Szolgalmi jog...

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.11.12. 10:07

Bíróságtól kérheted.

jónás69 # 2009.11.12. 09:56

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni. Van egy mezőgazdasági földterületem mely évek óta tulajdonomban van.A terület egy önkormányzati útról közelíthető meg, ami viszont egy másik ingatlan szerves része is. Ez az ingatlan tulajdonost cserélt. Az új tulajdonos le akarja zárni az utat, állítólag az önkormányzat tudtával.A földem más útról a nagy gépekkel nem közelíthető meg.A földmunkák miatt sürgős lenne a helyzet tisztázása.
Kitől kell kérnem a szolgalmi jogot-átjárás jogát-mi a módja?Illetve az önkormányzat megtagadhatja-e?
Gyors válasz reményében tisztelettel köszönöm a segítséget.

nanemaaa # 2009.11.10. 15:54

"Én felajánlottam , a telekmegosztást"
Tehát nincs felosztva a telek, csak egymás közötti megállapodás alapján történik a telekhasználat. Egy telken belül a szolgalmi jog számomra nem értelmezhető, mivel az egész telek lényegében osztatlan közös tulajdon.
Ha a kialakuló telkek közterületről, vagy közhasználatra átadott magánútról nem lenne megközelíthető, akkor telekmegosztás szóba sem jöhet.
Az "emlékszem út" nem út. Út az, amit útként az ingatlannyilvántartásba bejegyeztek.

Ha végképp nem sikerül egymással dűlőre jutni, akkor ennek per lesz a vége. Pl a tulajdonközösség megszüntetésére.

Pistuka # 2009.11.10. 14:46

Tisztelt Cim !

Telki szolgalmi ügyem van, amelyben kérem a segitséget!. adva volt egy telek, amit valamikori tulajdonosok elfeleztek, Az első fele az enyém 293 n2 méter, a hátsó 989 n2-m. mivel a hátsó telek nincs összekötve közúttal, igy az enyémen keresztül akar közlekedni. az Ő telke hátrafelé kissé lejtes, de alatta valamikor ut volt, habár ez térképen nem találtam jelölve, mégis emlékszem, hogy ott gyerekkoromban sétáltunk. Én felajánlottam , a telekmegosztást, vagy esetleg a telek szélén való szolgalmi jog bejegyzést, semmiféle megoldás nem érdekli, mindenféleképpen rajtam keresztül akar átmenni, az ut kettészelné az amugy is kicsi telket, és igy az enyém használtatatlanná válik. Ráadásul a szomszéd telken semmiféle közmű nem található. Tudomásom szerint az elődeim is csak eltűrték, hogy átmenjenek a telken. A szomszéd telek tulajdonosa aki már meghalt, elmondta, hogy többször voltak már a megoldatlan helyzet miatt biróságon, de pert sohasem nyertek, a telek kicsisége miatt. Sajnos Én ezt nem tudom bizonyitani, Ön tudja, hogy hol tudnám ezeket beszerezni. A mostani tulajdonos művésztelepet akar létesiteni, és ez az embertömeg az Én telkemen keresztül fog közlekedni, zavarva az Én nyugalmamat.
Közben fenyeget, hogy jobb ha most beleegyezem a szolgalmi jog helybenhagyására, mert a biróság úgyis az Ő javára fog dönteni, és velem fogja megfizettetni az ezzel járó költségeket.

Nem tudom mitévő legyek.

nanemaaa # 2009.11.08. 11:28

A válasz a szolgalmi jogot alapító okiratban található. Ami abban nincs, arra nem vagy köteles.
Ha a szerződést módosítani akarod, de abba a szomszéd nem megy bele, akkor a bírósághoz kell fordulnod.

Hornyaktita # 2009.11.07. 12:12

Tisztelt Hozzáértők!
Három éve vásároltunk egy házat, ami nyeles telken áll két másikkal együtt(mindhárom külön helyrajzi számmal rendelkezik), a miénk a középső, így szolgalmi jog van rá bejegyve, hogy a hátsó ház gépjárművel megközelíthető legyen a főútról. Ezzel tisztában voltunk, el is fogadtuk. Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy milyen jogokkal rendenkzik a hátsó ház tulajdonosa, vagyis mit tehet meg és mit nem. Ugyanis állandóan a szolgalmi úton mászkál hiányos öltözékben, zaklat bennünket, a gyerekei pedig ostort csatogtatnak az ablakunk alatt. Például, mikor beköltöztünk nagy nehezen beevickélt a bútorszállító (a szolgalmi út 2.25 m széles, tehát nem volt könnyű) erre jön a szomszéd, hogy a teherautó azonnal tolasson ki, mert ő ki akar menni kocsival. Megteheti ezt, és az ehhez hasonlókat? Azt a telektulajdonost, akinek fenn kell tartani számára a jogot nem védi semmi? Folyamatos zaklatása és kötekedése már borzalmasan irritáló. Szabályozhatjuk-e valahogy a jogait? Mondjuk, hogy csak gépjárművel haladhasson át, vagy abban az esetben használhatja, ha a főútra akar kijutni, és csak úgy ne sétálgasson ott egész nap.
Válaszukat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.10.01. 07:21

Akkor az az egyéb lehet egy korlátozott útszolgalom. A Földhivatalban meg kell lennie annak az okiratnak (szerződés vagy bírósági határozat), amelyen a bejegyzés alapul. Abból remélhetőleg pontosan kiderül.

SzantaiGabi # 2009.09.30. 14:34

Igen. A domb inkább hegyoldal.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.09.30. 14:27

Méteres támfal van a telehatáron?

SzantaiGabi # 2009.09.30. 14:23

Kedves Hozzáértők!

Adott egy dombon elhelyezkedő "A" ingatlan(lakóház, udvar), melyet lentről utca határol, de abból az irányból a nagy szintkülönbség miatt csak gyalogosan, lépcsősoron keresztül lehet bejutni az "A" ingatlanra. Felülről ezt az "A" ingatlant egy másik ingatlan ("B") határolja, melyet felülről egy másik utca határol. Ebből az irányból gépjárművel is be lehetne hajtani az "A" ingatlanra. A "B" ingatlant tulajdoni lapra vezetett "Egyéb szolgalmi jog" terheli, melynek jogosultja "A" ingatlan tulajdonosa.

Kérdések:

1.) Be lehet-e minden további nélkül hajtani "A"-ra "B"-n keresztül gépjárművel?
2.) Mit takar az "Egyéb" a szolgalmi jog bejegyzés mellett?

Előre is köszönettel,

Gábor

nanemaaa # 2009.09.18. 21:26

A válasz a szolgalmi jogi szerződésben. Ha vita támad belőle, akkor irány a bíróság.

malyjan # 2009.09.18. 13:02

Tisztelt Hozzáértők!

az alábbi témával kapcsolatban lenne szükségem egy kis segítségre.
A családom tulajdonában van egy külterületi ingatlan, amin 2 lakóház található. Az egyik lakóház használatban van, magánszállásként üzemel, a másik romos, felújításra szoruló.

A terület közepén vezet át egy murvás út, ami szintén az ingatlanhoz tartozik, de telki szolgalmi jog van rá bejegyezve.

A közeljövőben egy murvabánya nyitását tervezik a közelben és a szállítási útvonal ezen a telken, ill. úton haladna át.

A bejegyzett szolgalmi jog feljogosít rendszeres áruszállításra is? A megnövekedett forgalom nagyban zavarná a környék nyugalmát, ezzel csökkentve a vendégek számát.

Fel lehet lépni bármilyen formában a tervezett szállítás ellen, vagy lehet-e kártérítést követelni az okozott károkért?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2009.08.28. 20:40

Bíróság előtt megtámadhatod a jegyző birtolvédelmi hatérozatát. Ha még belül vagy a határidőn.

Scorpion # 2009.08.28. 20:07

Tisztelt Fórumozók !

Segítséget szeretnék kérni a felmerülő problémánk megoldásához.
Jelenlegi házunkban 9 éve lakom családommal.
A ház a szomszédjainkhoz hasonlóan 40 éve úgy épült, hogy a hozzá tartozó különálló kb. 3000 m2-es terület a melléképületek elhelyezkedése vagy az udvar szűkössége miatt a ház felől járművekkel nem megközelíthető.
A szántónak, ill. kaszálónak használt földjeinket az annak végén párhuzamosan futó aszfaltos útról egy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő területen keresztül tudtuk megközelíteni mezőgazdasági gépekkel az itt lakó idősebb generáció szerint min. 40 éve. Az önkormányzat 2005-ben bérbe adta a területét, amely bérlő egy kapuval egyszerűen elzárta az addig bejárásra használt utat. Ezt jeleztük az önkormányzat felé, ahol az illetékesek széttárt kézzel közölték, hogy a bérbeadás miatt az magánterület lett és nem tehetnek a lezárás miatt semmit. Ezt a problémát megoldottam azzal, hogy 2008 őszétől magam béreltem ki (bár szerintem nem korrekt hozzáállás tőlük) az önkormányzattól a területüket, hogy továbbra is be tudjunk járni.
A probléma ez év tavaszától jelentkezett. Az érintett 10 család közül az egyik szomszéd (majd nem a középső) aki nem is lakik a házban bérbe adta szóban valamelyik rokonának megművelésre a területét. A bérlő viszont közölte, hogy a továbbiakban nem járul hozzá, hogy az ő által bérelt földön átjárhassunk. (Megjegyzem, hogy a tulajdonos is mellé állt, annak ellenére, hogy ő is használta addig az utat.)
Ennek nyomatékot is adott azzal, hogy feljelentést tettetett a tulajdonossal személy szerint ellenem az önkormányzatnál.
Én ugyanis tudomására hoztam, hogy a továbbiakban is használni fogjuk az utat, mivel máshonnan nem tudunk bemenni. Az önkormányzat illetékese (a jegyző) helyt adott a követelésnek, figyelmen kívül hagyva az elmúlt min. 40 év alatti úthasználatot és utasítást adott az eredeti állapot visszaállítására.

Ezek után kérdem én: ez valóban így működik ??? Egy ember megkeserítheti a jogszabályok és a bürokrácia mögé bújva másik 10 család életét ???
Van esetleg valami ide vonatkozó jogszabály, amely nekünk ad igazat és nem kell tárgyalások sokaságára eljárnunk ???

Válaszokat és a segítséget előre is köszönöm.

nard # 2009.07.15. 17:47

köszönöm a válaszokat. üdv: NARD

cooper_agent # 2009.07.15. 09:40

a polgárjog alanyi jogon biztosítja mindenkinek a szükségbeli út szolgalmát:
Ptk. 167. § Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.

Ehhez nem kell telekkönyvi bejegyzés és nem lehet sem elbirtokolni sem nem szűnik meg.

Egyébként:

A szívességből engedett jog nem eredményez elbirtoklást és bizonyítania kellene a jegyzőnek h az elbirtoklás megtörtént.

168§ (2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.

Ptk. 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.

De ez mint említettem esetetekben lényegtelen mert a Ptk-ból ered a jog h átjárhattok egymás telkén.

Összegezve:
Nem kell megszüntetned a felhajtódat, oldja megmindenki magának a felhajtást, bár ezt a te telkeden történő áthajtással is megtehetik.
Bejegyeztetned sem kell semmit.

Más esetben egyébként a szolgalmat így kell bejegyeztetni:
Ptk. 168. § (1) A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.07.10. 20:23

Szolgalmi jogot csak tulajdonostól lehet kérni.

A földút egy közterület, az önkormányzat tulajdona. Egy járda, amit az autósok útként használnak. Véleményem szerint tereprendezést kellene kérni az önkormányzattól.

nard # 2009.07.06. 21:02

Tisztelt Fórumozók!

Tavaly vettem egy gyümölcsös, kert ingatlant egy olyan külterületi részen, ahol minden telek kapcsolatban van a közúttal, valamint egy földúttal. A telkek nem mindegyikéhez készítettek a tulajok anno feljahtót az esővíz elvezető árok fölé, vannak helyek, ahol egy-egy szomszédén hajtanak fel a földekre és egymás ingatlanán keresztül (beleértve az enyémet is) érik el a sajátjukét útként és parkolóként használva a többi telek közúttal párhuzamos részét. Az így kialakított "út" egy nyomsávos, a földmérő térképén szerepel, a tulajdoni lapon azonban nincs rá bejegyezve szolgalmi jog és a területileg illetékes földhivatal sem tud ilyesmiről. Az ingatlanom két felhajtó között található félúton, 3-3 szomszéddal jobbra és balra. Gyakran megesik, hogy ezeken én már nem tudok feljutni a földemre, mivel 2 3 autóval már beáll az "út" és így kérésre sem tudnak, vagy akarnak átengedni. Ezért a telkem kiméretése után 4 betongerendából (kb 20000 Ft) felhajtót helyeztem a telkem és a közút közé, amely a földemen keresztezi és eltorlaszolja a helybeliek eddig használt útját. Ez egy szomszédomnak, a falu jegyzőjének okozott gondot, mert sem a traktor, sem a kocsija nem tud eljutni a másik felhajtóig. 20 év használatra hivatkozva követeli a traktorral és autóval történő áthajtás, valamint megállás engedélyezését a földemen.
Azt szeretném kérdezni, hogy szerezhet-e szolgalmi jogot elbirtoklással, vagy csak szívességből engedett jogról van szó. Szolgalmi jog megállapítása esetén meg kell-e szüntetnem a felhajtómat és nekem is szolgalmi jogot kell kérnem a két felhajtó közötti telkekre?
Köszönettel: nard

ObudaFan # 2009.04.30. 06:47

Van, pert kell indítani.

sjulianna # 2009.04.30. 06:16

Hali, engem az érdekelne, a sógornőm tizenéve vett házat, átjárási szolgalommal. A belső porta tulaja meghalt, és eladták az ő vásárlási szándékának megkérdezése nélkül. Az új tulaj traktorral ment át az udvarán, a kerítés mellett közvetlenül baromfikat tart, amik átszöknek hozzá. A telek már megközelíthető más irányból is, van-e lehetőség a szolgalom megszüntetésére?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.04.28. 18:16

Nos. A szolgalmi utat gáz és bármilyen vezetékre úgy kell kijelölni, hogy az a legkisebb mértékben akadályozza a szolgáló telek tulajdonosát.

Ha a II.f. úgy gondolja, hogy a szolgalmi jogod akkor is biztosítva lesz, ha nem keresztbe kasul, vagy akár a legrövidebb úton van vezetve az a gázvezeték, hanem módosítva olyan formán, hogy a szolgáló telek tulajdonosa ne legyen ettől korlátozva. Szabadon bővíthesse az építési előírásoknak megfelelően házát. Az új út kijelöléséhez annak kell megterveztetni a vezeték útját, akinek szüksége van erre. Te sokkal több gondot okozol a szomszédodnak, tűrnie kell neki a vezetékedet.
A II. f. jól gondolja, hogy csak bizonyos mértékig és korlátig lehet másokat zavarni, életkörülményeikben korlátozni.

A legkevesebb, hogy új utat terveztetsz a gázvezetéknek. Nem egy nagy összeg, max. 20e Ft.

Szabó Tibor # 2009.04.27. 18:17

Szolgalmi jog változás, érvényesség, gázprobléma

Tisztelt olvasók!

A következő problémám merült fel amiben kérem az ÖnÖnök véleményét!
A családi házba 1992- be lett bevezetve a gáz. Az akkori szomszédom telkén keresztül lehetett csak szolgalmi jog címén behozni, az akkori rendelkezéseknek megfelelően. A földhivatalnál bejegyzésre került a szolgalmi jog, lemondó nyilatkozatok, gázterv,
engedélyek. A terület amiről szó van belterület, a DÉGÁZ véleménye szerint más módon nem lehet behozni az udvaromba és szünetmentesen gyakorlom a gázszolgáltatást. 1996-ban megvásárolták a szomszéd telket, a szolgalmi joggal együtt. A gázvezetés a szomszédom udvarán a földbe lett fektetve majd a falához érve azon felállva lett áthozva az én telkemre. 2006-ig nem is volt ezzel semmi probléma, ekkor szomszédom bővítette gyerekszobával házát, oly módon hogy az élő gázvezetékemet a szoba bővítésével beépítette. Sajnos bírósági ügy lett a szolgalmi bejegyzésből. A városi bíróságon nyertem a pert a szomszédommal szemben, de ő fellebbezett a megyei Bíróságra. A megyei Bíróság engem most arra kötelez, hogy földmérővel változás vázlattervet készíttessek e meglévő gázvezetékről. Igaz a Bíróságon én vállaltam ennek elkészíttetését, mert sajnos nem tudtam sem a jogi sem az anyagi oldalát ennek.
Az akkori földhivatali bejegyzéshez nem volt szükség „változás vázlat tervhez”.

Kérdésem az lenne kötelezhetnek -e engem ennek elkészíttetéséhez, sajnos a vezeték lakó szobával történő beépítésével baleset veszély miatt azt a vezetéket ki kell válltani, kit terhelhet ennek a költsége? Az építkezésről tudomást akkor szereztem amikor a munkálatokat megkezdték. Az elkészült épületrészre a lakhatásit megkapták a súlyos szabálytalanságok ellenére.
Kérem levelem olvasása után véleményét elküldeni e-mail címemre vagy ide.
e-mail: szabotibor27@freemail.hu
Előre is köszönöm 2009 április 27.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.03.27. 08:44

Hogy ki? Hát a szolgalmi jog jogosultja. A szerződéssel ezt könnyedén megteheti.

rózsa ilona # 2009.03.26. 14:47

ezt nem igazán értem-miért jelenne meg a tulajdoni lapon?már az én tulajdonomban van kb egy éve.ki vezetné rá az ingatlannyilvántartásba ha nem én,vagy? egyépkén jutányos áron jutottunk hozzá a telekhez..

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.03.25. 18:44

Egy saját ügyvéd a szerződésnél sokkal olcsóbb lett volna.

A szolgalmi joggal terhelt telket sokkal, de sokkal olcsóbban is megkaphattad volna.

Ha már aláírtad azt az adásvételi szerződést és a szolgalmi jog tűrése bele van foglalva a szerződésedbe, akkor csak idő kérdése és a tulajdoni lapon is teherként meg fog jelenni.