Köszönöm!
Tehát ha jól értem a lakás megvásárlásával a tároló használati jogát is megvásároltam az eladótól és birtokvédelmi jogot érvényesíthetek rá, ha el akarnák venni a használati jogát.
Ha a közgyűlésen arra szavazna a többség, hogy át kell adnom a használati jogot egy másik szomszédomnak és ha én ezt nem adnám és beperelnének emiatt, akkor nagy esélyem lenne megnyerni az esetleges pert birtokvédelmi jogra hivatkozva?

Gallard

A vita 2+1 módon zárható le.

1. Közös megegyezéssel
2. Perben ítélettel

+1 beletörődéssel a kialakult helyzetbe

- -

Egyelőre te vagy a tároló BIRTOKOSA.
Így onnan kirakni nem sima ügy...

Ha magadtól nem adod át, akkor hiába hoznak határozatot.
Csak perben tudnak kirakni onnan, ha önként nem távozol.
Feltéve, hogy ők nyerik a pert és nem te.

Mivel az eladó kizárólagosan használta így az tekinthető kialakult, tudomásul vett állapotnak, hogy az tároló ahhoz a lakáshoz tartozik! használatilag és ezt sugallja a szerződés is.

A kialakult állapot felrúgása pedig CSAK nyomós indokkal lehetséges.
Szóval nem biztos, hogy pert nyerne a ház... sőt.

A közös részek használatáról a közgyűlés dönt.
Követelni bármit követelhetsz, toronyórát lánccal is, majd a közösség eldönti hogy hasznosítja a tulajdonát.

Az új vagy csak informálisan számít, ha előadod magad a közgyűlésen, gyorsan megszabadítanak a tárolótól is, ha összefognak a régiek.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Köszi a választ!
Az miért számít, hogy új vagyok?
A másik az, hogy legalább akkor a pincében követelhetek helyet ha már közös osztatlan helyiség?

Gallard,

a hirdetés eleve nem számít. Ugyanmár.
A szreződést nézd meg, mit vettél. Gyanítom, nem lesz benne. Szóval az eladótól nem nagyon követelhetsz semmit.

Egyébként meg használd csak bátran, addig teheted, amíg a közgyűlés nem dönt a hasznosításáról. Mivel új vagy, jó eséllyel el fogják venni.

Körültekintőbben kellett volna.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Köszönöm a válaszokat!

Ahogy írtam, nincs SZMSZ-e társasháznak, csak alapító okirata, abban nincs szó a tároló használati jogáról.

(„Közvetlenül a lakás mellett 2 nm-es tároló is van”
Ha a szerződésbe beleírják, hogy "közvetlenül a lakás mellett van egy buszmegálló", az sem jelenti, hogy a buszmegállót is megveszed; de még csak azt sem, hogy kizárólagosan használhatod.)

www.kbs-ugyved.hu

Gallard

Utána kell járni, hogy van-e erről valami az SZMSZ-ben, van-e esetleg használati megosztás a tulajdonostársak között. Ha nincs, még akkor sem lehetetlen, hogy legalább ráutaló magatartással létrejött a használati megállapodás, ha már ez volt a használat rendje.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Tisztelt Szakértők!

Vásároltam egy lakást a hirdetés szerint egy 2 négyzetméteres tárolóval. Szó szerint: "Közvetlenül a lakás mellett 2 nm-es tároló is van."
Egy szinten 4 lakás van és ez az egy tároló.
A tulajdonos eddig egyedül használta, elmondása szerint az elmúlt 6 évben nem tartottak igényt a használatára.
A tulajdoni lapon nem szerepel, hogy a tároló a lakáshoz tartozna, így valószínűleg osztatlan közös tulajdon.
Én most emelt közös költséget fizetek a tároló után és csak nekem van hozzá kulcsom.
Elvileg a pincében is megilletne tárolóhely, mivel osztatlan közös tulajdon, de azt mondta a közös képviselő, hogy nincs hely.
Az előző tulaj felhívott, hogy a szinten lévő 2 szomszéd igényt tartana a tárolóra. (A harmadik nem, mert ők az előző tulaj anyósa és apósa.) Ez a két szomszéd arra hivatkozik, hogy egy íratlan szabály illetve az szmsz szerint a legrégebbi tulajdonost illeti meg a tároló használatának joga, pedig a társasháznak nincs is szmsz-e.
Az lenne a kérdésem, hogy valóban igényt tarthatnak a szomszédok a tároló használatára?
Ha igen, beperelhetem az előző tulajt arra hivatkozva, hogy a hirdetésben az szerepelt, hogy "Közvetlenül a lakás mellett 2 nm-es tároló is van" és ez megtévesztés, mivel ezt figyelembe véve alkudtam ki a vételárat?

Előre is köszönöm!

Jutasi1983

Közöld vele, hogy a szerződésed és a józan ész szerint

• szerinted meg mit NEM használhat,

mert

• azt TE AKAROD és FOGOD használni ezentúl
• KIZÁRÓLAGOSAN.

Plusz azt is, hogy: ha nem tetszik akkor >> pereljen be!

Vagy esetleg egyezkedni hajlandó vagy...
De csakis a kölcsönös előnyök mentén.

HA esetleg megállapodásra juttok.
Akkor azt leírni és aláírni, de azonnal!!!!

HA nem akkor meg úgyis per lesz és az ítélet dönt.

Célszerű kötni, de természetesen nem kötelező. Viszont amíg máshogy nem állapodtok meg, vagy a bíróság máshogy nem dönt, addig a korábbi rend szerinti használat az irányadó.
Az adásvételi szerződésnek annyiban azért van jelentősége, hogy amennyiben az eladó téged félretájékoztatott, a hibás teljesítés miatt vele szemben lehet igényed.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Köszönöm szépen a gyors választ!
Akitől vettük, ők voltak a tulajdonosai a a középső és a hátsó háznak. A vita pont a középső lakóval alakult ki ő is attól vette akitől mi. Tehát akkor , ha jól értelmezem írásodat akkor magában az adásvételi szerződés nem sokat ér,
Ígyis-úgyis használati megosztási szerződést kell kötnöm vele, ami jelenesetben nekem hátrányos.

Jutasi1983

Ez attól függ. Az osztatlan közös tulajdont valamennyi tulajdonostárs használhatja a tulajdonostársai használati jogának sérelme nélkül. A tiédhez hasonló helyzetekben használati megosztási szerződést célszerű és szoktak kötni. Ez a szerződés nyilván célszerűen írásban jön létre, de a szóban, vagy akár a ráutaló magatartással létrejött szerződés is érvényes.

Ha tehát van ilyen szerződés, akkor ez az irányadó. Ha nincs meg írásban, akkor a szerződés ráutaló magatartással való létrejöttét igazolja a felek által régebb óta követett gyakorlat.

Ha nem közvetlenül az építőtől vettétek mindannyian az ingatlant, tehát már régebb óta volt itt lakáshasználat, akkor a korábbi évek gyakorlatát kell figyelembe venni. Ebben a körben az eladód nagyobb jogot nem adhatott neked, mint ami neki volt, tehát nem feltétlenül az a lényeg, hogy az adásvételi szerződésben mi van. A földhivatal pedig használati megosztást nem tart nyilván.

Ha ilyen gyakorlat még nem volt, akkor a tulajdonostársak legalább többségi határozata lenne szükséges a szabályozáshoz.

Ha pedig ilyen határozat sem születik, vagy a határozat, esetleg a korábbi gyakorlat súlyosan méltánytalan, akkor pedig bírósághoz lehet fordulni.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném a véleményeket kérni az alábbi esetben:
Adott egy ingatlan, amelyen 3 ház van és mi a leghátsóban lakunk.A problémám az, hogy a 2. lakó állítja , hogy ő az ablakunk előtti részt is használhatja és a házunk mögött is van 2m*7m-es rész, ahol régen wc-jük volt.(el lett bontva)
Az Adésvételi szerződésemben az áll:

• a felettem lévő padlást
• a házam előtti udvarrészt,amely tulajdoni részilletőség az egész ingatlan eszmei 1/3részét képezi,

amely az adásvétel során a vevők kizárólagos használatába kerül.
A földhivatalnál viszont osztatlan közös tulajdonként van bejegyezve.
Kérdésem az, hogy hátsó részhez van-e köze és hogy kisebb az ő háza előtti rész, van köze a házam előtti részhez (egyáltalán beteheti lábát a házam előtti részhez)?

Dollino, abban a vendéglátó egységben ingyen csapolod a sört?

www.kbs-ugyved.hu

Vazze!

MIÉRT is kellett 3 helyre is odaszarnod ugyanazt kérdést?!!

Viktoria007

Nincs neked kimérhető m2...
Hisz TULAJDONI HÁNYAD VAN! csak.

Viszont te HASZNÁLHATOD

• KIZÁRÓLAGOSAN!!! azt a P1 jelű helyet
• valamint a CSAK a hozzá tartozó be- és áthajtó részt

(amin másnak nem kell áthaladnia, csak neked...)
és még

• a KÖZÖSEN használandó a be- és áthajtó részeket

(amin másnak IS át kell haladnia...)

Ez a HASZNÁLATI jog van benne a tulajdoni hányadodban!
Nem a konkrétan járó m2 .... ugye?!

A m2-t tehát fölösleges számolgatnod és méregetned.

- -

Persze nyithatsz vitát, hogy: "Miért pont akkora a P1 felfestése?"

Csak értelme nem lesz, mert az már egy "RÉGÓTA KIALAKULT és ELFOGADOTT" természetbeni használat.

Amit, ha felborítasz és mások szólnak érte akkor perben aligha tudod igazolni a régi kialakult használat felrúgásának az indokoltságát.

- -

De a közgyűlésen kérheted is a felfestés (ezzel a régóta kialakult használat) módosítását.
Csak aligha fogják megszavazni...

Hisz LÁTTAD a vételkor, hogy mit kapsz a P1 képében.

A tulajdonostárs által kizárólagosan használt ingatlanrészt nem számítják, hanem meghatározzák.

www.kbs-ugyved.hu

Kedves Fórumozók!

Szeretném a véleményeket kérni az alábbi esetben:

Egy társasház lakásának vásárlásakor Édesapámmal egy gépkocsi beálló tulajdonjogát is megvásároltuk. Az alapító okirat meghatározza a garázs helyét, a beállók számát, számozással, valamint, hogy be-és áthajtót tartalmaz, összesen 150,99 nm méretben. Az alapító okirat szerint 1/9 - 1/9 két magánszemély, 7/9 pedig a beruházó tulajdonában van. Itt 1029/10000 közös tulajdoni hányad van megjelölve. (Bár az alapító okirat 10 beállót jelöl, a természetben ez csupán 5 és felfestve is csak 7 szám van, kettő "beállót" lehetetlen használni, akadályozná a közlekedést.)

Az adásvételi szerződésünkben (melynek részletei az Eladó és Beruházó közötti eredeti Adásvételi szerződésből lett átemelve) az szerepel, hogy a 150,99 nm alapterület 1/9 tulajdoni hányada került megvételre, valamint fel van tüntetve a P1-es jelzés is.

A tulajdoni lap szerint 150/1350 hányadra van felosztva a terület, tehát elméletben 9 tulajdonos van.

A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a természetbeni használható terület úgy kerül kiszámításra, hogy a megjelölt 150,99 nm-et kilenc egyenlő részre kell osztani? Mert ez esetben 16,77 nm lenne a tulajdon, éppen annyi mint az mi és a mellettünk lévő beálló, amelyet a tulajdonosa jogosan használ, hiszen tulajdoni lap szerint neki is 150/1350 tulajdoni hányada van ezen a helyrajzi számon.

Tudnátok segíteni ezen az anomálián?

Előre is köszönöm!

Gondolom, minden felől próbálják magukat biztosítani. Ezzel együtt nem értem, miért nem elég az épületről nyilatkozni, miért kell az egész telekről. Most ezen vívnak az idős szomszédok, pedig a tervezet a jelenlegi állapotokat írja le.

Ez így igaz. (De a banknak nincs igaza. Az ellenjegyzés nélküli irat is megtenné. Mondjuk, az ellenjegyzett esetén valóban kisebb a hamisítás esélye.)

www.kbs-ugyved.hu

A vevőnek bankhitelre van szüksége, ezért ügyvédi ellenjegyzés kell a használatira. Azt pedig az ügyvéd szerint csak úgy lehet megtenni, ha előtte nyilatkozik annak elfogadásáról.

1. Tulajdonosnak.
2. Vidéken is vannak ügyvédek. De ki mondta, hogy ügyvéd előtt kell nyilatkoznia?

www.kbs-ugyved.hu

Jó napot!
Adott egy osztatlan közös tulajdonban levő ház, több lakással, melynek egyik lakását megörököltem.
A lakás eladásra került, a szomszédokkal mind az elővásárlási jogról való lemondásról, mind a közös terület használatáról megegyeztem. Felmerült viszont két kérdés:
1., az egyik lakás idős lakói elajándékozták tulajdonrészüket fiuknak (a napokban történt, így az általam kikért tulajdoni lap még a régi állapotot tartalmazza), de haszonélvezeti joguk megmaradt. Ebben az esetben kinek kell aláírni a használati megosztást, a tulajdonosnak vagy a haszonélvezőknek? Esetleg mindenkinek?
2., az egyik szomszéd előreláthatólag év végéig vidéken lesz. Ebben az esetben hogyan tudnak a megosztásiról ügyvéd előtt nyilatkozni?

köszönettel:

Tisztelt Jogi Fórum,

tavalyi évben vásároltunk egy ingatlant.
Az eőző tulajdonosok adásvétel előtt rendezték a viszonyokat és a két telken lévő három lakóépületet illetve a hozzá tartozó telket összevonták társasházzá.
Az épületek külön tulajdonba kerültek, ebből vásároltunk meg egyet, a telek osztatlan közösként került bejegyzésre. Használati megállapodás, házirend és SZMSZ nem készült.
Mi ezen szeretnénk válzoztatni és felajánlottuk, hogy kb. 600mˇ2 területet (jelentősen kevesebb mint a tulajdoni viszonyok alapján ránk eső hányad) szeretnénk lekeríteni, kutyatartás és kertgondozás céljából.
Az egyik tulaj szóban beleegyezett, a másik (az édesanyja) ezt határozottan elutasítja. Kihangsúlyoznám, ők nem élnek az ingatlanban, mindkettő albérletbe van kiadva.
Sajnos ők a szokás illetve józan paraszti ész alapján ingatlanjaikhoz közel eső területet nem ápolják, villanyvezetékekbe nőnek a fáik, veszélyesen belógnak egy kereszteződésbe és elképesztő módon szemetes minden.
Viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a növényzethez nem szabad hozzányúlni.
Kérdésem a következő: ha nincs mód a közös megegyezésre (a hölgy elég arrogáns módon ellent mond mindennek amit javaslunk, megkeresésekre nem reagál) akkor milyen úton lehet rendezni a helyzetet? Nem akarok önkényesen kerítést felhúzni, nehogy elbontásra kötelezzenek a későbbiekben.

Az állapotokat folyamatosan fényképekkel dokumentáltuk.

Előre is köszönettel,
János