tulajdonjog - haszonélvezeti jog

Az összesen tizenegy bekezdés. Konkrétan melyik lenne az?

Kizárásos alapon az 5:149 (3)-ra gondolhat.

Nem éppen expressis verbis szabály a közös költségre. Magam - még ha elfogadnám is, hogy a "terhek" alatt a társasházi közös költség értendő, akkor is azt mondanám, hogy ez a rendelkezés csak a tulajdonos és a haszonélvező belső viszonyában hatályos; a társasház a tulajdonostól követelhet.

(Megjegyzem, furcsa, ha egy közös képviselő arra az álláspontra helyezkedik, hogy a haszonélvezettel terhelt, önálló tulajdonban álló ingatlan közös költségét a tulajdonostól nem követelheti. Hiszen a tulajdonossal szembeni követelésre ott van fedezetnek maga az ingatlan. A haszonélvezőnek meg vagy van valamije, vagy nincs.)

Azért Kbs mert nem a valóság szintjén élsz, nyomorgó emberek között.
.
két eset;
a tulajdonos él a lakásban,munka nélkül betegen,szabadulna a lakástól,mert a minimum nyugdijból nem tudja fizeni a panelprogram miatt magas törlesztőrészletet,de a testvére,aki a haszonélvező megakadályozza a lakás eladását! ennivalóra sincs pénze,
a testvére annyit lök neki,igy éhen ne haljon
b
a haszonélvező él a lakásban, életében nem dolgozott,
a környéken lomizik,abból él, semmit nem fizet,röhögve közli,hogy nem az övé a lakás. a tulaj 2 gyerekkel albérletben él, és retteg,mikor felhiv,hogy éppen mennyi a tartozás a lakáson?

na, ennek a családnak segitettem kirakni a haszonélvezőt a lakásból.

ez a magyar valóság, nem az amikor te hetente kötsz 3 adásvételi szerződést 1-% ellenében.
nekem ilyen ügyfeleim vannak 1 / ∞ ellenében.

Egy dolog a jog, más dolog az emberség !

„Egy dolog a jog, más dolog az emberség !”

Így van.
Viszont, bár ez laikusoknak nehezen észrevehető, mégiscsak egy jogi fórum.
Az emberséggel a megfelelő fórumokhoz érdemes fordulni.

Ez is igaz!
.
.viszont engem mindkét szempontnál jobban érdekel az,hogy a társasház érdekeit érvényre juttassam,mivel ezért fizetnek.

mindkét esetben, igaz 3 év alatt,a közös költség teljes egészében megtérült.
.
nekem ez a fontos...

Tisztelt Fórum! Adott három egymással közvetlen szomszédos ingatlan, melyek közül csak egynek van közvetlen csatlakozása közútra.Legyen ez az A ingatlan. Az A ingatlan mögötti ingatlannak, legyen ez a B ingatlan (mondhatni sziget jellegű, közvetlen csatlakozása nincs közterülettel),van útszolgalmi joga az A ingatlanra.A C ingatlannak van közvetlen közterület csatlakozása, de bejárata nincs közterületről.Viszont van ( nem tudni miért),útszolgalmi joga a B ingatlanra. A C ingatlantulajdonos szerint, mivel neki van útszolgalmi joga a B ingatlanra, a B ingatlannak meg az A ingatlanra, ezért Ő az A ingatlanon is áthajthat.Igaz így ez? Közvetve jogot formálhat az áthaladásra? Az A és C telek között nincs Telki szolgalmi jog.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a választ, esetleg lehetne kicsit bővebben leírni a várható fejleményeket, kimeneteleket.

Köszönöm

Üdvözlet
Lénárt Gábor vagyok. Érdeklődni szeretnék hogy mennyi a 4/8 tulajdoni jog pontosan. Az lehetséges hogy a fele. Osztatlan közös tulajdonba lévő ingatlanról volna szó. Előre is köszönöm szépen a segítséget

„Az lehetséges hogy a fele”

Igen.

Köszönöm.

Akkor én jogosult vagyok az ingatlan felére így ebben az udvar fele és az ingatlan fele is bele tartozik. Azért kérdezek ilyeneket. Mert van egy osztatlan közös tulajdonba lévő ingatlan. Jelenleg 2 tulajdonosa van 4/8 4/8 arányban és van egy holtig tartó haszonélvező 4/8 arányban. Régi sor ház. Pontosan sarki ház és így két utcába is tartozhat. Hivatalosan egy bejárat van. És állítólag szorgalmi jogot kellene biztosítani ahoz hogy be jussak a saját lakásomban valóban így lehet?

gabo,

Ez nem ilyen egyszerű. Azért hívják OSZTATLAN közös tulajdonnak, mert minden tulajdonosa egyformán használhatja a másik jogos érdekének és használatának korlátozása nélkül.

Ha ez két különálló lakás egy telken, akkor ez megoldható, egy használati megosztási szerződéssel, az udvar közös használatával (vagy elkerítéssel akár azt is külön, ha van külön bejárat), vagy bármilyen, mindenki számára elfogadható megoldással.

Ha ez egy lakás, akkor a gyakorlatban nincs jó megosztás, már ha nem pl. egy házaspár tulajdonolja, és együtt laknak.

Nem írtad, több lakásról beszélsz, amikor be akarsz jutni a "saját" lakásodba.

Ha haszonélvezet van rajta, az speciális eset, ha csak a felén van, az még speciálisabb. Akinek a felén van, az nem használhatja az ingatlant, arra a haszonélvező jogosult. A másik tulajdonos elvileg használhatná, de ha egy lakásról beszélünk, ahol a haszonélvező van birtokon belül, akkor legfeljebb lakáshasználati díjat követelhet.

Egy lakás ez vagy több?

Amúgy javaslom, izzítsd be a gugli barátodat, és keresgélj osztatlan közös témában.

Pontosan egy egy régi sor ház. Egy utca kereszteződésben. 3 lakás. Egy bejárattal. Egy helyrajzi számmal. Mi a legbelső részben lakunk. A másik 4/ tulajdonos nem lakik benne csak az apja vagy is a haszonélvező. De neki így is ezen az egy telken 2 lakása van. Azt mondja hogy minden az övé és hogy nekünk semmi jogunk ott semmihez. KB a ingatlan 25% és az udvar 15% használhatjuk jelenleg. A vízóra az ő oldalán van.

Hát, érdemes lenne keresgélned és olvasnod, sok mindenre ki lehetne térni, de most szorítkozzunk a kérdésedre : nem, ez esetben nem kell szolgalmi jog. Osztatlan közösként az udvar is közös, ha máshogyan nem tudsz a lakásodhoz jutni, használhatod.

Feltéve, hogy nincs ettől eltérő használati megosztási szerződés erről, de feltételezem, az udvarról nincs, ha csak egy bejárata van.

„[osztatlan közösnél] nem kell szolgalmi jog”
Viszont, ha önkényesen kizárják a használatból, akkor helye lehet egy tűrésre kötelezésnek, meg esetleg kártérítésnek.

Szeretném bíróságra vinni és valahogy felosztani. Lenne még egy kérdésem. Van 2 albérlő akik persze nincsenek be jelentve. KB ez havonta 90.000ftot hoz a szomszédom konyhájára. Mivel gyakorlatba a fele ingatlan és udvar a miénk így járhat nekünk is a bérleti díjból.
Illetve tud nekem segíteni abban hogy rendezni tudjuk a hatarokat

Per.

Fordulj ügyvédhez,ez nem olyan könnyű eset,hogy egy fórumos tanácsadással megoldható lenne.

Ha nincs használati megosztás,hogy ki mit használ,és mire terjed ki a haszonélvezet,akkor -szetintem -nekrd is jár a pénzből,mert a tuedet is bérbe adta.
Ez viszont jó alkalom arra,hogy rákényszetitsd a haszonélvezőt,pontosabban a tulajdonost,hogy legyen végre korrekt használati megosztás.
Az eszénél nem,de a zsebénél meg tudod fogni a vénembert.

Esetleg Pesten tud valaki ajánlani valakit akivel tudnánk erről beszélni hogy mit és hogy lehet vagy lehetne tenni. Esetleg jogi tanács

Kb. 4000 ügyvéd van a fővárosban.

Az ügyvédek országa vagyunk!
.
Ausztriában 3,200 ügyvéd van!
de a dijazásuk is olyan!

Tisztelt Fórumozók! Tavaly decemberben kértem itt segítséget és kaptam is, segítséget is és megerősítést is, amit nagyon köszönök még egyszer! Sajnos még mindig nem oldódott meg az ügyünk! A Földhivatal átvette a tértivevényt még decemberben, amelyben kértük a tulajdonjog bejegyzést a telekre, de januárban az a válasz érkezett, hogy nem tudja bejegyezni a férjem nevére a telek tulajdonjogát, mivel nincs a hagyatéki végzésben, hogy ő örökölte. Hogy lenne benne, kérdem én, mikor a Magyar Állam a tulajdonos. Aztán megkaptuk a levelet a Magyar Államtól is, amiben megerősítettek minket, hogy az ingyenes örökhasználó kérelmére kell a Földhivatalnál bejegyeztetni a tulajdonjogot és a Magyar Állam már nem tulajdonosa a teleknek. DE! Szerintük póthagyatékit kell csinálni a telek miatt. Szóval egyrészt jó híreket kaptunk, de megint káosz van a fejünkben. Kell-e póthagyatéki vagy simán menjünk be a Földhivatalba a Magyar Állami Vagyonkezelő levelével? Vagy forduljunk ügyvédhez, aki megoldja helyettünk ezt az egészet, mert attól félek a Földhivatalnál megint el fognak hajtani minket! Póthagyatékit eleve nem tudunk indítani, mivel a végrendeletben a telek nem szerepel, mivel az a Magyar Állam tulajdonaként szerepelt a tulajdoni lapon és szerepel még mindig. (Röviden a történet előzménye: Férjem és unokaöccse megörökölt egy zuglói családi házat végrendelet útján. A telket 1954-ben kapták a dédszülei a Magyar Államtól ingyenes örökhasználatra „Bányász családiház” építési akció keretében, hogy ezen a telken családi házat építsenek.
Az ingatlant értékesíteni szeretnénk, de sajnos nem vagyunk tisztában a jog- illetve tulajdonviszonyokkal. Egy ügyvédtől azt a választ kaptuk, hogy a magyar államtól érdemes megvásárolni a telket az örökösöknek. Sajnos ez nem áll módunkban. Viszont itt a fórumon olvastam azt is, hogy az örökhasználat, tartós használat jogintézménye már nem él. Az erről szóló törvény már hatályát vesztette 2005-ben és a tartós használónak kellett volna kérvényezni a földhivatalnál a tulajdonjogának bejegyzését.)

Miért nem bizol meg egy ügyvédet?
100 ezer forintból megoldja a több 10 milliós ingatlanod eladásét!

Tisztelt Fórumozók,
Az alábbiakban leírt esettel kapcsolatban kérnék tanácsot:
Félkész ingatlan esetében a haszonélvező kötelezheti e a tulajdonost az ingatlan felújításának a befejezésére azzal az indokkal,hogy bérbe kívánja adni az ingatlant.
A válaszokat előre is köszönöm.

Nem.