osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

drbjozsef # 2018.12.16. 11:08

Mit tehettek?

Én írnék egy levelet a banknak, hogy miért szükséges nekik egy új megállapodás, ha meg van nekik a régi.
Tartok tőle, hogy erre egyébként 3 jó indoka is van.

  1. Ha az első nem volt ügyvéddel ellenjegyezve - ez fontos lehet a banknak probléma esetén.
  2. Nem veletek írta alá, hanem az elhunyttal - igaz, a jogutódjai az örökösök, de lehet, hogy a bank biztosra akar menni.
  3. Ez az ultimate : mert azt kér, amit csak akar. Az adóskiengedésre nem kötelezhető, ha Ti akarjátok, akkor azoknak a feltételeknek kell megfelelni, amit a bank mond. Pont.

Emellett elbeszélgetnék a lánnyal, hogy pontosan mi a baja. Miért nem írja alá. Ha idő vagy pénz, akkor hívjatok ügyvédet házhoz, és fizessétek Ti. Ha viszont csak rosszindulat, vagy valami ellenérdekű oka van, akkor úgyse fogja aláírni. És megteheti, nem kötelezhetitek erre.
(sőt, mint egyetemleges adóstárs jogutódja, addig örüljetek, amíg fizeti a hitelt, mert ha nem teszi, az egészet fizethetitek Ti).

Ha nics megegyezés, nincs adóskiengedés. Akár a bankkal, ha le tudjátok beszélni (szerintem esélye közel zérus), akár a lánnyal.

Akkor marad minden a régiben. Egyszer kifut az a hitel is...

Sz_Eva # 2018.12.15. 14:47

Tisztelt Szakértők!
Egy "patthelyzet" megoldásához kérnék segítséget. Sógorom januárban váratlanul elhunyt, oldalági öröklés miatt fiaim örökölték lakását, mely osztatlan közös tulajdonú telken van. 2 külön lakás, a pincerészek és tároló kizárólagos használatban, a kert közös használatú. A másik lakás tulajdonosa sógorom mostohalánya, akinek lakásvásárlási hitelfelvételekor adóstársi megállapodást írtak alá. Így az örökölt ingatlan jelzáloggal terhelt. Ez év májusában fedezetkivonási kérelmet nyújtottunk be a bank felé, vállalva, ha úgy ítélik meg, a hitel egy részét előtörlesztjük. (Információink szerint az adós lakásának értéke kb. 18-20 millió Ft, a hitele még kb. 6 millió Ft.) A lakás vásárlásakor, a hitelfelvételkor, született egy használati megosztásról szóló megállapodás (a fent leírt), mely az adásvételi szerződés melléklete, és a banknál is megtalálható. Fiaim elfogadják a korábbi használati megállapodást. A bank most új beadását kéri (ügyvéd által ellenjegyezve), amit az adós nem ír alá, hivatkozva arra, hogy egyszer már aláírta, s ez a banknál is megtalálható. A bank Háttérműveleti Igazgatósága nem nyilatkozik milyen feltételek mellett engedi ki a hitelből az örökölt ingatlant.(Új adóstársi bevonás sem történt még.) A helyi fiókban a banki ügyintéző továbbítja a kéréseket a központi hitelosztályra, de információja csak annyi, hogy új használati megállapodás szükséges. Mit tehetünk?

MajorDomus # 2018.12.14. 19:05

Az lopás.
Szólitsátok fel ismét,tértis ajánlott levélben, 30 napos határidővel. de ne te irj,hanem a közös képviselő.
ezt követően ő kirámolhatja a holmiját 2 tanú jelenlétében,jegyzőkönyvileg..

dopod # 2018.12.14. 14:31

Tisztelt Szakértők!

A társasháznak van egy nagyobb közös helyisége az alagsorban, a lomkamrák mellett. Ezt a helyiséget az évek alatt az egyik lakó szépen telepakolta a saját dolgaival, már szinte belépni sem lehet.
Megígérte a nyáron, hogy kipakolja, de azóta sem tett arrébb egy bútort sem.
Küldtünk neki egy felszólító levelet, de ezen kívül mit tehetünk?
Elszállíttathatjuk a cuccait pl. egy zárt garázsba?

Köszönöm
P.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.03. 05:57

A Ptk.-ra.

Annagirl # 2018.12.02. 22:59

Kedves Drbjozsef!

Köszönöm szépen a gyors választ! :) Márcsak egy pontosításban kérném a segítségét: melyik jogszabályra lehet majd hivatkozni, ami kimondja, hogy a használati megállapodás a jogutódra (örökösre, új vevőre) is kiterjed? Ezt a jogszabályt szeretném jól megjegyezni, hogy adott esetben hivatkozhassak is rá...

Nagyon köszönöm a segítséget!

Annagirl

drbjozsef # 2018.12.01. 09:35

Annaigrl,

  1. Teljesen. Az új tulajdonos, vagy az örökös is jogutódja az előzőnek, vonatkozik rá az érvényes használati megállapodás.
  2. Benyújtható a földhivatalhoz, csatolt iratként, de a tulajdoni lapon ez nem jelenik meg. De felesleges, célszerű ügyvédi ellenjegyzéssel kötni, de megteszi a két tanús magánokirat is, ha azt az összes tulajdoni lap szerinti tulajdonos aláírja.
  3. Ezerszámra vannak ilyenek, jellemzően az ikerházaknál és a sorházaknál. Az önálló helyrajzi szám jobb lenne, de különálló mérőórákkal, és részletes (akár térképi vázrajzot is tartalmazó) használati megosztási szerződéssel teljesen megfelelő.
  4. Nem problémásabb, ld. előző pont.
Annagirl # 2018.12.01. 09:23

Kedves Fórumozók!

Egy közös helyrajzi számon nyilvántartott, de fizikailag teljesen megosztott, külön mérőórákkal rendelkező, külön bejáratú két lakás egyikének a megvásárlásán gondolkodom... Használati szerződés is van. :) Kérdéseim:

  1. Mi alapján terjed ki a használati szerződés az esetleges örökösökre, vagy a következő új tulajdonosokra (hiszen a szerződést két teljesen más személy írta alá a múltban, hogy lehet az kötelező a következő tulajdonosokra, amikor alá sem írták)? Nem rizikós ez?
  2. A földhivatal nyilvántartja ezeket a szerzdéseket, be lehet hozzájuk nyújtani - ez talán némi biztonságot jelentene?
  3. Ügyvédi szemmel mi a véleményük egy ilyen lakásról? Biztonságos ez? Pl. ha a másik tulajdonos adósságot halmoz fel, vagy más okból lehet hátrányom belőle?
  4. Ha később el szeretném adni a lakást, igaz, hogy nehezebben értékesíthetők az ilyen ingatlanok? Gyakran találkoznak ilyen adásvételekkel?

Remélem, nem kérdeztem sok butaságot. :) Nagyon számítok a véleményükre, és előre is köszönöm!!! :)

drbjozsef # 2018.11.29. 08:32

Babóka,

nem a szóbeli, hanem a gyakorlati. A ráutaló magatartás - tehát az, AHOGYAN használjátok mér évek óta - tulajdonképpen egy szerződés, csak nincs leírva.

A bank kérni fogja, az egészen biztos, írásban, sőt, jó eséllyel csak közokirat formában fogadja el.

drbjozsef # 2018.11.29. 06:15

„és persze jogilag meg benne van a falban”

Hát ez gyönyörű.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.11.29. 05:54

Babóka,
A leírásod alapján van használati szerződés, nem kell azt már készíteni.

luckyman # 2018.11.18. 17:40

Köszönöm!

ObudaFan # 2018.11.18. 16:01
  1. Az az általános jogutódlásból következik.
  2. Ez önmagában ebből a körülményből nem látható, az eset összes körülményétől függ.
luckyman # 2018.11.18. 15:13

Kedves Obudafan!

Köszönöm!
Az 1-esnek a jogi háttere a Ptk közös tulajdonra illetve öröklésre vonatkozó rendelkezései között van elrejtve? :)

Illetve a 3-as: bíróságon miben lehet segítségére ez a gondozó félnek? Kizárólagos használatot harcolhat ki esetlegesen? Az nyilván sértheti a másik tulajdonjogát avagy használathoz való jogát. A-t nyilván nem zavarja, ha B kertészkedik, de A-t nyilván zavarja (érdekeit sérti), ha mondjuk nem léphet a fűre. :) Vagy ilyenkor a Bíróság kimondhatja, hogy úgyis B gondozza, akkor A nem léphet a fűre?

Köszönettel

ObudaFan # 2018.11.18. 14:19
  1. Igen.
  2. Igen.
  3. A bíróságon előfordulhat, hogy ennek is lehet jelentősége.
luckyman # 2018.11.18. 14:00

Tisztelt Fórumozók!

Elég sok topic-ban olvasgattam a használati megállapodásról, de nem találtam egyértelmű választ.

Adott egy írásos használati megállapodás, amely tartalmilag klasszikus (2 külön lakás és tároló kizárólagos használatban, minden más közös használatú), és külön szabályozza az átruházást.

Kérdés:

  1. Örökösödés esetén az örökösökre is érvényes a használati megállapodás? (ahogy olvastam, igen, főleg, ha a gyakorlatban is megvalósult a használat)
  2. Ha nekik nem tetszik mégsem, egyezkednek a másik tulajdonossal? Ha nem jutnak egyezségre, irány a Bíróság?
  3. Ha írásban a kert közös használatú, de csak az egyik fél gondozza, a másik fél csak ritkán használja, attól a gondozó félnek lehet bármilyen extra követelése (kizárólag megvalósult használatra hivatkozva), akár a kert kizárólagos használatára, akár a használati megállapodásra vonatkozóan?

Köszönettel,
G

drbjozsef # 2018.11.09. 06:09

Gallard,

ne keverd az osztatlan közös tulajdont (amikor Te és mondjuk a testvéred 1/2-1/2 arányban tulajdonos egy lakában), és a társasházi közös tulajdont (ami a közösség tulajdona).

Utóbbi használatát a közgyűlés szabályozhatja, korlátozhatja a társasházi tulajdonosok részére.

nonolet # 2018.11.09. 00:00

1.
Az eladónál ismerheti meg természetesen... és logikusan.
Néla lennie kell belőle példánynak, ha van
ÉS/VAGY az ő szerzési szerződésében is benne van a hivatkozás.

2.
Alapban osztozik!
Hisz OSZTATLAN KÖZÖS a tulajdon vélhetően most.
Ezt korlátozza némileg és bizonyos esetekben az írásos használati megosztás.

Persze lehet társasház is... éppenséggel.
De az egy nagyon más (és jobb) eset.

3.
Társasházzá kell alakulni! az egésznek.
Akkor a kizárólagos-saját használatú részek önálló helyrajzi számos albetétté válnak.
Függetlenednek a közös használatban maradó részektől.
(mint pl. a belső utak)

- -

Osztatlan közös tulajdonba ép ésszel nem megy bele az ember csak kényszerből.

Oltári nagy szívások tudnak lenni a mindenki függ mindenkitől felállásból.

Kiszállni sem könnyű egy ilyenből, mint ez pl.
Ritka az olyan kaland és kockázat kedvelő vevő aki hajlandó megvenni ilyesmit...

Nagyon nyomós indok és extrém alacsony ár kell hozzá.
...és a lehetséges szívás elviselési képessége.

Mert könnyű belefagyni egy ilyen ingatlanba!!! akár 30-50 évre is, következő vevő híján.

facsiga77 # 2018.11.08. 22:11

Van egy eléggé érdekes terület Magyarországon. :)

Fizikailag ez egy külterületi városrész egy utcája, ami egyetlen hrsz-en szerepel.
Van egy csomó tulajdonos, több hétvégi kert, de több "telken" komoly felépítmények vannak.

Minden tulajdonos ismeri, tudja a szokásrendet, és a szerint lakják vagy használják a külön külön bekerített területüket és ha van a lakóházukat is.

Kérdések:
1., Ha van bármilyen használati megállapodás az honnan ismerhető meg? Külső fél (esetleges vevő) megismerheti-e?
2., Ha bekerül ebbe a közös tulajdonba valaki egy házas telekkel, akkor fordulhat-e elő olyan szituáció hogy osztoznia kell a tulajdonostársakkal (mondjuk a jóval olcsóbb hétvégi telkesekkel) a közös ingatlan értékén.
Magyarul, ha valaki megbokrosodik és mondjuk perli a közösséget a közös tulajdon megszüntetésre és mondjuk az árverezéssel jön létre akkor csak tulajdoni hányadok vannak és valószínű ezek szerint felosztják a bevételt akkor az eltérő felépítményekkel szívnak a házzal rendelkezők.
3., Mennyire esélyes a külterületi szántón elhelyezkedő utca "rendes" tulajdoni lapra való átvezetése? Mi kell hozzá?
4., Milyen egyéb buktatója lehet egy ilyen közösben házat venni? :)

NoémiT # 2018.11.08. 18:11

Illedelmesen megkoszonom, nonolet, valaszodat. Megis milyen plussz informacioval birsz? Tavaly kezdtek az ertekesitest, fogalmam nincs melyik lakot mikor sikerult igy leszerzodniuk. A szoban forgo ingatlan nagyjabol ugy fest, ahogy megrendelesre kerult. Hiba volt valoszinuleg ebbe igy belemenni - jol ment a “kidumalas” barmilyen kerdes merult fel. A kiutat keressuk, evidens. Tamogato otlettel tudsz szolgalni? Privatban??? Ismersz ezek szerint mas erintettet, akivel erdemes lenne kommunikalni? Elore is koszonom.

nonolet # 2018.11.03. 00:51

NoémiT

Már benne vagy a csőben... ráadásul önként mentél bele.
Számodra már nincs jó megoldás csak szerencsés.

Még az elején mentél lépre.

Így mostmár a másik fél kénye-kedve szerint történnek dolgok, miközben minden kockázat a tiéd.

Gallard # 2018.11.02. 13:32

Köszönöm a válaszokat!
De azért ahhoz csak van jogom, hogy mással megosztva közösen használjuk, nem?
Ha már egyszer osztatlan közös tulajdon.

NoémiT # 2018.11.01. 13:51

Tisztelt Szakértők!

Átolvastam az eddigieket, remélem máshol sem szerepel még hasonló kérdés. A következőről van szó.

Adott egy épülőben lévő többlakásos ház. Regisztrációs szerződést írtunk alá márciusban, 80%-os vételár megfizetésével. Kértünk akkor rögtön "feltételes jelzálogtörlő nyilatkozatot", mivel a tulajdoni lapból kiderült: 100 millió Ft értékben jelzálogot vettek fel az építkezésre. Nyilatkozat nem született, zárós határidőn belül kellett utalni; ígéretet kaptunk a nyilatkozatra bár, semmi nem történt valójában.

A kérdésem a következő: előálltak egy olyan verzióval, hogy építtető meghatalmazottjával (ügyvédi ellenjegyzés vagy min. közjegyző előtt aláírt dokumentum nélkül) írjunk alá egy "használati megállapodást", mely szerint további 10% ("vételár előleg 2. részlet" címszóval) megfizetése mellett használhatjuk műszaki átadást követően az ingatlant, bár ez még nem minősül birtokbaadásnak.

Tartalmi normáknak nem felel meg az átküldött megállapodás, több hiányosságot fedeztünk fel benne, ahogy utánanéztünk (csak férjem, mint tulajdonos szerepelne benne az ő lakására vonatkozóan; mérőórák helye nem: együttes leolvasásról nem tájékoztatnak, ők aláírták, üresen kéne aláírnunk; természetbeni cím és vázrajz, valamint tanúk nélkül etc.). Nem érzem ezt megnyugtatónak.

Jeleztük tehát, hogy mivel nekünk nem sürgős a beköltözés, maradunk annál, hogy kihagyva ezt a megállapodást (kötelezhetnek ilyesmire?!), átvételt követően utaljuk a fennmaradó 20%-ot, ill. jeleztük, hogy legalább a most esedékes díjat a feltételes jelzálogtörlő nyilatkozat keretében szándékozunk átutalni, amit ők nem fogadtak el (idézem: "A banktól megkértük az igazolást, amit kért, de mivel a bank ehhez új értékbecslést és "zéró report"-ot kért volna, ami kb 1,2 millió forintba kerülne, így sajnos ezt a költséget nem tudtuk bevállalni."), de vállalták, hogy tehermentesen fogják átadni a lakást, ahol még kivitelezőnek van teendője.

Alapvetően a lakások számát figyelembe véve, usque 2millió Ft az 1 tulajra eső jelzálog, ezért ezt a 'most fektessük le' opciót elfogadhatónak találtuk volna laikusként. Mi a véleményük erről?

Közben elhangzott, hogy úgyis bankot váltanak. Mindezt épp most, a végéhez közeledvén - miértre nincs válasz.

90% kifizetése mellett lesz időpont használatbavételre és egyben műszaki átadás-átvételre, majd esedékes az adásvételi szerződés.

Továbbá azt is furcsállom, hogy "rezsiköltség-előlegként" máris kiszabnak egy havi összeget (esedékes még "üzemeltetési díj-átalány" - ezt értem, mert ez a leendő közös költség, mindenkor fizetendő, ha lakott a lakás, ha nem) - ezt vállalni szükséges (korábbi, szintén épülő társasház esetében a lakásvételkor ilyesmi nem merült fel, megalapult és 1. közgyűlésen közös képviselő bedobott egy összeget, ami hosszú évekig változatlanul működött is).
Ha teszem azt november 15-én átveheti férjem a lakást (szerintem nem lesz kész addigra) és újévtől költözik oda, akkor miért fizetnénk másfél hónapra előre? Addig csak a lakás takarítására kerül sor részünkről és számla alapján azt természetesen rendezzük. Meghatalmazott 10.24-ei dátummal írta alá, mi nyilván aktuális napot tüntetnénk fel a magunk részéről.

Úgy érzem, összemosnak dolgokat ebben a megállapodásban és tartok attól, hogy ha mégsem megy minden flottul, akkor befürdetik az egész vevői kört további mintegy 2millió HUF/tulajdonos megfizetésével a jelzálog eltörlésére. Tudtommal csak ezután lehet használatbavételi engedélyért folyamodni (4 évvel korábbi infóm alapján: haszn.vét.eng.előtt nem is költözhetne be senki se, ez áll???), eladást fontolóra venni...
Túl szkeptikus lennék?

Arra gondoltam, kezdeményezem, hogy általunk fizetett közjegyzőnél vagy ügyvédnél írjunk megállapodást, persze kiegészítve azzal, amivel szükséges és ebben külön kitérve arra, hogy kivitelező vállalja: az ingatlanra vonatkozó jelzálog alól minden körülmények között mentesíteni fognak bennünket.
Milyen költségvonzata lehet ennek a számomra biztonságot nyújtó procedúrának?

Röviden mit tanácsolnak ebben a helyzetben?

A válaszokat előre megköszönve, maradok tisztelettel, NoémiT

drbjozsef # 2018.10.29. 18:50

„Azért az elég nonszensz lenne, hogy a 40 lakásra jutó több, mint 200m2-es osztatlan közös tulajdonból semmilyen használati jogom sincs.”

Dehogy. Ha a 200m2 40 darab önálló zárható kis 5nm-es kis tároló, akkor igen, logikus, hogy mindenki kapjon.
De ha nem ilyen, mert természetben nem lehet úgy megosztani, hogy mindenkinek jusson, akkor nem biztos hogy nonszensz. De ezt innen nyilván mi nem tudjuk.

drbjozsef # 2018.10.29. 18:48

Attól függ.
A közgyűlés úgy alakítja a tárolók használatát, ahogy akarja - ha az nem okoz jelentős érdeksérelmet valakinek.
Az, hogy az eddig használó elveszti, az még nem az.
Az, hogy nem kap másikat, az sem az.
Az, ha nem kap másikat, pedig lenne rá lehetőség, az legfeljebb az.

Ha kevesebb a tároló, nyilván nem jut mindenkinek. De például ilyenkor kézenfekvő, hogy aki akar ilyet, az fizessen érte. Aki(k) a legtöbbet fizetik, azok kapják, mindenkinek jó, mert a közösség is kap érte pénzt.