Kedves Fórumozók, esetleg ingatlanra szakosodott jogászok! Egy kis segítséget szeretnék Önöktől kérni! 16 és fél évig éltem együtt gyermekeim édesapjával, mikor ő úgy döntött, hogy mással kívánja folytatni az életét. Annak idején én költöztem abba az ingatlanba aminek egyharmada az édesapjáé volt, egyharmada az édesanyjáé, egyharmada az övé volt tulajdonjogilag. Időközben az édesapja elhunyt, így megörökölve most már kétharmad tulajdonjoggal rendelkezik. Azonban az évek során mi (a gyermekeim apja és én) a családiház padlását saját jövedelmeinkből felső lakószintté alakítottuk 3 szobával, egy fürdőszobával, a lenti nagy hálószobát pedig konyhává átépíttettük. Én azóta is itt lakom a gyerekekkel és a mamával, mert egyelőre nincs hova mennem, az édesapa pedig elköltözött választottjához. Kérdésem az lenne, hogy a 16 és fél év nyom-e a latban, valamint az, hogy az én fizetésem is beleszámít-e az építkezésbe, köteles-e nekem egy összeget kifizetni az ingatlan értéknövekedése okán? (Zárójelben megjegyzem: az én hivatalosan is bizonyítható fizetésem több volt, mint az ő bevallott jövedelme egyéni vállalkozóként.)
Válaszukat előre is köszönöm
Osztatlan telekrész felosztása
Igen, természetesen, hekatee@freemail.hu
Ismételten megköszönöm a hozzám intézett válaszát.Amelyböl számomra az derül ki,hogy sok itt a vitás kérdés.Amit természetesen nem írhatok mindent le de a lényeget értettem.Arra a következtetésre jutottam,hogy mind azt amit Ön javasolt szeretném elkerülni.Ezért szeretném a kompromisszumos megoldást megtalálni ami falakba ütközik.Ezért ismételten szükségszerüvé vált az újabb kérdés feltevése.Számomra is érthetetlen ha utólag egy tetötér ráépítés történt,hogyan változhat meg a tulajdoni hányad aránya ha nincs tudomasom arról,hogy valaki erröl lemondott volna.Javasolta,hogy kérjük ki az elözményt.Ezt megtettem és elutasítottak.A bíróságot szeretném elkerülni.De tisztában szeretnék lenni a helyzetemmel mivel tudomásom szerint tiszta tulajdoni lappal vásároltam meg az ingatlan részt ugyanakkor utalás van rajta még egy év után is.Mi lehet az oka? Felvehetem-e Önnel a kapcsolatot ha a szükség úgy kívánja?
Ha jól értem, akkor aki beépítette a tetöteret, a többi három tulajdonostárssal történö megegyezés alapján tette ezt. Szabályozták-e a társtulajdonosok, hogy ki adta el a részét a beépítönek? Magyarul ki kapott érte pénzt a tetötér beépítöjétöl? Vagy a közösségtöl vette meg a tetötér adott - saját tulajdoni arányán túlterjesztkedö részét?
Természetesen az építekzés megkezdése előtti megállapodás szerint kell a helyzetet megítélni.
Ha, aki beépített, az megvásárolta, megszerezte, megkapta a másik lakás tulajdonásától a tetötér részét, akkor természetesen neki már nincsen része a be nem épített tetötéri részből. A maradék tetőtér az a maradék két lakás tulajdonosa között kell, hogy megosztásra kerüljön.(hiszen a 3. lakás társtulajdonosa már birtokában tartja a tetötér öt megilletö részét, meg a másik lakás tulajdonosának a részét is-nyilván megállapodásuk szerint. A másik két lakás tulajdonosa pedig joggal tart igényt a maradék tetötér használatára.
Nem értem viszont, hogy akkor hogyan jelenhet meg az ingatlannyilvántartási tulajdoni arányban a tetörér, ha az késöbb került beépítésre, és nincsen a felek között megállapodás. (célszerü lenne az ingatlannyilvántartásból kikérni hiteles másolatban az ingatlannyilvántartási bejegyzések alapjául szolgáló okiratok másolatait. Ezeket a másolatokat a tulajdonostársaknak adja ki a ingatlannyilvántartás, másolati illeték megfizetése ellenében)
Ugyanis lenni kellene egy olyan megállapodásnak, hogy a tetöteret ki milyen arányban szerezte meg még az alap adásvételi szerzödésben.
Az udvar használatának a kérdésében pedig vagy megegyeznek a tulajdonostársak, vagy pedig bírósághoz fordulnak. Nos a bíróság is elsösorban arra fog törekedni, hogy egyezzenek meg a felek, de ha ez nem megy, akkor a tulajdoni arányok szerint fogja megosztani a kert használatát.
(természetesen ezen eljárásért meg kell fizetni a peres eljárás illetékét, meg nyíilván lesznek ügyvédek is, és az ő költségeiket is)
Célszerübb lenne pl. négyfelé elosztani az udvart, és kisorsolni, hogy kinek melyik rész jut az egyenlö nagyságú részekböl.
Sajna konkrétabb tanácsot adni nem tudok az iratok, és tények pontosabb ismerete nélkül.
Köszönöm a gyors választ,amely újjabb problémát vet fel.Az ingatlannyilvántartásban úgy van feltüntetve,hogy lakóház gazdasági épület,udvar össz m2.Ez a megnevezés.Egy családé volt,mely négy tulajdonosnak lett eladva./a lakrészeket tulajdoni hányadként adták el./
Az eggyik tulajdonos beépítette a saját és a mellette lévö lakás tetöterét/engedéllyel/,így a tulajdoni hányaduk növekedett.A kérdésem az lenne,hogy a két lakónak /aki beépített és akire ráépítettek/ van-e tulajdoni hányadrésze a nem beépített tetötérböl?
Illetve a telekfelosztást mi alapján lehet kiszámolni ha nincs megeggyezés?
Kiindulási pont mindenképpen az ingatlannyilvántartásba bejegyzett állapot. Az a közhiteles, és valós.
Fel van- e tüntetve az ingatlannyilvántartásba a négy lakásos ingatlan?
Ha igen, akkor az ott bejegyzett tulajdoni arányok szerinti a társtulajdonosok tulajdoni részránya.
Ha egy személy tulajdonában van jelenleg az egész ingatlan, és mondjuk el akar adni egy lakást, akkor a lakások összalapterületéhez viszonyított, eladni kívánt lakás alapterületböl kiszámított tulajdoni arány szerinti arányú telek tartozik hozzá. ( ahogy azt fel is tüntetted a lakások számozása mellett.)
A tetötér, ha az is lakás, vagy a 3. lakás része, akkor alapterületét figyelembe kell venni, tehát a 3. lakás tulajdonosát az egészből 35/100 tulajdoni részrány illeti meg. A telekből is.
Nem térhet el a felülépítmény és a telek tulajdoni aránya, ugyanis együtt tartja a telket és a felülépítményt nyilván az ingatlannyílvántartás, ettől eltérés nem lehetséges.
Lehetséges azonban, hogy a társtulajdonosok úgy állapodnak meg, hogy a tulajdoni arányoktól eltéröen, használatilag osztják meg a telket, és azt egyenlö arányban veszik birtokba.
( ez nem tulajdonjogot eredményező megállapodás, csak azt szabályozza, ki mennyit használ a telekböl.)
Célszerű lenne a közös tulajdon használatáról egy okíratot kiállítani, melyben a tulajdonostársak rögzítik, hogy hogyan használják a közös tulajdonban álló ingatlant, ki mit használ kizárólagosan, és mit használnak közösen. Ez egy egyszerübb megállapodás, mint a társasház alapító okirat. Szerintem ugyanis nem feltétlenül kell társasházzá változtatni a közös tulajdont, - különösen nem a néhány lakásos ingatlanoknál,- de mégis célszerü rögzíteni a használati megosztást.
Tisztelt Fórumozok
Segítségeteket szeretném kérni az alábbi problémához.
Osztatlan tulajdonú telken,amely 570-m2 ,180-m2 lakóház amely négy lakásból áll az alább felsoroltak szerint.
1.lakás 21/100
2.lakás 20/100
3.lakás 5/100 + a tetötér 30/100
4.lakás 24/100
A telekrész,hogy osztódik a négy tulajdonos közt? Egyenlö arányban vagy lakás tulajdoni arányban? A tetötér egyenrangú-e a földszinttel? Mennyiben befolyásolja a telek felosztását?
Az ingatlan nem társasház.
Válaszaitokat elöre is köszönöm.
