Osztatlan közös tulajdon

Kedves Wendelin!

A bank állam az államban, és a jogászainak a szűken vett bankjogot leszámítva általában tudás nem homályosítja el szárnyaló fantáziáját, velem már az is megesett, hogy az általam készített házassági vagyonjogi szerződést azzal küldték vissza, hogy nics benne, hogy a felek a közös vagyont a jövőre nézve osztják meg :-) (Mondjuk a múltra nézve nem is tudnák, de ezt hagyjuk.) Szóval velük kellene tisztázni, mit is szeretnének, mert ebből amit leírt, nem világos.

Egyébként meg az Ön helyében hatszor meggondolnám, hogy megvegyek-e egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant, mert rengeteg problémának néz elébe. Az elővásárlási jogtól a hitellel megterhelésig stb. Úgyhogy ha fennállnak a feltételei inkább vagy meg kellene osztani, vagy társasházzá alakítani. Üdv:

Üdv mindenkinek! Segítséget szeretnék kérni.
A megvásárolt osztatlan közös tulajdonú ingatlan hitelügyintézésénél használati szerződést kér a bank.
A telken két különálló családi ház van, az enyém lesz a hátsó, nyeles bejárattal, kerítés elválasztás és külön kapubejárat rendben megvannak.
Az ingatlan új építésű, az utcafronti első háznak még nincs tulajdonosa, jelenleg is hirdetik.
A megosztási szerződést az ügyvédnek már most el kell készítenie, mikor megveszem a kivitelezőtől az ingatlant? Mit kell tartalmaznia egy ilyen szerződésnek, mire kell figyelni, lehet mintát találni ehhez? (Az ingatlan tulajdoni hányad és a telekrész benne van a szerződésben és egy földhivatali változási vázrajz is a birtokomban van, melyen jelölve van a megosztás.) Köszönöm!

Az örökségből "szemezgetni" nem lehet, vagy visszautasítja az egészet vagy kénytelen felvenni az egészet.

Nem értem, a közjegyző miért nem hívta fel erre a figyelmet?!

Nem is olyan egyszerű ezek szerint megszabadulni egy darab földtől...
Akkor a hagyatéki tárgyaláson lehetett volna egyes területekre nemet mondani? Vagy az örökségből nem lehet "szemezgetni" ilyen esetben sem?

Utólag már nem lehet csínálni semmit, a tulajdonjogot be kell jegyeztetni.

Valamelyik földszomszédnak fel kell ajánlani a parcellát megvételre, vagy akár ingyen is neki ajándékozni - ha meg akartok szabadulni tőle.

Sajna, mível ingatlan tulajdonának adásvételéről ill. ajándékozásáról lenne szó, ügyvéd az ügylet(ek)hez szükséges.

Zárójelben: lemondáskor a gyermek örököl (= egyenesági rokon), ha nincs akkor a testvér (= oldalági rokon) örököl, és ha egyiknek-másiknak sem kell, vagyis mindenki lemond az öröklésről, csakis akkor örököl az állam.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni ezzel a témával kapcsolatban. Feleségem örökölt több osztatlan területet, de némelyik annyira kis értékű, hogy többe kerülne a tulajdoni lapra rávezetés (6000 Ft). Lehetőség van egyes földterületeket felajánlani pl. az államnak úgy, hogy előtte nem fizettük ki a fenti díjat? A hagyatéki tárgyalás már megvolt..

Köszönöm!

Pedig gyakorlatilag ez az igazság: valószínűleg nem tudod megvenni. Annyi embernek van rá elővásárlási joga, hogy szinte esélytelen vagy.
De ha nagyon akarod, megpróbálhatod. Keress meg egy ügyvédet, az majd tudja, hogyan kell.

Üdvözlet!
Van egy kis falu, ahol a földek és erdők osztatlan közös tulajdonban vannak, és van egy tulajdonos, aki eladná nekem, és amikor a vásárlás folyamatáról kérdeztem a helyi polgármestert, kitérő válaszokat adott, mintha nem is lehetne megvenni, amit nem hiszek el. Ezért szeretném megkérdezni, hogy vehetem meg Jóska bácsitól a földjét, milyen lépéseket kell tennem ez ügyben.
Köszönöm!

habor
Az épületfeltüntetési vázrajz önmagában kb annyit ér, mint ha lefényképezed az épületet.... csak az utóbbi kicsit olcsóbb. Épületfeltüntetés az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez szükséges, de ahhoz meg kell az építésügyi hatósági engedély is.

magyarm
A róka fogta csuka tipikus esete áll fenn. Szerződés nélkül hiába a telekalakítási emgedély, és fordítva.
Mivel a szerződés önmágabn tulajdonjogot nem keletkeztet, mivel a tulajdonjog az ingatlannyilvántartásban történő bejegyzéssel jön létre, így szerintem a régi szerződés önmagában kevés lesz. Az új tulajdonossal új szerződést kell kötni.

Kedves Mindenki,

tisztán szeretnék látni az alábbi problémámban:

10 lakásos házban lakunk (1999-ben épült), és mindmáig nincs használatbavételi engedélyünk (mivel Ántsz hozzájárulás hiányzik a garázsra), emiatt nem is vagyunk társasház. Az egyik lakó árulja a lakását, de nem túl forgalomképes, mivel a telekkönyvben az egész ház üres telekként van feltüntetve, és a vevőjelöltek nem tudnak hitelt felvenni rá.

Azt hallottam, hogy az "Épületfeltüntetési vázrajz" megoldaná ezt a problémát, és hitelképessé tenné a lakásokat.
Érdemes-e megcsináltatnunk, vagy annak előfeltétele a haszn.engedély megléte?

előre is köszönöm a segítő hozzászólásokat

Érdemesebb más oldalról megközelíteni a kérdést. Ha az a telek a helyi szabályok szerint megosztható, akkor szerződés nélkül is lehet kérni a természetbeni megosztást. Ha pedig a helyi szabályok szerint nem osztható meg, akkor a szerződés is hiába.

A következőről szeretném kikérni a véleményeteket:

Adott 2 osztatlan közös zártkerti ingatlan, amelyek egymás mellett vannak Mindkettőből egy illető vásárol bizonyos hányadot. A másaik tulajdonossal létrejön egy megosztási szerződés, sőt az engedély is megvan a telekfelosztás módosítására, de ez mégis elmaradt... Ekkor 1991-et írtunk. Azóta a másik tulajdonrész gazdát váltott. Van-e mód egy megosztási határ menténi felosztásra és a másik 2 telek egyesítésére? (Az eredeti adásvételi szerződésben rögzítve van, hogy az első vásárló a nyugati határtól számított rész veszi meg.) Érvényben lehet még a megosztási szerződés?

Nem Krisz, ez több dolog volt!

Képletesen leírom.

Tegyük fel 9 millióba kerül az ingatlan.
Ebből 3 mFt jár édesanyádnak, a fennmaradó 6 m Ft-ból jár neki a haszonélvezeti jog értéke után, ki kell pontosan az életkorának megfelelően számolni, durván vegyünk 1,5m Ft-ot.
A 4,5 mFt-on osztoztok a nővéreddel.

Ha értéknövelő volt az a beruházás amit az ingatlanra ráköltöttél, annak arányos részét kérheted a többi tulajdonostárstól, függetlenül attól, hogy ki lakott bent az ingatlanban. Eladásnál az számít, hogy ez növel-e az értékén.

A nővéred kifizetése a rendes adásvétellel bonyolódjon, tulajdonbejegyzéssel stb.

Na jó: növelheti. (A korrekció a haszonélvező miatt.)

Amíg a bíróságon kívül vagytok, addig nincs olyan, hogy "jár". Annyiért adja a tulajdonrészét, amennyiért akarja - te meg annyiért veszed meg, amennyiért te akarod. Ha a kettő nem egyezik, nincs üzlet.

Nota bene: az, hogy '92 óta csak te használod az ingatlant, nem csökkenti azt az összeget, amelyet a nővéred joggal követelhet, hanem növeli.

Hello!
Lenne egy dolog,ami érdekelne. A családi háznak, ahol én élek, hároman(édesanyám,nővérem és én)vagyunk a tulajdonosai. Egyenlő arányban osztozunk az ingatlanon, plusz az anyukámnak teljes haszonélvezete van. Most szeretném felújítani a házat,és a nővéremet kifizetni. Azt szeretném tudni, hogy a ház jelenlegi értékének egyharmada jár-e neki akkor is, ha 92-től máshol lakik. Gyakorlatilag tíz éve csak én használom és költök az ingatlanra.
Segítsetek!
Köszi...

És igen az épület is ilyen arányban oszlik meg.

Haszonélvezeti joga nincs a bentlakó tulajdonosnak.

A bíróság nem választ olyan módot a közös tulajdon megszüntetésére, amelyet nem lehet végrehajtani.

Egyébként az épület is osztatlan közös tulajdon, és az is a lent írt arányban? Nincs véletelnül haszonélvezete is az egészen az 1/2 tulajdonosnak?

Üdvözletem!

A probléma a következő: Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek rajta egy családi házzal. A 3 tulajdonosbó kettő ki akar szálni a vagyonközösségből, ám a harmadik fél (aki egyébként az ingatlant jelenleg is használja) a saját részét nem kívánja eladni, a többieket pedig nem akarja (nem tudja) kifizetni. A vagyoni arány: 1/2 (bentlakó) és 1/4,1/4. A kérdésem, hogy ebben az esetben mit lehet tenni. Kötelezhető-e a bentlakó tulajdonostárs bíróságilag a másik kettő vagyoni részének megváltására, és ha igen mi történi akkor, ha a kötelezett fél nem képes fizetni?

A válaszokat előre is köszönöm!

T. Fórumozók!
Háromlakásos társasházban mi tettünk le magunk köré kerítést "önkényesen", az osztatlan közös tulajdonban levő telken. Már elindítottuk a földterület felosztását, de a másik két lakás semmilyen kompromisszumra nem hajlik, és semmiféle felosztást nem akar. Ügyvédünk javaslatára nem vettük ki a kerítést, mert szerinte nem jöhetnek be elénk így. A következő történt: két napja az igen nagy termetű, ittas szomszéd nekirontott a kerítésnek, hogy szétszedi, és akkor... Nem fejezte be, mert megmondtam, hogy rendőrt hívok. Erre eltűnt. Az ügyvéd csak annyit mondott, ha veszélyesnek ítéljük meg a helyzetet, hívjunk valóban rendőrt, de amúgy nem akadályozhatjuk meg, hogy bejöjjön az udvarrészünkre (korábban egyáltalán nem ezt mondta).
Kérdeseim:

1. Valóban bejöhet-e, úgy is, hogy a kerítést ehhez szét kell szedje (mert ő is tulajdonosa a területnek)?
2. Érünk-e valamit azzal, hogy kihívjuk emiatt a rendőrséget (és itt az agresszív megnyilvánulásra gondolok), vagy tanúk hiányában, végül mi leszünk azok akik hiába hívtunk rendőrt, mert persze, amit megneszeli, hogy rendőrt hívnánk berohan a lakásába?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Gitron -nak !

"(Egyébként ahol közcsatorna létesült, azoknak az ingatlantulajdonosoknak akik nem kötöttek rá, ún. talajterhelési díjat kell fizetniük. Ezt is a jegyző állapítja meg.)"

így van"

Felénk évent emelkedő mértékben, gyakorlatilag 3 év alatt eléri a csatorna használati díjat !

köszönöm a segítséget gitron
lenne még egy kérdésem

abban az esteben ha a átlátható de akkora kerítést csinálok mint a szomszédomé mert hogy neki is van igaz ha erősebb szél van öszedől olyan rossz az állapota akkor maradhat?

Üdv

Petike74

Ha a helyi építési szabályzat nem tiltja árnyékszék létesítését az adott övezetben, akkor az ÁNTSZ-hez lehet fordulni, vagy birtokvédelmet kérni a jegyzőtől. Ha tiltja, akkor - az előbbiek mellett - az építésügyi hatóságtól is kérhetsz intézkedést. (Az árnyékszék építéséhez egyébként építési engedély nem kell.) Viszont a kerítésed problémás. Először is a kerítés létesítése - a telek oldal és hátsó határát kivéve - építési engedélyhez kötött. (Persze van, ahol ez lazábban értelmezik, de jogszabály így rendelkezik.) Azután van egy kormányrendelet az országos településrendezési és építésügyi követelményekről, ami viszont úgy rendelkezik, hogy a telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
Szóval a kerítésedet az ép. hatóság el fogja bontatni.
Az említett kormányrendelet szerint ha közcsatorna van az ingatlan előtt, akkor épület csak úgy létesíthető, ha azt arra rákötik.
Ha az épület előbb létesült, mint ahogy a közcsatorna kiépült, akkor vízügyi jogszabály írja elő, hogy a közcsatornába a bekötés kötelező, a jegyző vízügyi hatáskörében tud ebben intézkedni. (Egyébként ahol közcsatorna létesült, azoknak az ingatlantulajdonosoknak akik nem kötöttek rá, ún. talajterhelési díjat kell fizetniük. Ezt is a jegyző állapítja meg.)