Ingatlanügyek

Na meg a vételárat is vedd figyelembe.
A hasonló méretű és adottságú lakásokkal vesd össze.

A problémáid java része független attól, hogy társasház, vagy osztatlan közös tulajdon, hiszen közös tulajdonú részeket érintő kérdések, illetve egyébként is oszthatatlan kötelezettségek körébe tartoznak.
Általában a működő társasház tisztább helyzeteket teremt, míg az osztatlan közös tulajdonnak is megvannak a maga külön bájai, mint pl "majd büntetlenül megnövelem a tulajdoni hányadomat a lakás kibővítésével".
Azt javasolom, hogy kérj részletes tájékoztatást az ügyvédedtől, aki majd úgyis a szerződésedet intézi. ;)

Tisztelt Fórumozók!
Nem találtam az enyémhez hasonló témát, ezért újként teszem fel.
Egy régi polgári házban van 4 lakás, és a legbelső udvari lakást hirdetik eladásra (ennek nincs utcafrontja, és egy közös fala van az úgymond 3. lakással, illetve az udvar közös, valamint a garázs egy épület, amelyet a lakók belül pl. faráccsal, gipszkartonnal elválasztottak). Tetszene, megvenném, de az ingatlanközvetítő szerint nem társasházként működnek, minden "megbeszélés" alapján, és egyeztetés szerint folyt az elmúlt évtizedekben. Állítólag mind a 4 lakás különálló ingatlan, és minden lakó a saját részén (akár lakáson belül, akár pl. tetőn, garázson) végzi el a szükséges felújításokat. Amikor csatornázás volt, akkor pedig megbeszélték, és közösen kifizették. De nekem pl. olyan aggályaim lennének, hogy nincs a közös helyiségeknek (és így lényegében a háznak magának sem) biztosítása. Vagy pl. nem tudom, hogy ezt az 1900-ban épült, az utcafronton nagyon leromlott állapotú ingatlant kötelezheti-e mondjuk az önkormányzat állagmegóvásra, felújításra - ha igen, akkor csak annak az egy lakásnak kötelezettsége-e ez vagy a többi lakásnak is anyagilag hozzá kell járulnia. Ugyanilyen probléma, pl. a ház előtti járda (a nagykapu, ahol közlekednek, nyilván közös): legyen szó akár egy hótakarításról, vagy ha az ott közlekedő gyalogos fejére ráesik egy tégla...Banális kérdések, de szerintetek ilyen ügyek miatt érdemes-e azt felvállalni, hogy megveszi az ember, aztán majd lesz valahogy. Avagy ha nem társasház, nem is érdemes belekezdeni?
A másik gondom az, hogy elég sok módosítást tennék a lakáson: pl. a már meglévő galériát (amely a padlásból vesz el területet) kibővíteném (így a lakás belső négyzetmétere nőne valójában). A mostani lakó szerint mindenki a saját padlásterében nyugodtan terjeszkedhet (a másik 3 lakó egyébként soha nem is jár fel a padlásra, amelynek a feljárója éppen az általam nézett lakás verandájáról nyílik).
Várnám a véleményeteket, köszönöm.

Köszönöm Béla !
szerencsére a mostani bérlőim olyanok, hogy ilyen nem merülhet fel _ több mint 5 éve bérelnek nálam lakást. Semmi probléma eddig.

De az ördög sohasem alszik. Az egyik lányom fantáziál a bérbeadást egekbe repítő előnyeiről.
Most hogy változik az élete felszabadul egy lakás. De majd megtudja a valóságot. Mindenesetre javaslom neki a procedúrát.

„Vissza a közjegyzőhöz ?”
Igen, ő záradékolja az okiratot, aztán jön a végrehajtó.

Talán ideillő jogászkodó fórumozóknak !

Tehát a T- com-ról lenne szó. Van egy ügyem velük, réges -régen előfizetőjük vagyok különféle szolgáltatásaikra. Így vagy 20 éve telefon, majd tv, és internet. Már 2 éve a modern digitális rendszerben.
2 hónap múlva jár le a 2 éves hűségidőm. Megkérdeztem tőlük mi a teendő. Csak sumákolnak, mellébeszélnek.
Az egyik verzió szerint még a lejárat előtt meg kell hosszabbítani, különben tetemes díjnövekedés lesz. A másik üi. meg azt mondja, nehogy kezdeményezzem előbb, mert akkor visszamenőleg megkötbéreznek.

Szóval összevissza beszélnek.

Gondoltam ha ti így, akkor én is támadok.
Van még egy 17 éve az egyik oszlopról bejövő telefon csatlakozás a házamhoz és egy szintén az erről az oszlopról bejövő még az analóg tv csatlakozása. Az oszlop és a házam között. Ezt a szolgáltató itt hagyta mint a kutya a szarát.
Kié ez a vezeték ?
Egyáltalán nem kéne ezt nekik eltávolítani minden kérés nélkül ? Mind a két szolgáltatás már évek óta szünetel. Megszűnt sőt nem is én vettem igénybe.
A jelenlegi a digitális egy másik oszlopról jön a házhoz. Én ezt egyszerű birtokháborításnak fogom fel.

Mondjuk ha évekkel ezelőtt levágtam volna, senkinek sem tűnt volna fel, de mióta töketlenkednek, kell ellenük valamit tenni.
No majd a Nemzeti Média Hatóság majd az megregulázza őket.

Az indexen éppen jogi témákat csócsálnak- Itt merült fel a következő :

A bérlő lecseréli a zárat a lakásom ajtaján, így hiába járt le a szerződés, nem tudom újra birtokba venni a lakásomat. Mit tehetek?
„Mivel a tulajdoni lappal bizonyítani tudom, hogy a lakás az enyém, odamehetek egy lakatossal leveretni a bérlő által felszerelt zárat.”
Nem nyert, nem szabad. ok.
„Be kell perelnem a bérlőt, ha viszont akarom látni a lakásom belülről. Jobb a helyzet, ha volt közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződésünk, akkor pereskedés nélkül kikényszerítheti a kiköltözést, ha kell, rendőri segítséggel.
”
Eddig minden világos. Menjünk egy közjegyzőhöz, aki készít ilyen szerződést .
Na de mennyiért ?
Ha bekövetkezik az eset, azaz a bérlő nem akar mozdulni párhavi lakbért és párhavi szolgáltató tartózással ( 350 eft ) akkor mi a teendő ??
A rendőrhöz, mint az index jogtudója írta ?

Vissza a közjegyzőhöz ?,

vagy direkte egy végrehajtóhoz ,

ki mennyit kér ezután ??:

Fenmaradási engedély helyett esetleg egy telekhatár módosítást csináltatnék! Akkor mi történne? Rá rajzolnák az épületet is? Járható út?

Kutat nem lehet feltüntetni egy térképen. Az épületet csak akkor tüntetik fel, ha az épületre volt használatbavételi engedély és annak másolatát becsatolod. Ha nincs, akkor kénytelen leszel rá fennmaradási engedélyt kérni. Már ha egyébként az épület megfelel a rá vonatkozó építési szabályoknak.

Segítségüket kérném az alábbiaban!
Rendelkezem egy külterületi telkel (1/1) amin van egy épület valamint egy kút. Sajnos egy térképen sem szerepel az épület és a kút.
Hogyan tudnám bejegyezteni pénztárca kímélő formában hogy házszámot kapjak rá? (nyaraló, hétvégi ház, ideiglenes...)

A kút és az épület (ami egy két szobás tetővel fedett ház) már a 70. éve hogy ott van.
Áram szolgáltatás bekötve(kb 30 éve), víz a telken(1 éve).

Köszönöm!

A bíróságot kérd, hogy keresse őket. Mint szakhatóságok, szakértelmük aláássa a szakértői véleményt.

Immaculata!
Bocs, de miért kell megkeresnem a földhivatalt és az önkormányzatot? Ők a perben, mint hatóság nem vehetnek részt. (A földhivatal korábbi mérési adatot már szolgáltatott.)

Immaculata!
Köszönöm szépen a tanácsot.

Kérdésem a következő:2014 januárjában örököltünk bátyámékkal egy házat nagynénénk után./ millióra becsülték fel.Ha idén eladjuk ugyancsak 6 millióért kell utána fizetni adót?Adóbevallást kell róla készíteni?Vagy milyen fizetni való lesz utána?Köszönöm a választ.

Kérd a felfüggesztett per folytatását és kérd, hogy az újabb ügyet ehhez egyesítsék.

Ebben az ügyben Te vagy a felperes, az ügy ura, kiengedted az irányítást a kezedből.

A szakértői vélemény rossz, a hatóság is ezt állítja.

Ki kell rendeltetni egy új szakértőt, meg kell keresni a földhivatalt, az önkormányzatot. Bizonyíts!

A szomszédom a mi kárunkra túlépítkezett. Nem sikerült megegyezni, polgári peres eljárás keretében indult a per. A kirendelt igazságügyi szakértő arra a következtetésre jutott, hogy térképezési hiba történt, azért van a túlépítés. A bíró felfüggesztette a pert, hogy az alperes (én vagyok a felperes) forduljon a Földhivatalhoz és kérje a határvonal kiigazítását. A Földhivatal első, majd másodfokon is elutasította a kérést, hivatkozva a helyszíni mérési és a korábbi mérési eredményekre. Kimondta, hogy nem történt térképezési hiba. A szomszéd most polgári peres eljárásban (felperesként) pert indított, hogy a bíróság kötelezze a Földhivatalt a határvonal kiigazítására, engem pedig kötelezzen annak tűrésére. A per elkezdődött, a bíróság befogadta a keresetet. Hogy lehet ez? Nem a Földhivatalt kellene perelnie a szomszédnak? Elvégre ő utasította el a határvonal kiigazítási kérelmet. Nekem kell "birkoznom" a Földhivatal helyett? Minden adat nekik áll a rendelkezésükre.

Igen. Jól értelmezed a törvényt, de mindez akkor érvényes ha az vásárolt ingatlan egészének forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.

Dr. Szücs Lajos!

Köszönöm a választ. Tehát ha haszonélvezeti joggal terhelt ez az 50%, akkor a lakásvásárláskor első lakástulajdont szerző leszek, így nem is szükséges azt elajándékoznom, akkor is jár a kedvezmény?

Köszönöm!

"első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. "
Ez a törvény szövege!

Kedves Fórumozók!

Használt lakást szeretnék vásárolni és a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatban lennének kérdéseim.
35 év alatt vagyok, de a nevemen van szüleim lakásának 50%-a, mivel édesapám kiskoromban elhunyt. Ahhoz, hogy 4% helyett 2% illetéket kelljen fizetnem, arra gondoltam érdemes lenne ezt az 50%-ot édesanyámnak ajándékozni. Néhány helyen viszont azt olvastam, hogy legfeljebb 40.000 Ft-ot engednek el az illetékből (az ajándékozás többe kerül). Akkor most melyik a helyes információ, érdemes ajándékoznom vagy nem? Még így is érvényes rám a kedvezmény ("első lakás"-t írnak, akkor is első lakásnak számít, ha egyszer már "volt" tulajdonrészem, csak épp pillanatnyilag ne legyen más a tulajdonomban?

Esetleg nem lehet azt megcsinálni, hogy az elajándékozott részem (kb a vásárolni kívánt ingatlannal egyenértékű) egyenlítse ki ezt a dolgot és így nem kell fizetnem illetéket??

Kérem, hogy csak az válaszoljon, aki biztos benne, hogy jó választ tud adni.

Nagyon köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!
Nem tudom jó helyen vagyok e, ha esetlegesen nem, kérem átirányitásomat :) Kérdésem a következő: van tartozásom , kb, 1.8mft amiről a követelő félnek, jogosan fizetési meghagyása van. Ha párommal összeházasodunk és az ő nevére hitelre veszünk ingatlant, akkor a tartozásomat ráterhelhetik a vásárolandó házra? Vagy esetlegesen mellőzzük a házasságot és csak adótársként szerepeljek az ügyletben? Tényleg, a házasságban vásárolt ingatlannál mindkét fél automatikusan tulajdonossá válik, vagy ez igény szerinti?
Köszönöm

Tisztelt szakértők!
Egy nyeles telket vásároltunk, melynek a nyelén egy gáztartály áll, ami a szomszéd társasház gázszolgáltatását látja el. Annak idején a kettővel ezelőtti tulajdonos engedte meg a tartály elhelyezését, de akkor még nem teleknyél volt, hanem egy nagy terület, és csak később választottak le róla egy telekrészt /nem ezt szolgálja a tartály!/, és akkor vált teleknyéllé,amely az egyetlen megközelíthetőségét biztosítja a teleknek. Eddig a a leválasztott kerítetlen telken kissé kerülve a tartályt lehetett bejutni a telekre, de most az ingatlan tulajdonosa el kezdte lekeríteni a telkét, így én nem fogok tudni bejutni a tartálytól az ingatlanra. Az ingatlanon építkeznénk,de az építési hatóság addig nem adja ki az engedélyt, amíg ez a szabálytalan helyzet fennáll. Felszólítottam a tartály tulajdonosát, a gázos céget, hogy távolítsák el a tartályt 15 napon belül, különben egy nagyon magas területhasználati díjat helyeztem kilátásba,akár az ingatlanvásárlás időpontjáig visszamenőleg ,hiszen akadályozzák a munkakezdést, szerződött határidők csúsznak miattuk.Közölem velük, hogy ha 15 napon belül elviszik a tartályt, akkor méltányosságból teljes egészében eltekintek a területhasználati díjtól. Válaszukban azt közölték,hogy csak akkor viszik el, ha valaki kifizeti nekik / KB 400eFt.-/.Próbálják ránk, vagy a társasházra lőcsölni a költségeket, pedig semmiféle szolgalmi joguk,vagy szerződésük nincs a területre, azonkívül mikor 8 éve új lakóval kötöttek szerződést erre a tartályra, akkor nem vizsgálták meg, hogy közben változtak a telekkörülmények.
Kérdésem, hogy jól gondolom-e, hogy semmi jogalapjuk nincs arra, hogy az én területemen tartsák a tartályukat, valamint hogy követelhetek-e a területhasználatért pénzt, akár visszamenőleg is? Köszönettel: Sándor

„Vételi Ajánlatot is tettem rá (10.5m forintra) 100 ezer forint biztosíték letételével.”

írja Hogyis Vanez !
én is tettem anno, de pénzt nem mellékeltem. Néztem a hatást. Az ingatlanos megnézte apapírt majd vissza adta. ok. rákérdeztem mehetünk é tovább , Igen volt a válasz.
Így előkészítettem a munkát / ügyvéd , pénzkivétel a bankból /. persze a pakliban benne volt,hogy akár a szerződés előtt pár órával is azt mondja az eladó - másnak adom.
Akkor bukta az ügyvédi díj és a banki pénzfelvételi díj. De nekem az a 3 nap is kellett az információk tovább gyűjtésére. Végül az ügylet sikeres lett.
volt egy másik eset is. addig vacilláltam míg az orrom előtt elvitték a lakást. De a szerelem se tart örökké.

Hogyis Vanez !

Nagy mázlid van , hogy a pénzednél vagy. máskor jobban figyelj !

Nem feltétlen kellett volna kihátrálni ebből, de ha már így van, és a pénz is visszajött, akkor ez szerencse.

A szerződéstől elállni akkor lehet, ha az megköttetett. De akkor jár a munkadíj.

Itt viszont úgy tűnik, a szerződés nem jött létre és a vevő részéről megbízás sincs az elkészítésére. Így nem jár.
Ha az ingatlanos bízta meg, akkor neki számlázhat, de ez kettejük dolga.

Oda kell figyelni, mert az ingatlanközvetítő-hitelközvetítő-ügyvéd trió néha bepróbálkozik ilyen csapdával. Ügyvéd ezt sosem ismerné el, pedig személyes tapasztalat.

A következő lépés pedig legyen a neten megtalálható összes ingatlanos élménybeszámoló elolvasgatása, érdemes.