Osztatlan közös tulajdon

T. Cím!
Közös osztatlan tulajdonban lakunk 3 tulajdonosa van , családi ház. ( 2/3 a mi részük 1/3 a szomszédé.)Jogilag meg van osztva, kerítéssel elválasztva. A szomszéd csak rajtunk keresztül tudja megközelíteni a tulajdonrészét. A szerződésünkben benne áll, hogy a tulajdonosnak átjárási jogot kell biztosítanunk. A tulaj lánya megörökölte az 1/3 részt. és albérletbe akarja kiadni.
Kérdésem: az engedélyünk nélkül tűrnünk kell, hogy idegenek menjenek át a részünkön? Ha nem akkor hogy tudjuk megakadályozni?

Még egy probléma:
Ezt a ingatlant magánúton lehet megközelíteni ami kb 200 m. 7 tulajdonosa van. Részarányosan annak idején kimérettük megvettük. külön hrsz száma van Csak útnak és az ingatlanhoz tartozik, másra használni vagy külön eladni nem lehet. ( megjegyzem a 6 tulajdonos kiveszi a részét a karbantartáshoz, de ő nem.)
Kérdésem: Ha a szomszédom kiadja albérletbe a ingatlan részét, a bérlő jogosan használja-e az utat, vagy minden tulajdonosnak a beleegyezése szükséges.?
Előre is köszönöm a válaszukat.

Használati megosztási szerződés nincs. A biróság kötelezheti a többi tulajdonostársat egy ilyen szerződés megkötésére, aláirására? Vagy esetleg jognyilatkozat pótlásával ezt a biróság kierőszakolhatja?

dorka11,

Ha van ügyvéd által ellenjegyzett, térképmelléklettel és a szövegel teljesen egyértelműen meghatározott használati megosztási szerződés, akkor azt - ha neki megfelel - akkor elfogadja a bank, és annak megfelelően hitelez, értékelve az adós kizárólagos használatú területének értékét. És akkor csak az adós tulajdoni hányadára jegyzi be a terhet.

Ha nincs ilyen, akkor nem fog hitelt kapni (legalábbis jelzálog fedezettel). A beleegyezésetek is kevés lenne ilyenkor, hiszen a bank nem hiszi el bemondásra, hogy ki mit mióta használ. Ha minden tulajdonos adós vagy zálogkötelezett lesz, akkor kaphat persze hitelt...

T. hozzáértők!
Osztatlan közös tulajdonu ingatlanon az egyik tulajdonos a tulajdoni hányadához igazodó telekrészen épitkezni szeretne. Az ingatlant a tulajdonosok kialakult használat alapján birtokolják.
Kérdés: ha az épitkező tulajdonostárs hitelt szeretne felvenni, kell-e ahhoz a többi tulajdonos aláirása, hozzájárulása.
A válaszokat előre is köszönöm.

T. hozzáértők!
Osztatlan közös tulajdonu ingatlanon az egyik tulajdonos a tulajdoni hányadához igazodó telekrészen épitkezni szeretne. Az ingatlant a tulajdonosok kialakult használat alapján birtokolják.
Kérdés: ha az épitkező tulajdonostárs hitelt szeretne felvenni, kell-e ahhoz a többi tulajdonos aláirása, hozzájárulása.
A válaszokat előre is köszönöm.

Tisztelt cím!
Ügyvéd utáni felkeresésre nem kaptam szakértői választ, ...( igaz, itt mindenki ügyvéd helyett ír én meg utána, ) , mindjárt nem jött szakmai válasz.
Igyzán köszönöm.

osztap: köszönöm!

LIAN,

Amint hellsingnek is írtam, a joggyakorlat nem egységes. A helyedben egyébként az idézett törvény 19. § (1) a)-ra hivatkoznék, tullappal. Próbáld meg egy másik kormányablakban, vagy indítsd meg a pert, jelezd a keresetlevélben, hogy az alperes a tullap szerinti címéről elköltözött, és kérd, hogy a bíróság kérje ki a lakóhelyét a kormányhivataltól, mert az Neked nem adta ki. A legrosszabb esetben kapsz a bíróságtól egy hiánypótlási végzést, és Neked kell azzal kikérni.

hellsing,

Jó hír, hogy a földhivatal mindent megőriz. A rossz hír, hogy az eredeti okiratban nem sok minden lehet, ha mindkét tulajdonosnál hiányzik minden adat.
A tul. helyzet rendezetlensége röviden annyi, hogy a földhivatal próbálta azonosítani a tulajt, de nem sikerült, és a Magyar Állam lett a tulajdonos. Az eredeti tulaj, vagy örököse, pert indíthat a Magyar Állam ellen, hogy visszaszerezze a tulajdonát. A jogszabály a Ffoktv. 19-28/B. § https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Azért két utad van: Az egyik, hogy nyomozol, és kideríted, kik az örökösök, majd segítesz nekik, hogy visszaszerezzék ősi földjüket, majd megveszed tőlük jutányos áron. A faluban megtalálod a téeszt/papot/stb., elbeszélgetsz velük, hogy ismerik-e Gipsz Jakab bácsit, aki ott van a tullapon. Meg fogják mondani, hogy ő már a temetőben van, de a fia itt lakik a második utcában, stb. Vagy a levéltárban próbálod a téesz iratait megtalálni, és abból jutsz el az élő rokonokig. Előnye, hogy ha nem foglalkoznak már mezőgazdasággal, valószínűleg el fogják adni Neked a tulajdoni hányadukat.
A másik út, hogy megpróbálod a Magyar Államtól megvenni, vagy ha nem megy, pert indítasz ellene, kérve a közös tulajdon megszüntetését. Itt fel fogják becsülni, tehát piaci árat fogsz fizetni. Nem gyors, de gyorsabb, mint a fenti út.

„A kormányablak elmondása szerint nem adnák ki a címüket. ”
A joggyakorlat nem egységes. A jogos érdeket kell írásban igazolni, hogy kiadják a címadatokat egy hatósági bizonyítvány formájában. Közös tulajdon megszüntetése pl. lehet jogos érdek, és nekem többször elfogadtak tullapot, hogy ezt bizonyítsam. Azaz nem kellett pert indítanom. Ha végképp nem megy, indíthatsz pert ellenük, valami kis perértékkel, ügyvéd nélkül, pl. bizonyos költségeid megtérítése iránt, ahol kéred a bíróságot, hogy kérje ki az adataikat a földhivatalból és a népességnyilvántartóból. Nyilván ezzel munka van. De egyszerűbb lesz a téesszel vagy a pappal beszélned.

osztap

Ismét LIAN vagyok, a 03.03-i válaszod alapján: ma bementem a Kormányhivatalba kikérni a Spanyolországban élő tulajdonostárs címét, de megtagadták az adat kiadását, hivatkozással az 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ra. Azt állította az ügyintéző hölgy, csak megindított per után kérhetem ki az adatot, vagy közjegyzői okirattal, vagy folyó végrehajtási ügyben. Mit csináljak?

osztap: kikértem a tulajdoni lapot. Kiderült, hogy a Földhivatal semmit sem tud a tulajdonostársakról: csak a két név van meg. Nincs cím, anyjuk nevei, születési idők. Van így bármi esély a fellelésükre? A Fh. megtartja ennyi ideig (1999 óta) az eredeti doksit, ami alapján bejegyezték őket? Ez vmi TSz-felszámolási földrészkiadás lehetett (jogcím: részarány kiadás).

Van egy 2024. októberi bejegyzés a tullapon: Tulajdoni helyzet rendezetlensége, utalás: II /7-8, jogosult: Magyar Állam. Ez mi?

A kormányablak elmondása szerint nem adnák ki a címüket. Felvennék az adatokat és ők értesítenék a tulajokat, hogy keresem őket. Aztán ha azok akarnak, kapcsolatba léphetnek velem. Adatok nélkül ez esélytelen.

drbjozsef, osztap: köszönöm a válaszokat

osztap: profi válasz, köszönöm!

hellsing,

1. Igen.
2. Igen.
3. Ha már tulajdonos leszel, a helyedben elmennék a kormányablakba a tulajdoni lappal, és kikérném a lakcímadatukat, arra a jogos érdekre alapozva, hogy társtulajdonosként rendezni akarod a használat rendjét. Akkor kapsz egy hatósági bizonyítványt arról, hogy mi a lakóhelyük, tartózkodási helyük, vagy arról, hogy a nyilvántartásból kikerültek, mert halottak. Utóbbi (valószínű) esetben a hatósági bizonyítvánnyal az utolsó lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjénél indíthatsz póthagyatéki eljárást. Annak a végén lesz örökös, ha más nem, a Magyar Állam. Vele tudsz majd tárgyalni.

Üdv,

Megvenném egy 16ha méretű, osztatlan közös tulajdonban lévő erdőterület 1/3-át. A másik két tulajdonos teljesen felszívódott. Már a leendő tulajdonrészem előző, 10 évvel ezelőtti adásvételénél sem voltak elérhetők: se a Földhivatal, se az ügyvéd nem tudott a nyomukra akadni.

Az erdő vágásérett, de nincs használati megosztás. A faállomány elég egységes, gazdaságilag tök mindegy, hogy melyik harmadát termeltetem ki. És utána újra kell telepítenem.

A kérdések:

• Ha előkerülnek a tulajok, felléphetnek velem szemben, amiért kivágattam az erdő tetszésem szerinti harmadát?
• Ha igen, és jár nekik a bevétel 2×1/3-a, akkor csökkenthetem ezt az újratelepítés költségének kétharmadával?
• És mi van, ha soha nem kerülnek elő? Kié lesz a terület, amikor már nyilvánvalóan nem lehetnek életben? Tíz év múlva már kb. 105 évesek lennének.

Előre is köszönöm a válaszokat!

LIAN,

Drbjozsefnek igaza van. A legegyszerűbb (Neked), ha Te indítod a pert egyedül, és az összes többi tulaj alperes. Az az egy, aki együttműködik, majd csatlakozhat a keresethez, Pp. 40. §. Erre érdemes már most felhívni a figyelmét.

A haszonélvező törlése nem a Te dolgod. Azt tudod tenni, hogy a kormányablakban az ő lakcímét is kikéred, arra kapsz egy hatósági bizonyítványt, hogy mi volt az utolsó lakcíme, és hogy a nyilvántartásból kikerült, mert meghalt. A keresetlevélhez becsatolod a hatósági bizonyítványt, és leírod, hogy azért nem perelted be IV. rendű alperesként, mert a hatósági bizonyítvány szerint halott. Ha a valamelyik fél ezt vitatja, bizonyítsa ő, hogy még él.

LIAN,

Az egész ingatlan rendezése miatt szükségképpen részese kell legyen az eljárásnak.
Hogy az oldaladon felperesként, vagy ellened alperesként, azt eldöntheti ő.

osztap

Elolvastam, köszönöm. Még 1 kérdés: akkor is mindhárom tulajdonost perelnem kell, ha az egyik azt válaszolta az ügyvédemnek, hogy mindenben együttműködik?

Újabb probléma adódott. Most beszéltem a Földhivatallal, ügyvédhez irányítottak:). A 2-es tulajdonos édesanyja kb 5 éve meghalt, azonban még mindig haszonélvező a tulajdoni lap szerint, Hogyan lehetne töröltetni a néni haszonélvezeti jogát, ha a 2-es nem intézkedik? Addig nem lesz per nélkül sem új használati, amíg ez nincs lerendezve.

LIAN,

„a melléképület bontás - új vázraj készítése lehet a jogalapja egy új használati megállapodásnak + pernek”
Azt hiszem, itt félreértés van, vagy legalábbis pontatlan fogalmazás, amit a bíróság nem fog szeretni. A jogalap az, hogy tulajdonos vagy, a többiekkel együtt. Erre alapítod a kérelmet, hogy a bíróság rendezze a közös tulajdon használatát a tulajdonosok között, mivel nem tudtok megállapodni.
A bontás és a vázrajz nem a per jogalapja. Érdemes a per előtt megcsináltatni, hogy a bíróság a valós tények alapján döntsön, meg hogy később a bank elfogadja. Ha megvan, a perben akár kérheted azt is, hogy a költség arányos részét fizessék meg Neked a többiek. Olvasd vissza a 2025.02.05. 08:48 keltű hozzászólásom.

osztap:

Köszönöm válaszodat. Eszem ágában sem lett volna pereskedni, de nem hajlandóak aláírni egy új, a bankoknak és amúgy a mai követelményeknek - mérórák rendezése - megfelelő használati megosztást, ezért nem tudom eladni a házat hitel-felvétellel jelentkező vevőnek. Ez az alaphelyzet, erre írtad korábban, h a melléképület bontás - új vázraj készítése lehet a jogalapja egy új használati megállapodásnak + pernek. Valamit tennem kell, nem ülhetek és nézhetek ki a fejemből amíg élek, hogy jön -e egy kp-s vevő, akit nem érdekel a használati. 2 napja jött egy, de amikor megtudta , hogy roma szomszédok is vannak, visszamondta. Ez van.

LIAN,

Már korábban írtam, hogy az elbontott épület törlése miatt nem érdemes perelned, elég, ha kihívsz egy földmérőt, és fizeted. Sokkal gyorsabb, mint egy per - ha ez tartja fenn az eladást. És ehhez nem kell a többi tulajdonostárs beleegyezése.

Ha a használat rendjét akarod megváltoztatni, és nem tudtok megegyezni, akkor marad a per. Valamennyi tulajdonosnak perben kell állnia, az alpereseid kényszerű pertársak lesznek, Pp. 36. §. Akkor a per megindítható bármelyik alperesre illetékes bíróság előtt, Pp. 29. § Érdemes perindítás előtt a tullappal bemenned a kormányablakba, és hatósági bizonyítványt kérned a tulajdonostársaid lakóhelyéről, és azt megadni a keresetlevélen. Ha az külföldi cím, akkor azt.

Üdv,
LIAN vagyok korábbról, akinél az új használati megállapodást nem akarja aláírni - most már sajnos biztos, kiment az ügyvédi felszólító levél - 2 szomszéd. Az egyik szomszéd külföldön él, Spanyolországban, nem hagyott meg semmilyen elérhetőséget. Messengeren letiltott. Ilyen esetben mit mond a jog? Hogyan lehet perelni egy nem Magyaroszágon tartózkodó ingatlan tulajdonost? Egyáltalán kötelzeni bármire is, hogy tegyen eleget az AM rendeletnek, amely szerint bontás/változás esetén új vázrajz kell, amit be kell nyújtani a Földhivatalnak?
Köszönöm előre is a segítséget!

Köszönöm a válaszát!
MNegfogadtam a tanácsát, építkezni fogok a telektársam elé 2 m re, hogy eltakarjam a kilátását. Hadd forrjon, ahogy én. Elmentem egy ügyvédi irodába, hogy lepapírozzam milyen megbízást adok az építésznek, akinek elmondtam, hogy tulajdonlap szerint 50-50 % ban tulajdonos vagyok egy osztatlan közösben, de a telek felénél ki van jelölve egy földmérős cölöp, ami tudatja mindenkivel, hogy ott egy képzeletbeli kerítés van. Mivel ügyvédnél írtunk egy használati megállapodást, egyértelmő, kié melyik rész. Így nem nehéz belátni, hogy hol a telekhatár, ameddig az enyém és onnantól felfelé az övé. Mivel 2 m re építkezett a képzeletbeli telekhatártól, nem építhetek elé 2 m re, hogy bosszantsam. Én kioktattam a tervezőt, hogy nem mindegy hova helyezem el a telkemet? Nincs meghatározva az elhelyezés, mert osztatlan közösben bárhova építhetem a házat. Azt mondta óriási tévedés. Én a megbízást nem fogadta el. Használati megállapodás birtokában a kizárólagos telekrész ki van jelülve, akkor a 2 telektárs idegenek. Mintha külön hrsz en lennének. Ezért akárhova nem építkezhet. Ha pl. elé építenék 2 m re egy házat, 3,6 m en hogy jönne be a tűzoltó kocsi? Lehet hivatkozni ikerházra, csak nem érdemes.
Szóval akkor ha kihózom a kerítést hogy lezárjam az én kizárólagos telkemet, akkor miért építkezhet 2 m re, ha OTÉK szerint 2 telek között kell egy előkert és egy hátsókert távolság? Nincs ettől eltérő jogszabály sehol ami az osztatlan közösre vonatkozna.
Köszönöm szépen.

Üdv, kérdésem:

Egy olyan házban vettem lakást, amely még nincs albetétesítve, az alapító okirat most készül. Nemrég kiderült, hogy hogy a lakás egy korábbi tulajdonosa (nem az, akitől vásároltam), 2019 óta nem jelentkezett ki, és az utóbbi időben folyamatosan érkeznek a nevére fizetési felszólítások és behajtócégek tértivevényes levelei, a jelek arra utalnak, hogy a dolog már végrehajtási szakaszban van. Próbáltam az illetőt kényszerkijelenteni, de a kormányhivatal ezt megtagadta arra hivatkozással, hogy az albetét hiányában a tulajdoni lap alapján a lakás nem beazonosítható. Azt tanácsolták, hogy a földhivatalnál kezdeményezzem ennek az egy lakásnak az albetétesítését. Akkor tehát:

1. Indítsam-e el ezt az eljárást, jutok-e ezzel bármire is, főleg az idő szűkössége miatt?
2. Bejegyezhetnek-e végrehajtási jogot a lakásra, annak ellenére, hogy nem az adós a tulajdonos, hanem én?
3. Ugyanennek a személynek ugyanebben a házban van egy másik lakása, annak tényleg ő a tulajdonosa. Lehetséges, hogy a végrehajtási jogot arra a lakásra jegyzik be, bár nem oda van bejelentve?

Csitkovits Dominik,

A telken belül az építési hely jelöli azt a területet, ahol építkezni lehet. Ez lényegében az elő-, oldal- és hátsókertek közötti rész, illetve esetleg a helyi beépítési rend adja (pl. oldalhatáros is lehet).
Ezen belül bárhol lehet építkezni. Az, hogy több tulajdonos, a saját szabályait hogy hozza meg ezen BELÜL, az az építési hatóságot hol kellene hogy érdekelje?
Egy ikerház is úgy épül egy telekre, hogy a két rész közötti határon összeérne, nincs egyiknek sem ott oldalkertje.

Ha nincs egyéb megállapodásotok, természetesen te is bármit építhetsz a háza elő, a saját területeden. Erre érdemes felhívni a figyelmét, és akkor hátha ő is rájön, hogy jobban jár, ha megegyeztek... Biztos akarja hogy egy jó magas és ronda pajta kerüljön oda, ahol rohad a széna?