Szolgalmi jog...

Szeretném a segítségüket kérni a következő témában:-Nemrég megvásároltunk egy telket.Az ügyvédnél a szerződés megkötésekor jutott tudomásunkra,h szolgalmi jogot szeretne az eladó rávezetni az adás-vételi szerződésre,és mi naívan beleegyeztünk...-a szolgalmi jog a szennyvíz csatornára,és egy átemelő szivattyúra vonatkozik,ami most már a a házunk mellet működik,és öt családot lát el.Tulajdonképpen megoldható lenne az útról is egyenként bevezetni minden háztartásba,-egy gerinc vezeték kiépítésével-de az eladónak ez költségkímélő eljárás volt akkoriban, mivel mindegyik telket ő adta el. a tulajdoni lapra viszont nincs rávezetve a szolgalmi jog.a kérdésem: rákényszeríthetem-e a szomszédaimat a lecsatlakoztatásra,vagy együtt kell élnem a" közös lónak túrós a háta" népi bölcsességgel.köszönettel várom válaszaikat!

Elnézést kérek, hogy vitát generáltam, ebben benne van, hogy valószínűleg nem pontosan, egyértelműen fogalmaztam, ill. új információkhoz jutottam.
Tehát az építő cég tulajdonában volt az XX56 hrsz., XX55 hrsz., XX54 hrsz. telek. A telkeket nem saját erőből, hanem kölcsön pénzből vásárolta ( állítólag lízingelte).
A szolgalmi jogot szerződésbe is foglalta, ill. akkor kijelentette, hogy mivel a harmadik telek is az övé ezt megadhatja, ill. mihelyt felépíti rá a házat, akkor rajzot készít, és ennek bejegyzését a földhivatalnál intézi. Mivel az XX56 hrsz. telekre anyagi gondok miatt nem tudott házat építeni, vevőt találni rá,a kölcsönt adó cég (az egyik tulajdonos állítása szerint)élt opciós jogával és vissza vette a telket.
Ennek hivatali bejegyzése folyamatban van.
Említettem a szolgalmi jogot,Ők erről nem tudtak semmit.
Szerdán talán okosabb leszek, mert akkor beszélünk újra.

:) Dehogy!

Ebben az ügyben nem lehet jó döntést hozni, egyedüli nyertese a dolognak az a felelőtlen építési vállalkozó, aki egy telekről 3 bőrt húzott le.

2 panaszosa van az ügynek, 1.2. szomszéd, akik telküket kizárólag a nappalin keresztül tudják megközelíteni. Adásvételi szerződéseikben ígéretet kaptak arra, hogy a 3. telek eladásával egyidejűleg szolgalmi jogot kapnak a 3. telken, hogy gépkocsival bejárhassanak az ingatlanaikba.

A 3. telektulajdonos mit sem tudott az előző tulaj megállapodásáról és most neki 2 szomszédja behajtását kellene biztosítania a telkén keresztül. Nem tudjuk mekkorák a telkek, valószínűleg nem nagyok, de bármekkora is, 2 szomszéd ki-behajtása igencsak igénybeveszi bárkinek a tűrőképességét.

Bocs, tudom, hogy egy dög vagyok, de egyszerűen meghalni nincs időm, nemhogy jobban elmélyedni ebben. :-)

:)Én nagyon kíváncsi lennék a tanár úr véleményére.

Némileg megkésve örülök neki, hogy helyreállt a béke, úgyhogy nem is pofázok bele, mert ilyenkor a kocsmai verekedések mintájára, ahol a békítő szokta kapni a legnagyobb pofonokat, mindketten ellenem fordulnátok! :-)

Hrsz. xxx4; hrsz. xxx5 és hrsz. xxx6. És még én keverek bele...

„Nem szeretek veled vitázni” Ezzel vannak így még egy páran. :))

Már megint belekeversz.

Nem tudhatjuk, hogy mi a felállás. Ez valamikor egy telek volt. A tulaj 2 házat egymás mellé felépített, és elképzelhető, hogy a két ház megépítése után egyszerűen kettéosztotta a telket. Maradt egy osztatlan közös tulajdonú, melyen 1-2. ingatlantulajdonosok vannak és lett egy különálló 3.

Ez sem biztos, lehet, hogy az egész osztatlan közös maradt és csak természetben van megosztva, amit kérdezőnk nem tud és joga lenne használni azt a gépkocsibejárót.

Ha mégis külön-külön tulajdonúak lennének, amit azért kétlek, mert a sorházakat is társasházzá szokták alakítani, akkor mindenképpen rendezni kell a telekviszonyokat, akár a 3. tulajdonos kárára is.

Több simlisség is van a dologban, amit szerintem az építő nem úszhat meg. Az pedig egyértelmű, hogy minden költség őt terheli.

Nem szeretek veled vitázni, folyton én vagyok az események alanya.

Lehet. De azért mert te szabálytalanul építkezel, nem lehet a szomszédot terhelni. Szolgalmi joggal se.
Vagy szerinted az rendben van, ha az utcafrontot teljes hosszában beépítem, és aztán követelem a szomszédtól az útszolgalmat a ház mögötti udvarba?

„fával akarunk fűteni, akkor a nappalin keresztül hordhatjuk hátra.”

Meg kell nézni, hogy mit ír elő a helyi építési szabályzat és a parkolásról szóló rendelet.

Gépkocsi tároló biztosítása már a társasházakban is előírás.

Nem keverem. De ha nincs törvényi kötelezettség arra a szolgalomra - és itt nincs - akkor analóg a kettő. Teher - teher.

A bíróság valóban eldönti, csak mint mondtam, az áros lesz. Persze, nem a kibicnek...

Ne keverd a szolgalmi jogot a haszonélvezettel.

Majd a bíróság eldönti, hogy kell-e alapítani azon az ingatlanon szolgalmi jogot vagy sem. Nem a szolgáló telek tulajdonosának érzékenységén múlik, hogy lesz-e azon a telken alapítva, avagy sem.

Hivatkozhatna, ha a szolgalmi joggal megterhelni kívánt telek tulajdonosa az lenne, akivel a szerződést kötötte. De már nem az. A jóhiszemű, kellő gondossággal eljárt vevővel szemben pedig nincs megfelelő hivatkozási alapja.

Próbálom másképpen, elvont szinten is: nem köthetsz valakivel olyan szerződést, amellyel harmadik személyre róttok kötelezettséget. Vagy egészen konkrétan: a Tanár Úrral kötök egy előszerződést, amelyben vállalom, hogy élethosszig tartó haszonélvezetet fogok neki engedni a budai villámra. Azonban ezt a haszonélvezetet nem jegyeztetjük be a nyilvántartásba, én pedig eladom neked a villát. Szerinted a Tanár sikeresen követelheti tőled, hogy bocsásd birtokba, és engedd gyakorolni a haszonélvezetet?

„Nem hivatkozhat erre a magatartásra annak érdekében, hogy előnyt szerezzen.”

De hivatkozhat.

Amikor megkötötte az adásvételt, még nem állt a harmadik ház, az adásvételijében is rögzítették, hogy neki(k) biztosítani fogják gépkocsival a bejutást az ingatlanukra. Ő is így vette meg, azzal, hogy ő pedig a mellette lévő szomszédjának biztosít szolgalmi jogot.

Az ilyen sorházaknál a ház mellé közvetlenül építik a garázst, azon keresztül pedig biztosítják a kertkapcsolatot. Ez tényleg egy átgondolatlan építkezés volt.

:) Igaz.

Azt a körülményt, hogy az ingatlan csak gyalogosan lenne megközelíthető, te teszed hozzá a tényálláshoz, valójában nem áll fenn. Az ingatlannak közvetlen közúti kapcsolata van. Pont. Az egy másik kérdés, hogy a telek egy részére valóban nem érhető el autóval. Nem mellékesen ezt a helyzetet a kérdező jogelődje idézte elő azzal, hogy úgy építette meg a házat, ahogy. Nem hivatkozhat erre a magatartásra annak érdekében, hogy előnyt szerezzen.

Megjegyzem, abban a valószínűtlen esetben, ha megnyerné is a pert a vevő ellen, a bíróság visszterhesen ítélné meg a szolgalmi jog létesítését, ingyenesen semmiképp.

OFF
Kedves Tanár Úr!
Ezúttal több részletben is tévedsz a tényállást illetően. Mindet nem sorolnám, csak néhányat. Ad egy: közöttünk ez nem számít személyeskedésnek; ad kettő: kifejezetten szeretjük egymást. Igaz, Drága?
ON

:)

Kollegák!

Nyugalom! Én is személyeskedek: Mindkettőtöket ismeretlenül is kedvellek, tetszenek a hozzászólásaitok, szimpatikusnak tűntök. Nehogy már itt egy ilyen hülyeségen összekapjatok! Mi lenne a tárgyalóteremben? :-) Tudjátok az alapelvet: Ügyfelek jönnek, ügyfelek mennek, mi maradunk! Take it easy! :-)
Üdv:

Személyeskedsz!

„így ha garázst építek, csak onnan tudom megközelíteni”

Tehát közútról csak gyalogosan tudja házát megközelíteni! Egyáltalán nem elhanyagolható dolog!

Szerintem nem egy szabályosan kialakított, és főleg nem szabályosan beépített telekről lehet szó.

Gondolom, hogy a kérdező először a saroktelek tulajdonosához fordul, aztán kártérítésért az ügyvéd biztosítójához, vagy a KFt. tulajdonosához, majd ügyvédhez, aki az összes irat birtokában dönt arról, hogy belevágjon-e a perbe vagy sem.

Te csak ne borítékolgassál. Igaz, valamennyit az is fizet. Akkor tudod mit, hajtogass nyugodtan.

Nem véletlenül kérdeztem, van-e közvetlen közúti kapcsolat. Mivel van, a vevő elleni pert borítékolhatóan elbukná. Vagy te kifizeted neki a perköltséget?

Immaculata, Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm a segítségeteket.

Üdvözlettel: Aczél Attila

Még annyit, hogyha a szolgalmi jogra szükség van, hát szükség van, ezért nem kell könnyet ejteni a saroktelek tulajdonosáért.

Szóval I.r. alperesként a KFt. pereld be a kártérítésre, II.r. alperesként pedig a saroktelek tulajdonosát szolgalmi jog megállapítására.

Kedves aczela!

Szándékosan lettél átvágva, mert a sarokház felépítése után, szintén rajzot kell készíteni, hogy azt a földhivatal bejegyezze. Az, hogy a szolgalmi jog be legyen a házzal együtt jegyeztetve semmiféle többletköltséggel nem járt volna.

Ha több ügyvéd járt el a megállapodás és az értékesítés ügyében, akkor egyik sem követett el vétséget, hiszen a második nem tudhatta, hogy egy jövőbeni kötelezettség teljesítésére kötöttetek megállapodást.

Ha mégis egy ügyvéd járt el, akkor jelentsd fel a kamaránál, és

pereld be a KFt, a megállapodás teljesítésére vonatkozóan, vagyis kérd a bíróságot, hogy ő vásárolja most már meg utólagosan a saroktelek tulajdonosától a szolgalmi jogot a te javadra.

Ha úgy gondolod, az eljáró ügyvéd etikátlan volt, akkor a kamaránál bepanaszolhatod.

Ha túlnézel a saját sérelmeden, meg fogod érteni.
Itt nem lehet másképp rendezni a dolgot, csak úgy, hogy vagy te szenvedsz sérelmet vagy a vevő. A vevő nem hibázott, teljesen jóhiszeműen és gondosan eljárva vett egy tehermentes ingatlant. Te viszont hibáztál: a szerződésben kialkudott szolgalmi jogot nem jegyeztetted be, holott ez a jog csak a bejegyzéssel keletkezik.
Szerintem bono et equo, hogy ha már valakinek a sérelme elkerülhetetlen, akkor ez a valaki olyan legyen, aki némileg maga is felelős.