Végrehajtás alatt árverés előtt ingatlant vásárolni

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

gerbera317 # 2018.09.25. 06:54

Ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz akkor is szükség van az adós kérelmére.
A vevő ne nyilatkozzon semmit a végrehajtónak, mert azzal a végrehajtó nem tud mit kezdeni. Ha a vételi ajánlatot már megtette az adósnak, a folytatás az adós kezében van.
Ne kelljen ezt mindannyiszor elmagyarázni!

Grave7 # 2018.09.25. 07:04

@gerbera317: Láttam én már olyat, hogy egy végrehajtó megküldte a feleknek a "vevőjelölt" vételi ajánlatát egy "felosztási terv szerű számolással" együtt, hogy ha kérik az árverési vétel hatályával történő értékesítést, akkor ki-mennyit kapna.
Ezzel persze egyáltalán nem értek egyet, de ha már a végrehajtó ilyen ügybuzgó, akkor a "vevőjelölt" szájába is rághatná, hogy mit kell írnia a vételi ajánlatban.

.
@Ildi121: A jogszabályoknak megfelelő eljárás tényleg az amit gerbera317 írt.

gerbera317 # 2018.09.25. 07:39

„Ezzel persze egyáltalán nem értek egyet”
Nincs ebben semmi szabálytalan. Az előzetes felosztási tervet viszont túlzásnak találom, de még mindig nem szabálytalan - ha ennyire ráér a végrehajtó, hát tegye...
Ha a vevő a vételi ajánlatát a végrehajtónak küldi el, az minden további nélkül értesítheti a feleket az ajánlatról és arról, hogy 157. § szerinti kérelmet terjeszthetnek elő. Azonban 1) erre (mármint a tájékoztatás kiküldésére) a végrehajtó nem kötelezhető, 2) a felek pedig nem kötelesek rá válaszolni. Ha nem válaszolnak, azt úgy kell tekinteni, hogy a felek nem terjesztettek elő 157. § szerinti kérelmet.
A 157. § csak arról rendelkezik, hogy a végrehajtó mit tesz a felek (1) szerinti kérelmére és az egyéb érdekeltek (3) szerinti beleegyezésére. Azt, hogy a felek és érdekeltek milyen előzmény hatására terjesztik elő a kérelmüket illetve adják beleegyezésüket, és hogy mi lehet ebben a végrehajtó szerepe, nem eljárásjogi kérdés.

Grave7 # 2018.09.25. 20:04

@gerbera317: Igen, nem jogszabálysértő, de szerintem az ilyen (akár jófejségnek is tekinthető) dolgokból lesznek a "kisujj-alkar" szituációk, aminek a vége kb. "azt mondta a végrehajtó, hogy segít megegyezni a bankkal, de átvert a szemét".

gerbera317 # 2018.09.26. 07:38

Ez is egy szempont. Van is olyan végrehajtó, aki nem folytat le 157. § szerinti eljárást, ha a feltételeket más meg nem teremti. Márpedig azt nemigen szokták.
De az 5. § (1) is szempont. Egy olyan szempont, aminek - a célszerűség keretein belül - mindent alá kell rendelni. Ha egy évek óta eladhatatlan ingatlanra jelentkezik egy balek, hogy ő azt megvenné, a végrehajtó miért is ne mozdíthatná meg a vlagát, és tájékoztathatná a feleket, hogy ilyen-olyan vételi szándékot jelentettek be, ezért most a felek így-és-így nyilatkozhatnak?

Zsuzsa76 # 2018.09.26. 08:45

Hátha itt tud valaki érdemleges választ adni...
Ha egy ingatlan már végrehajtás alatt van, de csak januárban kezdődik meg az árverés, akkor azt el lehet-e adni, meg lehet-e venni, végrehajtóval hogyan lehet egyezkedni? Odamegyek,azt mondom, hogy mint nem tulajdonos, de kifizetem?

Köszönöm!

gerbera317 # 2018.09.26. 08:48

Hátha??? Szerinted a tegnapi téma miről szól??? Jéééézusom...

Zsuzsa76 # 2018.09.26. 10:15

Elnézést, nem olvastam mindent végig, bár nekifutottam, de néha elvesztettem a fonalat!
Köszönöm a kedves reakciót, csak laikusként kértem volna segítséget...

drbjozsef # 2018.09.26. 12:20

Zsuzsa,

elég lett volna gerbera tegnapi 8:54-es hozzászólását.

De ha nálad nem ez a helyzet (megtérülés nem várható teljesen), vagy igen, de részletesen is érdekel, olvasd el nagyon alaposan, értően a 1994. évi LIII. törvény 157§-át. Abban benne van minden amit erről tudni kell.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Zsuzsa76 # 2018.09.26. 13:41

drbjozsef igen, köszönöm azt olvastam, amit tegnap írt gerbera, és ezt mérvadónak is tartottam volna, de visszamentem néhány hasonló kérdésig régebbre, és volt más válasz vagy lehetőség is. Nyilván minden eset más, ezért volt a kérdésem, hogy most akkor mihez tartsam magam.
Konkrétan amibe én nyúltam bele, ott van merkantil, otp faktoring, és társasházi tartozás. Akkor ezek összegét felajánlva, ha megkeresem az adóst, és ajánlatot teszek (a várható árverés jóval alacsonyabb összegre van kiírva, mint ezek összesen, de azt tudjuk, hogy nyilván nem az lesz a vége...), akkor Ő tud tovább lépni, ha akar?
Eddig nekem azt tanácsolták, hogy a végrehajtót keressem meg, és ezért volt a tanácstalanságom.

Köszönöm a segítséged!

gerbera317 # 2018.09.26. 14:41

A végrehajtó nem ad (nem adhat) felvilágosítást harmadik személy vevőnek az adós dolgairól. A vevő tegyen ajánlatot az adósnak, az pedig kérje a végrehjtót a 157. § szerint.
Ha a felajánlott vételár mindent fedez, akkor a végrehajtó egy árverési jegyzőkönyvvel eladja az ingatlant a vevőnek. Ha a vételár nem fedez mindent, kell a végrehajtást kérők kérelme is. A vevő ilyenkor a teljes vételárat a végrehajtónak fizeti meg. Más dolga nincs.
A másik út az adásvétel. Ekkor a vevő az adóssal együtt kénytelen végigsétálni a végrehajtótól kezdve az utolsó végrehajtást kérőig mindenkit, aztán fogad egy ügyvédet, aki jól megszerkeszti neki az adásvéeli szerződést. A vevő ilyenkor szaladgálhat egyik féltől a másikhoz, a végrehajtótól a földhivatalhoz, és vissza, és mindig az adóssal a hóna alatt.
A vevő dönti el, melyik púpot akarja a hátára.

drbjozsef # 2018.09.26. 17:08

Az is fontos lehet, hogy a 157§ eljárásával a végrehajtó árverés hatályával adja el az ingatlant, míg a másik esetben nem. Ennek lehetnek előnyei.

hunor77 # 2018.10.02. 18:32

Sziasztok,

találtam egy számomra érdekes lakást az MVBK-n, lekértem a tulajdoni lapot, és azt látom, hogy a napokban (már hetek óta futott az árverés) "Tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem" került rá széljegyzetben, majd pár nappal később néhány (nem az összes) "Végrehajtási jog törlése kérelem".

Ez mit jelent, hogyan fordulhat elő?

Előre is köszönöm a választ!
hunor

Jáde2018 # 2018.10.05. 09:25

Sziasztok!

A minap találtunk egy nagyon jó árban lévő árverezett ingatlant. A licitálási időszak november végéig tart. Van, egy hamarosan lejáró OTP LTP-m, amit sikeres licitálás esetén szeretnék felhasználni a vételár kiegyenlítésére. A kérdésem az lenne, hogy ez lehetséges ez. Van -e mód arra, hogy a lakáskasszából vásároljam meg az árverésen nyert ingatlant?

gerbera317 # 2018.10.05. 09:48

Az árverés útján történő szerzést nem a kölcsönből teljesítőknek, és főleg nem eltépéseknek találták ki. Nem a végrehajtó, hanem az eltépé fog kismillió akadályt gördíteni a dolog elé, kezdve azzal, mi az, hogy nem a tulajdonos az eladó, és mi az, hogy nem ő kapja a vételárat. És mire mégis megoldódik, eltelik minden fizetési határidő, te meg buktad az árverési előleget.

Jáde2018 # 2018.10.25. 07:17

Kedves Mindenki!
Köszönöm az előző választ. A következő kérdésem az lenne, hogy mennyire érdemes vagy inkább ajánlatos végrehajtás alatt álló ingatlant megvárolni? Sikeres licitálás után a megadott időpontban kézpénzben egyenlítenénk ki az összeget.

gerbera317 # 2018.10.25. 07:39

Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a végrehajtás célja nem az, hogy kívülálló személy olcsón szerezhessen meg vagyontárgyat. A fő cél annak kikényszerítése, hogy az adós teljesítsen. És ha ez elmarad, vagy belátható időn belül nem várható, akkor kerül sor a vagyontárgy kényszerértékesítésére, akár olyan áron is, hogy az a piaci érték alatt talál új gazdára.
A kérdésedre: Ezek szerint nem érted az "érdemes" jelentését. Ebben a kontextusban akkor érdemes, ha olcsóbban tudod megszerezni az ingatlant, mintha az ingatlanpiacon vásárolnád meg. Mivel az árverésen történő szerzés kockázatokat rejthet magában (ld. vevő jogai c. topik), ezért semmiképpen nem "ajánlott", legfeljebb csak "érdemes lehet". Az, hogy valóban érdemes volt-e, csak utólag derül ki, amikor az árverési vevő végre birtokba veszi a vagyontárgyat.

Kovax17 # 2018.10.26. 18:18

Sziasztok,

Két helyen találtam azt, hogy hogyan is hosszabbítják meg öt perccel az árverést a vége előtti öt percben tett licit miatt, és máshogy értelmeztem mindegyiket.

  • Az ajánlattételtől hosszabbítják meg 5 perccel

Pl. 8:00 a vége 7:58-kor tesznek licitet, és 8:03-ra változtatják a végét???

Vagy

  • Az eredeti véghez adnak még öt percet, mindegy mikor tették az ajánlatot

Pl 8:00 a vége 7:58-kor tesznek licitet, és 8:05-re változtatják a végét???

Köszönöm

Kovax17 # 2018.10.26. 18:50

Még egy kérdés...Ha lenyomom a licitálok gombot, az már abban a pillanatban oké vagy van utána még biztosnsági kérdés, hogy biztos, elfogadom vagy hasonló, mint a piros iksznél, hogy kiszállok az árverésből. Szerencsére ott volt. De nem szeretnék próbából egy licitet leadni, hogy ezt is megtudjam.

Köszönöm

Grave7 # 2018.10.26. 18:59

@Kovax17: Az első („Pl. 8:00 a vége 7:58-kor tesznek licitet, és 8:03-ra változtatják a végét”) szerint történik a hosszabbítás.

De menj fel az arveres.mbvk.hu weboldalra, nézz ki egy mostanában záruló árverést ahol már van licit és ha a zárás idején is megnézed, jó eséllyel végig tudod majd követni a licitálást, hosszabbításokkal együtt.

Amikor az licitösszeg beírása után "leokézod", rögtön megteszed az ajánlatot, nincs megerősítés.

Kovax17 # 2018.10.28. 19:59

Köszönöm a választ.
Még egy kérdés felmerült bennem. Remélem valaki tudja. Ha már mondjuk az én nevemen van az ingatlan, akkor az általam felvett gyorkölcsönt, ki tudom váltani jelzálogalapú szabadfelhadználásu kölcsönnel. Elvileg. A kérdés, hogyha nem költözik ki az előző tulaj akár moratorium miatt, akár nem,akkor a szükséges becslést el tudják végezni? Tudok felvenni addig, amíg a lakok ott vannak jelzaloghitelt?

Grave7 # 2018.10.28. 21:37

@Kovax17: Ez nem végrehajtási, sőt, nem is jogi kérdés. Kérdezd meg a bankot.

spigizoli # 2018.10.29. 14:08

Üdv!Szeptember 4.-én licitáltunk egy házra amit sikeresen megnyertünk az árverésen.Az árverési jegyzőkönyve fel volt tüntetve,hogy beköltözhető 1/1 tulajdonjog.Amikor sor került az árverési jegyzőkönyv aláírására közölték,hogy a tulajdonos végrahajtási kifogást nyújtott be.Várjunk 2 hónapot míg a bíróság ítéletet hoz.Az ingatlanba 3 éve nem lakik senki.Négy napja sikerült utolérnünk a végrehajtót aki közölte,hogy a rendszerbe már benne van ,hogy a tulajt elutasították de majd telefonáljunk vissza 2 hét múlva.Azt kérdezném ,hogy ilyenkor mit tudunk mi tenni a várakozáson kívül? Nem tudjuk ezt meggyorsítani vagy milyen jogaink vannak?Előre is köszönöm a választ.

gerbera317 # 2018.10.29. 16:46

várni kell. Az adós kifogását elutasították, de az még nem jogerős (a te szavaiddal: "a rendszerbe már benne van ,hogy a tulajt elutasították de majd telefonáljunk vissza").
Azt, hogy hogyan jutsz majd birtokon belülre, a "vevő jogai" topikban tudhatod meg. A kérdésednek semmi köze ehhez a topikhoz.

Dávid_91 # 2018.12.19. 14:47

Tisztelt fórumozók!

Segítségeteket szeretném kérni egy igen érdekes témában, bonyolultsága miatt nem biztos, hogy tudtok segíteni.

Röviden a történet három személyről fog szólni, egy férj és feleség illetve a gyerekük(aki már egy felnőtt nő szintén). Az édesapa pár évvel korábbal elhalálozott, azonban a nagyon sok tartozás miatt az "örökségről" lemondott a gyerekük. Mivel a feleséggel fele-fele arányban voltak tulajdonosok, így a fele arányt az állam örökölte. A feleségnek továbbá haszonélvezeti joga is lett az ingatlanon.

Namár most a lízinszerződést a feleség is aláírta, így érthető okok miatt a tartozás megmaradt az Ő nevén (tehát gyakorlatilag a másik fele arány is a tartozás miatt végrehajtás alatt van). Amennyiben jól tudom, a haszonélvezeti jog miatt a teljes tulajdoni jog elvesztése esetén is jogosult az ingatlant használni, ha az még az állam tulajdonába is kerülne teljesen.

Azonban, szeretnék a hercehurcát elkerülni és ezért a lányuk megvásárolná az ingatlant. Érdeklődnék, hogy erre is csak elektronikus árverés útján van lehetőség vagy esetleg van valamilyen egyéb módja arra, hogy az ingatlant megvásárolja?

Kérem ha valami butaságot írtam esetleg korábban, azt nézzétek el nekem. Nem vagyok jogász és pont ezért is van szükségem a tanácsra.

Üdv.,
Dávid