A fél házra van h.élvezete,és négy lakásból szedi a lóvét? Ügyes !
Ha a felét megveszitek,ahhoz semmi köze nem lesz,de kérdés,hogy önálló albetétrk e a lakások,vagy osztatlan közös tulajdon.
Nem mindegy.
Akkor kicsit érthetőbben: a nő rokonom azért pedofil, mert négyszer volt párkapcsolata, abból kétszer fiatalkorúval. Nem kisgyerekekről volt szó, tizenéves srácokról, de akkor sem normális szerintem.
A lakásban tartotta az italos üvegeit, pár hét alatt egy boltnyi volt a termelése, ez kicsit sok.
Gyerekkorom óta van egy zaklatóm, szüleim ismerőse volt, pedofil, a zaklatás az egyetlen szórakozása.
A bácsi aki a saját lakásában nem tud lakni, a zaklatóm ismerőse, nem szeretnék együtt lakni vele.
Negyed résszel milyen beleszólásom van?
Kérheted a bíróságtól, hogy szabályozza a lakáshasználatot, vagy a jegyzőtől birtokvédelmet kérhetsz.
Tisztelt Fórumozók!
Egy vidéki ingatlant szeretne nevelőapám a nevemre íratni úgy, hogy a haszonélvezeti jog az övé maradna. Az ingatlan értéke kb 3-4 millió Ft és 200 km-re van Budapesttől. Addig ő abban a házban élni, amíg meg nem hal.
Két kérdés merült fel benne, amire még nem találtam sehol választ és ebben kérnék segítséget.
Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget mindenkinek, aki válaszol erre.
Köszönettel:
Ibolya
Üdv. Segítséget szeretnék kérni.
Tulajdonosa vagyok üzlethelyiségnek, de holtig tartó haszonélvezettel terhelt. A haszonélvező nem fizeti a közös költséget, ezért én kaptam fizetési meghagyást. Hónapokig külföldön voltam, akkor is, mikor a fizetési meghagyás érkezett. Még válaszolni sem tudtam rá. Úgy tudtam, a közös költség és a szolgáltatók számlái a haszonélvezőt terhelik. Mi a valóság, és mit tehetek? Köszönettel: Zsuzsi
vörös
Ez az, amiben nem túl egységes a bírói gyakorlat, de talán az a többségi álláspont, hogy a társasház felé te vagy a felelős, de a haszonélvezőtől behajthatod, ha kifizetted.
Ibolyka22
vörös
igaza van!
mint haszonélvező nem is köteles közös költséget fizetni,mert nem tulajdonos!
a társasház jogszerűen járt el!
más kérdés,hogy az esetek 99%-ban,a lakásban élő Juci néni fizeti a közös költséget is mint h.élvező
a szolgáltatók számlái viszont a szerződő felet terhelik ha ez a h.élvező,akkor őt!
Tisztelt Fórumozók!
Édesapánk végrendeletében a házra, melyben ketten az élettársával már 8 éve laktak, haszonélvezeti jogot adott élettársának. Tulajdonilag akkor már a ház csak fele részben volt az övé, 1/4 és 1/4 részben örökléssel az öcsémmel birtokoltuk a tulajdonjog másik felét. Öcsém kezdetektől fogva minden eszközzel próbálta elűzni az élettársát apám mellől, szerencsére sikertelenül. A ház Csurgón található, erősen felújításra szorulna és osztatlan: 1 konyha, 1 előszoba, 1 étkező, 1 fürdőszoba wc-vel és 2 szoba található benne, az egyik csak a másikból közelíthető meg. Az öcsém bíróságra vitte az ügyet és 1/4 tulajdonrészére túlhasználat címén havi 10000 Ft-ot követel visszamenőleg 2013 január 1-től és ezután havonta az élettárstól, valamint a teljes perköltség megfizetését. Apánk 2012 május végén hunyt el. Az öcsém jól menő vállalkozó, az élettárs egy kisnyugdíjas. Öcsém és én is másik városban lakunk, a házat el akarjuk adni. A magam részéről támogatom, hogy az élettárs haláláig a házban lakjon. Mit tehetnék az élettárs érdekében?
Megveheted az öcséd részét, és átengedheted a használatot az élettársnak.
(Használati díjat egyébként csak akkor lehet követelni a tulajdonostárstól, ha ő rekeszti ki a többi tulajdonost a birtoklásból.)
Nincs szándékomban megvenni az öcsém részét, amint lehet, az ingatlan eladásra kerül. A kérdés az, jogosan követelhet-e az öcsém, akinek esze ágában sincs a házban lakni, túlhasználat címén havi díjat? Saját maga megállapítva, hogy havi 40000 Ft-ért lehetne kiadni a házat és 1/4 rész után 10000 Ft jár neki. Az élettárs csak a haszonélvezeti jogával szeretne élni. Hogyan kell ezt biztosítani neki?
Te kérdezted, mit tehetnél az élettárs érdekében.
„amint lehet, az ingatlan eladásra kerül. ” Ez viszont nincs egészen összhangban a korábbi előadásoddal - ugyanakkor nincs ellentétben azzal, hogy addig is megvedd az öcséd részét. Már ha komolyan gondoltad azt a kérdést.
Az élettársnak csak az ingatlan 1/2 hányadán van haszonélvezete.
A többire meg már kérdés nélkül is válaszoltam.
egyszerübb ha megfogadod kbs tanácsát!
eladni ugysem tudnátok haszonélvezettel terhelve senki sem veszi meg!
nem tudnátok a haszonélvezőt kitenni!
Nincs most lehetőségem az öcsém részének megvételére, irreálisan magas árat kér érte, gyakorlatilag majdnem annyit, amennyiért most el lehetne adni beruházás nélkül. Ha jól értem, akkor a túlhasználat címén nincs jogalapja a követelésnek, az élettárs nem tulajdonos. Továbbra sem értem, hogy a gyakorlatban hogyan kell biztosítani az ingatlanon a 1/2 haszonélvezeti jogot. Mi illeti meg az élettársat? Talán nem voltam elég világos, az ingatlan nincs kiadva, az élettárs lakik benne egyedül - ráadásul csak az egyik szobát használja - és a rezsit is ő fizeti teljes egészében. Az internet szerint helyben nincs kiadó lakás és nem is keresnek. Az csak az öcsém képzeletében él, hogy havi 40000 Ft-ért ezt a vizes belső falu házat ott valaki kivenné vagy kivette volna.
ha nem használja a fél lakást,akkor miért fizetne többlethasználati dijat?
Ha az öcséd be akarna költözni, ezt megtehetné, mert nincs az egész 1/1 hányadon haszonélvezet.
Az öcsémnek esze ágában sincs beköltözni, hiszen egy jóval nagyobb és korszerűbb családi házban laknak. Az igaz, hogy a két szoba közül csak az egyiket használja az élettárs, de a házban minden egyéb további helyiségből csak 1 darab van. Ezért az elméletileg feles haszonélvezeti jog érvényesítése teljes haszonélvezetet jelent a gyakorlatban a fürdőszobában, a WC-én, a konyhában stb. Jogilag túlhasználat az, hogy nemcsak a fél WC-t, hanem az egészet használja? Vagy minden helyiségben krétával ki kellene jelölni a területeket? De akkor, ha pl. fűti a konyhát, akkor az egészet fűti és akkor a fűtési költséget is meg kellene osztani a haszonélvezet arányában.
s mi. lenne,ha leülnétek beszélgetni?
Többlethasználat akkor van, ha a másik tulajdonos, bár szeretné, nem használhatja az ingatlant, el van zárva tőle. Itt nem ez a helyzet.
na,ezt kéne egy beszélgetésen tisztázni hármasban!
Tisztelt Ügyvédek!
A következőkben kérem a segítségüket!
Édesanyámmal, Nővéremmel, Nagypapámmal élek egy családi házban. Apám nem él velünk, szüleim elváltak.
Az ingatlan tulajdonosi szerkezete: 1/4-rész Nagypapámé tulajdon és haszonélvezeti joggal, 3/4-rész apámé tulajdonjoggal. Édesanyának, Nővéremnek, nekem semmilyen jogunk nincs az ingatlanon. Drága apámnak rengeteg adóssága van, aminek a következménye, hogy a családi házunkat az ő 3/4 részéig árverésre tették.
Kérdéseim a következők:
Kérem mielőbb válaszoljanak, mert ma nagyon megijedtünk, mikor egy illető becsöngetett hozzánk és közölte, hogy licitálni fog az árverésen. :(
Köszönöm előre is!
Bár nem vagyok ügyvéd, de mind a 4 kérdésedre igen a válasz.
De nem ez szokott történni.
Ha jó az ingatlanotok, akkor valaki megveszi a 3/4 részét és többlethasználati díjat kér (ez a hasonló ingatlanok piaci bérleti díjához igazodik). Bár nem tiszta, hogy nagyapának mire van haszonélvezeti joga. Amire tulajdonjoga és haszonélvezeti joga van, amíg él neki, így nektek sem kell bérleti díjat fizetni.
A másik eshetőség, megveszi a 3/4 részt és utána kéri a közös tulajdon megszüntetését. És már van egy teljes ingatlana, vagy megveszitek ti és már realizálta a hasznát.
Ajanlott honlapok témában: www.adminworld.hu
www.thazak.hu
www.tarsashaziblog.com
Ha a 3/4-d részen van a nagyapa haszonélvezete, akkor nem költözhet be az árverési vevő.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
A Nagypapa haszonélvezete a 3/4 rész 1/4-én van a volt felesége 1/4 részén ki elhunyt.
Így mi a pontos helyzet?
az árverésen vegyétek meg 70%-on a 3/4-ed részt!