Társasház - parkolás

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Az alábbi kérdésben szeretném segítségét kérni:

• Adott a társasház, ahol lakom. 2008-ban épült. 100 lakásos társasház, azonban 80 parkoló és 20 garázs került kialakításra. A garázsok jó része nem ott lakók tulajdonában van. A parkolók egy része is (kb 20-25) megvásárolható, fedett parkoló.

A kevés parkolóhely miatt gyakran kényszerülök esténként olyan helyen megállni, amit már sárga csíkosra is felfestettek, mivel tűzvédelmi szempontból menekülési útvonalnak számít (nem akadályozok semmilyen közlekedést). Továbbá a parkolóhelyek szélessége kb 2,0-2,1 méter, vagyis nagyon szűkösek, nehéz kiszállni és az autók oldalát is gyakran összeverik emiatt az ott parkolók.

1. kérdésem: megbüntethetnek a "tilosba" parkolásért a társasház területén belül? Ha igen, melyik szerv? Van rá esély, hogy este 8 után valaki megbüntet (reggel 6kor elhagyom a helyet)?
2. a társasház parkolói számának, szélességének kialakítása szabályos volt? Szabályos, hogy garázsokkal, megvásárolható fedett helyekkel jön ki 1 lakásra 1 parkoló, és ebből is többet "idegennek" értékesítenek?

Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget!

Köszönöm a sok választ.

Meg fogom nézni az alapító okiratot. Időközben kicsit elkanyarodott a téma, megpróbálom a kérdéses pontokat értelmezni (illetve segítségeteket kérem benne).

Ismét hangsúlyozom, hogy nincs semmilyen jogi végzettségem, így az okfejtésem sem valószínű, hogy megfelel az jogszabályokban leírtaknak.

A parkolóhelyek száma kevesebb, mint a lakások száma. Gondolom ezért nem kap egy lakás sem "ajándékba" helyet. Aki fizeti a havi X ezer forint bérleti díjat, az kap egy fix beállást (adott, hogy konkrétan melyik helyet használhatja). Eddig én is úgy gondoltam (eddig így is működött), hogy ilyen esetben a lakáshoz (vagy lakás tulajdonosához) tartozik az adott hely, nem pedig rendszámhoz. Ebből korábban kifolyólag senki más nem állhatott be oda, csak "Példa Sándorné", illetve az, akinek ő megengedte (pl. látogató). Értelmezésem szerint mostantól nem Példa Sándorné, hanem csak az ABC-123 rendszámú gépkocsi parkolhat csak a szóban forgó álláson.

Egyébként nem mindenki tart igényt kocsibeállóra, van néhány hely, amelyen soha nem parkol autó.

„Az rendeli a nótát aki fizet.” - Én is így gondolom, vagyis, ha fizetek egy beállásért, akkor úgy érzem, hogy megengedhetem a lakásomba jövő vendégnek, hogy oda parkoljon. Ez természetesen a többi lakónak nem okoz sérelmet, hiszen ugyanazt a helyet használná a látogató is, amit én szoktam (a kiosztás értelmében amúgy sem parkolhatnának oda, tehát nem szenvednek kárt ebből kifolyólag).

A kerékbilincs elhelyezésére kaphatok még biztos választ? Kovács Béla Sándorhoz hasonlóan én is erősnek érzem, de ez még mindig nem az én szakterületem.

Köszönettel,
NE1234

KLedves PGabe!

Kérem olvassa el az alapító okiratot és az adásvételi szerződést.

Az eredeti témához.
Az rendeli a nótát aki fizet. Tehát a gk. beálló tulajdonosa határozza meg ki használhatja azt.
Ha a beállók a tulajdonosok osztatlan közös tulajdona, akkor a társasházi közgyűlés.
Ha egy természetes személy vagy jogi személy akkor az.;-(

Kedves wers!

Nem kell átírni. Úgí kell fogalmazni, hogy kiderüljön a tulajdonos személye (pld 1.sz lakás tulajdonosa).
Vagy bérlemény esetén a bérleti szerződés tartalmazza a rendelkezési joggal rendelkező adatait.;-)

Hát nehezen találtam a hajszál hasogató szikémet;-)

„Kedves wers!

Szerintem inkább azt, hogy a fszt 1 bálló felett a rendelkezési jog Példa Sándoré ”

Értem, Mufurc_nagyon, ez azt jelenti, hogy ahányszor tulajdonos váltás van a társasházban, újra kell írni az SzSZM-t?

Adásvételi: vevő elment, megnézte mondjuk az 1-es lakást, amit 15 milláért hirdettek. Tetszett, tetszett, de azért bizonytalankodott. Eladó azt mondta, hogy oké, kapsz egy konyhabútort, és egy beállót is a mélygarázsban ajándékba. Vevő rábólintott, adásvételit aláírták, amiben az szerepelt, hogy 1-es lakás, 1-es beálló (hrsz-re nem emlékszem, de lehet) megvételre került, vételár 15 millió, vevő 1/1 tulajdonos lett. Vevő örült, új ingatlanként nem kellett illetéket fizetni, majd jött az Apeh levél, hogy beálló után mégis. Eladó ügyvédje ugyebár tagadott, vevő kifizette azt a pár tízezer forintot és ennyi.
Közlekedő utak valószínű lépcsőházhoz hasonlóan osztatlan közös tulajdonban vannak, garázskapu karbantartás, takarítás közös költségben szerepel beállóhelyenként. Elővételi jog nincs, sőt, az is előfordulhat, hogy valakinek lakása nincs a házban, beállója viszont van.
Hogy ez mennyire tiszta vagy nem, azt passzolom, nem foglalkozok ingatlanokkal, viszont az eredeti kérdéstől jól elvittem a témát :).

Kedves PGabe!

• nem ártana az AO (alapító okiratot) áttanulmányozni.

Az adásvételi szerződésben is kell szerepelnie a beálló fizikai elhelyezkedése és nyilvántartási azonosítója is.

Valahogy a NAV is kiszurta a tulajdonos változást;-(

Hiába csak egy "ügyes" ügyvéd és egy laikus vásárló kell.

Emlékezzünk a "200eFt" a kesztyűtaróban gk. eladásokra ;-)

A gk. felgyújtás előtt még jön a kerekek leeresztése/kiszúrása;-)

Nagyjából a szitu: adott egy társasház, ahová vadásszák a vevőket. Ha nagyon akarnak, akkor ajándék mélygarázs beállóval. A többi, kevésbé kivételezett sima udvarit kap. Adásvétel megtörténte után Apeh (ma már Nav) levél, hogy illetéket kéne fizetni, ugyanis a beállók nem osztatlan közös tulajdonban vannak, az udvariak sem. Építtető ügyvédje közli, hogy felejtős arra hivatkozni, hogy ajándék, ők úgyis letagadják, a szerződésben pedig nincs különvéve. Apeh nm-t kér, árat becsül, majd kirója az illetéket (lakás után első tulajként nincs), tulaj fizet,mert nem akar bajszot akasztani az Apehhel. Sztori ennyi. Hogy mennyire jogszerű, azt ne firtassuk, ha adott építtetővel csak ennyi gond lett volna, sztem az összes tulaj összetette volna a két kezét.
Azért azt ne gondoljuk, hogy ezt egyedül egy cég játszotta meg így.
Innentől viszont senkinek beleszólása nincs abba, hogy áll-e vki a beállón és ha igen, az ki. De abba igen, hogy pl tűzvédelmi előírások be vannak-e tartva. Közös ktg erre is kiróva, takarítás, kapu karbantartás,stb okán.

Szmsz kell adott esetben, de hogy már többen is írták, akár közös, akár magántulajdon, a kerékbilincs durva. Következő lépés, hogy felgyújtják a kocsit?

Kedves wers!

Szerintem inkább azt, hogy a fszt 1 bálló felett a rendelkezési jog Példa Sándoré (ha "bérli" v. használatra kijelölik)

A fszt 1 beálló tulajdonosa Példa Sándor;-)

Mert ugyi lehet "külsős" is;-)

„a használatot szabályozni illik.(SzMSZ)”

Ez rendben de gyanítom azt fektetik le, hogy első sor 1. hely az első emelet 1. ajtó, és nem azt, hogy ABC-123 rendszám.

azért az érdekes elképzelés, hogy más mondja meg, ki, milyen autóval állhat arra a parkolóhelyre, amiért fizetmie kell

Kedves PGabe!

Nem tudom mikor vásárolt újépítésű lakást társasházban.
Meg úgyi mi alapján kell illetéket fizetni, ha nincs értéke.

A termgarász egy "különleges" kategőria.
Általában a beállóhelyeket megvásárolt tulajdonosok osztatlan közös tulajdona a beálló használati jogával.
A beállóhely értékesítése esetén ált a többieknek elővásárlási joga van. A beállóhely által képviselt tulajdoni hányad a teremgarázs által képviselt tulajdoni hányad osztva a beálló-helyek számával.
Függetlenül a beállóhely fizikai nagyságától;-(

A bilincs használata szerintem is határeset.
A feljelentés birtokháborítás miatt szerintem jogszerű;-)

Amwnnyiben belső udvarról van szó, amely a tul.-k osztatlan közös tulajdona, akkor a használatot szabályozni illik.(SzMSZ)
Alapesetben mindenki használhatja a többiek jogának csorbítása nélkül;-)

Az alapító okirat ismerete nélkül csak találgatni lehet. (Mondjuk, a kerékbilincs az erős, szerintem annak használata minimum szabálysértés.)

Az utóbbi válasz tök jó, csak az eredeti kérdéshez nincs sok köze.
Megpróbálom újra - ha én is tévednék, NE1234 majd kijavít :)
Adott egy társasház belső parkolóval. Nekem van egy lakásom, tartozik hozzá egy parkoló (beállási lehetőség). Megfenyegethet-e a többi tulaj azzal, hogy ha nem az én autóm áll rajta, akkor arra kerékbilincset rakat, függetlenül attól, hogy adtam-e rá engedélyt az illetőnek, hogy odaparkoljon.
Alapesetben a beállókat "ajándékba" szokták adni a lakásokhoz, ami nem jelenik meg elvileg a vételárban, de pl illetéket kell utána fizetni. Innentől a tulaj a lakás tulajdonosa és abba nem szólhat bele senki, hogy ki áll rajta (abba igen, hogy nem csinálhat raktárat egy mélygarázs-beállóból, stb...).
Ha mégis közös tulajdonban maradt, akkor KBS megválaszolta a kérdést.

Ha az udvarban annyi parkolóhely van amennyi lakás a házban akkor mindenki boldog. Ha még azon felül is van néhány hely vendégeknek - átmenetileg az egyik lakóhoz jöhet valaki néhány órára/napra máskor meg a másikhoz -, még szerencsésebb helyzet. A privát állásokat le lehet bilincselni igy illetéktelen oda nem tud beállni, valamint a vitát elkerülendő a lakásszámot az aszfaltra fel is festeni.

Ha kevesebb a kocsiállás mint a lakások száma akkor valami "közös megoldáson" kell törni a fejet.

Némelyeknek azért nincs saját autója mert ott van neki a cégautó - legyen az akármilyen is.

Mondjuk egy-egy beálló legalább 2,50 cm széles legyen.

Kellene valami házirendet is előírni, hogy egymást követően havonta legalább egyszer ki is legyen takarítva az udvar.

Bocs !
A megfogalmazás pontatlan.
Én a tulajdonosok osztatlan közös tulajdonát akartam írni.

Köszönöm a pontosítást.

Szerintem a kérdező csak a fogalmakat keveri.
A bérleti szerződés sok mindent kiköthet, engedélyezhet.

Köszönöm a két választ.

„A kérdező fejtegetését viszont nemigen értem. Nagyon úgy tűnik, hogy csak ködös - és téves - elképzelései vannak a társasházak működéséről.” Mivel nem vagyok sem jogász, sem a társasházak működésében jártas állampolgár, ezért elképzelhető, hogy nem a megfelelő formában fogalmaztam meg a mondandómat. Ugyanakkor örülnék némi felvilágosításnak.

Nem láttam az alapító okiratot, nem tudom, hogy pontosan hogyan szerepel benne a parkoló területe. Egy dologban viszont biztos vagyok, hogy a parkolóhelyek használatáért meghatározott díjat kell fizetni havonta.

Kettő fő kérdésem van:

• előírható-e az, hogy a lakástulajdonos nem bocsáthatja rendelkezésre a hozzá érkező vendég számára az általa bérelt parkolóhelyet?
• megbilincselhető-e egy autó ilyen esetben?

Köszönettel,
NE1234

„Én még nem találkoztam olyannal, hogy a társasház osztatlan közös tulajdona volna a gk. parkoló.”
Mert hogy az nem is lehetséges. A társasház nem jogi személy, nem lehet tulajdona. Amire a köznyelvben azt mondják, hogy a "társasházé", az valójában a tulajdonostársak közös tulajdona.

A parkoló, ami tkp. a telek egy része, az alapító okirat szerint minden bizonnyal a közös részek közé tartozik. De a közösség hozhatott olyan határozatot , hogy bevételszerzés érdekében hasznosítják.

A kérdező fejtegetését viszont nemigen értem. Nagyon úgy tűnik, hogy csak ködös - és téves - elképzelései vannak a társasházak működéséről.

Kedves NE1234!

Nos az alapító okiratban kell megnézni ki a gk. parkoló tulajdonosa.

Én még nem találkoztam olyannal, hogy a társasház osztatlan közös tulajdona volna a gk. parkoló.

Persze ez nem zárja ki, hogy legyen ilyen. Ekkor a th közgyűlése dönt a parkolók "sorsárol" vagy a képviselet, ha a közgyűlés erre felhatalmazza.
Általában az ilyen körülményeket az SzMSz (szervezeti és működési szabályzat) tartalmazza.

Azt, hogy a parkoló helyet hogyan használhatja a bérlő azt a tulajdonos és a bérlő közötti bérleti szerződés szabályozza.

Tisztelt Hölgyem/Uram,

egy társasházi parkoló használatával kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Adott egy társasház, amely belső parkolóval rendelkezik. A parkolóhelyek nem tartoznak a lakáshoz, külön lehet őket bérelni (lakásonként egyet).

Arra lennék kíváncsi, hogy a társasház előírhatja-e, hogy ki bérelhet parkolót és azon a helyen ki parkolhat? Elvileg ezt követően csak olyan személy bérelhet parkolót, akinek a nevén van az adott lakás és az autó is. Tehát például albérlő nem, hiszen nem az ő nevén szerepel a lakás. Ugyanez vonatkozik a céges autókra, hiszen ebben az esetben az autó nem a lakástulajdonos nevén van. Ilyenkor mi a teendő?

Ezen felül minden parkolóhelyhez csak egy autó tartozhat, amelynek (a korábbiak értelmében) a lakástulajdonosénak kell lennie. Ha a tulajdonos megengedi, akkor parkolhat az általa bérelt helyen más is, amikor ő nem használja (pl. vendég, albérlő stb.)?

A társasház a szabályszegőknek kerékbilincset helyez kilátásba. Megbilincselhető egy olyan autó, amely egy bérelt parkolóhelyen áll a bérlő beleegyezésével? Tudomásom szerint kerékbilincset közterületen a közterület-felügyelet és a rendőrség helyezhet el, itt viszont magánterületről van szó (ha jól gondolom).

Válaszukat előre köszönöm,

NE1234