vadászat - saját föld


verszáj # 2016.02.05. 13:51

Tiszteletem!
Én azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy van-e olyan törvény/előírás/paragrafus, hogy engem fel kell venniük a vadásztársaságba!
Mert már 9 éve minden évben próbálok bekerülni, de még egyszer sem kaptam választ a tagfelvételi kérelmemre!
A vt-on belül van 100 hektár földünk, de még így se akarnak felvenni!

paxia # 2015.02.24. 13:03

Köszönöm a hozzászólást, nálunk van képviselet, valamikor
valamit aláírtam, már nem emlékszem. A
kényszerhasznosításról nem tudtam, ezért kérdeztem rá.

A vadászok terepen történő viselkedéséről úgy látszik
eltérő tapasztalataink vannak.

Üdvözlettel: p.a.x.

bokros # 2015.02.24. 12:56

A vadászati jogot bérbe kell adni mert különben a vadászati jog kényszerhasznosítása történik, egyébként meg 30ha alatt nincs önálló jogosultságod.
A 30ha alatti földtulajdonosok nevében- amennyiben közös képviseletükről nem gondoskodtak- a földterület szerint illetékes jegyző szavaz.
Terepjáróval nem igazán és főleg quaddal nem, mert azokat a vadászok nem igazán szeretik ha megjelenik a területen.
Szokott is velük baleset történni.Nagyvad összeszedés amúgy is traktoros munka.
Taposási kár nem igazán jellemző vadászat közben, legfeljebb
villanypásztor telepítéskor, de az meg a gazdálkodó érdeke.


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

paxia # 2015.02.24. 12:20

ad 1. Ha jól tudom, nálunk 3.000,- Ft/ha
ad 2. Tudtommal igen
ad 3. Tudomásom szerint a vadászati jog tulajdonosa a
földtulajdonos, a vad tulajdonosa az állam. A vadászati
tv alapján megfelelő feltételek megléte esetén a vadász
kap egy jogosultságot, aminek következtében Te
gyakorlatilag nem vadászhatsz, ő meg igen. Ennek
folyományaként sok mindenbe belepofázhat a területeden:
taposhatja terepjáróval, kvaddal és kioktathat, hogy
ne sátorozz ott, mert belelő a sátorba véletlenül,
felhívja a figyelmedet a NagyonPénzesNémetVadász
érkezésére, nehogy véletlenül aznapra valamilyen aktuális
munkafolyamatot tervezzél, ami megugrasztja a kiszemelt
őzbakot (ezek most konkrét dolgok voltak).

Egyetlen kérdés marad csupán: A vadászati jogot
bérbe kell-e adnom bárkinek is. Ez kötelező?

Lyonee # 2015.02.23. 20:11

Ez a haszonbér engem is izgat. Ugyanis az erdőmben egy nagy erdőgazdaság, (vadásztársaság is egyben) vadászik, de én még egy fillért nem kaptam. Az erdőm egy 60 ha-os osztatlan közös tulajdonban lévő rész, az erdőgazdasággal szomszédos területen van, de biztosan tudom, hogy vadásznak a területünkön, persze lehet, hogy letagadják majd.
1: Kb. mennyi a hektárankénti vadászati haszonbérleti díj?
2: 5 évre visszamenőleg kérhetem-e a használati díjat?
"A vadásztársaság a földtulajdonosi közösségnek fizet és a közösség osztja szét a vadászati haszonbér összegét." Persze az is lehet, hogy a megbízott erdőgazdálkodó nyúlja le a bérleti díjat. Ha így van, ez könnyen kiderülhet.
3: Ha nincs érvényes haszonbérleti szerződés (én biztos, hogy nem írtam alá), akár én is vadászhatnék a használatra kijelölt területemen? Eszem ágában sincs, csak érdekel.

paxia # 2015.02.23. 15:55

@lewho

Ez is egy fontos adalék, köszönöm...

p.a.x.

lewho # 2015.02.23. 15:28

:) A gyanút nem tudod elkerülni, csak ki tudod magad magyarázni.

Én nem a vadászati tv-re hivatkoznék, hanem a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletre

(
a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről)
3. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni.
(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom

  1. azokra a rendeltetésszerűen munkavégzés, sport, hagyományőrző tevékenység, a vadászati törvény hatálya alá tartozó vadász által végzett vadászati tevékenység során vagy a szokásos életvitel körében használt eszközökre,

ba) amelyeknek közterületen, nyilvános helyen, valamint közforgalmi közlekedési eszközön való birtoklása indokolt és
bb) amelyek esetében - a tényleges munkavégzés vagy tevékenység során történő használaton, a szükséges szállításon kívül - az eszköz birtoklása vagy szállítása rejtve, a szokásos módon becsomagolva, szétszedve vagy zárt tárolóeszközben történik;

  1. az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);

Te kimentél sportolni a szántóra, rétre, erdőbe, nem vadászíjjal, nem is vadásztál, nem lődözöl se nyúlra, se fácánra, hanem sportolsz.

Erre asszongya majd a vadász

1996. évi LV. törvény
54. § (1) A hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, valamint köteles

  1. azzal a személlyel szemben, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti,

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedés és kényszerítő eszközök alkalmazására.

Erre te meg asszondod, h nyugodtan hívjon rendőrt, mert te nem veszélyezteted a vadállományt, mert a magaddal vitt céltáblára lődözöl, és kész.

de egyszerűbb vinni egy üveg páleszt a vadászoknak, és megkérdezni őket, hol zavarod őket a legkevésbé:)

paxia # 2015.02.23. 15:03

Köszönöm Ügyvéd Úr!

Akkor most kisarkítom a helyzetet: Ha a nálam lévő
felszerelés nem rendelkezik, a rendeletben megadott
paraméterekkel (íj esetén: kisebb 50 font húzóerő,
vessző esetén gyakorló hegy [tehát: hangsúlyozottan
nem acélpengés]), akkor az nem vadászati eszköz. Ezeket
tehát használhatom vadászterületen az orvvadászat gyanúja
nélkül.

Jól gondolkodom?

Üdv: pax.

bokros # 2015.02.23. 14:03

Az íj persze, hogy nem lőfegyver, még a számszeríj sem.
De az íj vadászati eszköz, akárcsak a vadászlőfegyver vagy a ragadozómadár.

Számszeríj: 253/2004 Korm.r.41.§.
légfegyver. 253/2004 Korm.r. 39.§.
Vadász íj 1996 évi LV. tv.67 §.

A vadászatra jogosult szolgálati személye ( hivatásos vadász vagy másként vadőr ) ha a területen talál bárkit akinek nincs ott jogosultsága, de vadászati eszköz van nála, a rendőrség kiérkezéséig vissza fogja tartani és feljelentést tesz orvvadászat alapos gyanúja miatt. Ha esetleg a vesszők között lesz legalább egy acélhegyű vadászvessző, akkor el is fogják ítélni orvvadászat kísérlete miatt. Ebben ne is legyen kétsége.

Egyébként ez a bérleti díjas téma azért érdekes.
A vadásztársaság a földtulajdonosi közösségnek fizet és a közösség osztja szét a vadászati haszonbér összegét.
Persze ha a földtulajdonosok olyan szabályzatot fogadtak el, hogy minden évben ki kell kérni a tulajdoni lapot az egy más kérdés. Csak az merül fel bennem, hogy amit " paxia" nem vesz fel, azt ki nyúlja le, mert hát a pénznek ott kell lenni valahol


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

paxia # 2015.02.23. 08:05

Köszönöm Ügyvéd Úr, ez majdnem egzakt. Érdekelne még
a törvényhely. Ugyanakkor megjegyezném, hogy az íj
nem lőfegyver. Vagyis gyakorlatilag íjjal megjelenni
a vadászterületen olyan, mintha lőfegyverrel jelennék
meg, elméletileg azonban nem. De javítson ki, ha tévedek.

Köszönettel. pax.

bokros # 2015.02.22. 20:05

Az íj vadászati eszköz.
Vadászterületen íjjal az vadászhat aki vadászíjász vizsgát tett és van érvényes vadászjegye.
( ezen felül kell lőfegyvertartási engedély is, ami egy jogszabály készítési pancserkodás, de sajnos így van. aki íjjal akar vadászni annak is kell lőfegyvert tartani, mert másképp nem minősül vadásznak)
Számszeríjjal meg senki nem vadászhat.
Gyakorlatilag a vadászterületen íjjal megjelenni, pont olyan mint lőfegyverrel.
Márpedig engedély nélkül lőfegyverrel sem jelenhet meg senki, sőt légfegyverrel sem.
A vadászati jog gyakorlója jogszerűen léphet fel azzal szemben, aki a vadászterületen íjjal jelenik meg.


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

groszfater@gmail.com # 2015.02.20. 16:29

az eredeti felvetésedtől kissé elkanyarodtál de úgy-látszik érted a lényeget, bár az "Én " passzióm és az Ő passzió-juk fogalmát egy kissé összemosod.
A vadászat és a vadgazdálkodás gazdasági érdek-is-

Lyonee # 2015.02.20. 16:25

" területért szép summát fizet a vadásztársaság.."
Ezt azért megmagyarázhatnád!!!

paxia # 2015.02.20. 16:10

A szép summáról beszélhetnénk. Nekem pl a bérleti díjat
nem érdemes felvenni, mert több helyrajzi számon van a
birtok, és, ha minden helyrajzi számra kikérném a
tulajdoni lapot (a tulajdoni lap bemutatása a bérleti
díj felvételének előfeltétele), az többe kerülne, mint
a bérleti díj.

De másról van szó: Van egy tulajdonhoz fűződő jog és
egy bérlethez fűződő jog. Mikor melyiknek van
prioritása? A vadászati törvény pl úgy rendelkezik,
hogy bírságolható, aki a törvényes vadászatot
zavarja. Eszerint tehát, ha a vadász úr este vadászni
méltóztatik, akkor én aznap ne csináljak semmit a
földemen, mert az elzavarja a környékről a vadat, ami
értelemszerűen zavarja a vadászatot.

És akkor most nem is olyan nehezen megítélhető
helyzetről beszélek, mint az íjászat! Magyarán:
Alá kell-e rendelnem a földhasználatot és a
tulajdonosi jogokat a vadászati tv-nek, és, ha
igen milyen mértékben? A tv-i rendelkezésből
levezethető, hogy, ha ki akarok menni a földemre
_BÁRMILYEN_ céllal, akkor előtte egyeztetnem kell
a vadászokkal, hogy nem zavarom-e őket a
passziójukban.

groszfater@gmail.com # 2015.02.20. 15:45

ha csak nyílacskázni akarsz a réteden azt a vadászok-sem kifogásolják ha nyilazni és nyulazni szeretnél az már nem tisztességes hiszen a területért szép summát fizet a vadásztársaság...

A lőfegyverrel való vadászat is sport...

paxia # 2015.02.20. 15:16

Úgy érzem a válaszokban is van egy kis bizonytalanság
a helyzet megítélését illetően. Pl. az világos, hogy
a vadászati tv szabályozza, hogy milyen íjjal lehet
vadászni (legalább 50 font és vadászhegyes vessző),
ugyanakkor a tv-ben nem látom nyomát, hogy a sport
célú íjászat - tehát nem a vad elejtését célzó íjászat -
a hatálya alá tartozna, attól függően, hogy a
sporttevékenységet vadászterületen vagy máshol űznék.

Másképp: a függ-e a sportíjászat törvényi megítélése
attól függően, hogy azt _HOL_ végzem?

Az eddigi instrukciókat köszönöm: pax.

lajcsó # 2015.02.20. 14:34

A vadászati törvény pontosan meghatározza, hogy milyen íj minősül fegyverenek (pl. számszeríj).

groszfater@gmail.com # 2015.02.20. 14:28

Akár igaza is lehet a vadásznak ,egyrészt a területre nekik van vadászati joga, másrészt, ha fegyvernek minősülő eszközzel jelenik meg a területen a terület tulajdonosa az bizony "szabálytalan"

lajcsó # 2015.02.20. 14:22

Nyilván a vadászok nem örülnek annak amikor a vadászterületen lövöldöző embert látnak. De szerintem nincs igaza a vadásznak.

paxia # 2015.02.20. 11:13

Kedves Szakértők!

A jogi status quo a következő:

Van egy földterületem több helyrajzi számon, de egy
tömbben (összesen: 9.5 ha) erdő-legelő. A területet
vadászati joga egy környékbeli vadásztársaságé.

Én erre a területre járok ki íjászkodni, természetesen
az íj szállítási és használati szabályainak
megtartása mellett. Az íjászkodás sport célú - ez azt
jelenti, hogy szalmabálára lövök gyakorló (== nem
vadász) heggyel.

Az egyik vadász közölte, hogy följelent az
íjászkodásért, illetve, ha íjászkodni akarok, kérjek
tőle (!!??) engedélyt, majd ő megmondja, hogy mikor
és mire lőhetek.

Természetes jogérzékem tiltakozik a vadász
megközelítése ellen, de azért kikérném az itteniek
véleményét is ez ügyben: Korlátozhatják-e ingatlan
használati jogomat az adott kérdéskérben?

A válaszokat előre is köszönöm: üdv: P.A.X.