Haszonélvezeti jog


Szötyike # 2019.03.15. 10:00

Koszonom a valaszokat!
En sem szeretem a "mi lenne ha" cimu tortenetet, de tegyuk fel: lakast cserelunk, apos idepakol a mienkbe, mi meg az ovebe. Kotelesek vagyunk elturni a jelenletet? Vagy, apos bekoltozik a panel 4. emelet kisszobajaba, es az asszony felmillios berleti dijat ker a noszemelytol...

Sajnos nem lehet vele egyezkedni, mindenkeppen ker 2 milliot. Ennyi penzunk nekunk nincs, a per meg... kis magyar valosag.

drbjozsef # 2019.03.15. 09:42

A haszonélvezet bejegyzése semmit nem ér : pont annyi jogosultsága lesz, amennyi a tulajdonosnak most is van (hiszen csak abból engedhet át).
Ha nem költözik ki önként, egy haszonélvező sem csinálhat többet (mást), mint egy tulajdonos.

drbjozsef # 2019.03.15. 09:41

A kompromisszumos út, ha megegyeztek vele. Nyilván kér valamit érte cserébe, de érdemes mérlegelni a mértékét, mert a per alatt sok idő fog eltelni, és az is sok költséggel járhat. Van az a pénz, amit érdemes ráfordítani, hogy azonnal eltűnjön.

drbjozsef # 2019.03.15. 09:40

Szötyike,

A jogszerű út pedig a per sajnos. Írásban a nőnek át kell adni a szívességi lakáshasználat felmondását, ha nem költözik ki, akkor pert kell indítani.

A kompromisszumos út, ha megegyeztek vele. Nyilván kér valamit érte cserébe, de érdemes mérlegelni a mértékét, mert a per alatt

Apósod a saját lakásából önként el ne költözzön!

Én megmondanám mit csinálnék : összeszedném az összes ismerőst, barátot, és pokollá változtatnám a hölgy életét. Apósod azt enged a lakásba akit akar, állandóan táboroztatnák féltucat embert a lakásban, folyamatosan ellehetetlenítve a hölgy normális életét. Természetesen, a törvényes kereteken belül, semmi erőszak, tettlegesség. Csak kicsi hangoskodás, kicsi "félreértések" a fürdőszoba vagy a konyha használata kapcsán, büdös ételek, veszekedés egymás között.

Két-három hétnél nem bírja ezt senki nagyon. Ha mégis, jöhet a következő fokozat, az őrült gyilkosként fellépő színjátszó körös haver, meg az egyéb pszichológiai terror.

Mindent persze apósod engedélyével, teljesen jogszerűen, egy ujjal sem érve a hölgyhöz, a szomszédokat nem zavarva.

Szötyike # 2019.03.15. 09:19

Udvozlet mindenkinek!
A felesegem csaladjaban adodott egy problema. Aposom megozvegyuleset kovetoen megismerkedett egy noszemellyel, aki 5 eve bekoltozott hozza. Tavaly megromlott a viszony, a no nem hajlando kikoltozni. Mivel aposom nyugdijas, a no meg dolgozik, azt allitja, hogy az o fizetese miatt igenyt tart lelepesi penzre. Termeszetesen nagy volumenu felujitas nem tortent, csak allagmegovas. A birosag kilakoltatasi kerelmet elutasitott, szerintuk mindenkeppen pereskedni kell. Ha aposom haszonelvezetet jegyeztet be a felesegem nevere, akkor az asszony kipaterolhatja a volt elettarsat? Milyen jogai lennenek? A lakas aposom kizarolagos tulajdona. A no csak be van jelentve. Evekig pereskedni nem akar, az egyutt eles nem igazan lehet. Mar azon gondolkodik, hogy elkoltozik a sajat lakasabol.
Koszonom valaszukat,
K. Zoltan.

MajorDomus # 2019.03.14. 21:05

Jav: beültetem

MajorDomus # 2019.03.14. 21:05

Bocsi!
ha én vagyok a telek haszonélvezője,beülteezborsóval,
és a tulajdonost be sem engedem!
.
elég hülye törvény szeintem,de a haszonélvezet - szerintem - ezt jelenti!

brron # 2019.03.13. 16:54

"...kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik"

Ez számomra azt jelenti, hogy a haszonélvezet tárgya a tulajdonosnak hasznot termel, amiből ő a haszonélvezet tárgyát bővíti. Pl. épít még egy istállót vagy terménytárolót vagy műhelyt abból a pénzből, amit a ingatlan termelt neki. Ellenben a munkahelyén megkeresett fizetéséből épített garázs, tetőtér-beépítés stb. nem tartozik bele.

Tegnap olvastam egy MNB-s tanulmányban, hogy kellene tanítani középiskolában alapszintű gazdasági- és jogi ismereteket. Ezzel egyetértek.

drbjozsef # 2019.03.13. 06:39

Teljesen igazad van, de én meg hagy gondoljam "visszább"... :)

A te példádban evidens hogy vita esetén nem jár jól a tulajdonos.

De ha a példa az, hogy egy üres telekkel a haszonélvező konkrétan nem csinál semmit (nem kertészkedik, nem gondozza, még a parlagfüvet is a tulajdonos kénytelen vágatni, pedig az a haszonélvező dolga lenne), és oda épít bármit is, akkor arra nyilván nem kellene vonatkoznia a haszonélvezeti jognak, és nem is akadályozza semmiben a haszonélvező EDDIGI tevékenységében. És ilyenkor vita esetén már nem biztos, hogy a haszonélvező jön ki jobban, ha 20 év panelban fekvős semmittevés után most találja ki, hogy mégis uborkakirály őstermelő akar lenni.

A kérdező esetében 30+ éve áll egy ház a telken a tulajdonos használatában, a telek haszonélvezője eleddig semmit sem tett, hogy éljen a jogával. Se az építkezéskor, se azóta. Ez tipikusan a hallgatólagos beleegyezés. Nem?

Persze, tudom semmi sem fekete vagy fehér.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.13. 06:11

Nem ilyen egyszerű ez.
Csak hogy a te példádat gondoljam tovább:

Az üres telken a haszonélvező, mondjuk, kertészkedik, paradicsomot, paprikát termel, akár eladásra. (Vagy bérbeadja ugyanerre a célra.) A tulajdonos meg csak úgy fogja magát, és - pl. - 70%-ban beépíti egy kétszintes lakóházzal. Akkor a haszonélvező haszonélvezete már csak az addigi célra használhatatlan, az épület által nagyrészt el is foglalt földre vonatkozzon?

Nem maradhatnánk inkább abban, hogy a tulajdonos a haszonélvezettel terhelt ingatlanon a haszonélvezővel kötött megállapodás hiányában ne építkezzen?

drbjozsef # 2019.03.13. 05:34

Nem tudom.

Szerintem ha egy üres telek a haszonélvezet tárgya, akkor az arra építkezésből semmire nem kerül rá.

Ha egy házas ingatlan a haszonélvezet tárgya, akkor egy garázs építése hozzá tartozhat a ház rendeltetésszerű használatához, és rákerülhet.

Ha a tetőtérbeépítés/emeletráépítés az eredeti lakáshoz kapcsolódik, akkor hozzátartozik, ha önálló lakás jön létre a felső részen, akkor arra érzésem szerint nem.

De én laikus vagyok, nem jogász.

brron # 2019.03.12. 19:36

drbjozsef,

De ez arra is vonatkozik, amit korábban kérdeztem? Tetőtér-beépítésre, új garázsra, házbővítésre? Vagy azokra nem?

drbjozsef # 2019.03.12. 17:54

brron,

Ez olyan esetekben áll fent, ami le van írva benne, tehát a ti esetetekben is lenne - de nincs, mert ez a szabály az új, 2013-tól hatályos Ptk.-ban van, ahogy KBS észrevételezte, a régiben nincs. Márpedig a te esetedre az időszak miatt az vonatkozik.

brron # 2019.03.12. 17:44

drbjozsef

Nem tudom hogy került rá az ingatlanra a haszonélvezeti jog, a hétvégén megkérdezem.

Megnéztem a 5:146. (3)-at:
"A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik."

Ez mit jelent, milyen esetekben áll fenn?

drbjozsef # 2019.03.12. 11:23

(A régi Ptk. miatt ez most nem számít, bár szerintem nem)

lewho # 2019.03.12. 11:01

A Ptk. 5:146 § (3) alkalmazását ingatlan esetén csak a tullapra feljegyzett korlátozással tudom elképzelni.(a haszonélvezet az épületre nem terjed ki....)

drbjozsef # 2019.03.12. 10:39

Ez szinte bizonyos.

De érzésem szerint ez ettől független (ld. a Ptl. hozzáépítés-ráépítés-beépítés szabályait). Nem feltétlen kell önálló dolognak lennie.

A régi Ptk.-ban valóban nem volt explicite benne a haszonélvezet keletkezése utáni gyarapodásra kizáró passzus. De valamiért csak bele került - feltételezem pont az ezzel a problémakörrel járó vitás és többféle értelmezések miatt.

Tehát már akkor is kellett legyen jogalap arra, hogy ne legyen vég nélkül kiterjeszthető a haszonélvezet...

lewho # 2019.03.12. 07:38

Csak az lesz itt a bibi, hogy -az épület nincs önálló ingatlanként feltüntetve, vagyis nem minősül önálló dolognak.

MajorDomus # 2019.03.11. 19:52

Nem kerülhetett rá!
ha rákerült, le kell vetetni!

drbjozsef # 2019.03.11. 18:59

Tehát annó jogszerűen került a felépítményre is?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.11. 18:28

A régi Ptk.-ban nem volt az 5:146. § (3) bekezdésének megfelelő szabály.

drbjozsef # 2019.03.11. 15:57

Hogyan került rá? Adminisztrációs hiba? Öröklés?

A Ptk. szerint az utóbb épített felépítményre valóban nem terjed ki az előtte csak a telekre alapított haszonélvezeti jog.

brron # 2019.03.11. 14:41

Még egy kérdésem lenne (ha már beszélgettem ismerősökkel is erről a témáról).

Adott volt egy építési telek még 1980-ban, szülő-gyerek közös tulajdonban. A szülők végül kihátráltak a közös építkezés terve mögül és a telek a gyerek tulajdonába került, de a szülők haszonélvezeti joga rajt maradt. Erre építettek egy kétszintes házat, amit azóta is használnak. Viszont a házon is rajta van a szülő haszonélvezeti joga. Valaki szerint ez eltávolítható, mivel eredetileg csak a telken volt rajt... Igaza van ennek a személynek? Ezek után gondolom nincs, de megígértem, hogy megkérdezem.

brron # 2019.03.11. 14:37

drbjozsef

"Apuka nem "adott" pénzt a gyereknek, hanem szerződést kötöttek, és haszonélvezeti jogot vásárolt pénzért tőle az ingatlanán."

Igen, így van, most már értem, ellenben azért ez így leírva nem szerepel a szerződésekben...

brron # 2019.03.11. 14:35

MajorDomus

Ha "beleül a készbe", azt érteném is. De a példában arról van szó, hogy egy 4 milliós ingatlanra 20 milliót költhet a tulajdonos, a haszonélvező mégis beköltözhet illetve bérbe adhatja. Ez józan paraszti ésszel kicsit furcsa, és lefogadom, hogy az emberek jó része nincs a haszonélvezeti joggal tisztában. Úgy a tulajdonosok, mint (szerencsére) a haszonélvezők sem.