Osztatlan közös tulajdon

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

vuvu # 2011.11.12. 14:38

Köszönöm szépen.
Akkor ezt úgy kell érteni, hogy van egy terület (450 nm), azon egy lakóház és egy garázs (107 + X nm),ez az egész EGY ingatlan, ennek van EGY bizonyos összértéke. A tetőtér és a garázs ráépítéssel készült, ennek is van egy "rész" összértéke, ami a tul.lapra való felvezetés idején (14 éve) 50% volt. Előfordulhat-e, hogy ha most készíttetnénk egy értékbecslést, az a jelenlegi tul. arányokat megváltoztatná (mert pl. az alsó szinten felújítottuk a fürdőszobát, ablakokat cseréltünk, ergo most az összértékből az nagyobb értéket képvisel.)
Az számít-e valahol, hogy ha a ráépítéssel az EGÉSZ ingatlan (tokkal-vonóval) értéke emelkedett, anno ehhez az értéknövekedéshez ki milyen arányban (anyagilag, munkával stb.)járult hozzá,vagyis ezt lehet-e a tulajdoni hányadokban érzékeltetni, vagy csak esetleg értékesítéskor lehet vele elszámolni, magyarul meg lehet-e tenni, hogy valaki ne a tul.hányadának megfelelően részesüljön a bevételből, hanem az EGÉSZHEZ való hozzájárulása arányában. (Vagy a magyar jogban nincs ilyen?)

Köszönöm a segítséget előre is.

ObudaFan # 2011.11.12. 10:57

Azért ez nem ilyen egyszerű. Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

vuvu # 2011.11.12. 10:24

Akkor pontosítok: van egy családi ház (ennek van egy helyrajzi száma "2013/A" hrsz-szel, 107 nm)és ennek az udvara (2013 hrsz-szel, 450 nm), tul.lap szerint: kivett beépített terület. A telek szót ezzel az udvarral egyenértékű fogalomként használtam (tényleg nem volt egyértelmű). A garázst a bátyám építette, egyik fala a házzal határos. Ha jól emlékszem, a haszn. megosztás szerződés szerint az ő és a sógornőm kiz. használatában van (de erre a szerződés nélkül nem merek megesküdni, ez a bátyámnál van.) Ennek az udvarnak vagyunk 1/3 arányban tulajdonosai, hárman testvérek, anyu haszonélvezetével. De a garázs nincs rajta a tul.lapon, így a hagyatékban sem lett figyelembe véve, csak az udvar és a lakóház a fenti hrsz-ekkel. A használati megállapodás befolyásolja a tulajdoni viszonyokat?
A lényeg, hogy a házhoz tartozó udvar egy részére a bátyám garázst épített, így, ha jól gondolom, akkor most a garázs két harmada a két húg területén van. Ezért gondoltam, hogy a területünkre eső garázsnak (építménynek) is tulajdonosai vagyunk esetleg. Nem tudom, mennyire számít, de az eredeti építési tervben szerepelt a garázs, csak anno nem kaptak volna annyi hitelt, amiből azt is meg tudták volna építeni, ezért annak idején a bankba olyan tervet adtak be, amiről levetették a garázst, majd amikor megkapták a lakóházra a haszn. engedélyt, a báty megépítette a garázst is. Persze, akkor még apu is élt, és az övé volt az egész mindenség.
Elnézést, hogy nem egyértelműen írtam az előbb és köszönöm előre is a segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.12. 09:16

Ezt ennyiből nem lehet megmondani. Nem mindegy például, hogy a telek és az épület vannak külön helyrajzi számon, vagy azok egy ingatlant képeznek, és az általad "udvarnak" nevezett dolog pedig egy másik, szomszédos ingatlan. Elég lényeges körülmény lenne továbbá, hogy ki építette azt a garázst, s ha a telek tulajdonosától eltérő személy, akkor hogyan állapodtak meg egymással.

vuvu # 2011.11.12. 07:20

Azt hiszem, félreérthetően fogalmaztam, sógornőm nem örökös a lakóházban.
A tulajdoni viszonyok: 3/12 - 3/12 arányban báty és sógornő ráépítés címen, 2-2-2/12 arányban a három testvér öröklés címen. Ennek még a későbbiekben lesz jelentősége.

vuvu # 2011.11.12. 07:10

Kedves Fórumozók!
Kérdésem, a következő, hogy jól gondolkozom-e az alábbi kérdésben:
Adott egy családi ház, ami tetőtér beépítéssel bővítésre került, majd garázs is épült mellé, ami addig nem volt. (Nem régi, lebontott garázs helyett lett új építve.) Ez még apám életében történt, aki 1/1 tulajdonosa volt a háznak.
A lakóházat a testvérek és sógornő 3/12+2/12 (báty), 3/12 (sógornő) (övék a tetőtér) és 2/12 - 2/12 arányban két húg (egyike vagyok én) örökli, az udvart, ami külön helyrajzi számon van, a három testvér egyenlő arányban örökli. (1/3 részekben.). A testvérek 2-2-2/12 házrészén, valamint az udvar egészén az anyának özvegyi haszonélvezeti joga áll fenn.
Namármost, ha igaz az a tétel, hogy az építmény azé, akié a telek, akkor jól gondolom-e, hogy:

  • az udvarra épített garázsnak a két húg 1/3-1/3 tulajdonosa lett az örökléssel, valamint úgy van-e, hogy
  • a bátyám része a garázsból nem a házasság alatt szerzett közös vagyon része, hanem az ő öröklés útján szerzett külön vagyona (már), valamint
  • a garázs haszonélvezeti joga megilleti-e az anyát, illetve
  • mi a jelentősége, hogy a garázst engedéllyel vagy engedély nélkül építette-e a báty (a garázs nem szerepel a tulajdoni lapon).

További kérdéseim is lesznek, de először ezekre szeretnék választ kapni.
Köszönettel.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.01. 17:15

És az az én problémám?

dorka11 # 2011.11.01. 16:15

Kbs!

Bocsi, de ebből a válaszból sokat nem tudtam meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.31. 10:18

Is.

dorka11 # 2011.10.30. 21:59

T. ÓbudaFan!

A biróság által kirendelt szakértő a forgalmi érték megállapitásakor a közös tulajdonu telken lévő épületek közül csak az épitési engedéllyel rendelkező épületeket veszi figyelembe, vagy azokat is, melyek engedély nélkül épültek?

A választ előre is köszönöm.

ObudaFan # 2011.10.28. 11:12

Pert indíthatsz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Az más kérdés, hogy célszerű-e most elindítani ezt a pert, amikor az ingatlanárak messze elmaradnak még az egy évvel ezelőttiektől is. Amit a szakértő két éve még 35M-ra értékelt volna, azt ma értékeli 25M-ra.

amauri # 2011.10.28. 08:33

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A tulajdonomban van 697 tulajdoni hányad, egy 2792 tulajdonrészű oszthatatlan közös tulajdonban. Rajtam kívül a bátyámnak ugyanennyi, a nagynénémnek pedig a duplája, 1398 tulajdonhányada van. Kérdésem az lenne, hogy én a saját részemmel "mit tudok kezdeni", hiszen a másik két tulajdonostárs nem mutat semmi hajlandóságot az eladásra, bérbeadásra vagy bármilyen más intézkedésre. Közös megegyezésre nem látok reális esélyt, ha felajánlom a tulajdonrészemet, egyik fél sem fog élni a lehetőséggel. Mit tudok ebben a helyzetben tenni, most lenne szükségem arra az örökségre (felsőoktatási intézményben tanulok), aminek jogos tulajdonosa vagyok?

Válaszát előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.26. 12:34

Eladhatod a saját tulajdoni hányadodat. Akinek elővásárlási joga van, az meg élhet vele. De a beleegyezése senkinek nem kell.

Tanácstalan1980 # 2011.10.26. 11:34

Tisztelt Ügyvéd Úr!

3-an vagyunk testvérek, és örököltünk szüleinktől földterületeket. (osztatlan közös; egy nagyobb összefüggő művelés alatt álló földterületen belül elszórt helyeken levő 5 db területrész) Jelenleg ez a terület bérbe van adva műveltetésre. A rám eső 1/3-ad részt szeretném értékesíteni a jelenlegi bérlőnek, de a testvéreim nem akarnak beleegyezni. Ebben az esetben mit tehetek? A közös tulajdon megszüntetését kell kezdeményeznem? Ez azt jelenti, hogy első körben a természetbeni megosztásra kell törekedni (azaz felosztani a területrészeket 3 felé), és ha ez nem lehetséges, akkor a testvéreim megvásárolhatják a rám eső 1/3-ad részt, és ha ez sem történik meg, akkor árverezésre kerül a földterület egésze? A bérlő, vagy az állam elővásárlási joga hogyan érvényesülhet?

Köszönettel,
Szilvia

merika82 # 2011.10.21. 06:46

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy ingatlan vásárlás bonyodalmában kérném szíves állásfoglalását. Ismerőseim egy osztatlan közös tulajdont szeretnének megvásárolni, az álltaluk aláírt használati megosztási megállapodás megléte mellett. Az ingatlan 1/2 részét vásárló leendő tulajdonos kp-ben vásárol, a másik leendő tulajdonos részben banki hitelből szeretné vételárát kiegészíteni. A megosztási megállapodásban a leendő tulajdonosok a felépítmények ( szuterén, beálló, közös bejárat, lépcsőház) közös használatáról megállapodtak.

A kérdésem az lenne, hogy csak az 1/2 tulajdonrészre történő Banki jelzálogjog bejegyzésének (így a hitelből történő finanszírozásnak) akadálya lehet-e, ha az osztatlan közös tulajdon egy közös GÁZÓRA, VILLANYÓRA használattal működik, melynek közös használatáról a leendő tulajdonosok a megállapodásban erre ki is térnek.

Tisztelettel és Köszönettel:
Mátyus Erika

nanemaaa # 2011.10.20. 07:59

Egyrészt az értékbecslés, mint a nevében is szerepel, becslés, így ahány szakértő, annyi érték.
Másrészt nem elhanyagolható körülmény, hogy romlott a forint.
Lásd svájci frank árfolyama. Ha így esett volna a forint, de a piac élénk lenne, akkor kb 10 millára értékelték volna most. ;) (Megjegyzem a 8 misi a szakvélemény szerinti értéke, ami nem jelenti azt, hogy 6-nál többért el is tudod adni.)

fokker70 # 2011.10.20. 06:39

Tisztelt Ügyvéd Urak/ szakértők,

A kérdésem a következő lenne,
Vagyonmegosztásban folyik a bírósági perem.

Az ingatlan 1/2 része az én nevemen a másik 1/2 része a volt élettársam nevén van.

2008- ban Igazságügyi ingatlan szakértő értékelte fel a házat ami 41 m2. telek 970 m2. Ingatlan forgalmi értéke 5.300 M Ft.

Mivel nem független, nem bíróság által kirendelt szakértő volt ezért a bíróság kirendelt szakértője

2011 -ben ugyanezt az ingatlant, ugyanazzal a számításokkal, ugyanazzal az összehasonlító adatokkal 8.600 M Ft értékelte.

Ez hogyan lehetséges miközben az ingatlanon semmi nem változott, az ingatlan piac pang stb.

Válaszukat köszönöm,

Tisztelettel,

Fokker

Mufurc_nagyon # 2011.10.19. 07:38

Kedves peter.palkata!

A válaszokat a th. alapítóhatározatában találja meg.
Elvileg az ütk rendelkezik egy példánnyal.
Ha nem akkor a földhivatal.
Ebben meghatározható a helyiségek státusza. Osztatlan közös tuljadon é?

Ha külön tulajdon akkor nincs gond.
Egyéb esetben az adásvételi szerződés adhat támpontot.
Úgy tűnik nem rendelkezik kizárólagos használati joggal az elmondottak szerint.

Így marad egy jogértő készpénzért.

http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

peter.palkata # 2011.10.19. 00:50

Jó estét kívánok!
A következő problémával fordulok hozzátok. Társasházban van 3 tárolóhelyiségem, gondoltam én. Saját kis pince - ez a többi lakónak is van, lépcső alatti tároló - ez csak az enyém, illetve légópince a kertben - ez is az enyém.
Gyanús volt nekem, hogyan lehetnének ezek a helyiségek az én tulajdonomban, mert sem az adásvételi szerződésben, amiben a lakásvásárlásomat rögzítettük, sem a társasház alapító okiratában nincs a lépcső alatti tárolóról, vagy a légópincéről szó.
Állítólag a lakásom utólag lett valahogy hozzáépítve a társasházhoz. Az előző tulajdonos építette/használta (ez sajnos nem világos) a lépcső alatti tárolót, illetve a kerti légópincét, és amikor megvettem a lakást, azt mondta, ezek is járnak vele. Akkor sajnos nem foglalkoztam a tárolóhelyiségek ügyével...
Most viszont láttam, lakatot tett egy lakó a kerti pincére, egy másik pedig meg akarja venni tőlem a lépcső alatti tárolót.
Bocs a körülményes fogalmazásért. Szóval a kérdéseim:
Hogyan tudom bizonyítani, hogy a tárolók, pincék az én tulajdonomban vannak?
Hogyan tudom bizonyítani, hogy a használati joguk engem illet meg?
A használati jogot mindkét helyiség esetében el tudom adni?
lekötelez, aki tud nekem segíteni. Köszönöm, szép délelőttöt nektek!
Péter

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.18. 20:07

Nem feltétlenül, itt elég lehet a ráépítési megállapodás is.

nanemaaa # 2011.10.18. 19:02

Társasház alapító okirat

szk0421 # 2011.10.18. 15:31

10 évvel ezelőtt vettünk egy telket, 50-40-10 % tulajdoni hányaddal, amelyre 2 lakást építettünk, időben megkaptunk a jogerős lakhatási engedélyt Most szeretnénk épületfeltüntetési rajzot csináltatni, és a lakásokra a tulajdoni hányadot is bejegyeztetni. Az egyik lakásnak 1/1-es tulajdonosa lesz, a másiknak 90-10 %-ban osztott tulajdona.
Kérdésem:

  1. Mi kell a lakások tul. hányadának bejegyzéséhez?
  2. Mi kell a telek tényleges megosztásához a fenti arányban? A házak elhelyezkedése nem a telek tul. hányada szerinti?

köszönöm válaszát

cinege53 # 2011.10.18. 12:27

Kedves KBS, köszönöm válaszát!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.18. 07:17

„vagy az összes tulajdonosnak járó bérleti díjra?”
Vagy.

„ha azt válaszolja, hogy akkor a mi földünket nem bérli tovább, - ”
És akkor az elmaradt bérleti díjakkal már nem is tartozna?

Az összeg valószínűleg nem éri el az egymillió forintot, ezért közvetlenül nem lehet perelni, fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni.

cinege53 # 2011.10.18. 07:11

Kedves KBS, a bérleti díjat levélben kértük pár éve, de választ sem kaptunk rá. Nem egészen értem válaszában a "teljes bérleti díj" kifejezést, a részünkre járó összes elmaradt bérleti díjra gondol, vagy az összes tulajdonosnak járó bérleti díjra? Az összes tulajdonost nem ismerjük, csak egy részét.
Perelni szerintem nincs értelme, mert ha azt válaszolja, hogy akkor a mi földünket nem bérli tovább, - bár ezt osztatlan közös tulajdon esetében elég nehéz kivitelezni,mivel ő sem tudja, melyik a mi földünk, -akkor sem jutottunk előbbre.
Van rá esély, hogy valamikor rendeződnek az ilyen típusú közös tulajdonok?
Köszönöm válaszát!