No jó, lehet, hogy tényleg kissé demagóg volt a jogra vonatkozó megjegyzésem, ám valóban úgy tűnik, a jogszabályok itt – függetlenül a személyes érdekeinktől – azokat mentesítik, aki felelőtlenül eladósodnak, és azokat terhelik, akiknek ehhez köze nincs, sőt, terhükre még kiró egy haszonélvezeti jogot is.
Én azt kerestem, hol találok valami ellensúlyt a jogszabályokban, de erre nem kaptam ötletet. Pedig reméltem, ezért írtad, hogy „Persze, nem ártana ismerni pontosan, hogy alakult ki a sajátos birtokhelyzet.”. Rövidebben nem tudtam leírni, tényleg bizarr. Amúgy természetesen köszönöm a fáradságot, amennyiben átgondolod, és van valami mérlegelhető javaslatod – e célból írtam a fórumra.
A hagyaték egyébként annyi, amit írtam, értékelhetetlen ingóság van még. Mire gondolsz, amikor azt mondod, rossz helyen keresgélek?
tulajdonjog - haszonélvezeti jog
A házasság alatt szerzett vagyontárgy közös, függetlenül attól, ki a nyilvántartás szerinti tulajdonos. A különvagyon értékén vett dolog pedig akkor is különvagyon, ha a nyilvántartás szerint közös, sőt, talán még akkor is, ha a nyilvántartás szerint a házastársé.
Az elhunyt házastársnak a házassági vagyonjogra alapozott igényeit az örökösei érvényesíthetik az özveggyel szemben.
Ez járható út
Ez akkor is él, ha 2006-ban, amikor vették a házukat a korábban írt módon, még nem voltak házasok (csak 2009-ben lettek), de még csak bejegyzett élettársak sem, habár ekkor már 13 éve együtt éltek?
Ha igen, ezt a közjegyzőnél, a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozattal megpróbálhatják érvényesíteni a gyerekek, vagy bírósági eljárás kell?
Amit írtál, ugye azt is jelenti, hogy a bármelyikük nevén futó rövidlejáratú hitel "közös vagyon", tehát közös tartozás, azaz az örökös gyerekek egyetemlegesen kötelezhetők a teljes összeg megfizetésére?
A házasságot megszakítás nélkül megelőző élettársi kapcsolat idejére a gyakorlat a házassági vagyonjog szabályait alkalmazza.
(2006-ban nem is létezett a bejegyzett élettársi viszony intézménye, és az eltérő nemű párok most sem létesíthetnek ilyet.)
„a bármelyikük nevén futó rövidlejáratú hitel "közös vagyon", tehát közös tartozás, azaz az örökös gyerekek egyetemlegesen kötelezhetők a teljes összeg megfizetésére?”
Ha a házasság alatt vették fel, akkor igen. De az örökösök felelőssége csak az örökrészük erejéig terjed.
köszönöm
Még annyit, hogy a "házasság"-ot erre (azaz a hitelfelvételekre) is úgy kell értenem, hogy a "házasságot megszakítás nélkül megelőző élettársi kapcsolat" időszaka is beleértendő?
Igen.
Szép napot.
Én segítséget szeretnék kérni, hátha valaki már volt hasonló cipőben.
Van 1 lakás aminek a tulajdonosa én vagyok, a haszonélvező pedig az anyukám és az apukám. Anyukám 2,5 éve meghalt. Apukám 3 hónap múlva megengedte az anyukám volt"Barátnőjének" hogy oda költözzön hozzá, hogy ne legyen egyedül. Ezzel még semmi bajom.Amikor aztán megkérdeztem apukámat ,hogy hogyan gondolja az együtt lakást anyagiakban azt válaszolta, hogy a Mancika néni beszáll a kajába 40000-Ft al. Kérdeztem én, és a razsi? válasz mos , főz, takarít rám. Nagyon ledöbbentem.Ennek a nőnek volt már 2 férje, és 1 élettársa. Nagyon híres nő. Mindenki ismeri a környéken, mégpedig arról, hogy szereti kihasználni az özvegy férfiakat.Már átmenni sincs kedvem, pedig a lakásban lévő ingóságok is az én tulajdonom.Mind a ketten kapják az özvegyi nyugdíjat a párjuk után. A nőnek a rokonai sűrűn járnak oda,az én apukám pedig még azt sem kérdezi tőlem, hogy miből élek, pedig segélyen vagyok.Kérdezem én? Az anyukám utáni özvegyi nyugdíjat mért 1 idegen nő költi el? Hogyan nyithatnám fel az apu szemét, hogy csak a pénzét akarja a hölgyemény, ami biztosan így van mert több ember kérdezte már tőlem, hogy az én apukám lakik -e a Mancika nénivel, mire én ezt kérdeztem: mért érdemes lenne megnézni apukám számláját? Mire azt volt a válasz, hogy feltétlenül! Hát ezt a gondot kéne megoldanom.
Válaszukat előre is köszönöm.Tyúkanyó67.
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Adott egy családi ház, amelyre a nagymamának holtig tartó haszonélvezeti joga van, plusz emellett terhelési és elidegenítési tilalom is be van jegyezve hozzá. A tulajdonos a nagymama egyetlen lánya, párom édesanyja. A nagypapa most halt meg és a temetés után egy komoly veszekedés végén úgy döntöttek, hogy párom édesanyja odaköltözik "ápolni" a nagymamát, a férjét meg elhagyja (37 év házasság után). A gond az, hogy a lánya sem tudja ténylegesen ápolni a nagymamát, mert ő is idős már és például egy bevásárlás is gondot okoz.
Ebben a helyzetben a temetés után megjelentek a nagymama rokonai (testvére, unokatestvére) és különféle faluneliek, akik biztosították a nagymamát és a lányát arról, hogy majd ők gondoskodnak róluk. Ezen ponton vált egyértelművé, hogy a nagymama rokonsága valójában a családi házat szeretné megszerezni - mondvacsinált "ápolás" címén.
Párom és testvére most attól tart, hogy egyrészt a családi házat mint örökséget el fogják veszíteni - például egy eltartási szerződés miatt - másrészt édesanyjukat ennek ellenére mindenképp nekik kell majd ápolni, mert a megjelent rokonság szavaiból ez is kiderült.
A konkrét kérdés tehát az, hogy a haszonélvező nagymama tudta és beleegyezése nélkül a nagymama lánya elajándékozhatja-e a házat saját gyermekeinek 50-50%-ban? Lehet-e úgy tulajdonos a két unoka, hogy csak a haszonélvezet lejárta után válik hatályossá a dolog (széljegy?) és így nem kell a haszonélvező beleegyezése - figyelembe véve, hogy van elidegenítési és terhelési tilalom is?
A nagymamával nem lehet beszélni, hajmeresztő dolgokat talál ki, alaptalanul vádaskodik és hihetetlenül érzéketlen.
Tisztelt Szakértő!
Adott egy kb 30 milliós tulajdon, ami apa és lánya között 50-50%-ban oszlik a tulajdonban. A lány még kiskorúan kapta ajándékozási szerződésben a nagypapától, akinek haláláig szóló haszonélvezeti joga van az ingatlanon. Most egy másik ingatlan kerül megvételre a lánynak, aminek értéke 15.0020000 Ft. Az apa feltétele, hogy az új építésű ingatlanra haláláig szóló haszonélvezete legyen, plusz a lány a korábbi ingatlan 50 %-át ajándékozza oda apának. Kérdezném, hogy ebben az esetben az újépítésű lakásra milyen illeték vonatkozik a lányra (tulajdonos) és a haszonélvezőre (apa). Továbbá a lány a lemondott 50%-ért semmilyen pénz nem kap...hogyan lehet ezt bizonyítani/szerződésbe foglalni, hogy az a hivatalos szervek előtt is tiszta legyen. A nagyapának tudnia kell, hogy az ő általa ajándékozott rész lemondásra kerül az apa javára?
Nagyon megköszönném segítségüket!Igen fontos lenne!
1. Igen; 2. Az úgy semmit nem ér, de egyébként is l. az első választ.
Tisztelt Fórumozók!
Sajnos nem találtam a problémámra választ ezért kérdéssel fordulok a hozzáértőkhöz.3 éve vettem egy lakást, és adtam rá anyámnak haszonélvezetet. Anyám ott lakott kb. 1 évig majd elköltözött 2 éve nem lakik ott be van jelentkezve még állandóra,és ideiglenesen oda ahol most lakik.Eladtam a saját házam és pár hónapra nincs hova menni a gyerekeimmel.
Kérdésem, hogy oda költözhetek e pár hónapra a lakásba amin anyám haszonélvezete van a beleegyezése nélkül, mivel nem él a haszonélvezeti jogával, nem lakik ott.
Köszönöm.
Ha nem használja és nem is hasznosítja, akkor oda. De legalább értesítsd róla.
canon1
„1.le lehet -e mondatni a haszonélvezetről, ha az ügyvéd félhívja és felajánlja neki a 20 -ad rész 4-szeresét 2 millió forintot, vagy ha nem akar akkor nem kötelezhető erre?”
Nem kötelezhető erre.
„Egy életbiztosítással egybekötött jelzáloggal terhelt ingatlan vásárlásánál mennyit kell várni, arra, hogy az életbiztosítást a bank kifizesse (14-15 nap?) és a jelzálogtörlési engedélyt kiadja? Ez még külön x nap?”
Az ászf-et kellene megnézni, vagy megkérdezni a bankot.
„Mi a teendő ha a NAV magasabb értéket állapít meg a vásárolt ingatlanra az illeték meghatározásához mint amennyiért én vásároltam?”
Van fellebbezési lehetőség.
Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm a választ! Szeretném még megkérdezni, hogy mivel nincs kulcsom az ingatlanhoz, kinyittathatom lakatossal? Az anyám (haszonélvező) nem lakik ott évek óta, és nem is hasznosítsa. Jelenleg egy másik ingatlanban lakik aminek a fele az enyém (apai örökség), de azon is özvegyi joga van.
Kissé megromlott a viszonyunk az utóbbi időben.
Köszönöm!
Ki. De adj kulcsot a haszonélvezőnek.
Üdvözlöm!
Segítséget szeretnék kérni önöktől!Bátyám,és családja együtt él édesanyámmal.Évekkel ezelőtt ügyvéd előtt lemondtam a bátyám részére (200 000 ft)ellenében a részemről.A bátyámé lett a tulajdonjog,édesanyámé pedig a haszonélvezeti jog.Évek alatt nagyon elmérgesedett köztük a viszony,olyannyira,hogy tegnap a bátyám kizárta a fürdőszobából,és megtiltotta neki,hogy használja a gáztűzhelyt!Kérdőre vontam,hogy miért tette ezt,azt mondta,hogy kevés volt az a pénz,amit édesanyám havonta adott nekik a háztartásba.Valóban nem sok volt az a 10 000 ft,most ők a dupláját kérték tőle,ő viszont 17 000 ft-ot adott nekik,emiatt zárta ki a fürdőből!A dologhoz hozzátartozik,hogy teljesen külön konyhán vannak,ételt,tisztálkodószereket,mosószereket ő maga veszi meg magának.A mosógép ,a gáztűzhely ,az autó vásárlásakor is hozzájárult a költségekhez.Mikor még egészségi állapota engedte idős nénire felügyelt,volt ,hogy csak kéthetente ment haza két napra,akkor is odaadta nekik a 30 000 ft-ot egy hónapra,amit nem mondtak neki hogy tegyen el,hisz szinte egyáltalán nincs otthon!Az lenne a kérdésem,hogy a bátyám megteheti-e ezt,kiteheti-e a lakásból,ugyanis azt akarják,hogy elmenjen a házból?Milyen súlya van az ő haszonélvezeti jogának?
Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlöm!Barátom édesanyja nemrég elhuny. Hivatalosan nem váltak el az édesapjától,de már kb 20 éve nem élnek együtt,az édesapjénak már azóta élettársa van és közös házuk.Van egy nagyobb értékű családi ház és telek amit a párom és a testvére örökölnek majd ,illetve van tulajdonjoga az elhunyt testvérének is .A házba az édesapja soha nem lakott soha nem volt bejelntkezve.A hagyatékon azt mondták hogy az édesapjának haszonélvezeti jog lesz mind a házon és a telken is,hiába semmi köze nem volt hozzá.A szóbanforgó ház az elhunyt szüleinek a háza volt,amikor szétváltak útjaik ide költöztek ,amikor eladták a közös lakást amit elosztottak.Sajnos az édesapjával nem túl jó a viszony..Kérnénk szíves segítségét hogy mire számíthatunk a hagyatékon,tényleg jó információt
kaptunk?
válaszát előre is köszönöm
Az alábbiakban kérnék segítséget!
Az ingatlan tulajdonosa a fiam, haszonélvezője a nagymamája (az én anyám). Nagymama bérlakása volt, és amikor meg lehetett venni az önkormányzattól (tanácstól) a fiam nevére lett 10 % egyösszegű befizetés mellett részletre megvéve az ingatlan. Most is ott lakik a fiam, azóta élettársa és egy 12 éves kislánya is van. A nagymama élettársi kapcsolatot létesített és elment a lakásból. A fiamék az ő "részét" nem használták. 10 év múlva meghalt az élettárs, és 2013 nyarán hazaköltözött a nagymama, aki 82 éves, de még aktív. Megromlott a fiam és a nagymama között a kapcsolat, és most azzal fenyegetőzik a nagymama, hogy szerez egy jó ügyvédet, és "visszaveszi" a lakást. (Én már évek óta nem vagyok beszélő viszonyban a nyamamával, azaz az anyámmal, fiam kérésére nem szólok bele a dologba (egyelőre), mert csak a fiaméknak tesz keresztbe a kedves nagymama. Ráadásul Spanyolországból most fog visszaköltözni Magyarországra az unokahuga, akit oda fog venni magához a nagymama.)
A kérdésem az, hogy
1: valamilyen módon "visszaveheti" a lakást a fiamtól, vagy ki tudja tenni a lakásból a fiamékat?
2: Az unokahugot fel tudja bármilyen, valamilyen joggal ruháhzni a lakás használatára, tulajdonlására?
Előre is köszönöm!
- a tulajdonjogot nem, de mint haszonélvező ő jogosult használni és hasznait szedni az ingatlannak (azaz ő mondja meg, ki és milyen feltételekkel lakhat benne)
- a nagymama életében a lakás használatára felruházhatja, tulajdonjogot nem tud adni neki (jogi nyelven: a haszonélvezet gyakorlását átengedheti).
rudovicsaniko: a hagyatékin hivatkozzatok arra, hogy az életközösség megszakad és a visszaállítására nem volt esély, ekkor nem kap majd haszonélvezetet (gondolom, mindezt ő sem fogja vitatni, ha már húsz éve nem éltek együtt).
Az Alábbiakban kérnék segítséget. 1977-ben ismerkedtem meg a második férjemmel, rögtön össze is költöztünk, így együtt nevelve akkor 2 éves kisfiamat, aki az előző házasságomból született. 1981-ben törvényesítettük is a kapcsolatunkat, melyből 2 gyermekünk született. 2001-ben különmentünk férjemtől, melyről hivatalos papír is készült, mivel gyermektartást nem fizetett, ezért ezt muszáj volt rögzíteni. Bár törvényesen nem váltunk el. 2013. dec. 30-án férjem elhunyt.
Kérdésem az lenne, hogy tarthatok-e valamilyen igényt az öröklés terén, vagy az a gyermekem, akit 30-éven át nevelt, és szintén apunak szólított.
A lakás melyben lakott saját tulajdona volt, de amikor megvételre került sor, mi segítettünk a férjem édesanyjának anyagilag, hogy ezt megvehesse. Bár erről papír nem készült.
Mivel ezt sem tudom bizonyítani, ők csak a a különélési papírral védekeznek, hogy már nem laktunk együtt. De az elmúlt 34 év alatt sem voltunk soha egy lakcímre bejelentkezve.
Kérdésem az lenne, hogy kisemmizhetnek-e a gyerekeim?
A nevelt gyermek szintén tarthat igényt, vagy sem?
Mennyire befolyásolja az ügyet az, hogy én időközben nevet is változtattam. Férjem és leánykori nevemet levéve, a születési nevemet vettem fel.
Köszönettel: Özvegy
A nevelt gyermek nem örökös.
A házastársat nem illeti meg az özvegyi jog, ha a hagyaték megnyíltakor a házassági életközösség nem áll fenn, és a helyreállítására sincs kilátás. De ezt a közjegyző hivatalból nem tudja, és vita esetén annak kell bizonyítania, aki állítja.