Ingatlanügyek


MajorDomus # 2017.02.06. 20:29

Bankhitelnél? Deviza alapon?

Vadsuhanc # 2017.02.06. 20:03

1998 óta ? 2000 forintjával is letelt volna :-)

Én utánajárnék első körben. Abban majdnem biztos vagyok az anyuka csak jól járhat ebben az ügyben.

MajorDomus # 2017.02.06. 19:56

Ez a jobbik eseg lenne!
De ha mondjuk 25 évre szólt a szerződés?

Vadsuhanc # 2017.02.05. 18:53

agiii_ca

Az eredeti kölcsön amiért édesanyád is felelt szerintem jó eséllyel már teljesítve van. Utána néznék. ( szerződésszám, adós stb ) 20 év telt el ne vicceljünk.

Az, hogy édesapád milyen kölcsönt vett fel még a saját részére édesanyádat nem érdekelje, ha Ő nem írt alá semmit. ( Egyébként kizártnak tartom,hogy apudnak a fele tulajdonrészre édesanyád beleegyezése nélkül a bank szórta a kölcsönt. )

Valami nagyon nincs rendben itt.

MajorDomus # 2017.02.05. 17:42

Hajjaj,nehéz ügy!

drbjozsef # 2017.02.05. 16:29

Tehát anyukád a bank nélkül, csak a másik adóssal kötött egy szerződést, hogy majd ők fizetik a hitelt, de közben meg zálogkötelezett maradt.

Hát ez elég nagy hülyeség volt, a banknak van biztosítéka, a zálogtárgy, gondolom az volt közös lakás, anyukádnak meg egy papírdarab, ami pont annyit ér, amire használni lehet...

Megjegyzem, nekem itt valami még mindig nem tiszta. Anyukád adós-adóstárs, vagy _csak_ zálogkötelezett volt? Ha tényleg utóbbi, akkor a bank rajta a hitelt egyáltalán nem követelheti. A bank a zálogkötelezettől csak a zálogtárgyat hajthatja be, a fizetéséből vagy egyéb vagyontárgyaiból nem. Ha valóban ez a helyzet, és a zálogtárgy a ház, akkor vigyék, anyukád amúgy sem lakik már ott, nem?

agiii_ca # 2017.02.05. 12:21

Kedves MajorDomus!
Nem engedte ki a bank, zálog kötelezett maradt, és miután nem fizették a hitelt a bank felmondta a megállapodást, ezért kérik édesanyámon is számon.
És nem kért lakáshasználati díjat, csak azután mint már nem voltak élettársak, ugyanis a hölgy azt nyilatkozta (papíron) hogy 2015ben megszűnt közöttük az élettársi kapcsolat, de ő ott maradt, és úgymond kitenni sem lehetett mivel oda volt bejelentve. Nem érdekelné anyut hogy ott van vagy nincs vagy mit csinált eddig ha a hitel fizetve lenne...de nem volt és már 2,5 millió forint a tartozás. Nem magának kell a pénz hanem a hitelbe...és csak csepp a tengerbe, de legalább valami.
Beszéltünk ügyvéddel...ő annyit mondott hogy lehet belőle valami, de átnézi. Itt tartunk jelenleg.

MajorDomus # 2017.02.05. 09:37

Egyébként sem értem milyen alapon kellene a hölgynek mint élettársnak
lakáshasználati dijat fizetnie,ha az apát kizárólagos lakáshasználat illeti meg,a megállapodás értelmében.

Azt fogad be,akit akar!

MajorDomus # 2017.02.05. 09:33

agii

Mint mondottam volt,a kakáshasználati dij,itt nem játszik,ha önként költözött el.

Mielőbb fordulj ügyvédhez,mert ha a megállapodásban foglaltak nem teljesültek,akkor azt fel kell mondani.

Ha jól értdm,akkor édesanyádat a bank kiengedte a hitelből,akkor mlért tőle követelik ha apád ismét fizeti?

drbjozsef # 2017.02.04. 18:46

tomscop,

létezik olyan, hogy szívességi lakáshasználat. Lakhat ingyen, nem kell adóznia senkinek azután.

De ezt csak úgy fogja _esetleg_ bevenni a NAV gyomra, hogy ha a másik lakás kiadásából mindkét tulajdonos a tulajdonrésze arányban adózik.

tomscop # 2017.02.04. 14:17

Nonolet

Értem, hogy mi a felvetett probléma, azonban az én meglátásom szerint ez úgy nézne ki, hogy az ingatlanból származó bevétel után nyilván fizetni kell adót, de ha valaki ingyen lakik valahol (akár az egyezség miatt), akkor nincs milyen adót fizetni, hisz bevétel sincs ami alapján azt számítani kellene.

Az ingatlan kiadás utáni bevétel fix összeg, ami nem változik akár 1, akár 2 ember kötelezett adózni utána, ebből következik, hogy a bevallandó bevétel is fix összeg (csak azt vagy 1 ember egészében, vagy 2 ember fele-fele részben vallja be).

Ezután szerintem már csak ott van kérdés, hogy ebből a bevételből fizetendő adót 1 vagy 2 ember fizeti be, de ha rendesen be van jelentve minden a NAV-nak és az adó mértéke a teljes bevétel alapján van kiszámolva, akkor mi lehet lenne a gond? A teljes bevétel be lenne vallva a NAV felé, viszont nem 2 hanem 1 személy részére (hisz 1 személy "teszi zsebre"), a másik személy pedig a lakást pedig mivel "ingyen" használja a lakhatása után nyilván nem adózik (oké, hogy a bérbe adásról való lemondása miatt lakhatna ingyen, de az ő "része" más személy bevétele, amit az a másik személy rendesen be is vall a NAV-nak.

Vagy rosszul gondolom? Nem kötekedni akarok, csak szeretném megérteni, mert egyelőre nem látom, hol a probléma.

agiii_ca # 2017.02.04. 10:28

Tisztelt Szakértők!
Köszönöm szépen a válaszokat...Igen tudom elég zűrös az egész...
A bírónő egyszer sem mondta (két tárgyalás volt eddig), hogy semmire nem jogosult édesanyám, egyik alkalommal kérte ugye a földhivatali papírt, hogy a fél ház még az anyám nevén van, aztán kész...Másik tárgyaláson meg mondta hogy akkor kéri annak a bizonyítását, hogy mitől-meddig lakott ott a hölgy illetve bizonyítania kell hogy a lakáshasználati díj az adott ingatlanra 15000 ft.
Nem azért kéri ezt az 1 évre mert olyan hú de gonosz vagy zsugori, hanem mert annak idején úgy szólt a megállapodás, mivel a hitelről nem lehet lemondani így ami még fenn maradt 400.000 ft azt ők kifizetik és a ház az övék. De ezt nem fizették és most 2,5 millió már a tartozás összege, és az előző megállapodás érvényét vesztette így anyámon is hajtják be a hitelt...
Az ablakokat mert azért említettem csak meg, mert igaz hogy a szellőztetés és a fűtés hiánya az oka, de az ablak is mert annyira lezárták az egész házat hogy magától semmit nem szellőzik ők meg nem tették meg, szóval csak a ház értéke csökkent...ennyit ért el 18 év alatt...de ez más lapra tartozik. És azért kéri csak egy évre a díjat, mert akkor mondott le az élettársi kapcsolatáról apámmal...

MajorDomus # 2017.02.03. 22:07

Kbs jó tanácsot adott.forduljatok ügyvédhez! Olcsóbb!

B személy ajándékozza el A,személynek a D/2-ed tulajdonát, A személy holtig tartó haszonélvezeti jogot ad B személynek a C ingatlanban. Pont.
Ügyvéd lepapirozza.

tomscop # 2017.02.03. 15:27

*szerk.: Utólag nem szeretnénk problémát az adózásból, természetesen be lenne fizetve, viszont azt 1 személy fizetné be, nem 2.

tomscop # 2017.02.03. 15:24

Köszönöm a gyors reagálást!

2: A valóságot szeretnénk rögzíteni, pont emiatt kérdeztem rá az adózásra, utólag nem szeretnénk. A bérbe adott ingatlannak 2 tulajdonosa van, mind a kettő el is járhatna bármilyen az ingatlant érintő ügyben, viszont a 2-ből csak az egyik számára származna bevétel, hiszen az egyezségben rögzítettek alapján cserébe térítésmentesen lakhatna egy ingatlanban ami nem az övé. A kérdésem, hogy ennek igazolására (hogy csak "A" személynek van bevétele a bérbeadásból) elég a kettőnk között kötött megállapodás, vagy ezt bele kell foglalni a bérleti szerződésbe? Ha ez nem működik, miért nem?

Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.03. 15:08
  1. Az iratokat tartalmuk és nem a címük szerint kell minősíteni. Akár ne is adjatok neki címet.
  2. Mi is a kérdés? (Megjegyzem, a vázolt elképzelés nagyon zavaros, de még így is azt valószínűsítem, hogy ez így nem működik. Miért nem jó nektek, ha a valóságot rögzítitek?)
  3. Ha nektek elég, ki kevesellné?
  4. Jaj. Azt például nem vehetitek bele, hogy az egyik vesédet odaadod ajándékba, és azt se, hogy hetente rájárhat a barátnődre. (Bár tulajdonképpen még ezt is beleírhatjátok, csak nem lesz érvényes.)
  5. Ne igyatok mosatlan gyümölcslevet...

Nincs néhány tízezer forintotok ügyvédre? Ha vakbélgyulladásod lesz, megoldod a konyhaasztalon a hússzelető késsel?

tomscop # 2017.02.03. 14:54

Üdvözletem!

Tanácsot kérnék 2 személy közötti ingatlanokat érintő egyezség írásba foglalására.

"A" személy egyedül tulajdonosa "C" és fele részben "D" ingatlannak, "B" személy fele részben "D" ingatlannak

Az egyezség alapján "B" személy ingyen lakhatna "C" ingatlanban, az állapot fenntartás + rezsi szintén "B" személyt terhelné, viszont ezért cserébe "A" személy egyedül használhatná "D" ingatlant, egyedül terhelnék a kötelezettségek, és egyedül szedhetné be a javakat (pl. bérbeadás esetén), tehát a megállapodás idejére (határozatlan időben gondolkodunk, az egyezség felbontását bármely fél kezdeményezhetné) "B" személy kvázi "lemondana" "D" ingatlanról.

Kérdéseim:

1: Mit kell kötni? (szerződést, egyezséget, megállapodást, stb.. Mindaddig amíg a részletek egyértelműek van-e egyáltalán jelentősége, hogy hogyan nevezzük a papíron amit aláirunk?)

2: Bérbeadás esetén adózás szempontjából nem mindegy kié lesz a bevétel, de mivel "D" lakásnak ketten is tulajdonosai, a bérleti szerződésen is emiatt mindkét fél szerepelne, akár el is járhatna ügyekben, viszont bevétele csak "A" személynek keletkezne. Elég tisztázni egy külön megállapodásban a felállást, és az adóhatóságnak ezt el kell fogadnia? Vagy magába a bérleti szerződésbe is kötelezően bele kell foglalni? (Ha nem muszáj nem szeretnénk belefoglalni.)

3: Elég ha csak mi 2-en írjuk alá ezt a papirt? Vagy változtatna valamin, ha lenne 2 tanú is? Ha változtatna, miért lenne előnyösebb/hátrányosabb?

4: Van-e bármi amit nem foglalhatunk bele ebbe az egyezségbe? (Pl a karbantartási kötelezettség, stb. akármi? )

5: Van-e bármi amire különösen tanácsos odafigyelni?

Köszönettel,
Tom

MajorDomus # 2017.01.31. 21:14

nem jár ez a díj, ha a kiköltöző házastárs önként,a visszatérés szándéka nélkül hagyta el az ingatlant (BH1992. 313),

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.31. 06:42

Ha önként,a visszatérés szándéka nélkül költözött el,akkor lakáshasználati dijra nem jogosult!
Ez így nem igaz - de a konkrét esetben alighanem mindegy.

MajorDomus # 2017.01.30. 21:16

Nincs miről beszélni!

Ha önként,a visszatérés szándéka nélkül költözött el,akkor lakáshasználati dijra nem jogosult!

Szerintdm egyébként pofátlanság a volt feleség követelése 19 év után.

Esetleg arra nem gondolt hogy arra az egy évre kifizesse a hiteltörlesztés felét is?

Csak a haszonlesés jut eszébe?

matthiasi # 2017.01.30. 13:41

Ja hogy KBS már kimondta alényeget :

Fölösleges költség. Teljesen mindegy, mennyi egy megalapozatlan követelés értéke.

Ha így van, akkor tényleg lényegtelen, hogy az 1500 ft / hó vagy 150 000ft / hó.

De hát miért nem a bírónő mondja ezt ki. Megalapozatlan a követelés ezért és ezért nincs itt mit keresnetek. Rábassza a kalapácsot az asztalra.

Ehelyett szakértői papírok után kapkod.

matthiasi # 2017.01.30. 13:31

Ja és ha mán a témánál :

"A bírónő most igazolást kér tőle (szakértőit), hogy az az összeg amit követel jogos-e."

mint már laj.. is írta a birónő dönt a jogosságáról és ha kétli az összeg realitását, akkor felkér(het ) egy szakértőt. Az majd megmondja, hogy
kevés
reális vagy
sok.
A bírónő meg választ és itél.

Ilyen szarságban is döntésképtelenek a .... b -k ??
Mondjuk a kérdező /panaszos is eléggé zavarosan fogalmaz. Írja, hogy szeretne kérni... majd kiderül, hogy már a bíróságon is van az ügy / ahol a birónő a döntésképtelen /... ahelyett hogy maga derítette volna ki, hogy amit kér követel az reális vagy sem. E helyett pereskednek... pocsékolják a pénzüket.

matthiasi # 2017.01.30. 13:19

Felettébb érdekes ez a történet. Tehát a mama 98 -ban elköltözik a közös házból. Ok. van ilyen. A továbbiakban mi köze az ügyhöz, hogy a fater hoz egy új menyecskét és lesz 5 vagy 7 gyerek.
Ekkortól elviekben nyilván járt volna a mamának a létrehozott ingatlan fele használatáért valami. Ha addig közösen dobták össze a kéglit. Aztán amikor az új kapcsolatnak is fúccs, akkor jut eszébe, hogy a közben már sok egyebeket is beinvesztált ház ... rész használatáért kér valamit. 15 -től 16 ig.
Amúgy ha válik valaki még nem jelenti azt ,hogy a l kásból is menni kell. És főleg nem azt, hogy amit önként otthagyott, azért pénzt/díja , egyebet kérjen.
A bírónő is érdekes fazon lehet !!
meg sem próbaálja még csak megközelíteni sem , hogy mennyi lenne az a díj.

Az én kérdéseim : mekkora az az ingatlan ?
Mekkora a fele ? / Elemi matek felezni nem egy bírónőnek /
Úgy általában mennyi a környéken egy ekkor ingatlan bérleti díja ? természetesen ha előzőleg arra a megállapításra jutott, hogy jogos a kérés.
Mire használják ezek a birónő a fejüket ?

Azért egy vidéki, de akár egy városi ház használati díjának a megállapítása nem egy extra valami. ha ennyire önállótlan akkor se egy idegen forgalmost kell megkérdezni mint szag értőt hanem egy ingatlanost. Az csak tudja, megmondja ha akarja .. ja és ha fizetnek nekie.

most nézem elnéztem : ingatlan forgalmi szak értőt javalt a t.társ, én csak röviden ingatlanosnak , ingatlanközvetítőnek nevezem.
ja és mindenki a maga szakmájában szakértő, ha a másik fél is annak tekinti. Ha kevés akkor gyüjjön az igazságügyi szag értő.
Annak véleményét viszont mindenkinek el kell fogadni ... kivéve a bírót, mert ő azt fogad el akit jónak lát.

lajcsó # 2017.01.30. 12:58

"A bírónő most igazolást kér tőle (szakértőit), hogy az az összeg amit követel jogos-e."
A szakértő nem a követelés jogalapjáról nyilatkozik, hanem annak összegszerűségéről alkot (szak)véleményt.
Egyébként, azt sem lehet kizárni, hogy az alperes a követelés jogalapját nem vitatja, csupán annak az összegszerűségét.
Milyen szakértőt? Csak tippelni tudok: ingatlanforgalmi szakértőt.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.30. 12:28

Ennyiből nekem úgy látszik. De nem ismerem az összes részletet, és az ismertetett tényállás nagyon zajos. Bizonyára van ügyvédjük, bízzák rá az ügy vitelét.