Szolgalmi jog...

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

vegre # 2011.08.23. 17:32

hunfrakk: koszonom!

hunfrakk # 2011.08.23. 17:10

a telki szolgalmi jog jogosultja
a szolgáló telek mindenkori birtokosa
(tehát használója, pl. tulajdonos, bérlő, haszonélvező)

"bárki" nem hivatkozhat a szolgalmi jogra

az egyebek: megállapodás kérdése

vegre # 2011.08.23. 16:55

udv mindenkinek!

valaki el tudna nekem 'emberi nyelven' mondani, hogy a szolgalmi jog mit jelent a 'kulsos' felek szempontjabol?

tehat ha van egy A telkem, mellette egy B telek, amit csak az A-n keresztul tudnak megkozeliteni (ezt szolgalmi jog terheli), akkor mondhatja-e barki jottment, hogy o bemegy az A telekre, mert a B-hez akar eljutni?
illetve mi a helyzet a zarhato kapuval, megteheto ez teljesen torvenyesen, problemamentesen (termeszetesen a B telek tulajdonosanak kulcsot adva), ugy hogy az zarva legyen?

Ginababa # 2011.07.29. 15:45

Tisztelt Szakértők!
Bontási kötelezettség van a házunkon. A bontási engedély kiadásához szükséges dokumentumot a kivitelező kitöltötte, illetve a gázművek hozzájárulása hiányzik. A problémánk a következő: a mi gázvezetékünk már ki van kötve, azonban két hátsó szomszédunk gázvezetéke a házfalunkon fut, belül a házban. A tulajdoni lapon semmilyen bejegyzés nincs, de a szomszédok és a gázmű szerint szolgalmi jog van az ingatlanon. Írtam a gázműveknek, állítólag válaszoltak, de levelet nem kaptam. Személyesen próbáltam legalább egy másolatot kérni a levélből, vagy megtekinteni a megállapodást, amit a nagypapám, mint előző tulajdonos aláírt 20 évvel ezelőtt, de abban sem tudtak segíteni, mivel a főnök nem volt bent. meghagytam a telefonszámomat, de egy hete nem jelentkeznek. Az építéshatóságot nem érdekliez, meg fog büntetni, ha rövid időn belül nem bontunk. Mi a teendő?

szelati # 2011.07.21. 06:33

kbs: de tényleg válaszoltál, de pontosítottam a még tisztább kép érdekében.

A korábbi hozzászólásokban olvastam a következőt: "168. § (2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra."

ezenkívül olvastam Bosch esetét is, ahol Immaculata adott egy-két megoldási lehetőséget, ehhez annyit fűznék hozzá, hogy külön birtokbaadási jk nem készült, viszont az adásvételi tartalmazza, hogy a birtokbaadás a vételár kifizetésével megvalósul.
Ráadásul nem a vízórával közvetlenül szomszédos telken van a vezeték vége (a csap), hanem az azt követőn, és úgy tudom, hogy közmű részére szolgalmat csak a közvetlenül szomszédos telekre lehet bejegyeztetni.

De mivel nem vagyok jogász és minden eset más és más, ezért kértem segítséget saját problémám megoldásához, amit előre is köszönök

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.21. 04:51

Nem válaszoltam erre tegnap?

szelati # 2011.07.21. 04:35

Tisztelt szakértők!

A következő problémára szeretnék megoldást találni:

Van egy üdülőtelkem, mely jelenleg 2 hrsz-on található és osztatlen közös tulajdon mindkettő.(Egymás mellett vannak csak nincsnek egyesítve).
A telkek sorrendje a következő:
Közút-xx hrsz-xy hrsz-szomszéd telke.

A közvetlenül a közút melleti telken van egy vízóraakna, melyben 2 db vízóra van, az egyik az én nevemen van, a másik pedig a mellettem lévő telekszomszédé, akié az úttól a 3. telek.
Szolgalmi jog nincs bejegyezve, a vizet nem használja, mert el van zárva az aknában a vízóra utáni csap, 6 év alatt csak 2 szer láttam, tehát nem is jár ki a telkére.
A vízvezeték mindkét általam használt telkrészen keresztül megy, az előző tulaj engedte meg neki a szívességi használatot.
Ezt a szívességi használatot szeretném megszüntetni, (szolgalmi jogról szó sem lehet) mert építkezni szeretnék és a ház pont a csövek felett lenne, vagy eladnám a telket, és nem szeretném ha teher lenne rajta. Telekalakítás előtt állunk, és, hogy a belső telektulajdonosok telkei is beépíthetőek és közútról megközelíthetőek legyenek eladnánk nekik annyi részt az xx és xy telkekből, hogy magánutat tudjanak belőle kialakítani.
Tehát ezen a megánúton minden közművet be tudnak majd vinni a saját telkeikre.
Elég-e ha felszólítom, hogy idáig szívességből engedtem neki, hogy a csö a telkemen keresztül menjen, de kb 1 hónapot adnék neki, hogy legyen szíves máshonnan megoldani a vizszolgáltatását, és a határidőután a vízművekkel leszereltetem a vízóráját. A megvásárolható területből magánutat csinálhatnak és ott vezetheti a közműveket.
Lehet szó elbirtoklásról, illetve szolgalmi jogot lehet-e bejegyeztetni úgy, hogy a vízvezeték a vízórától a 3. telket látja el?
A válaszokat előre is köszönöm.

ibram74 # 2011.07.20. 12:50

Tisztelt Fórumozók! A közelmúltban vásároltunk egy családi házat. A vízvezeték (a gerinchálózatról lejövő cső után) kétfelé van osztva, külön mérőórákkal, amelyikből az egyik a miénk, a másik a hátsó telken lakó szomszédé. Mint megtudtuk az előző tulajdonos több alkalommal megpróbálta már megkérni a szomszéd telek tulajdonosát arra, hogy miután már évekkel ezelőtt kiépült a gerinchálózat az ő utcájukban is, kössék át oda a vízórát. Egyértelműen elutasító magatartást tanúsítottak. A tulajdoni lapon semmilyen bejegyzés nincs szolgalomra vonatkozólag, ezen felül az előző tulajdonos is csak szóban engedélyezte (ideiglenesen) a rákötést. A fő problémánk azon túl, hogy szeretnénk, ha szomszéd vezetéke és mérőórája eltűnne a telkünkről (mi felújítjuk a vezetékeket, ő persze nem kíván a régi csövekhez nyúlni, hiszen a csőtörés is csak nekünk okoz közvetlen kárt) az, hogy amint ők is használják a vizet (és elég sokat használják) a víznyomás drasztikusan lecsökken, ami problémákat, meghibásodást okozhat a kombi cirkónál, ezen felül nekünk is roppant kényelmetlen. Mi a tennivaló? Az előző tulajdonos kapott egy levelet a jegyzőtől, amiben arról írnak, hogy a szolgalmi jog (ennek sehol nem láttam dokumentált meglétét) megszüntethető a bíróság által, ha kiépült már a másik utcában is a gerinchálózat. A mi esetünkben egyáltalán szó van szolgalmi jogról, ha ez se a földhivatalnál, se másutt nincs dokumentálva? Csak a bíróság marad vagy a vízművekkel leszedethetjük (persze 1-2 hónap haladékot hagyva és időben figyelmeztetve a szomszédot) a telkünkön áthaladó csövet?

ObudaFan # 2011.07.15. 09:53

Igen.

kreta16 # 2011.07.14. 20:31

Tisztelt Hozzáértő!

Ha mindkét ingatlan tulajdonosa, tehát az illető és a terhelő ingatlan tulajdonosa hozzájárul a vízvezetéki és gázvezetéki szolgalmi jog törléséhez, akkor azt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, ahhoz, hogy azt tulajdoni lapokról (ingatlan-nyilvántartásból) töröljék?
A választ előre is köszönöm!

si69 # 2011.06.30. 11:50

Tisztelt Jogi Fórumozók!

Rövid segítségre lenne szükségem a következő eset miatt:

A hőszolgáltató megkeresett, hogy az ingatlanunkon átmenő vezeték rendszeren karbantartást akar végezni.
A telekre vonatkozó szolgalmi jogára hivatkozott, ami a telekkönyvben nem található meg. Mi a levelünkben kártérítés és a munkálatok utáni helyreállítás garantálása ellenében engedtük volna meg a munkálatok megkezdését. Mivel a szolgáltató csak a munkák elvégzése után lenne hajlandó a kártérítés összegét tisztázni, valamint nem hajlandó dokumentálni a jelenlegi ingatlan állapotát sem nem engedtük meg a munkavégzést.
A mai napon a bíróság levélben szólít fel , hogy a szolgáltatót engedjük be a munkálatok megkezdéséhez.

  1. Milyen jogon teheti ezt meg?
  2. Mi garantálja, hogy a szolgáltató az eredeti állapotot helyreállítja?

Köszönöm segítségüket!

nanemaaa # 2011.05.11. 08:26

Egy szexi sorompós lezárás után mit mondanának?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.10. 10:29

Mit mondanak, miért nem fizetnek? Csak?

titasz # 2011.05.09. 17:22

Tisztelt Fórumozók! Érdeklődnék, hogy a vasút mellett van egy fásított területem, saját utal, de a MÁV is használja. Próbáltam a vezetőkkel tárgyalni, hogy fizessenek az út használatáért ám ők hallani sem akarnak róla. Jogosan kérem e a MÁV- tól hogy fizessenek, az út használatáért? Vagy csak úgy használhatják az én tulajdonomat ingyen? Mit lehet ilyenkor tenni? Előre is köszönöm a választ!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.01.13. 12:52

Ha egyszer jogcímük van a szolgalom gyakorlására, akkor hogyan tudnának elbirtokolni? És mit?

bigacsiga76 # 2011.01.13. 12:25

Tisztelt Válaszadó!

Adott két szomszédos telek, mindkettő közútkapcsolattal. Az egyik telken nyolcvan éven felüli nagyszüleim élnek, a telek a nagymamám tulajdonában van. A másik telken egy házaspár évekkel ezelőtt éttermet nyitott. Az étteremnek biztosítani kellett egy hátsó/gazdasági bejáratot és egy vendégparkolót is, azonban ez utóbbit csak úgy tudták megoldani, hogy a nagyszüleim telkének egy részét (pontosan a házhoz vezető út alsó harmadát) szolgalmi útként használják. Ehhez a nagymamám szerződést is kötött velük, azonban ennek a tartalma az egész család számára ismeretlen, valamiért ezt nem mutatja meg senkinek. Néhány hónapja eladásra kínálják az éttermet, és a családunk aggódik, hogy az eladással esetleg a nagyszüleimnek vagy később a szüleinknek kára származhat ebből. Alaptalan-e az aggodalmunk? Elbirtokolni nem tudják az utat?

Köszönettel.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.17. 14:44

Csak a szükségbeni út szolgalmi jogát hozza létre a bíróság, minden mást csal szerződéssel, közös megegyezéssel lehet.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.17. 07:33

Az ellen nem tehetsz semmit, hogy közcélra ne vegyék igyénbe a területed egy részét, viszont kérjél kisajátítást, mert ha nem szerződésen alapul a szolgalmi jogotok, akkor csak bíróság állapíthatja meg.

schoobbidy # 2010.12.16. 17:55

Tisztelt válaszadó!
Telkem egy utca és evvel párhuzamos patak között van, az idei esőzések miatt egy vízelvezető beton árkot akar a polgármesteri hivatal csinálni, oly módon hogy a telkem szélén az utcától a patakig vezetné a vizet. Ami nem lenne probléma ha egy fedett csővezetékben tennék.
Az a problémám hogy egy 5 m széles részre szolgalmi jogot a kar bevezetni, ami a kb. 1000nm - ből 300nm. A hivatal nem hajlandó megvenni se bérbe venni.
A segítséget azért kérem hogy a telkem egyharmadát ne vegyék el önkényesen, mert az belterület és szeretnék házat építeni rá.

Segítségüket előre is nagyon köszönöm.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.02. 17:49

:))Örülök.

miroka # 2010.12.02. 15:27

Megoldódni látszik a problémám. A Polgármesteri Hivatal jegyzője nagyon emberséges és pillanatnyilag a leggyorsabb megoldást javasolta. Holnaptól x közmunkás egy vízügyi szakember segítségével és persze ásóval, kapával megkeresi a csőrepedés helyét. Ha ez megvan /kb.
25 m a problémás szakasz/ akkor hepy. Remélem karácsonyra lesz víz a lakásomban. Puszi mindenkinek.

miroka # 2010.12.02. 12:47

Mindenkinek nagyon köszönöm a szolgalmi jogban küldött tanácsit. 15 órára megyek az Önkormányzat jegyzőjéhez. Nem tudom mit fogok elérni. Nagyon szorongok. Ne tudja meg senki milyen érzés decemberben víz nélkül lenni, amikor nincs megoldás, illetve akikre tartozna nem akarnak megoldást találni.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.02. 09:21

Ez valamikor egyetlen terület volt. Feltételezem, hogy a lakások megépítése után került a telek leválasztásra. Ahhoz pedig már a lakástulajdonosok hozzájárulása kellett.
Ha pedig az önkormányzat úgy járult hozzá egy ilyen közösséget ellátó szolgáltató telep leválasztásához, hogy nem kötelezte a mindenkori tulajdonost az ivóvíz biztosítására, akkor hibázott, hozza is helyre a hibáját.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.02. 08:48

Nekem meg kedvem nincs elolvasni (hosszú). De te majd megmondod, hol van előírva benne, hogy ha valaki saját vízvételi lehetőséget épít ki - vagy ilyennel bír -, akkor abból köteles ellátni a szomszédos ingatlanokat is.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.02. 08:42

38/1995. (IV. 5. ) Korm. rend. 6. §. (5) bek.
Nincs időm elolvasni, csak kiírtam, határidőn túli munkám van, de az írja, bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése. Szerintem ki lehet terjeszteni erre az esetre is ezt a jogszabályt.