MajorDomus
2017.10.04. 17:10
Fordulj ügyvédhez,de gyorsan!
Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása
waterkiller
#
2017.10.04. 16:29
T. Forumozók
Holnap megyek tárgyalásra MEKH határozat fellebbezése miatt, mivel próbálkoztam tovább menni. A Vízmű nem szerződöt árverési vevővel, tartozás miatt, és ezt MEKH jóváhagyta. Sajnos eddig úgy látom, hogy hiába az eredeti jogalkotói akarat, ezek megmutyizták, hogy mégse legyen tehermentes az ingatlan. Nincs jogász segítségem. Nagyon megköszönném, ha van bármely olyan anyag amit esetleg meg tudnának osztani, hátha sikerülne valamely módon igazat lelni. A MBVK nem hajlandó a kialakult helyzetről állásfoglalást kiadni, pedig legfőképp az ő dolguk lenne jelezni az itt is vázolt jogszabályütközést, és feloldani azt. Sajnos már meglévő ítéletek vannak arra, hogy a Vízműnél fennálló tartozás kötelmi alapú, és nem a tulajdonjogot terheli, így nem ellentétes a Végrehajtási törvénnyel. De hátha. A remény hal meg utoljára.
Esetleges segítségüket előre is köszönöm.
MajorDomus
#
2017.09.18. 19:14
Másik ügyintéző másként dönt.
Vadsuhanc
#
2017.09.14. 09:27
drbjozsef
A rendszerben a hiba ott van, hogy összekeverik a felhasználóváltás, névátírás fogalmát a szerződés felmondásának és az új szerződés következményeit.
A felhasználóváltás és a névváltoztatás nem eredményez új szerződést, ilyenkor jogos a követelés a tulajdonos felé, hiszen Ő maradt a szerződésben csak a fizetési kötelezettséget másra terhelte.
Most csináltam végig nem nem volt gond, hogy a volt bérlőnek tartozása állt fenn... Kiszámlázták neki velem kötöttek egy új szerződést a saját lakásomra vonatkozólag.
drbjozsef
#
2017.09.14. 09:05
Vadsuhanc : bár tudod, a tulajdonos mögöttes felelőssége törvény szerint van, úgyhogy akár követelhetik tőled is.
drbjozsef
#
2017.09.14. 09:04
Ez meg még jogosabb. Ilyen szempontból meg pláne pongyola akkor a válasz.
Vadsuhanc
#
2017.09.14. 06:17
Én azt állítom, hogy nem a lakás volt tulajdonosától, hanem attól a személytől, akinek az adott szolgáltatásra vonatkozón szerződése volt a lakásban.
Nekem van egy lakásom és abban egy albérlő lakik és a lakásban lévő fogyasztási hely vonatkozásában az albérlő köt a szolgáltatóval szerződést, akkor nem a lakás tulajdonosától azaz tőlem, hanem az albérlőtől kell a tartozást behajtani. Akár a lakás árverezése esetén is.
Én nem voltam szerződéses jogviszonyban a szolgáltatóval csak az albérlő.
drbjozsef
#
2017.09.14. 05:39
Jogos, bár az inkább nemet arra értettem, hogy magára a kérdésre egyáltalán nem válaszoltak, hogy mit tegyen a szerződsékötéssel, és a fogyasztói hellyel. De áttételesen ez végülis igen, azt jelenti, hogy keressék csak a korábbi tulajdonost.
MajorDomus
#
2017.09.13. 19:40
És nem az újtól!
nonolet
#
2017.09.13. 16:39
"Inkább nem, mint igen,"
Naaaa...
A válasz teljesen egyértelmű!
"a szolgáltató azt az árverést követően
is
jogosan követelheti
a korábbi!!!! tulajdonostól."
gerbera317
#
2017.09.13. 14:18
"a szolgáltató azt az árverést követően is jogosan követelheti a korábbi tulajdonostól."
Terelnek, nem a kérdésre válaszolnak, de végül csak kibökik a lényeget: a korábbi tulajdonost terhelik ezek a tartozások.
Ennek ellenére megpróbálják megfizettetni az új tulajdonossal, azonban, ha az jogi utat helyez kilátásba, azonnal visszakoznak azzal, hogy "ez most nem jött be".
drbjozsef
#
2017.09.13. 13:51
Tipikus. Inkább nem, mint igen, mert ezt ki nem tudja amúgy is. Remélem megírod nekik, hogy köszi a semmit funkcionális analfabéták.
Linebacker
#
2017.09.13. 13:38
Kedves Fórumtagok!
A MEKH válaszolt a megkeresésemre is meg nem is. :)
A kérdés a következő volt:
„
Tisztelt Cím!
Árverési vevőként, végrehajtási eljárás során kívánom megszerezni egy lakás tulajdonjogát. Az árverési hirdetmény alapján az ingatlan tehermentesen és beköltözhetően került árverezésre.
Sikeres árverést követően alappal követelhetik a közműszolgáltatók az előző tulajdonos (adós) által felhalmozott közműtartozást a majdani árverési vevő általi megfizetését, illetve megtagadhatják a szolgáltatást - szerződéskötést a szolgáltatási helyen?”
A válaszlevél lényegi része:
„Az Ön panaszügyét el nem bírálva általánosságban arról tájékoztatom, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 137. (1) bekezdése meghatározza azokat a dologi jogi terheket, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát terhelik, tehát az árverési vevő által megszerzett tulajdonjog tehermentessége csak a dologi jogokra vonatkozik.
A közüzemi díjtartozásból eredő kötelezettség kötelmi jogviszonyból származó követelés, amely a korábbi tulajdonossal szemben a végrehajtási árveréstől függetlenül továbbra is fennáll, a szolgáltató azt az árverést követően is jogosan követelheti a korábbi tulajdonostól.
”
MajorDomus
#
2017.09.05. 20:04
Elég egy ügyvédi levél!
gerbera317
#
2017.09.05. 05:47
„a vizmu hajthatatlan”
Hajtható az, csak hajtani kell, mert magától nem fog hajlani.
MajorDomus
#
2017.09.04. 20:15
Pereld be!
colle
#
2017.09.04. 19:53
Friss szemelyes tapasztalat, hogy az aramszolgaltato szo nelkul kotott velem uj szerzodest. A gazosok is. Azonban a vizmuvek kijelentette, hogy csak akkor irjak at a nevemre a vizorat, ha az elozo tulaj kifizeti a tartozasat. Nyilvan nem fogja kifizetni. Ebben az esetben mit javasoltok? Fizessem ki, majd probaljam behajtani rajtuk, vagy ne fizessem ki, de akkor mire hivatkozzak? Ugyebar arveresen vettem a lakast, de szamtalanszot hallottuk mar, hogy a vizmu hajthatatlan. Koszi az infokat.
Vadsuhanc
#
2017.09.04. 16:04
Linebacker!
Akár a gázszolgáltatónál akár az áramszolgáltatónál hivatkozz arra, hogy pontosan jelöljék meg a jogszabályt, amely megtiltja, hogy Te mint tulajdonos - tartozás nélkül - a tulajdonodat képező ingatlanra fogyasztási szerződést kössél!
e-mailban, ügyfélszolgálaton és tértivevényes levélben egyszerre.
Nem fognak tudni ilyen jogszabályt közölni mert nincs. Ráadásul Te még kedvezőbb helyzetben is vagy.
HA neked személy szerint az adott ingatlanra nincs a szolgáltató irányába tartozásod, kötelessége a szerződést megkötni. HA Ők úgy gondolják, hogy nem részletesen indokolják meg jogszabályra hivatkozva.
( Nekem bejött )
Linebacker
#
2017.09.04. 15:44
Kedves drbjozsef és MajorDomus!
A a Ptk. V cím X. fejezete 5:41. § (4) bekezdésére támaszkodó érvelés elég tetszetősnek tűnik:
"(4) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű."
De!
Az alábbi 2 gyöngyszemet találtam a témában:
Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.700/2015/6
Fővárosi Törvényszék P.24.605/2014/7
MajorDomus
#
2017.09.01. 18:18
Ez a helyes!
drbjozsef
#
2017.09.01. 11:40
Egyébként én a Ptk. V cím X. fejezet-re hivatkoznék, mint árverési eredeti szerzésmód, annak is főleg a 5:41. § (4) bekezdésére. Ez alapján nem követelheti az árverési vevőn az előző tulajdonos tartozásait.
drbjozsef
#
2017.09.01. 09:10
Nem esküszöm meg a részletekre, de valamelyik itteni topikban volt valaki, akit elhajtottak a tartozás miatt, és másnap, másik ügyintéző szó nélkül kötötte meg vele a szerződést.
De olyan is rémlik, hogy akit elhajtottak, az írásos állasfogalalást kért az elutasítás okáról, miközben megmutatta ezt a törvényt, és azt, ami az egyetemleges szolgáltatóknak a szerződési kötelességet írja elő, erre kis fejtörés után kötöttek vele szerződést.
Nyilván nem egységes még a különböző szolgáltatók joggyakorlata (bár afelé haladunk, lesz nagy Nemzeti Szolgáltatási Vállalat, és még az internetet is az fogja adni), de bárhol írásban, jogszabályi megjelöléssel, esetleg közvetlenül a jogi osztályhoz fordulva ki lehet taposni belőlük a megfelelő választ.
Nekem bankban volt ilyen, amikor nem akartak egy támogatást folyósítani, és kértem a jogi osztálytól állásfoglalást, és utána azzal mentem. Akkor is megpróbáltak elhajtani, de előhúztam a jollyjokert, és rögtön megváltozott a vélemény.
Keresgélj a guglival pár kulcsszóval.
Linebacker
#
2017.09.01. 08:12
Kedves drbjozsef!
Köszönöm.
Visszaolvastam. Korrekt módon vezetitek le.
Nekem tetszik.
Az eredeti szerzésmód természetéből fakadóan - több kommentelő álláspontja szerint -aggályos lehet a szolgáltatók jogértelmezése, hiszen a 2011. évi CCIX. törvény 51.§ (5) bek. és 58.§ (1) bek a)-e) pontjai alkalmazása az árverési vevővel szemben kiüresítené az eredeti szerzésmód speciális jogi jellegét, mivel a szolgáltató az eredeti szerzőt (az árverési vevőt) a korábbi szerződő fél jogutódjának tekinti a szolgáltatással kapcsolatban fennálló tartozás vonatkozásában, ami fogalmilag kizárt eredeti szerzésmód esetén.
Van akinek sikerült ezt az álláspontot keresztülvinni a szolgáltatónál MEKH-nél, vagy bíróságon, a szolgáltató kötött vele új szerződést és elállt a korábbi tartozás követeléséről?
Ha igen, mik a tapasztalatok?
MajorDomus
#
2017.08.31. 20:33
Eredeti szerzésmód.
drbjozsef
#
2017.08.30. 05:53
Linebacker,
elég, ha kb 20 hozzászólást visszaolvasol, ott még jogszabályhelyek is vannak idézve, hogy mire hivatkozott a szolgáltató. Ennek ellenére az itteni jogászok is egyetértettek abban, hogy árverési vevőtől nem követelheti a tartozást a szolgáltató, legfeljebb a visszterhes átruházással szerzett ingatlannál, ahol a vevő jogutódja az eladónak.
