Osztatlan közös tulajdon

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.06. 06:23

„jelezzen vissza x napon belül, máskülönben ki lesz adva másnak.”
A "máskülönben..." fölösleges. Nyilatkozzon. Pont. (Illetve felkiáltójel.)

Csak konkrét szerződésről tud nyilatkozni, általában és örökidőkre nem.

Juszuf85 # 2020.08.06. 18:05

Kovács_Béla_Sándor:

Értem, logikus, hogy nem örök időre nyilatkozik.

Az, hogy nyilatkozzon, pont, ezt hogy értsem? Nyilatkozhat hónapok múlva, mikor épp ráér (vagy soha, mert nem érdekelt különösebben az ügyben), én addig várakoztatom a bérlő jelöltet?

drbjozsef # 2020.08.06. 18:37

Juszuf85,

Ne már, te írtad : "jelezzen vissza x napon belül,"

Az jó. Csak ami utána van, az nem kell.

Kézhezvételtől 8 napon belül nyilatkozzon írásaban, él-e a szerződés feltételeinek ismeretében az előbérleti jogával.

Ha tényleg messze él, ha tényleg kizárt, hogy élni fog vele, akkor akár kommunikálhatsz is vele, megbeszélheted, hogy küldje el a nyilatkozatát, de ha ez rendben lévőnek tűnik, akár birtokba is engedheted a bérlődet. Csak nem b*sz át.

Juszuf85 # 2020.08.06. 19:07

Köszönöm a válaszokat! Abban biztos vagyok, hogy nem fog élni az előbérleti jogával, csak abban nem vagyok biztos, hogy minden egyes új bérleti szerződés alkalmával nyilatkozni fog erről, mivel ez neki csak plusz felesleges papírmunka, érdeke nem fűződik hozzá. De én mint laikus, úgy gondolom, hogy ha informálva lett ezzel kapcsolatban és nem nyilatkozott, akkor az vehető úgy, hogy ő nem él az előbérleti jogával.

drbjozsef # 2020.08.06. 19:15

Így van, igazad van, nem is kell elküldenie.
A lényeg, hogy megkapja.

Akkor csak azt beszéld meg vele, hogy sajnos a törvény miatt minden egyes kiadásnál kénytelen leszel zaklatni, megküldeni a szerződést, és nyilatkozásra felszólítani, de ha nem akar élni a jogával, nincs teendője, hajítsa ki.

Te tedd el a tértivevényeket biztos ami biztos alapon.

MajorDomus # 2020.08.06. 20:13

Meg a levél másolatát is. Szó elszáll....

sanyi2007 # 2020.08.07. 13:25

Sziasztok

Jó napot Hölgyek, Urak.

Tanácsra lenne szükségem, leírom pár szóban a történtet:
Osztatlan közös tulajdon, használati megosztás nem volt rögzítve írásban, viszont jól elhatárolhatóak (kerítéssel elválasztva) a tulajdonrészek, és már évek óta így van használva.
El szeretném adni a részemet, amit a tulajdonostárs nem szeretne megvenni, csak töredék áron. Ha más vevőt néznék rá, szintén csak töredékáron tudnám, a telekrészem geometriája miatt. Arra van lehetőségem, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének folyamatát elindítom, és mivel hivatalosan nem lehet felosztani (1200nm a minimum telekméret a helyi építési szabályzat szerint, az én részem meg 600m) akkor marad az, hogy vagy megveszi normálisabb áron, vagy árverésre megy? (még akkor is jobban jönnék ki, mint az általa felajánlott vételárral)
A kérdés az, hogy szóbeli/szokásbeli használati szerződés esetén is van mód az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.07. 15:54

Mekkora az egész?

Egyébként lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy a tulajdonostárs váltsa magához a részedet, de ezt a ti esetetekben szerintem csak egyezséggel, bíróság nem kötelezi rá.

De neked jó a közös értékesítés is, nem? (Az igaz, hogy kényszerértékesítésen vesztetek mindketten 20-25%-ot, de hát mindennek ára van. Annak is, ha az ember egy fafejű hülyével közösködik.)

drbjozsef # 2020.08.07. 16:14

sanyi2007,

Azért az elég jó kiindulási alap, ha megmondod neki, hogy vagy megveszi korrekt áron (ami esetetekben nem tudom mit jelent, ha idegen vevő töredék áron venné, akkor az a "piaci ár", tehát az lényegében a részéről is korrekt, hiszen másnak se tudod drágábban eladni, persze, egyben, árverésen akár érhet többet is), vagy kérni fogod a közös tulajdon megszüntetését. Ami neki fájni fog, mert ha tied nem is eléggé forgalomképes magában, a kettő együtt, már lehet hogy az lesz, és felverik az árát, vagyis ő sem fogja tudni megvenni potom pénzért a részedet árverésen, sőt, az övét is egy idegen fogja megvenni.

Te is buksz rajta (de a "töredék ár"-hoz képest végülis nyert), de ő a saját részével még nagyobbat bukhat rajta.

sanyi2007 # 2020.08.07. 18:30

Először is köszönöm szépen a válaszokat.

A telek össz mérete 1515nm. Ebből az én részem 616nm.
Ezen van egy lakóépület, ami a tul. társ. része.
(A helyzetet bonyolítja, hogy ő megvette a szomszéd telket, és így a kettőre egy családi házat húzott fel, szóval ha árverés lesz, akkor a családi házának egy része (ami a közös telken van) jó eséllyel másé lesz, ha ő nem veszi meg a telket.
Nekem jó lenne a közös értékesítés, de ő nem akarja eladni a sajátját, eddig így lakott benne az anyósa, kényelmes volt, ezért nem akar változtatni.
Az ingatlan telekértéke (1515nm) kb. 40M jelenleg az épitményt nem számolva. Pár éve 5M-ért vettem meg ezt a telekrészt. Nem élt az elővásárlási jogával, és most sem valószinű hogy akár 6-7M-t adna érte önszántából. Ebből kiindulva, hogyha a 616nm-em arányában 25%-os értékcsökkenéssel számolva is megkapom a 10M-t a részemért, még mindig vonzóbb, mint töredékáron átpasszolni.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.07. 21:00

Azt nem lehet megosztani. Marad a magához váltás vagy a közös értékesítés.

sanyi2007 # 2020.08.08. 06:51

Gyakorlatban ez hogy működik? Első körben próbálom jelezni neki, és ha nem együttműködő, akkor a helyi bíróságon kell beadni a közös tulajdon megszüntetése iránti kérelmem?

sanyi2007 # 2020.08.08. 09:07

Illetve még egy felmerült kérdés. Amennyiben lenne használati megosztás, akkor is ugyanúgy lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését, és ugyanúgy -ha nem szeretné megvenni a másik fél- bíróság általi értékesítés lenne?
( a kérdés arra vonatkozik, hogyha a másik tulaj arra hivatkozik, hogy szóbeli megállapodás volt a korábbi tulajjal, és én amikor megvettem a tulajdonrészem, akkor már egy kerítéssel elkülönített telekrészt vettem meg, még ha nem is lett írásba foglalva a megosztási szerződés)
Azt nem szeretném, hogy a bíróság beintsen nekem.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.08. 12:19

Nyilván hazabeszélek, de talán megkellene bíznod egy ügyvédet, aztán ő majd intézi.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.08. 12:20

„Amennyiben lenne használati megosztás,”
Hiszen van.

AlterEgon # 2020.11.25. 19:29

Kedves Fórumozók!

Adott egy osztatlan közös tulajdonban levő telek (2000 nm), aminek fele a szűkebb családom birtokában van, a negyede távoli rokonoké, az utolsó negyed pedig egy másik tulajdonosé. A telek kialakult használati rendje (ami még egy régi végrendeleten alapul) elfogadott a tulajdonosok részéről: évtizedek óta hosszanti irányban 3 részre osztva, kizárólagos jelleggel használják az ingatlant. A telket mindenki el szeretné adni elvben, de az a tulajdonos, akivel nem vagyunk rokonságban, irreálisan magas árat kér a részéért, így a gyakorlatban a jelek szerint kivitelezhetetlen a közös eladás. A telek felére lenne komoly vevő, de ő szeretne egy írásbeli használati megállapodást, amit viszont csak a szűkebb családom hajlandó aláírni (úgy tűnik sehogysem tudunk ebben előrelépést elérni).
A kérdésem az lenne, hogy lehetséges-e albetétesíteni a telek felét (a minimum földterület nagyságát az adott városban eléri, ezzel nincs gond), a többi tulajdonostárs nélkül is, legalább az eljárás megindítható (elég passzívak a többiek; aláírni nem akarnak semmit, de lehet rá számítani, hogy adott esetben fellebbezni sem fognak)? Vagy mindenképpen bíróságra kell menni? Utóbbi esetben nagyságrendileg mekkora költséggel járhat számunkra a folyamat?
Köszönöm a választ előre is!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.26. 08:54

Közös tulajdon megszüntetése perben.

Pici78 # 2020.11.26. 09:09

Üdvözletem! Öröklésnél mi van olyankor, ha minden 1/3 tulajdonban lesz? Még nincs hagyatékátadó végzés, részleges sem, én nem szeretnék közös tulajdont, azonban más mindenből szeretne megkapni az 1/3 részét. Akkor ez így nekem nagyon bonyolult. Hogyan tudnám meggyőzni a másik 1/3-ot, hogy jobb mindenkinek, ha nincs közös tulajdon, így senki sem tud használni semmit sem!

drbjozsef # 2020.11.26. 10:54

Pici78,

Az örököstársak, egymás között, csak a hagyaték tárgyaival szabadon rendelkezhetnek osztályos egyezség keretében.

De az, hogy mivel tudod meggyőzni az örököstársaidat, az nem jogi kérdés. Pénzzel, szép szóval, szex-szel, ízlés és elszántság kérdése...

Ha nincs megegyezés, kapd csak meg az 1/3-odat, és ha nem tudjátok utána sem megszüntetni közös megegyezéssel, akkor marad a köözs tulajdon megszüntetése iránti per indítása.

realmadrid # 2020.12.08. 15:07

Kedves Fórumozók!
Volna egy kérdésem a következő helyzettel kapcsolatban: (kicsit complex; elnézést érte; ha rajzolni lehetne itt, könnyebb lenne)
Egy 540nm-es telken egy ikerház áll, egy helyrajzi számon, osztatlan közös tulajdonban, 270-270nm-es telekrészeken egy-egy ikerház-féllel. Gyakorlatban mind a telekrészek, mind az ikerház-felek egymástól szépen elhatárolva; minden rendben. Téglalap alakú a teljes telek; képzeljük most úgy el, mint egy dominó. Mivel a helyi szabályzás szerint az itt kialakítható legkisebb telekméret 500nm, megosztani a telket és az ingatlan-t (i.e. “közös tulajdon megszüntetése”, avagy “az ingatlan természetbeni megosztása”) nem lehetséges – pedig valami ilyesmi lenne a végső cél.
A szomszéd telek az elsővel teljesen párhuzamos, méretben is megegyező (540nm-es), síkban sincs eltolva, hanem az elsőhöz teljesen passzol (i.e. képzeljünk el 2 dominót egymás mellett). Legyen ez a szomszéd telek a 2-es telek. Ez nincs megosztva, vagyis egy tulajdonosa van; rajta (valamilyen minőségű) ház, meg miegymás.
És most jön a kérdés: ha ezt a szomszéd 2-es telket az 1-es ikerház tulajdonosai közösen megvásárolnák, akkor lehetséges az, hogy az 1-es telek ikerház-fél-tulajdonosai egyenként “meghosszabbítsák” a saját, jelenleg 270nm-es telekrészüket a 2-es telek passzoló, ugyancsak 270nm-es telekrészeivel, és az így keletkezett, egyenként kb 540nm-es, új telkeket külön-külön tulajdonba átírassák? (i.e. nézzük most a 2 dominót nem vízszintesen, hanem függőlegesen felosztva egymás közt).
A válaszokat előre is köszönjük szépen.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.12.08. 15:57

Azt akarod kérdezni, lehet-e három telekból kettőt csinálni? Lehet.

Csak a ház két fele valóban teljesen elkülönül-e műszakilag? A helyi építési szabályzat engedi-e közvetlenül a telekhatárra építést?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.12.08. 15:59

(Ja, és lenne a két új telek mindegyikének útkapcsolata? Nyeles telket ugyanis nem lehet már újonnan kialakítani.)

realmadrid # 2020.12.08. 16:21

Nem 3 telek van, csak 2. Két db, egyenként 540nm-es. Két külön helyrajzi számon - DE 3 tulajdonossal, úgymint: tulaj1 és tulaj2 közösen tulajdonolják az 1-es telket (most), tulaj3 pedig egyedül a 2-es telket. Tulaj1 és tulaj2 közösen (vagy valahogy) megvenné a tulaj3-tól a 2-es telket, majd maguk közt (tulaj1 és tulaj2) immár a teljes telek1+telek2-őt felosztaná 2 egyenlő részre.
Elnézést, ha nem fogalmaztam előbb eléggé tisztán.
Útkapcsolata mindkét megnagyobbított, tulaj1 és tulaj2 által tulajdonolt teleknek lesz, hiszen most is van és az nem változik: a nagyobbítás mindkettőjük számára csak kb a kertjeik növelése lesz "hátrafele" irányban.

realmadrid # 2020.12.08. 16:36

Az ikerház-felek igen, teljesen elkülönülnek műszakilag egymástól. Viszont a helyi szabályzat a telekhatárra való építéssel kapcsolatban nekem nem tiszta: néhol 3m szabad sávot ír elő a ház és a telekhatár közé, néhol mást. Persze ezt tudom majd tisztázni. Egyébként ez miért kérdés ebben az ügyben? Nem feltétlen lenne semmi új építkezés itt, mindössze a jelen telekrészek kerteinek "hátrafele" való meghosszabítása - és a külön tulajdonba/helyrajzi számra kerülés lenne a cél. Köszönet.

AzÉrdeklődő # 2020.12.08. 16:51

Üdvözletem.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy bátyámmal örököltünk egy újpesti felújítandó családi házat, 50-50 % ban.
Senki nem lakik benne Én szeretném belátható időn belül eladni, de a testvérem a rossz viszony miatt szándékosan megakadályozza, mert neki több év múlva is ráérne, mert a gyermekeinek szeretné majd. Ezért irreálisan magas árat szeretne kérni érte.A közös tulajdon megszüntetése miatt beszéltem már két ügyvéddel is de nem igazán javasolják, mert hogy nagyon költséges lenne, és alacsony árat kapnánk érte. De sajnos egyenlőre nincs esély hogy kiegyezzünk, és arra sem hogy az Ő által meghatározott árat megkapjuk.

Ha mégis vállalom a perköltséget ami az ingatlan értéke miatt közel 2 M ft lenne, valóban lehet hogy a bíróság nem fogadja be, mert eddig egyáltalán nem árultuk a házat ?
Illetve mivel a házat megosztani nem lehet, a tulajdonrészét sem kívánja egyikünk sem megváltani, akkor biztosra vehető-e hogy a bíróság a ház eladása, vagy árverezése mellet dönt?
Azt hallottam hogy, a bíróság úgy is dönthet, hogy csak az én 50% tulajdonrészemet árverezik el, a másik 50 % a testvérem tulajdonában marad. Ez így tényleg csak nagyon alacsony áron kelne el.

Abban bízom hogy, a per folyamán testvérem belátja hogy legjobb a közös eladás, és nem kerül árverezésre. Ha ez így lenne, mire lehet ilyen esetben számítani, a perköltség teljes összege engem terhel, vagy ezt utólag meg kell osztani ? Köszönöm