Kovács_Béla_Sándor
2020.12.08. 17:07
„Nem 3 telek van, csak 2.”
Természetesen két telekből is lehet kettőt csinálni. Ez nem lenne akadály.
Osztatlan közös tulajdon
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.12.08. 17:09
„mindössze a jelen telekrészek kerteinek "hátrafele" való meghosszabítása”
Aha. Meg egy kis telekhatárváltoztatás. Úgy hogy az új határ a ház közepén húzódna. Bagatell.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.12.08. 17:14
„AzÉrdeklődő”
Vagy nem a megfelelő ügyvédekkel beszéltél, vagy nem értetted jól, amit mondtak.
AzÉrdeklődő
#
2020.12.08. 17:17
Hát igen, kb Ők is ennyire részletesen tájékoztattak.
AzÉrdeklődő
#
2020.12.08. 17:18
Mint ahogy itt.
Köszönöm
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.12.08. 17:25
Van egy nagy különbség: nekik fizettél.
AzÉrdeklődő
#
2020.12.08. 17:32
Igen de ezen a fórumon nincs lehetőség fizetni.
Mégis sokan választ kapnak a kérdésekre.
Én feltettem három kérdést és az a válasz hogy másnak fizettem. Igen, ott sem kaptam választ, valószínű igen nehéz kérdés. Ha nem akarsz vagy nem tudsz választ adni nem értem mi célod ezzel.
AzÉrdeklődő
#
2020.12.08. 17:59
Kovács_Béla_Sándor
Szívesen utalok valamennyit, ha ez segít.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.12.08. 18:27
Az segítene, ha tömören és érdemben kérdeznél. (Leginkább a téves és lényegtelen állításokat hagyd ki belőle.) Ha sikerül, meg fogsz lepődni.
AzÉrdeklődő
#
2020.12.08. 19:10
1.Lehetséges-e hogy a bíróság nem fogadja be, a közös tulajdon megszüntetésére a pert, mert eddig egyáltalán nem hirdettük meg a házat ?
2.Dönthet-e, úgy a bíróság, a közös tulajdon megszüntetésénél, hogy csak az én 50% tulajdonrészemet árverezik el, a másik 50 % a testvérem tulajdonában maradhat, ha Ő nem szeretné eladni.
3.A perköltség teljes összege engem terhel, vagy ezt utólag meg kell osztani ?
Köszönöm
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.12.08. 19:22
- Nincs ilyen kifejezés a perrendtartásban, hogy "befogadja". Ha arra gondolsz, akkor nem utasítják vissza a keresetlevelet azért, mert "eddig egyáltalán nem hirdettétek meg a házat". Ennek ugyanis semmi köze ahhoz, hogy kéred a közös tulajdon megszüntetését.
- Nem.
- Közös tulajdon megszüntetése iránti perekben általában a tulajdoni hányadok arányában osztják meg a perköltséget. (De előlegeznie az illetéket a felperesnek kell, az esetleges szakértői költséget pedig annak, aki a magasabb értéket állítja.)
(Az illeték 6%; ügyvédi költsége átlagosan 5%, szakértői díj 1-200 ezer forint. Ha végrehajtani is kell, annak illetéke 1%, a végrehajtó költségei is néhány 100 ezer; eredményes árverezés esetén a jutaléka 8%. Tényleg nem olcsó, de ha egyszer nem megy másképp.)
AzÉrdeklődő
#
2020.12.08. 19:31
Köszönöm szépen. Így már értem.
realmadrid
#
2020.12.09. 12:28
@KBS:
Értem a finom célzást, kösz. Szóval kb. felejtős a dolog. Pedig szép megoldásnak tűnt. Kösz szépen a válaszokat. Szép napot mindenkinek.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.12.09. 16:26
Nem ezt mondtam. Elvileg meg lehet csinálni, de bizonyos műszak jellegű feltételeknek teljesülni kell.
ObudaFan
#
2021.01.04. 20:35
Az attól függ, hogy épületkiemeléssel hoztatok létre új helyrajzi számon egy ingatlant, vagy sem. Mivel a leírásodból hol erre, hol arra lehet következtetni, szerintem fogd meg az összes papírt és menj el ügyvédhez.
Aronia
#
2021.01.10. 18:40
Tisztelt Szakértők!
Érdeklődni szeretnék, hogy 2021 január 1 után a 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól - hatályban marad-e? Tehát folytatódnak-e a 2012 előtt kérelmezett ingyenes megosztási eljárások?
2002-ben kérelmeztem 0,92 ha területem ingyenes kimérését. A jelentkezést 2012-ben kérelemmel megismételtem. Most ha a tulajdonostársak közül valaki a 2020. évi LXXI. törvény alapján elindítja a megosztást, akkor elveszíthetem a termőföldemet (bekebelezés) azért, mert kevesebb, mint 10000 négyzetméter?
Az ingyenes megosztási kérelem jelzéseként van valamilyen széljegyzet a tulajdoni lapon, ami a 2020. évi LXXI. tv. alapján esetleg elindításra kerülő eljárást megállítja?
Köszönöm előre is a választ!
Aronia
#
2021.01.17. 21:13
Úgy vélem, a válaszok a következők:
- A 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet hatályban marad, de az ingyenes megosztási eljárások nem folytatódnak.
- Igen elveszíthetem, hacsak nem találok olyan tulajdonostársat, akivel egyútt osztatlan közös földterületünk > 1 hektár. "Az egyezségben közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve ha az abban érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek."
- Nincs ilyen széjegy.
Juszuf85
#
2021.01.25. 15:18
Tisztelt Fórumozók!
Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban van tulajdonrészem, írásbeli használati megosztási szerződéssel, eddig minden rendben. Az ingatlanrészemen több kisebb helyiséget ki fogok adni bérbe hamarosan, amivel kapcsolatban értesítenem kellene tértivevényes levélben a tulajdonos társat, hogy él-e az előbérleti jogával.
Amire a kérdésem irányul, csak formai dolog:
Ilyenkor nem kell ugye a bérlő jelölttel kötendő szerződés másolatát egy az egyben mellékelnem a levelemhez? A szerződés tartalmazza a bérlő jelölt személyes adatait, azokat nekem nem kell a harmadik félnek kiszolgáltatnom, ugye?
Kicsit lehet, hogy furcsa kérdés, de megköszönném, ha valaki adna rá választ.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.01.25. 15:23
De. Nem.
Vivussssss
#
2021.01.25. 22:22
Tisztelt fórumozók!
Ingatlan vásárlás előtt állok. Egy művelési ág alól kivont zárkerti telket szeretnék megvásárolni, melyen egy gazdasági épület található. A probléma, hogy osztatlan közös telken fekszik 2 másik tulajdonossal (egy házaspárral). Az eladó földmérő által készített vázrajzzal rendelkezik, melyen a két telek szét van mérve, kizárólagos birtoklási és használati jog van feltüntetve. A masik tulajdonos elővételi jogáról írásban lemond, az adás-vételhez hozzájárul. A házaspár 9 éve vette a részét, a két rész azóta szét van választva kerítéssel, külön mérőórákkal rendelkeznek. Elmondásuk szerint egymás élettereit nem zavarták. Ezen információk alapján ön szerint felmerül bármilyen kockázat, veszély, akaály ami miatt megfontolandó a megvásárlás? Tudja-e a másik tulaj ügyintézéseimet akadályozni? Van-e bármilyen elszámolási kötelezettségünk egymással szemben? Illetve milyen feltételeket, kitételeket rögzítsünk a szerződésben?
Válaszát előre is hálásan köszönöm!!!
drbjozsef
#
2021.01.26. 10:43
Vivussssss,
Ha az a használati megosztási szerződés kellően precíz, esetleg ügyvéd ellenjegyezte, akkor nem különösebben kockázatosabb egy ilyen vásárlás, mintha sima telekszomszédok lennének. Az adásvételi szerződésben sem kell eltérni a szokásosaktól - mivel ehhez úgyis ügyvéd kell, tudnia kell majd.
BroKat
#
2021.02.08. 10:56
Tisztelt Fórumozok!
Az alábbiakban kérnék tanácsot.
A társasházunk Alapítóokiratát átvizsgáltam. Osztatlan közös tulajdonként a lakásokat elválasztó válaszfalak is fel vannak tüntetve.
Egymás melletti két lakást szeretnénk összenyitni, a kisebbik lakás albérlet lenne, de a tulaj beleegyezésével összenyithatnánk a mostani lakással. Viszont ez a válaszfal korábban belsőválaszfal volt nem lakást elválasztófal, az ajtót falazták be, együtt volt a két lakás. Az albetét külön maradna, gyakorlatilag a korábbi állapotot állítanánk vissza, természetesen statikai szakvéleményét kikérve, és azokban leírtakat betartva. Kérdésem az lenne ez lakást elválasztófalnak kell tekinteni vagy a korábbi belsőválaszfalnak. Az eredeti (levéltárból kikért) alaprajzon is jelölik a régi ajtó helyét és lezárását.
Válaszukat, tanácsukat előre is köszönöm!
nanemaaa
#
2021.02.08. 11:49
BroKat
Elválasztja a lakásokat? Fal? Igen. Akkor lakás elválasztó fal.
Természetesen a társasház hozzájárulhat a lakások összevonásához (összenyitásához) amit majd az alapító okiratnak is le kell követnie. Onnantól pedig lakáson belüli válaszfal lesz. Addig nem.
BroKat
#
2021.02.09. 09:25
Kedves Nanemaaa!
Az Alapító okiratban az szerepel, hogy a tervrajzon feltüntetett következő épületrészek: "lakásokat elválasztó válaszfalak"
Én kikértem a levéltárból a ház teljes alaprajzi, tervezési anyagát
azon ez a fal nem lakást elválasztófal volt eredetileg ezért nem vagyok ebben továbbra sem biztos, hogy ez így annak tekinthető-e. Ezért szeretnék egy "hivatalos" akár jogszabályt erre. Mert fizikailag nem számít annak, az eredeti alaprajzon sem az.
Mihail26
#
2021.03.11. 18:48
Tisztelt Szakértők!
Egy olyan kérdésem lenne hogy testvéremmel együtt örököltünk egy lakást 1/2-1/2 tulajdonrészben. A lakást a testvérem lakja kizárólagosan. Kérdésem az lenne hogy követelheti e rajtam a rezsi fizetésének a felét. A lakásban távhő szolgáltató van tehát azt tudtommal nem lehet kikapcsolni csak ha az egész lépcsőházét kikapcsoljuk és nincs befolyással a havi árra hogy mennyit használt. A közös költségben benne van a víz ára is és mivel nincsen külön vízóra felszerelve így annak elhasznált mennyisége sincs befolyással az árra és tudtommal azt se lehet kikapcsolni csak akkor ha az egész lépcsőházat kikapcsolnánk. Egyedül az áram az ami kikapcsolható és mérőórás.
A válaszokat előre is köszönöm.
