Lakásszövetkezet


osztap # 2024.05.29. 08:23

PajtiP,

A szövetkezet alapszabálya vagy iratkezelési szabályzata szerinti ideig kell megőrizni. Jogszabály nem sok mindent mond, a Ptk. 3:340. § szerint a jegyzőkönyveket meg kell őrizni, de nem mondja, meddig, egyébként pedig a 6:22. § szerinti ötéves elévülési idő lehet támpont. A konkrét iratokra:

Alapító okirat lakszövben nincs, alapszabály van. Ha én írnám a selejtezési szabályzatot, ez nem lenne selejtezhető. A cégbíróságon (vagy a levéltárban) úgyis elérhető, mert nekik nem selejtezhető. 6. melléklet itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Közgyűlési jkv: Ha a közgyűlés alapszabályt fogadott el/módosított, nem selejtezhető a fentiek miatt, ha beszámolót fogadott el, tíz év a Cégtörvény 18. § (6)-(7) miatt. Egyéb szabály szerintem nincs, tehát a maradék közgyűlések jkv-i az ötéves általános elévülési idő után selejtezhetők.

Belépési nyilatkozat: Ha a tagsági viszony másképp nem bizonyítható, akkor a tagság megszűnésétől kezdve az ötéves általános elévülési idő végéig. Ha igen (pl. minden évben készít a lakszöv egy friss tagjegyzéket), akkor az ötéves általános elévülési idő után szerintem selejtezhető.

PajtiP # 2024.05.29. 05:49

Segítséget kérek. Hol van szabályozva, hogy menni ideig kell megőrizni az alábbi dokumentumokat:

  • alapító okirat
  • közgyűlések jegyzőkönyvei jelenléti ívvel és meghatalmazásokkal
  • tagok belépési nyilatkozatai
borsika # 2024.05.28. 10:19

Köszönöm az eddigi segítségeket. Sajnos a közgyűlésen nem sikerült új elnököt választani,egy tulaj és egy külsős pályázó volt.
Azt elfogadtuk,hogy lehet külsős társasház kezelői végzettséggel,most új pályázatot kell kiírnunk.
Van a lakótelepen egy "hirhedt" közös képviselő aki valószínű pályázni is fog. A jelenlegi gondnokot szeretnék meneszteni,de sajnos,ha őt megválasztják, akkor elszabadul itt amit nem szeretnénk.,mert jelenleg ő itt a gondnok, de nem akarjuk megtartani.
Ő vállalkozóként van, de ez is szabálytalan, mivel január 1-től a fiával kötött az elhalálozott elnökünk megbízási szerződést.
Szóval sok dolgot kell rendbe tenni.
Kérdésem, hogy kitételként beirhatjuk-e a pályázatba, hogy külsősként elsősorban egyéni vállalkozót keresünk, nem társaságot.
azt is szeretnénk beleírni,hogy mivel ez szövetkezet és nem társasház, a alapszabályban lefektetett szabályok szerint a két igazgatósági tagot,a FB-ot, a könyvelőt és az adminisztrátort megkívánjuk tartani, tehát az ő elbocsátásukat, leváltásukat nem kezdeményezheti, nem változtathatja meg. A tanácsot megfogadtuk a másik adminisztrátort felmondással elküldtük.
Az ő helyére az új elnök sem vehet fel sem őt, sem másik embert erre a munkakörre, mivel ez megszünt? Remélem jól gondolom.
Köszönöm szépen az eddigi és a jövőbeli segítséget

PajtiP # 2024.05.28. 09:24

Mi a helyzet a határozati javaslatot NEM tartalmazó napirendi pontokkal? Egyes levezető elnökök így is szavaztattak a közgyűlésen szóban elhangzott javaslatról, ami szerintem nem érvényes

drbjozsef # 2024.05.27. 08:18

PajtiP,

Pontosan úgy. Lakszövtv. 17.-18.§
Főszabályként a tagok hozzák a döntéseket, és a nem tag tulajdonosoknak van kivétel. Például ez, vagy pl. a kamera rendszer felszerelése esetére.
Nem kötelező tagnak lenni, de ha valaki nem az, akkor ezzel egy csomó jogosultságtól elesik.

Egyébként, megjegyzem, a szavazás sem a tulajdonosok száma, hanem az egységek száma szerint kellene menjen. (Egy lakás egy szavazat, akkor is, ha több tulajdonosa van, 18.§(2).)

PajtiP # 2024.05.27. 05:47

"A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésé- re vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. "
Ezt úgy kell értelmezni, hogy más témákkal kapcsolatos határozatokkal kapcsolatban nem szavazhat? A törvény és az alapszabály is a TAG szóhasználattal él, de a vezetés mindenkit mindenben szavaztat, kivéve a választás esetét

Kovács_Béla_Sándor # 2024.05.26. 07:59

(A "kiszervezi számlásnak" is legitim indok, ha valós.)

drbjozsef # 2024.05.25. 18:03

borsika,

Mt. 66. §
(1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
(2) A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

Ha nem fogadja el a közös megegyezést, akkor szerintem a "munkáltató működésével összefüggő ok" abszolúte megáll, ha a munkájára már nincs szükség, arra másik alkalmazottat nem vesztek fel. Megszűnik a munkaköre. Ha az elnök elviszi maga a feladatokat, vagy más módon oldja meg, de nyilvánvalóan nem az Mt. kijátszásával (pl. kiszervezi megint számlásnak), akkor ez nem megtámadható.

borsika # 2024.05.25. 15:39

Sziasztok!
Kérdésem a következő: Január 1-től munkaviszonyban áll a lakásszövetkezettel egy adminisztrációs munkát végző fiatalember.
A szövetkezet elnöke változtatott a jogállásán,előtte egyéni vállalkozóként számlát adott. Az elnök időközben elhalálozott, a fiatalember munkájára nincs szükség, mivel tulajdonképpen az elnök munkáját végezte. Nem szeretnénk tovább foglalkoztatni, az új elnök elvégzi munkákat, amiket eddig ő csinált.
Szeretnénk vele közös megegyezést a munkaviszony megszüntetéséről, de valószínű nem fog sikerülni.
Mik a felmondás lehetőségei, mire kell figyeljünk,hogy elkerüljük a munkaügyi problémákat.
Sajnos tett az elnök betegsége alatt olyan dolgokat amivel kárt okozott a szövetkezetnek,de enélkül is szeretnénk felmondani neki, mivel nincs szükség a munkájára.
Köszönöm szépen

osztap # 2024.05.22. 18:23

Elfelejtették az alapszabályt aktualizálni. Nem ez a lakszöv az első...
A Ptk. 3:337. § azért alkalmazandó, mert az alapszabály nem tér el tőle a Ptk. 3:4. § alapján.

PajtiP # 2024.05.22. 14:03

Köszönöm a választ. Pontosítani szeretném:
LSZTV 18§ 3) A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályban kell meghatározni; a meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
Alapszabály IV. 7. A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni, a meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223.§-aiban foglaltak az irányadók - más követelmény nincsenek meghatározva
Igaz, hogy az új PTK-ban a régi 222-223-nak megfelelőt nem találtam, de attól függetlenül, hogy elmulasztották aktualizálni az alapszabályt, és ez már nem érvényes, az új PTK 3:337 alkalmazandó, mivel a LSZTV 1§ 2) alapján ezt kell alkalmazni

osztap # 2024.05.22. 11:30

PajtiP,

Elsősorban a Lakszövtörvény 18. § (3)-at kell alkalmazni, aztán a lakszöv alapszabályát, aztán a Ptk-t 3:337. §-t. DE: a Ptk. 3:337. § a Ptk. 3:4. § és a Lakszövtörvény 1. § (2) miatt nem kötelező érvényű, csak akkor kell alkalmazni, ha a Lakszövtörvény meg az alapszabály mást nem mond.

A logika más kérdésben is ez: Elsősorban a lakszövtörvényt kell nézni (általában kógens szabályok), utána az alapszabályt, végül a Ptk-t (általában diszpozitív szabályok, hacsak külön nem mondja a Ptk, hogy kógens - ez ritka).

PajtiP # 2024.05.22. 08:04

Kérdésem, hogy a PTK 3:337. § [A tag jogai a közgyűlésen] 3. pontjában a szövetkezeti tag képviseletére is az alábbi: "Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja" érvényes-e, vagy csak a lakásszövetkezeti törvény érvényes, amiben ez a kitétel nem szerepel. Egyáltalán, a Lakásszövetkezeti Törvény mellett a PTK minden előírása is kötelező a lakásszövetkezetekre?

osztap # 2024.05.20. 13:09

borsika,

Látni kellene a szerződést, mit ír a bérleti jogviszonyról (határozott / határozatlan idő), annak felmondásáról (rendes, rendkívüli), és a bérlőkijelölési jogról (milyen feltételekkel, milyen időre)... Ha az adatokat kitakarva feltöltöd valahova képként, és belinkeled, sokat segítene.

borsika # 2024.05.20. 12:55

Szép napot!
Ujabb probléma merült fel. Próbálunk rendet tenni,új elnököt,fb elnököt találni, nem sok a jelentkező,addig a régiek működünk.
Több bérbe adott helyiségünk van. egy 21 m2-es üzlethelyiség már 3 éve üresen áll, szeretnénk kiadni, lenne is bérlő. Sajnos az előző fizeti a bérleti díjat, igaz kevesebbet,mint kellene és arra hivatkozással, hogy bérlő kijelölési jogot szerzett, nem hajlandó átadni a helyiséget. Ez a szerződés előkerült, 1994-ben köttetett, benne van a bérlő kijelölési jog. azt, hogy szabályos-e még nem tudjuk, eddig azt sem tudtuk ilyen létezik. anno 300 ezer forintot fizetett ezért a Szövetkezetnek, amit nem tudunk tényleg kifizetett-e teljes egészében,mivel részletfizetési lehetőséget kapott,az akkori elnöktől. Pénzügyi bizonylatot nem találtunk.
De nem is érdekes, mivel aki szeretné bérbe venni, kifizetné neki a ,de így sem akarja. Mit tudunk tenni? Van-e lehetőség valamilyen formában,hogy megszüntessük ezt az állapotot? Elvileg a fiát akarta ide, eredendően közértként működött. A fiú elköltözött, nem akarja folytatni, az eredeti bérlők sem, már idősek,szóval bezártak, de nem mozdulnak. Milyen jogi lépéseket tudunk tenni,ha nem tudunk velük megegyezni?
Köszönöm a válaszokat.

PajtiP # 2024.05.19. 18:05

Tisztelt Kovács Béla Sándor

  1. a tag nem vett részt a meghirdetett közgyűlésen
  2. Ez egy példa a meghívó melléklettéből:

"5.) napirendi pont:

I. J. ügyvezető beiktatása óta nincs semmilyen kontroll a lakásszövetkezet pénzügyi, banki átutalásai, kifizetései felett. Az ügyvezető egyedüli átutaló, kifizető, ami nem elfogadható, főleg úgy, hogy összeghatár sincs meghatározva mennyit utalhat egy összegben.
A lakásszövetkezet számára ez NEM BIZTONSÁGOS rendszer.
A 2023.05.31-re összehívott közgyűlés 6. napirendi pontjában ugyan szerepelt ennek a kérdésnek a megtárgyalása, amiről sokat beszéltünk (megjegyzem, ez nem igaz) is a közgyűlésen, de az ügyvezető nem bocsájtotta szavazásra a napirendi pont ezen részét. ... 2023.05.31. óta eltelt 10 hónap és még mindig a kettős aláírás megvalósítására várunk. Kérdés: Miért hátráltatja I. J. ügyvezető a kettős aláírás bevezetését banki utalás esetén?
Mulasztás történt, hiszen a 2023.05.31-ei közgyűlés 6. napirendi pontjának meghirdetésénél a határozati javaslatban szerepelt a kettős aláírás, mégsem tette fel szavazásra ezt az ügyvezető!!! Cégbíróságnál kötelezettség szegési eljárást von maga után. "
A következő sorban ez szerepel: 6. napirendi pont
Én úgy gondolom, hiányzik a kötelezően tartalmazandó határozati javaslat, ami valami ilyesfele lehetne: A közgyűlés úgy dönt,, hogy a lakásszövetkezet ... számlájánál az ügyvezető után második helyen xy-t aláírási joggal feljogosítja
A második is ugyanerre lett volna egy példa, de ez az egy is elég, azt felejtsük el
Valóban nehéz megkülönböztetni az idézeteket és a saját gondolataimat, lehet, hogy nem megfelelően használtam az idézőjeleket

Majordomus # 2024.05.19. 17:26

Jó tanács: költözz társasházba!

Kovács_Béla_Sándor # 2024.05.18. 09:10

Elvileg mindkettő érvénytelenségi ok lehet. De azért óvatosan. Ha például részt vett az a tag a közgyűlésen; vagy ha a szövetkezet bizonyítani tudja, hogy kellő részletességgel értesült a közgyűlésről, már nem biztos, hogy a törvényszék emiatt hatályon kívül helyezi a határozatokat.
Ami pedig a másik okot illeti: amit idézel, az maga a hiányolt írásos előterjesztés. Tehát nem hiányzott.

A többit nem is értem. Szétválaszthatatatlanul keverednek a hozzászólásodban az idézetek (különböző forrásokból) és a saját megjegyzéseid.

PajtiP # 2024.05.17. 19:01

Tisztelt Szakértők!
Az a kérdésem, hogy az alábbi tényeket figyelembe véve lehet-e érvényesnek tekinteni az - előző elnök 11 hónapos késéssel történt munkakör átadása után - most felügyelő által összehívott közgyűlést:
- van legalább egy tag, aki nem kapott meghívót sem nyomtatva, sem elektronikusan
- nem teljesül a LSZTV 16. § (5) pontjában előírt követelmény: A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot.

Példaként bemásolom az egyik napirendi pontot:
"5.) napirendi pont:

I. J. ügyvezető beiktatása óta nincs semmilyen kontroll a lakásszövetkezet pénzügyi, banki átutalásai, kifizetései felett. Az ügyvezető egyedüli átutaló, kifizető, ami nem elfogadható, főleg úgy, hogy összeghatár sincs meghatározva mennyit utalhat egy összegben.
A lakásszövetkezet számára ez NEM BIZTONSÁGOS rendszer.
A 2023.05.31-re összehívott közgyűlés 6. napirendi pontjában ugyan szerepelt ennek a kérdésnek a megtárgyalása, amiről sokat beszéltünk (megjegyzem, ez nem igaz) is a közgyűlésen, de az ügyvezető nem bocsájtotta szavazásra a napirendi pont ezen részét. ... 2023.05.31. óta eltelt 10 hónap és még mindig a kettős aláírás megvalósítására várunk. Kérdés: Miért hátráltatja I. J. ügyvezető a kettős aláírás bevezetését banki utalás esetén?
Mulasztás történt, hiszen a 2023.05.31-ei közgyűlés 6. napirendi pontjának meghirdetésénél a határozati javaslatban szerepelt a kettős aláírás, mégsem tette fel szavazásra ezt az ügyvezető!!! Cégbíróságnál kötelezettség szegési eljárást von maga után. (ezt például egyáltalán nem értem, milyen kötelezettségszegés, amiről a Cégbíróság dönt)
6.) napirendi pont
..."
A 2023.05.31-i 6. napirendi pont: "Felügyelő bizottsági tag visszahívása, 3 fős felügyelő bizottság választása, banki aláírási jog meghatározása - határozathozatal". Ehhez a napirendi ponthoz a mellékletben szerepelt:
5/a/2023.025.31 sz. határozat: A közgyűlés 2023.05.31-el K. Pné felügyelő bizottsági megbízását visszavonja."
Mivel azon a közgyűlésen amikor ez a napirend került sorra, idézet a jegyzőkönyvből: "V. J. javasolja, hogy a FB tagságot K. Pné vigye tovább", és ezzel a napirendi pont vitája, mely el sem kezdődött, le is zárult, a jelen lévők ezt tudomásul vették.
Emiatt 5/b/2023.05.3, ("A közgyűlés XY-t, ... ,NN-t ... a szövetkezeti elnök után második helyen aláírási joggal feljogosítja") megbeszélésére már nem is került sor.
Nekem az is a kérdésem, hogy lehet-e a közgyűlésnek ebben a formában újratárgyalni - szerintem csak erre a közgyűlésre újonnan felvett napirendi pontként lehetne - de a határozati javaslatot sehogy sem látom
Egyébként az előző vezetés idején sem volt ilyen, az SzMSz igazgatósági tagokra vonatkozó feladatok és hatáskörök leírásában sem szerepel banki aláírási jog meghatározása

drbjozsef # 2024.05.11. 04:46

borsika,

Ahogy én látom, a Tht. végzettségre vonatkozó passzusait akkor kell csak alkalmazni a lakásszövetkezetre, ha mint jogi személy, üzletszerűen végezne társasház kezelői tevékenységet. Ha a saját lakásszövetkezetet igazgatja csak, akkor nem vonatkozik rá a végzettségi kötelezettség. (Laksztv. 2.§(6).)

Ezért minden további nélkül megválaszthatjátok az alapszabály szerint, és természetesen minden további nélkül változtathattok is az alapszabályon, mivel a szakmai gyakorlat sem előírás a Laksztv-ben. Persze, az alapszabály módosításához kell a kétharmados többség, de ha az megvan, akkor szerintem simán mehet.

borsika # 2024.05.10. 10:54

Üdvözlök mindenkit. Sok problémánk volt,ami most megoldódott,de ujabbak álltak elő. Az elnökünk megbetegedett,gyógyíthatatlan betegségben.Hónapokig kértük,hogy erre hivatkozással mondjon le,de nem tette,sőt a tiszteletdíjához is ragaszkodott. 4 hónap után a két igazgatósági tag vette át a munkáját,amiről értesítettük a tulajdonosokat. Végül rendkívüli közgyűlés összehívásáról döntöttünk,hogy a lemondását megszavazzuk és tovább léphessünk. A közgyűlés reggelén elhalálozott,így az okafogyottá vált.
A mostani probléma,hogy az egyik igazgatósági tag megpályázná az elnöki tisztséget,de nincs végzettsége,a társasházkezelőit nem szeretné elvégezni nem akar már tanulni. Nem találtam a törvényben szakmai követelményre vonatkozó részt,ami persze nem jelenti azt,hogy nincs is, az alapszabályunkban az van,ha nincs ilyen végzettsége,akkor 5 év szakmai gyakorlat is elég. viszont neki csak 3 év van. Kérdésem, hogy amennyiben az alapszabályban 3 évre csökkentjük ezt a követelményt,amit elfogad a közgyűlés,akkor betöltheti-e az elnöki posztot? Nem szeretnénk külsőst,csak ha végképp nincs más megoldás. Erre elég nyomós okunk van.
A másik kérdésem, hogy ha nem érkezik pályázat a kiírt elnöki tisztségre,akkor ki kell-e írni még egyszer és ha akkor sincs,akkor külsős pályázó is lehet,tudom ezt szintén a közgyűléssel kell alapszabály módosítással elfogadni.
Köszönöm a válaszokat

drbjozsef # 2024.03.25. 11:53

Aikaterina70,

A mostani nem támadható, mert nem érvényes a határozat, elutasították.
A régi nem támadható, mert a lakszöv. törvény 9.§ miatt erre a határozathozatal után 60 nap lett volna.

Egyébként miért nettó van az alapszabályban? Ez butaság. Mi köze az egyik fb tagnak ahhoz, hogy a másiknak van vagy nincs adókedvezménye?

Aikaterina70 # 2024.03.25. 11:31

Üdvözletem!

Az alábbi helyzet állt elő.
A lakásszövetkezet alapszabálya úgy rendelkezik, hogy a felügyelő bizottság tiszteletdíját személyenként és nettó összegben kell meghatározni.
A közgyűlési meghívó anyagában azonban bruttó összegek kerültek feltüntetésre, konkrét emelési javaslatokkal együtt, amit az adott napirendi pontnál jeleztem, az alapszabály előírására hivatkozás mellett és kértem az összegek nettóban történő meghatározását. Azonban erre sem az ügyvezető elnök, sem az fb elnöke nem reagált, a levezető elnök pedig egy zavaros okfejtés mellett változatlan formában, bruttó összeggel, ismertette a szavazásra bocsátott határozat tervezetet. A tervezet elutasításra került.
Azonban észleltük, hogy a tavalyi beszámoló közgyűlés is már bruttó összegben (akkor elfogadta a közgyűlés a javasolt emelést) került meghatározásra az fb tagok tiszteletdíja, ami sajnos akkor elkerülte a figyelmet.

A mostani közgyűlésen előterjesztett közös költség emelést nem fogadta el a közgyűlés, így a 2024. évre vonatkozó költségvetést sem, tehát a 2023. évre elfogadottal üzemel a szövetkezet 2024-ben.

Ha jól sejtem, az idei évre vonatkozó határozatot nem lehet megtámadni, mivel nem került elfogadásra, tehát a tavalyi költségvetést - ami 2024-re is irányadó - kellene valamely részében bírósági keresettel megtámadni.
Lehet, hogy téves a feltevés, ezért az a kérdés, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy az alapszabállyal ellenesen állapot megszüntethető legyen.?

Nem beszélve arról, hogy a jelen formájában "bérfeszültségek" alakulnak ki a tiszteletdíjak között, ugyanis változás történt az fb összetételében. Amikor a tavalyi évben bruttó formában terjesztették elő a megállapítást, akkor csak olyan tagjai voltak a bizottságnak, akik járulék és/vagy adókedvezményben részesültek, most viszont két aktív dolgozó került be, akik teljes járulék fizetésre kötelesek. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a megmaradt régi tag tiszteletdíjának összege magasabb, mint a most megválasztott fb elnöknek, illetve a másik új tagnak.

Majordomus # 2023.11.09. 20:36

Borsika
Szél ellen nem lehet...
.
Ha nincs többséged reménytelen.

Jobban jársz ha elköltözöl egy társasházba...

osztap # 2023.11.09. 15:38

borsika,

A helyzet jogi vonalon sem változott. Az FB mint testület (testületi döntéssel, nem egy FB-tag magánakciójaként!) mindenbe betekinthet. Ezért vagy az FB-ben kell többséget építened (meggyőzve egy másik FB-tagot, vagy a közgyűléssel egy tagot lecserélni), vagy a közgyűlésnek le kell váltania a lakszöv elnökét.

A GDPR-ra hivatkozás hülyeség. De hiába mennél perre, mert a lakszöv-elnöknek a korábban írtak szerint nem kötelező kiadni az iratokat az egyes tulajdonosoknak. Csak az FB-nek mint testületnek.