1. Igen.
2. Igen.
3. A bíróságon előfordulhat, hogy ennek is lehet jelentősége.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Tisztelt Fórumozók!

Elég sok topic-ban olvasgattam a használati megállapodásról, de nem találtam egyértelmű választ.

Adott egy írásos használati megállapodás, amely tartalmilag klasszikus (2 külön lakás és tároló kizárólagos használatban, minden más közös használatú), és külön szabályozza az átruházást.

Kérdés:

1. Örökösödés esetén az örökösökre is érvényes a használati megállapodás? (ahogy olvastam, igen, főleg, ha a gyakorlatban is megvalósult a használat)
2. Ha nekik nem tetszik mégsem, egyezkednek a másik tulajdonossal? Ha nem jutnak egyezségre, irány a Bíróság?
3. Ha írásban a kert közös használatú, de csak az egyik fél gondozza, a másik fél csak ritkán használja, attól a gondozó félnek lehet bármilyen extra követelése (kizárólag megvalósult használatra hivatkozva), akár a kert kizárólagos használatára, akár a használati megállapodásra vonatkozóan?

Köszönettel,
G

Gallard,

ne keverd az osztatlan közös tulajdont (amikor Te és mondjuk a testvéred 1/2-1/2 arányban tulajdonos egy lakában), és a társasházi közös tulajdont (ami a közösség tulajdona).

Utóbbi használatát a közgyűlés szabályozhatja, korlátozhatja a társasházi tulajdonosok részére.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

1.
Az eladónál ismerheti meg természetesen... és logikusan.
Néla lennie kell belőle példánynak, ha van
ÉS/VAGY az ő szerzési szerződésében is benne van a hivatkozás.

2.
Alapban osztozik!
Hisz OSZTATLAN KÖZÖS a tulajdon vélhetően most.
Ezt korlátozza némileg és bizonyos esetekben az írásos használati megosztás.

Persze lehet társasház is... éppenséggel.
De az egy nagyon más (és jobb) eset.

3.
Társasházzá kell alakulni! az egésznek.
Akkor a kizárólagos-saját használatú részek önálló helyrajzi számos albetétté válnak.
Függetlenednek a közös használatban maradó részektől.
(mint pl. a belső utak)

- -

Osztatlan közös tulajdonba ép ésszel nem megy bele az ember csak kényszerből.

Oltári nagy szívások tudnak lenni a mindenki függ mindenkitől felállásból.

Kiszállni sem könnyű egy ilyenből, mint ez pl.
Ritka az olyan kaland és kockázat kedvelő vevő aki hajlandó megvenni ilyesmit...

Nagyon nyomós indok és extrém alacsony ár kell hozzá.
...és a lehetséges szívás elviselési képessége.

Mert könnyű belefagyni egy ilyen ingatlanba!!! akár 30-50 évre is, következő vevő híján.

Van egy eléggé érdekes terület Magyarországon. :)

Fizikailag ez egy külterületi városrész egy utcája, ami egyetlen hrsz-en szerepel.
Van egy csomó tulajdonos, több hétvégi kert, de több "telken" komoly felépítmények vannak.

Minden tulajdonos ismeri, tudja a szokásrendet, és a szerint lakják vagy használják a külön külön bekerített területüket és ha van a lakóházukat is.

Kérdések:
1., Ha van bármilyen használati megállapodás az honnan ismerhető meg? Külső fél (esetleges vevő) megismerheti-e?
2., Ha bekerül ebbe a közös tulajdonba valaki egy házas telekkel, akkor fordulhat-e elő olyan szituáció hogy osztoznia kell a tulajdonostársakkal (mondjuk a jóval olcsóbb hétvégi telkesekkel) a közös ingatlan értékén.
Magyarul, ha valaki megbokrosodik és mondjuk perli a közösséget a közös tulajdon megszüntetésre és mondjuk az árverezéssel jön létre akkor csak tulajdoni hányadok vannak és valószínű ezek szerint felosztják a bevételt akkor az eltérő felépítményekkel szívnak a házzal rendelkezők.
3., Mennyire esélyes a külterületi szántón elhelyezkedő utca "rendes" tulajdoni lapra való átvezetése? Mi kell hozzá?
4., Milyen egyéb buktatója lehet egy ilyen közösben házat venni? :)

Illedelmesen megkoszonom, nonolet, valaszodat. Megis milyen plussz informacioval birsz? Tavaly kezdtek az ertekesitest, fogalmam nincs melyik lakot mikor sikerult igy leszerzodniuk. A szoban forgo ingatlan nagyjabol ugy fest, ahogy megrendelesre kerult. Hiba volt valoszinuleg ebbe igy belemenni - jol ment a “kidumalas” barmilyen kerdes merult fel. A kiutat keressuk, evidens. Tamogato otlettel tudsz szolgalni? Privatban??? Ismersz ezek szerint mas erintettet, akivel erdemes lenne kommunikalni? Elore is koszonom.

NoémiT

Már benne vagy a csőben... ráadásul önként mentél bele.
Számodra már nincs jó megoldás csak szerencsés.

Még az elején mentél lépre.

Így mostmár a másik fél kénye-kedve szerint történnek dolgok, miközben minden kockázat a tiéd.

Köszönöm a válaszokat!
De azért ahhoz csak van jogom, hogy mással megosztva közösen használjuk, nem?
Ha már egyszer osztatlan közös tulajdon.

Tisztelt Szakértők!

Átolvastam az eddigieket, remélem máshol sem szerepel még hasonló kérdés. A következőről van szó.

Adott egy épülőben lévő többlakásos ház. Regisztrációs szerződést írtunk alá márciusban, 80%-os vételár megfizetésével. Kértünk akkor rögtön "feltételes jelzálogtörlő nyilatkozatot", mivel a tulajdoni lapból kiderült: 100 millió Ft értékben jelzálogot vettek fel az építkezésre. Nyilatkozat nem született, zárós határidőn belül kellett utalni; ígéretet kaptunk a nyilatkozatra bár, semmi nem történt valójában.

A kérdésem a következő: előálltak egy olyan verzióval, hogy építtető meghatalmazottjával (ügyvédi ellenjegyzés vagy min. közjegyző előtt aláírt dokumentum nélkül) írjunk alá egy "használati megállapodást", mely szerint további 10% ("vételár előleg 2. részlet" címszóval) megfizetése mellett használhatjuk műszaki átadást követően az ingatlant, bár ez még nem minősül birtokbaadásnak.

Tartalmi normáknak nem felel meg az átküldött megállapodás, több hiányosságot fedeztünk fel benne, ahogy utánanéztünk (csak férjem, mint tulajdonos szerepelne benne az ő lakására vonatkozóan; mérőórák helye nem: együttes leolvasásról nem tájékoztatnak, ők aláírták, üresen kéne aláírnunk; természetbeni cím és vázrajz, valamint tanúk nélkül etc.). Nem érzem ezt megnyugtatónak.

Jeleztük tehát, hogy mivel nekünk nem sürgős a beköltözés, maradunk annál, hogy kihagyva ezt a megállapodást (kötelezhetnek ilyesmire?!), átvételt követően utaljuk a fennmaradó 20%-ot, ill. jeleztük, hogy legalább a most esedékes díjat a feltételes jelzálogtörlő nyilatkozat keretében szándékozunk átutalni, amit ők nem fogadtak el (idézem: "A banktól megkértük az igazolást, amit kért, de mivel a bank ehhez új értékbecslést és "zéró report"-ot kért volna, ami kb 1,2 millió forintba kerülne, így sajnos ezt a költséget nem tudtuk bevállalni."), de vállalták, hogy tehermentesen fogják átadni a lakást, ahol még kivitelezőnek van teendője.

Alapvetően a lakások számát figyelembe véve, usque 2millió Ft az 1 tulajra eső jelzálog, ezért ezt a 'most fektessük le' opciót elfogadhatónak találtuk volna laikusként. Mi a véleményük erről?

Közben elhangzott, hogy úgyis bankot váltanak. Mindezt épp most, a végéhez közeledvén - miértre nincs válasz.

90% kifizetése mellett lesz időpont használatbavételre és egyben műszaki átadás-átvételre, majd esedékes az adásvételi szerződés.

Továbbá azt is furcsállom, hogy "rezsiköltség-előlegként" máris kiszabnak egy havi összeget (esedékes még "üzemeltetési díj-átalány" - ezt értem, mert ez a leendő közös költség, mindenkor fizetendő, ha lakott a lakás, ha nem) - ezt vállalni szükséges (korábbi, szintén épülő társasház esetében a lakásvételkor ilyesmi nem merült fel, megalapult és 1. közgyűlésen közös képviselő bedobott egy összeget, ami hosszú évekig változatlanul működött is).
Ha teszem azt november 15-én átveheti férjem a lakást (szerintem nem lesz kész addigra) és újévtől költözik oda, akkor miért fizetnénk másfél hónapra előre? Addig csak a lakás takarítására kerül sor részünkről és számla alapján azt természetesen rendezzük. Meghatalmazott 10.24-ei dátummal írta alá, mi nyilván aktuális napot tüntetnénk fel a magunk részéről.

Úgy érzem, összemosnak dolgokat ebben a megállapodásban és tartok attól, hogy ha mégsem megy minden flottul, akkor befürdetik az egész vevői kört további mintegy 2millió HUF/tulajdonos megfizetésével a jelzálog eltörlésére. Tudtommal csak ezután lehet használatbavételi engedélyért folyamodni (4 évvel korábbi infóm alapján: haszn.vét.eng.előtt nem is költözhetne be senki se, ez áll???), eladást fontolóra venni...
Túl szkeptikus lennék?

Arra gondoltam, kezdeményezem, hogy általunk fizetett közjegyzőnél vagy ügyvédnél írjunk megállapodást, persze kiegészítve azzal, amivel szükséges és ebben külön kitérve arra, hogy kivitelező vállalja: az ingatlanra vonatkozó jelzálog alól minden körülmények között mentesíteni fognak bennünket.
Milyen költségvonzata lehet ennek a számomra biztonságot nyújtó procedúrának?

Röviden mit tanácsolnak ebben a helyzetben?

A válaszokat előre megköszönve, maradok tisztelettel, NoémiT

„Azért az elég nonszensz lenne, hogy a 40 lakásra jutó több, mint 200m2-es osztatlan közös tulajdonból semmilyen használati jogom sincs.”

Dehogy. Ha a 200m2 40 darab önálló zárható kis 5nm-es kis tároló, akkor igen, logikus, hogy mindenki kapjon.
De ha nem ilyen, mert természetben nem lehet úgy megosztani, hogy mindenkinek jusson, akkor nem biztos hogy nonszensz. De ezt innen nyilván mi nem tudjuk.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Attól függ.
A közgyűlés úgy alakítja a tárolók használatát, ahogy akarja - ha az nem okoz jelentős érdeksérelmet valakinek.
Az, hogy az eddig használó elveszti, az még nem az.
Az, hogy nem kap másikat, az sem az.
Az, ha nem kap másikat, pedig lenne rá lehetőség, az legfeljebb az.

Ha kevesebb a tároló, nyilván nem jut mindenkinek. De például ilyenkor kézenfekvő, hogy aki akar ilyet, az fizessen érte. Aki(k) a legtöbbet fizetik, azok kapják, mindenkinek jó, mert a közösség is kap érte pénzt.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Köszönöm a válaszokat!

Tehát ha a közgyűlés úgy dönt, hogy elveszik a tároló használati jogát, és perre mennék, akkor nem sok esélyem lenne. Viszont ha az osztatlan közös tulajdonnak minősülő pincetárolóból kérnék használati jogot és nem szavazná meg a közgyűlés és emiatt ügyvédhez fordulnék akkor lenne esélyem pert nyerni?
Azért az elég nonszensz lenne, hogy a 40 lakásra jutó több, mint 200m2-es osztatlan közös tulajdonból semmilyen használati jogom sincs.

sennen50

Alapban sziámi ikrek vagytok... igazából.

Osztatlan közös: mindenki mindennek EGYFORMÁN tulajdonosa.

Minden tulajdonos jogosult mindent használni!
DE úgy, hogy ezzel a másik érdekét ne sértse.

Namost...
Amikor mégsem "MINDENKI EGYFORMÁN" használja.

Hanem kialakul egy kölcsönösen elfogadott használati rend, amiben senki nem szól bele többiek használatába.
Akkor az egy "kizárólagos használati megosztás"-nak nevezett állapot.

Ami

• vagy írásban is megvan, aláírva.

(szerződés a használatról és akár rajz is mellé)

• vagy csak bevett-régi szokásként kialakult és nem vitatja senki a kialakult rendszert

A létező, régóta bevett használati csak ALAPOS indokkal illik felborítani.

Aki felborítja annak 3 lehetősége van.

• közös megegyezéssel létrejön az új rendszer (célszerű le is írni!! és aláírni)
• vitáznak és pere mennek, az ítélet dönt és az lesz
• vitáznak és a másik fél végül beletörődik a változásba

- -

A közös tulajdonból adott esetben lehetnek gondok!
Hisz te is az egész tulajdonosa vagy tehát az egészért felelsz, ahogy a többi tulajdonos is.
pl. vízdíj, adók, beépítés, stb.

Az írásos használati megosztás ezen felelősséget is csökkenti bizonyos esetekben.
Mivel jó pár témában a sziámi ikerséget megszünteti.

De sokban meg nem!
Tehát bizony vannak közös dolgaitok.
Pláne, ha nincs írás a kizárólagos használati megosztásról.

Tehát, kideríteni, hogy van-e?!
Azaz az eladónak, jogelődjének volt-e?

Ha van az érvényes rád is.

HA nincs akkor erősen AJÁNLOTT egyet kötni írásban és aláírni 2tanúzni vagy ügyvédi ellenjegyeztetni.

Célszerű ebben járatos, rutinos ügyvédre bízni a dolgot...

Becsaptak. De már mindegy.
Jut eszembe: miért nem kérdezted meg a szerződést készítő, ellenjegyző ügyvédet?

www.kbs-ugyved.hu

Szeretném megkérdezni, hogy konkrétan mi az, hogy osztatlan közös tulajdon használati megosztással ? Mert van egy kis telkem, ami a szomszéddal osztatlan közös tulajdon és nem lehet megosztani, mert a kettő rész együtt nincs 2000 nm. (Az én részem, amit használok: 360 nm.) Le van kerítve, szinte nem is ismerjük egymást, talán kétszer beszéltünk az 5 év alatt, amióta én megvettem. Mindenki műveli a kerítéssel lekerített részét és nem foglalkozunk a másikéval. Engem mégis érdekelni, hogy jogilag mi a helyzet egy ilyen tulajdonnal ? Mert amikor megvettem, nekem azt mondta az eladó, hogy mindössze annyi a kapocs, hogy a másikónknak elővásárlási joga van. Ezért mertem megvenni. Köszönöm a választ előre is.

Az egy fél év.

nonolet hivatkozása ( nemo plus juris) a lényeg.

,,senki sem adhat több jogot másnak,mint amennyivel maga is rendelkezik,, (római jog)

amíg a társasház közössége ettől eltérő döntést nem hoz - mondjuk a következő közgyűlésen.

Utána is, hisz vitathatja, perre mehet...
Addig pedig használja tovább, amíg nem lesz ítélet.
Persze: az utólagos díj (és perköltség) kockázatával, ha nem nyer pert.

Tehát ha jól értem a lakás megvásárlásával a tároló használati jogát is megvásároltam az eladótól

Ezt nem tudjuk, a szerződésedből és egyebekből kiderül.
HA NEKI VOLT ilyen joga CSAK akkor adhatta el neked!!!

Mivel: senki nem tud több jogot eladni, mint ami neki is volt.

- -

és birtokvédelmi jogot érvényesíthetek rá,

Ez egy máik kérdés kör!

Hisz a BIRTOKLÁSHOZ nem tulajdonosnak lenni , sőt jogosultnak se.

A birtoklás az egy TÉNY!!!
A jog ezt a tényt védi.
(pár kivételtől eltekintve)
Amíg ki nem derül, hogy jogtalan birtoklás...
(ami végső soron egy perben derül ki)

Szóval: csak arról van szó, hogy:

HA az eladó birtokolta egy kialakult szokásjog szerint.
AKKOR van némi esélyed pert nyerni egy perig fajuló vita esetén.

A vita+per ideje alatt pedig nem tudnak kirakni onnan...

Persze, ha végül pert veszítesz, akkor te fizeted majd

• a per költséget és
• az addigi használati díjat, utólag

Gallard,

egészen konkrétan semmi esélyed nem lenne.
Ha a társasház rendezi a kérdést, akkor át kell adjad. Ezt perben se igen fogod tudni nyerni.

A birtokvédelem azt jelenti, hogy a szomszéd nem mehet oda, törheti fel, és hajigálhatja ki a cuccaidat. Addig használhatod, amíg a társasház közössége ettől eltérő döntést nem hoz - mondjuk a következő közgyűlésen.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

„Tehát ha jól értem a lakás megvásárlásával a tároló használati jogát is megvásároltam az eladótól és birtokvédelmi jogot érvényesíthetek rá, ha el akarnák venni a használati jogát.”

Honnan is tudhatnánk? Azt vetted meg, ami az adásvétel előtt az SZMSZ, vagy a használati megosztás, ideértve a szóban, vagy ráutaló magatartással megkötött használati megosztás szerint az adott ingatlanrészhez tartozik. HA te magad sem tudod, hogy mi tartozik oda, mi innen honnan tudnánk? Mindenesetre ha az SZMSZ-be belevesznek valamit, ami az érdekeidet sérti, akkor 60 napod van a perindításra.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Ezt mondtuk volna...?

www.kbs-ugyved.hu

Köszönöm!
Tehát ha jól értem a lakás megvásárlásával a tároló használati jogát is megvásároltam az eladótól és birtokvédelmi jogot érvényesíthetek rá, ha el akarnák venni a használati jogát.
Ha a közgyűlésen arra szavazna a többség, hogy át kell adnom a használati jogot egy másik szomszédomnak és ha én ezt nem adnám és beperelnének emiatt, akkor nagy esélyem lenne megnyerni az esetleges pert birtokvédelmi jogra hivatkozva?

Gallard

A vita 2+1 módon zárható le.

1. Közös megegyezéssel
2. Perben ítélettel

+1 beletörődéssel a kialakult helyzetbe

- -

Egyelőre te vagy a tároló BIRTOKOSA.
Így onnan kirakni nem sima ügy...

Ha magadtól nem adod át, akkor hiába hoznak határozatot.
Csak perben tudnak kirakni onnan, ha önként nem távozol.
Feltéve, hogy ők nyerik a pert és nem te.

Mivel az eladó kizárólagosan használta így az tekinthető kialakult, tudomásul vett állapotnak, hogy az tároló ahhoz a lakáshoz tartozik! használatilag és ezt sugallja a szerződés is.

A kialakult állapot felrúgása pedig CSAK nyomós indokkal lehetséges.
Szóval nem biztos, hogy pert nyerne a ház... sőt.

A közös részek használatáról a közgyűlés dönt.
Követelni bármit követelhetsz, toronyórát lánccal is, majd a közösség eldönti hogy hasznosítja a tulajdonát.

Az új vagy csak informálisan számít, ha előadod magad a közgyűlésen, gyorsan megszabadítanak a tárolótól is, ha összefognak a régiek.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Köszi a választ!
Az miért számít, hogy új vagyok?
A másik az, hogy legalább akkor a pincében követelhetek helyet ha már közös osztatlan helyiség?