőnek hívni, aminel nem teljesen értem az okát.

monalisa1 # 2013.05.19. 09:01

Önkormányzati tulajdonban lévő lakásnak főbérlője van, aki nála lakik a tulajdonos írásbeli engedélyével ő bérlőtárs.

Valamikor voltak társbérletek is pl. két család "összezárva" amikor is közös a konyha, a mellékhelyiségek...

Egyjogász # 2013.05.19. 05:00

Bocs, hogy közbekérdezek, de ez miért van manapság, hogy a bérlőt mindenki ALbérlőnek hívja?

Ha valaki kibéreli a tulajtól a lakást ő bérlő és nem albérlő. Az albérlő a bérlőtől bérli tovább, és ő nincs is közvetlen jogviszonyban a tulajjal, mert a bérlővel van albérleti szerződése.

Ehhez képest TV-ben, rádióban, de egy jogi fórumon is gyakorta olvasom, hallom (és nem csak ebben a topicban), hogy a tulaj kiadta a lakást ALbérlőnek.
No de akkor ki a FŐbérlő??:)

MajorDomus # 2013.05.18. 22:38

nem vitatkozok,mert veled nem lehet,nem ismersz más igazságot,a magadén kívül.
csak te a jogról beszélsz ,én meg a gyakorlatról

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.18. 14:42

Nem kell a joghoz értened. De ha már nem értesz hozzá, akkor botorság jogi kérdésben vitatkoznod egy jogásszal.
Különösen, ha már magát a problémafelvetést sem értetted.

MajorDomus # 2013.05.18. 10:41

nem,műszaki vagyok,de kB. 400 olyan lakás van a területemen ahol kovács Pál albérlő fizeti szabo István tulajdonos helyett a közös költséget.a,csekkre a tulaj nevét irja.

egy dolog a jog,
s más dolog a valóság.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.17. 21:49

Ugye, nem vagy jogász?

MajorDomus # 2013.05.17. 20:42

nem is iratja át,csak az albérlő fizeti ki a tulajdonos nevében.

nem laktál még albérletben?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.17. 06:03

A közös költséget nem lehet "átíratni", mint a villanyórát.

MajorDomus # 2013.05.16. 21:39

azért mert rezsifzetéssel együtt vette ki a lakást

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.16. 11:55

Mi írja elő
Nyilván az szmsz. (Bérlő miért fizetne közös költséget?)

scha # 2013.05.16. 09:49

Kedves Hozzáértők!

Lakásszövetkezetünk (nem Társasház) április elején közgyűlést tartott, amelyen a 2012. évi beszámolót nem fogadtuk el, a 2013. évi költségvetést igen. Az új beszámoló ismertetésére az újabb közgyűlés május 22- én 17:00- kor lesz, a megismételt közgyűlés fél órával későbbi kezdéssel.
Szeretnénk az elnököt visszahívni, de ezt nem mindenki gondolja így. A 300 tulajdonos közül sokan hoznak meghatalmazást (tulajdonosonként ötöt engedélyez az alapszabály), s így fölényben vannak velünk szemben. Első kérdésem, hogy a megismételt közgyűlésen elfogadható- e a meghatalmazás, hiszen: „A megismételt közgyûlésen a meghatalmazásnak csak akkor van értelme, ha a meghatalmazó tulajdonos a napirendi pontok tekintetében is meghatározta, hogy egy-egy
napirendi pontra vonatkozóan hogyan kíván szavazni.
Ennek indoka, hogy a közgyûlés határozatképességéhez
szükséges tulajdonképpen a meghatalmazás, viszont a
megismételt közgyûlés – a jelenlévô tulajdoni hányadára tekintet nélkül – hozhat döntéseket, és nincs jelentôsége,
hogy azt pl. 25 %, 12 % vagy 46 % hozta-e meg.
” (Nem magamtól vagyok ilyen okos, valahol találtam.)
Ez az álláspont elfogadható, érvelhetünk így? Van erre valamilyen jogforrás?
Következő kérdésem, hogy az Igazgatóság fizetésének megelemeléséről Határozatot kell hoznia a közgyűlésnek miután a FB előterjesztette ezirányú javaslatát, vagy jogszerű az, hogy beépítik a béremelést 2013. évi költségvetésbe és azt meg úgyis elfogadta a közgyűlés(ez utóbbi történt, az Elnök szerint ez így jó). Köszönöm szépen a segítséget, ha volna javaslatotok, hogyan lehetne leváltani az Igazgatóságot (persze a napirendi pontok között nem szerepel), azt is megköszönném. Üdvözlettel: Andrea

Heki.kutya # 2013.05.16. 09:00

Kedves jogászok!
Visszanéztem a kérdéseket, de csak nagyon régi választ találtam, azóta meg állítólag új társasházi törvény van, a kérdésem a következő:

Mennyire jogos az, hogy egy társasházban az ott működő akár tulajdonosi akár bérlői irodának több közös költséget kell fizetnie?
Egy pici egyszemélyes kft-ről van szó, lényegében se plusz hulladék, se ügyfélforgalom nincs ,így kvázi kevésbé is használja a házat, mint a lakók.

Mi írja elő (vagy van-e valami ami tiltja), hogy több közös költséget kelljen fizetnem?
Köszönöm, ha válaszolnak.

Mufurc_nagyon # 2013.05.16. 06:57

Kedves háznagy!

és ki ellen megy a pör;-)


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

MajorDomus # 2013.05.15. 22:08

tök mindegy,milyen néven fut a cég.
uj közös képviselő van,törvényesen megválasztva, a réginek van 30 napja az iratok átadására

ha nem, pör - iratok kiadása cimen

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.15. 19:10

Lehet ilyen??
Nem lehet. Hülyére vesznek benneteket, bár nem tudom, mi értelme van.

tothviki72 # 2013.05.15. 09:41

Szövevényes ügy!
Társasházunk közgyűlése 2013. februárjában visszahívta az akkori közös képviseletet. Ekkor az új kk-t nem tudtuk megválasztani, mert a régi, leváltott kk, aki akkor a levezető elnök volt, távozott. 2013. áprilisában megválasztásra került az új kk. Az ekkor készült jegyzőkönyvben a régi kk-t azon a néven jelöltük meg (cégnév), amellyel anno szerződést kötöttünk. E jegyzőkönyv alapján kérte az új kk a régitől a Th iratait, akik azt válaszolták, hogy nem is ez cég a Th kezelője, hanem más (mondták a cég nevét, ez a cég volt a régi kk által megbízott cég a Th könyvelésére). A Th SzVB-je (meg senki más sem) tudott arról, hogy más cég a Th kk-ja. Egyébként a közgyűléseken és egyéb kapcsolattartásnál ugyan azokat az embereket láttuk, kerestük, stb. Lehet ilyen?? Lehet az, hogy a cégek között valamiféle kapcsolat van, és így lehet megnevezve másik cég és nem az, akivel anno a szrődést kötöttük??? Az a baj, hogy teljesen elérhetetlenek, nem veszik fel a telefont, nem lehet velük kommunikálni. Valószínűleg az új megválasztott kk, ügyvéd és az SzVB tagjai közösen felkeresik a régi kk-t és kikérik (lehet??) az aláírt szerződéseket. De mindenki csak egyetlen szerződésre emlékszik.
Ha mégis - valami teljesen érthetetlen oknál fogva - van érvényes szerződése annak a másik cégnek, akkor mit lehet tenni, új közgyűlés kell és ott módosítsuk a volt kk nevét??? Totál zavar van, biztos van valami svindli a dologban, de pereskedni azért sem szeretnénk, mert hosszú idő. Az új kk egyébként a közműveket, adót, bankszámlát kezeli, tehát működik a Th, csak pl. az éves beszámolót nem tudja elkészítni, mert az összes irat a régi kk-nál van, aki meg nem csinál semmit.