A kérdésem az volna, hogy az ingatlanom mellett szolgalmi út van, amiről én is behajthatok. Van erről bejegyzés a földhivatali papírokon is. Ezt az utat 3-an használjuk, én, mint utcafronti tulajdonos és kettő felső szomszéd, akik sehol máshonnan nem tudnak beállni. Én tavaly vettem meg ezt az ingatlant és csak 3 oldalról határolja kerítés. A szolgalmi út felől ahol én leállok a telkemre, azon a szakaszon nincs és jelenleg ami van, az nem nevezhető kerítésnek. A felettem lévő ingatlan ki lett adva és a múlt héten jutott tudomásomra, hogy pénteken és szombaton este 10-től hajnal 2-ig zártkörű rendezvényt tartanak. Ez előre vetíti azt, hogy az utcában ez idő tájt felborul a parkolási rend. Ez még a kisebbik gond lenne, számomra az ingatlanom szolgalmi út felőli „sebezhetősége zavar”. Tudniillik, pénteken „csak férfiak” és szombaton csak „párok” jöttek be, kint az utcáról biztonsági őr terelte a vendégeket. A zene ami szól az ének nélküli és rózsaszínben, lilában és kékben pompáznak az ablakok.
Amit rólam tudni kell, hogy 3 gyermekes hallássérült szülők vagyunk, ergo a zajártalmat nem tudjuk felmérni, de a gyerekeink hallják. A középső gyermekem ablaka pont a rendezvény udvarára tekint, ahol méregdrága autókból szállnak ki az „illusztris” vendégek.
Jelenleg más felújítást végzek az ingatlanon, mert csökkentenem kell a költségeimet, ezek per pillanat a fűtés és nyílászárók. Nem igazán volt tervben a negyedik oldali kerítés a meglévő szomszédság viszonylatában.
Kérek szépen valami tanácsot mit lehet tenni! Tudom, amíg nem történik semmi törvénybe ütköző, addig nem lehet.
Köszönettel
Szolgalmi jog...
Ez a legokosabb megoldás...
fa.evica,
Ez esetben csak akkor vedd meg az ingatlant, ha a mostani eladód és a másik lakó, akinek az átjárását biztosítani kell írásos, ügyvédi ellenjegyzett szerződést köt egymással az átjárás szabályairól.
Ne neked kelljen vesződnöd, esetleg pereskedned a szomszéddal. Intézzék el ők.
„ Vennék egy családi házat, ami össze van építve a szomszéddal, illetve ez egy parasztház, csak meg van osztva két lakásra, külön helyrajzi számon”.
Mint kiderült nincs külön szolgalmi jog bejegyezve .
De lehet / lapulhat egy un. megállapodás, amit az eladó ebben a stádiumban nem ver nagydobra. Érthető. Jelentős értékcsökkentő tényező.
Majd amikor már nehéz a visszaút /jelentős pénzösszeg letétele- foglaló és előleg címen.... ami felesleges /, akkor előkerülhet. Ha nem is szóbeli megállapodás is lehet, amit tanúkkal bizonyithaz a 3. személy .. a hátsó épület használója.
Meg kell egyezni vele is... addig a tárgyalást befagyasztani.
fa.evica !
Eddig hogy volt ?
Ez az állapot nem most alakult ki.
drbjozsef - Lementettem a tulajodoni lapot, nincs bejegyezve szolgalmi jog.
"szolgalmi jogot kell biztosítanom"
Be van jegyezve a tulajdoni lapodra? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem, miért nem?
drbjozsef - Igen a szomszéd telke és a háza is külön helyrajziszámon van. Köszönöm a segítséget!
fa.evica,
Igen.
A szolgalmi jog nem azt jelenti, hogy bárhol kóricálhat a telkeden. Jelöld ki, beszéld meg vele, ha muszáj, kis kerítést is csinálhatsz neki.
A külön helyrajzi szám mit jelent? A két telek is külön helyrajzi szám, vagy csak az épületrészek?
Kedves Fórumozók! Tanácsot szeretnék kérni, hátha már más volt -van ilyen helyzetben. Vennék egy családi házat, ami össze van építve a szomszéddal, illetve ez egy parasztház, csak meg van osztva két lakásra, külön helyrajzi számon. A hátsó szomszédnak szolgalmi jogot kell biztosítanom, viszont azt nem szeretném ha az én ajtóm előtt járkálna el, mert így nem lenne magánszférám. Az lenne a kérdésem, hogy az udvarból leválaszthatok-e egy járdányi területet és ő csak azon közlekedhetne? Köszönöm a választ előre is!
„Emellett térbeli korlát is lehet: például az átjárási szolgalomnál általában megvan az a nyomvonal, ahol haladni lehet. Nem jellemző, hogy a szolgalom az egész ingatlanra kiterjedjen.”
Tiltsd meg neki az átjárást, menjen bíróságra, aztán majd eldől, hogy mi az, ami neked még nem jelent aránytalan sérelmet. Ez adott esetben lehet egy földút a nagy telked szélén, adott esetben lehet az, ahogy ő akarja.
Nem kizárható, hogy megítélik neki - ez a körülményektől függ.
Esetünkben jár neki a szolgalmi jog?
Szomszéd ugyan, de csak úgy tud átjárni a telkemen, ha közútról jön be és - egy bejegyzett útként nem létező úton - a telken átsétálva kimegy egy közútra.
http://projektjeink.birosag.hu/…e7_lap1.html
Szerintem az átjárást nem kell magyarázni, a jog nem is fogja, mert ez egy hétköznapi fogalom, amely különösebb magyarázatot nem igényel.
De akkor nevezzük útszolgalomnak. :)
Elírtam. Közútról (nem közúton).
Köszönöm, de a cikkből nem derül ki, hogy a jog mit ért átjárás alatt.
A szomszéd telekre a közös szakasz valamely részén kell bejutni, vagy "bárhonnan" bemehet, mivel "szomszéd". Esetünkben a közös szakaszt kerítéssel elzárta, de közúton a telkünk távolabbi részén át kíván menni.
https://jogaszvilag.hu/…gatlanunkat/
Egyébként van bírósági ítélet is...
A Ptk 5:160 (2) értelmezésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Van-e bírói ítélet az "átjárás" értelmezésével kapcsolatban.
Van egy nagy mezőgazdasági ingatlan a tulajdonunkban, melynek egy kis része határos egy olyan területtel, ahol ipari telephelyet létesítettek. A tulajdonos úgy gondolja, hogy - mivel a telkével határos aszfaltozott közút - földútban folytatódik, logikus lenne, ha szolgalmi jogot kapna a közös telekszakaszunktól több, mint 500 méterre lévő - a birtokunkon átmenő, be nem jegyzett - aszfaltozott útra. Ebben az esetben elhagyná a telkét a közúton, 500-600 méter után bejönne a mi birtokunkra, ahonnan aszfaltozott "nem úton" kijutna egy aszfaltozott közútra.
Szerintem ez nem átjárás, de nem vagyok jogász.
Helyesbítek. Nem közös udvar. Hanem csak út szolgálmi jogok vannak be jegyezve. A négy telek külön helyrajzi számon van. Tehát a telkemen csak én és feleségem a tulajdonos.
Nem jó a tényállásod. A közös udvaron nincs szolgalmi joga az épületek birtokosainak.
Adott egy 4-es "közös udvar " külön helyrajzi számokon. Az én Telkem az első tehát mind 3 teleknek út szolgalmi joga van, szolgáló telek vagyok. Irat másolat megrendelőt adtam be a föld hivatalba ami alapján be jegyezték a szolgalmi jogokat. Válaszul azt kaptam, hogy be mondás alapján történet 1995-ben. Tehát írásos dokumentum nincs arra hogy a telkemen hol illetve milyen szélességben fut a szolgalmi nyomvonal. Eddig a telkem közepén haladtak át gyalogosan közvetlen a házam mellett 1966 óta bizonyítottan. Jó fejsegbol meg lett engedve hogy évente kétszer hátra menjen a tűzifat hozó nagy platós autó. A Telkem szélén el bontottam a mellek épületeket, legális úton tehát töröltettem a nyílvántartasbol is. Meddőt teritettem el rajta. Ki alakítottam egy 3 méteres utat, de mivel a második telek fataroloja ott van kanyart kellett ki alakitani. Ezért ott jóval ki lett bővítve. Tehát kényelmesen el fér a gyalogos az autó és még akár a tüzelőanyag szállító platós autó. Drót kerítéssel el keritettem a maradék részt belátás gátlóval. Erre fel a hátsó lakók mocskolódnak el lehetetlenítve a csendet nyugalmat. A házból hallom ahogy személyeskednek. Aztán a negyedik lakos birtokvedelmet adott be ellenem amit el bukott. Mivel az én általam biztosított területet már nem fogom használni és a szabály szerint a használat mértéke szerint kell közösen oda járdát kaput igény volt kapaszkodóra is létesíteni . Mert idős az egyik hátsó hölgy. Rajtam kovetelőznek hogy tegyek oda kaput tegyek le terkovet meg valami kapaszkodót alakitsak ki. Mit tegyek hogy nyugalomban élhessek családommal ott? Nincs hivatalos dokumentum hogy hol és mekkora az út. A telek szélén 3 méteres járható utat alakítottam ki. Válaszokat előre is köszönöm.
„Lényeges kérdés: ki és hogyan bontsa el a kocsibeállót?”
Ez nem kérdés, mert a végzés erről is rendelkezni fog.
Ugye, mondtuk már, hogy ha a szolgalmi jogod sérül, a bírósághoz fordulhatsz?
Kedves Fórum,
Korábban már írtam egy problémás szolgalmi joggal kapcsolatban, ahol a probléma megoldódni látszódott, de megakadtam és nem tudok értelmes tanácsot adni.
Tömören: adott A telken egy fix, visszterhes szolgalmi út, ahol C telek ezer (20) éve épített egy kocsibeállót, teljesen jogszerűtlenül. C telek ezt a jogellenes állapotot kívánja megszüntetni, a kocsibeálló elbontásával és saját telken belüli parkoló kialakításával. A telek a kocsibeálló elbontásához nem járult hozzá, mivel az az ő területén van, tehát az övé, mindegy ki mikor és kinek a költségén építette. (ezt a jegyző is megerősítette).
A probléma ott kezdődik, hogy a szolgalmi út kiépítettsége miatt C telek így a saját telkét gépjárművel nem tudja megközelíteni, az úthasználati szolgalmi jog sérül és továbbra is jogsértő módon a szolgalmi úton tud csak parkolni, kocsibeállótól függetlenül.
Lényeges kérdés: ki és hogyan bontsa el a kocsibeállót?
Lényegtelen kérdés: a kocsibeálló anyaga (vas, tetőfedő cuccok) kit illetnek?
A területet illetően ez egy meredek hegyoldal, olyan opció, hogy máshol kijelölt szolgalmi út vagy közterületi parkolás aránytalan költségek mellett sem megoldható.
Válaszaitokat előre is köszönöm!
„1.Kötelezhető-e a B ingatlan tulajdonosa a szolgalmi út bejegyeztetésére a korábban kötött megállapodásra hivatkozva?”
Szerintem igen. Ha új tulajdonosa van a "szolgáló" ingatlannak, azt nem vehette "per- teher-, illeték-, és igénymentesen" - hiszen van rá igény, az átjárásra, szerződés szerint. Ha így vette, akkor kérdezzen rá az eladójánál, hogy ezt miért nem közölte vele, és követeljen tőle árleszállítást, vagy kártérítést.
Persze "kötelezni" legfeljebb a bíróság tudja - de szerintem, a leírásod alapján, ez nem is lesz gond.
Az adásvétellel szerzett telek új tulajdonosa a telket érintő szerződésekben jogutódja az eladónak.
„2. Szolgalmi út kijelölhető-e az általa követelt módon, több ingatlanon, több mint 100 méteres út kiépítésével azzal szemben, ahogy jelenleg történik az átjárás? Van-e jelentősége, hogy ezek jelenleg a saját tulajdonunkban vannak?”
Leírásod alapján nem. Nemcsak azért, mert sokkal körülményesebb, és nemcsak azért, mert eleve van szerződés, hanem azért is, mert azokat a telkeket ti is bármikor eladhatjátok, önálló helyrajzi számok. Miért kellene 4 telekre szolgalmi jogot jegyeztetni, ha egyre is lehet?
„3. Milyen jogi lépéseket kell megtennünk a helyzet megoldásához?”
Felszólítani - írásban, ajánlott tértis levélben, határidő megjelölésével - a megállapodás betartására, és a szerződés szerint hozzájárulást adni a szolgalmi jogotok bejegyzéséhez a földhivatalnál.
Ha elutasítja, pert kell indítanod.
Tisztelt Szakértő!
2018-ban vásároltuk meg a külterületi, szőlőhegyi ingatlanunkat gazdasági épülettel (A ingatlan). A hozzá vezető aszfaltos út zsákutca, amely kapuval lezárva ér véget a szomszéd telekbe (B ingatlan) torkollva. Az utat több mint 20 éve minősítették zsákutcává, korábban folytatódott tovább a két telek között, egészen a völgyben lévő útig. A lezáráskor nem vették figyelembe azt, hogy az A telek kapuval ellátott bejárata kb. 5 méterrel lejjebb található, mint a zsákutca vége.
Ennek alapján alakult ki a következő helyzet. 2000-ben az akkori tulajdonosok írásbeli megállapodást kötöttek, amely biztosította az A ingatlanra a kiépített kapun a bejárást, gyalog és személygépkocsival egyaránt. Tulajdonképpen egy kb. 15 nm-es területről van szó, amely lehetővé teszi a gépkocsival történő ráfordulást. Ez a dokumentum tartalmazza a szolgalmi út hivatalos bejegyzésének szándékát, azonban az akkori tulajdonosok ezt nem tették meg a köztük lévő jó viszony miatt.
Így 21 év után a mai napig nincs rávezetve ez a tulajdoni lapra. Ennek ellenére ez az átjárás ezidáig zavartalanul működött. 2020-tól új külföldi tulajdonosa van a B ingatlannak, aki most, 2021. májusában ezt a szokásrendet szeretné megszüntetni, amely viszont az ingatlanra való bejutásunkat ellehetetlenítené. Az A ingatlanunkra közútról tehát nem lehet közvetlenül behajtani sem gyalog, sem gépkocsival. Az ingatlanhoz más út nem vezet.
Követelésében arra hivatkozik, hogy mivel még 3 ingatlan (C, D, E) a tulajdonunkban van, ezért oldjuk meg másként: Az E ingatlanon építsünk utat hosszában végig, aztán kanyarodjon egyet, haladjon keresztül a D és E telkeken, míg végül elérünk A-ba.
Kérdéseim a következők:
1.Kötelezhető-e a B ingatlan tulajdonosa a szolgalmi út bejegyeztetésére a korábban kötött megállapodásra hivatkozva?
2. Szolgalmi út kijelölhető-e az általa követelt módon, több ingatlanon, több mint 100 méteres út kiépítésével azzal szemben, ahogy jelenleg történik az átjárás? Van-e jelentősége, hogy ezek jelenleg a saját tulajdonunkban vannak?
3. Milyen jogi lépéseket kell megtennünk a helyzet megoldásához?
Köszönöm szépen a választ!
Oh. Látom megértetted, amit írtam. Vagy mégsem? Na mindegy.
Jó szórakozást!
