Osztatlan közös tulajdon


mateo # 2011.07.11. 12:03

Osztatlan közös tulajdon esetében az ingatlan bérbeadásnak milyen feltételei vannak?

A saját lakrészemet a társtulajdonosok beleegyezése nélkül is kiadhatom?
Elég extrém a kérdés, de: Mivel osztatlan közös a tulajdon, tarthatnak igény a társtulajdonosok a befolyt bevételre?
A társtulajdonosok emelhetnek-e kifogást az ellen hogy én kiadtam a résztulajdoomat 3-ik félnek, és ez őket zavarja valahogyan? (nem követtem el semmit ( sem pedig a bérlőim) amivel rászolgáljak, de nem jó a viszony társtulajdonosokkal),
illetve ide tartozóan kell-e belegyezést kérnem tőlük magához a bérbeadás tényéhez, vagy a bérbevevő személyehez kapcsolódóan (pld kutyatartás, hangoskodó fiatalok stb)

Köszi:

M

ObudaFan # 2011.07.11. 08:53

Ha ebből jogvita lesz, akkor nagy szerepe lesz a bizonyításnak, mert azért a szerződéses nyilatkozat nem egyértelmű. Mindenesetre ha senkinek semmit nem sikerül bizonyítani az akkori szándékkal kapcsolatban, akkor szerintem ez nem kellene, hogy a szerződés hatálya alá tartozzon.

NZsolt # 2011.07.11. 08:19

Üdvözlöm Önöket!
Osztatlan közös tulajdonú kertesház felének vagyok tulajdonosa. A két kertrész elkülönült használatban van,
Amikor használatmegosztási szerződést kötöttünk tulajdonosok, belevettük, hogy:" felek megállapodnak, hogy a saját használatú ingatlanrészükön sem végezhetnek átalakítást, építkezést, csak a többi tulajdonostárs írásos engedélyével"
A tulajdonostárs azóta a kertrészén álló 10 m2-es betonalapú faházat lecserélte egy 20 m2-re, kutat furatott, illetve lebetonozott egy 10 m2-es részt ping-pong asztal alá. Ez engem nem zavart, írásos engedélyt nem kért tőlem, nem is került szóba.

A jövőben kutyatartás és belátás csökkentése miatt gondoltam egy lamellás 2 méter magas(barkácsboltokban kapható elemekből álló) átlátszatlan fakerítést felállítani-két méterenként oszlopokra rögzítve, a külön használt kertrészem szeparálására.
A kérdésem: A korábban idézett szerződési pont szerint én egy ilyen kerítéssel, csak a tulajdonostársak engedélyével határolhatom le a kertrészem?
a szerződési akarat eredetileg nem erre vonatkozott, hanem, hogy ne építhessen pl hozzá a házhoz, vagy ne építhessen újabb házat a telekre, stb. Tehát engedélyköteles dolgokra gondoltunk, mikor belevettük ezt a pontot.
De tarok tőle, hogy ezzel a megkötéssel, a kerítés építéséhez, sőt bármilyen kicsi építési tevékenységhez pl lebetonozok 1 m2-t tűzrakóhelynek- írásos engedélyt vagyok köteles kérni.
A jogi álláspontjukra lennék kíváncsi a hozzáértőknek.
Előre is köszönettel,

Zsolt

ObudaFan # 2011.07.04. 11:32

Nincs mit.

szoszid # 2011.07.04. 11:15

Sajnos így van:(
Nem egyezünk meg,sajnos csak elköltözni tudunk.
Köszönjük a választ!
Ágnes

ObudaFan # 2011.07.04. 11:06

szoszid

Ha az övé a lakás, és ti csak szívességi használók vagytok, annyit tudtok tenni, hogy megegyeztek vele.

szoszid # 2011.07.04. 08:44

Elnézést ez más téma,rossz helyre tettem fel véletlen!!!!
:)

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.04. 08:42

Ez nem a kérdésemre volt válasz, Angelux.

szoszid # 2011.07.04. 07:46

Tisztelt fórumozók!
Nem tudom jó helyre írok-e, remélem valaki tud segíteni.
Párommal az édesanyja lakásában élünk, aki külföldön él és dolgozik már jó ideje, nem is nagyon valószínű, hogy hazaköltözik.
De elhatározta, hogy elcseréli a lakásunkat egy kisebbre, de nekünk, vagyis a fiának és nekem el kell mennünk albérletbe.
Kérdés a következő:Van-e jogi útja annak, hogy ezt a lakást az ő fia megvegye, bérelje az anyától, tehát, hogy ne kelljen albérletbe mennünk, legalább egy darabig ne!
A párom már felajánlotta, hogy ő megveszi részletre a lakást, vagy fizet az anyjának x összeget,hogy itt maradhasson,de az anya most elhatározta,hogy kirakja a fiát.Mit lehet ilyenkor csinálni jogilag?
Köszönöm a válaszokat előre is!
Szép napot!

Angelux8472 # 2011.06.30. 17:21

Mire alapozza arra,hogy kezdtük 20ezernél, felajánlottam neki 10ezret mert annyit még kitudunk gazdálkodni nagy nehezen, de többet nem.
Lenne itt még valami amit kijelentette bíróságon jelentette ki miszerint ő 12 éve nem lakik ott. Csak mióta kezdem rend beszedni a házat azóta akar jogot gyakorolni a tulajdon része felet, ha kicserélem a kapuzárat és nem is engedem be, mivel nincs ott semmi ingósága akkor mit tud tenni ellene. Mert kapott tőlem kulcsot a mostani hoz, de átvételi elismervénnyel.
Telefonon többször meglettem fenyegetve miszerint verőlegényt fog beköltöztetni a tulajdon részebe, zaklat a munkahelyemen és nem tudok tőle nyugodtan pihenni.
Mit tehetek ilyen kor?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.30. 09:58

Kezdjük ott, hogy mire alapozza az igényét. Az összegszerűség csak aztán jön.

Angelux8472 # 2011.06.30. 09:33

Kérek egy kis segítséget.
A helyzet a következő van egy örökölt tulajdoni hányadom ami 15/60 ad, apámnak 18/60 ad a része ebből oszthatatlan tulajdonból.
Kijelentette, hogy fizessek neki havonta 30ezer forintot
többlethasználati díjként. A kérdésem a következő ha nem viszi perre akkor nem kérhet olyan összeget amilyet csak akar?

enen # 2011.06.21. 10:28

Kedves Fórumozók!

Jelenleg osztatlan közös tulajdonú, 5 lakásos házban élünk, amelyhez egy belső, zárt kert kapcsolódik. Az egyik lakónak régóta van egy keverék kutyája (félig kuvasz), Sophie névre hallgat. Eddig nem sok gondunk volt vele, az udvarban egy nap átlagosan egy órát volt, a többi időben a gazdájának lakásában, vagy annak erkélyén. Nekik azonban fél évvel ezelőtt egy ikerpárjuk született, akiket csak most hoztak a lakásba. Ekkor ők úgy döntöttek (a lakók megkérdezése nélkül), hogy Sophie ezentúl az udvaron lakik, a nap 24 órájában, heti 7 nap. Mint "felelős állattartók", úgy gondolták, hogy a kutya (és nem mellékesen a lakók) efféle új helyzet elé állítását úgy próbálják meg "enyhíteni", hogy hoznak még egy kutyust. Kölyök kutya, szintén keverék, de tacskó, tehát kisebb termetű (de éppen csak elválaszthatták az anyjától). Az új kutyáról természetesen szintén nem kérdeztek meg senkit a házban. Nekünk egy cicánk van (akinek érkezéséhez mindenkitől szóban kértünk engedélyt, amit meg is kaptunk), akit csak reggel és este engednénk ki a kertbe, amíg nem vagyunk otthon, a cica a lakásban van. A két kutya jelenleg uralja a kertet, sem kiülni nem tudunk, sem a ruhákat nem tudom kiteregetni (leráncigálják a földre, és a kicsi lepisili), a macska kiengedéséről már ne is beszéljünk. Szellőztetni sem tudok (minden ablakunk, és az erkély ajtó is közvetlenül a kertre nyílik), mert a kisebb kutya azonnal bejön (Sophie-nak, nem kevés munkával sikerült - nekem - megtanítani, hogy a lakásba ne jöjjön be). A helyzet teljességgel tarthatatlan, hiszen csak a kert miatt választottuk a lakást, ezért ma reggel megpróbáltam beszélni a kutyák gazdájával. Az "úr" közölte velem, hogy a kert fele az övé (természetesen nem), és egyébként is mit zavar engem az ő kutyája, majd összebarátkoznak a macskával (nem tudom, Önök hogy lennének vele, ha például egy medve, meg egy farkas, játszásiból kergetné Önöket, mert kb így érezheti magát a cicánk). A cica miatt "csak" szomorú vagyok, mert ül az erkély ajtó előtt, és nyávog, hogy szeretne kimenni. De az, hogy nem tudunk a párommal kimenni esténként beszélgetni, nem tudom kitenni a ruha szárítót, és nem tudjuk áthívni a barátainkat egy sütögetésre, és még csak normálisan szellőztetni sem tudok, majd mindezért még én vagyok a rossz, amikor szóvá teszem, attól már kinyílik a bicska a zsebemben. Én nagyon szeretem a kutyákat, most is csak a gazdájukkal van problémám, sokat játszunk a kiskutyával is (mivel a gazdái nem nagyon teszik ezt). Amikor úgy döntöttünk a párommal, hogy szeretnénk egy állatot, nem véletlenül cicát kértünk a Noé otthontól. Úgy gondoltuk, hogy kutyát lakásban tartani állatkínzás, és fel sem merült bennünk, hogy majd kitesszük a kertbe és kész.

A kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen szabályozás az osztatlan közös tulajdonú házak kertjeire vonatkozólag? Kötelezhetem a tulajdonost bármire ebben az ügyben(kutya canal építése, stb.)?

Köszönettel:
enen

Csuti28 # 2011.06.20. 06:01

Egy kis jogi segítséget szeretnék kérni. A történet a következő:2006-ban vettem egy 4 lakásos(sorház) társasházban egy lakást. Az udvar, a hátsó parkoló mind osztatlan közös tulajdonban van.
Az utolsó lakás után található egy nagyobb füves terület, ill. a parkoló, melyet 2009-ig együtt használt a három lakó akik kezdettől itt laktak, köztük én is.
Amikor beköltözött a 4-es lakó teljesen kisajátította a hátsó füves területet, játszóteret telepített, stb, , amiért nem is szóltam, mert több gyerek van a 4 lakásban és örültek neki.
Mindegyik lakáshoz tartozik terasz is , így az enyémhez is, melyről ki lehet menni a kertbe. Telepítettem 2007-ben 4 db tuját és mellé egy kis virágoskertet, de úgy hogy az senkit ne zavarjon , az egész kb. 6 m2.
A 4-es lakó tavaly ősszel a tujáimra teljesen ráültetett még 4 db tiszafát. Már akkor megkértem, hogy ezeket ültesse el onnan , mert ha megnőnek egyáltalán nem jön fény a nappalimba, sőt az általam ültetett kis tuják is kipusztulnak. Természetesen mivel nagyon sunyi ember ezt nem tette meg.
Nem voltam itthon hétvégén, és mire hazajöttem , az egész kert részt amire rálátok a teraszról, illetve ahol ki tudtam menni a kertbe, a parkolóba, úgy beültette, a füvet is kipusztítva, hogy véletlen se lehessen ott elmenni.
Kérdem én, hogy mit tehetek ? Joga van -e teljesen elzárni a kijárási lehetőségeimet? Nem beszélve arról , hogy csökkentette ezáltal a lakásom értéket is.
Beszélni nem lehet vele mert egy büdös b......
Megtehetem-e , hogy az előtte lévő kertrészt én is felásom, megakadályozva , hogy ő is bejusson a teraszára. Ugyanis az osztatlan közös tulajdonból nekem is akkora kertrész jár mint neki.
Előre is köszönöm a segítséget.

ObudaFan # 2011.05.25. 09:37

Főszabály szerint igen. Azért ha az értesítésre lett volna lehetősége, és nem értesítette a tulajdonostársait, akkor az összegszerűséget lehet vitatni.

Ptk. 142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

oktgyd # 2011.05.25. 08:45

Kedves Forumozók,

Öreg ház osztatlan közös tulajdonban van. A ház teteje beázott, ezért a tulajdonos-társ elkezdte a nádazási munkálatokat a többi tulajdonostárs belegyezése, tájékoztatása nélkül nélkül.
Kérdésem az lenne, hogy követelheti-e a munkálat elvégzésének költségeit a jövőben?

Sahara # 2011.05.15. 10:34

Köszönöm a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.15. 10:23

Storno, megint átvert a fórummotor.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.15. 10:12

Csak emlékszel, hogy kötöttél-e vele kölcsönszerződést vagy nem? (Ami egyébként nem feltétlenül függ össze azzal, hogy a banktól kapott kölcsönödhöz zálogkötelezettséget vállalt. Az első mondatodban foglalt kérdésnek semmi értelme.)

ObudaFan # 2011.05.15. 09:54

Az előbb azt írtad, a pótlapon szerepelt a férjed.

palffye # 2011.05.15. 07:28

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ. Igen, nem csodálkozom, hibát követtem el...Azonban a nevem nem szerepelt azon a fizetési meghagyáson, csak az a szomszédunk, akinek köszönhető a tartozás egy része, és aki úgy adta el az ingatlant, hogy nem fizetett évekig vízdíjat. Szépen lelépett, az új szomszéd beperelte, majd elindult a lavina. Én azért írtam, hogy értesítést kaptunk, mert nem bennünket szólítottak fel a fizetésre. Annyiban tévedtünk, hogy nem vettük komolyan, mivel végig a szomszéd szerepelt rajta adósként, tőle követelték az összeget, azonban egy pótlapon a férjem és a negyedik szomszéd is fel lett tüntetve.
Bonyolult ügy, az biztos. És a Díjbeszedőnél is közölték, hogy hiába van mellékvízmérőnk, fizetjük rendesen, nem számít...remek, mert nekünk aztán végképp nincs közünk a tartozáshoz, csak az a "vétkünk", hogy a tulajdonrész alapján döntik el, kinek mennyit kell fizetni és a férjem nevén van a legnagyobb tulajdoni hányad. Álmomban nem gondoltam volna, hogy a bíróságon kötünk ki és még nekünk kell fizetni. És nem érdekli őket, hogy az egyik adós elismeri a tartozást és át is vállalja a kifizetést. Azaz mindezt írásba adta.
Persze, ha kijön majd a bírói határozat, miszerint nekünk is kell fizetni, akkor már nem tudom, mit fog szólni hozzá...Max. kezdhetek pereskedni..Vicc az egész.
Végrehajtásról még szerencsére nincs szó.
Még egyszer köszönöm szépen gyors reagálását!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.15. 06:38

Aki nem mondd ellent a fizetési meghagyásnak (mert az volt, nem "értesítés"), az ne csodálkozzon. Nem is értem, hogyan lett ebből tárgyalás. (Hacsak nem indítottatok pert a végrehajtás megszüntetése iránt. De az egy újabb hiba lenne.)

A szomszédtól követelhetitek azt az összeget, amit rajtatok hajtanak be helyette. (Jobb lenne nem megvárni a behajtást.)

palffye # 2011.05.15. 02:47

Kedves Fórumozók!

Díjbeszedő-tartozással kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni.
A történet a következő: adott egy 4 lakásos osztatlan közös tulajdon, ebből két lakás a miénk. Mindkét lakás mellékvízórával van ellátva, így vettük, azóta is rendszeresen fizetjük a számlákat, nincs elmaradásunk, tartozásunk.
Időközben az egyik szomszédunk eladta a lakását, és amikor az új tulaj fizetni szerette volna a vízfogyasztását, derült ki, hogy évek óta tartozásuk van, se az előző tulaj, se a negyedik nem fizet vízdíjat/mellékvízórájuk nincs, csak nekünk/.
Ezen a ponton vette észre a Díjbeszedő, hogy gond van, fel lett bolygatva az ügy, míg tavaly nyáron kaptunk egy értesítést, amiben az előző szomszéd tartozását említik, illetve egy pótlapon szerepel a férjem és a másik szomszéd neve is. Megkérdeztük a szomszédokat, mit tudnak erről, mire azt válaszolták, ez az ő saruk, bennünket nem érint, ők majd rendezik. Mi külföldön élünk jelenleg, csak pár napig voltunk akkor is otthon, nem foglalkoztam vele. És ezzel óriási hibát követtem el, mivel idén télen megkaptuk a határozatot, amiben az áll, hogy a férjemnél és az egyik szomszédnál jogerőre lépett, és bizony fizetni kell.Hiába nincs semmi közünk hozzá, mellékvízóránk van, állítólag mi is felelősek vagyunk a fővízóráért. De én honnan tudjam, hogy a szomszédaink nem fizetnek? Nem ellenőrzöm őket...És a legszebb az egészben, hogy az előző szomszéd-tulajt nem vonják felelősségre/aki tartozással adta el a lakást és évekig nem fizetett/, míg mi szépen járjuk a bíróságot, pedig egy fillér tartozásunk sincs.
Április végén volt egy tárgyalás, amin én és a másik két szomszéd vett részt. Ott ért a hideg zuhany, hogy nekünk is fizetni kell majd. A tárgyalásról rögtön elmentünk a Díjbeszedőhöz, a szomszéd/aki tartozik/ írt egy elismervényt, amiben elismeri, hogy őt terheli a tartozás és vállalja, hogy kifizeti. Ennek ellenére a Díjbeszedőnél azt mondták, hogy most már véghez viszik, ki fog jönni a határozat, utána pereskedhetünk a szomszéddal. Hiába írta meg az elismervényt.
Szóval kusza az ügy és roppant felháborító ez az eljárás. Mi az, hogy nem veszik figyelembe a mellékvízórát? Akkor az minek van? És hiába fizetem rendszeresen, én vagyok a felelős a szomszéd tartozásáért...El vagyok keseredve. Tényleg így működik az igazságszolgáltatás?
Jún. 8-én lesz a köv. tárgyalás, semmi jóra nem számítok...És ez a borzasztó, hogy ilyen procedúrában kell részt vegyen az, aki becsületesen, rendszeresen fizeti a számláit...Aki tartozik, az pedig szépen megússza.
Lehet még valamit kezdeni ebben az ügyben? Köszönök minden segítséget!!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.14. 23:51

Semmi 85%. A felek vagy a szakértő által megjelölt forgalmi érték a kikiáltási ár, és nem lehet alámenni, csak ha valamennyi tulajdonos beleegyezik.

monalisa1 # 2011.05.14. 19:41

Köszönöm, elírtam...
A bíróság valószínűleg a 85%-on rendeli el az árverezést, alatta valóban nem lehet megvenni. (Nem banki tartozásos árverezés.)