Ügyvédjelölt mit írhat alá?

Az ügyvédjelölt bíróság előtti képviseleti jogát az eljárásjogi szabályok korlátozzák. A bíróságok hatáskörét szintén. Álláspontom szerint az ügyvédjelölt önállóan nem járhat el olyan ügyben, melyre vonatkozóan az eljárásjogi szabályok első fokon a megyei/fővárosi bíróságok hatáskörét kötik ki. Ez persze csak büntetőügyekben értelmezhető, mert a polgári eljárás során az ügyvédjelölt csak a Itélőtábla és LB előtt nem járhat el ezeknek nincs I.fokú hatáskörük, csak bü.ügyekben a megyei/fővárosi bíróságnak ahol jelölt szintén nem járhat el.

Nézd, guba, az esélyegyenlőségi törvény hatálya expressis verbis kiterjed "az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségekben szokásos szerződések megkötésére és lebonyolítására". Ez is arra vall, hogy csak azok az ügyletek tartoznak ebbe a körbe, ahol a szolgáltatónak nincs választási joga, köteles szerződést kötni az ügyféllel. Az ügyvédi tevékenység nem ilyen, nincs szerződéskötési kötelezettség.

Nem az a kérdés, wotan, hogy eljárhat-e az ügyvédjelölt olyan ügyben, amelyben a törvény szerint nem járhat el. Ez elég triviális kérdés lenne.

Nincsen szebb meccslabda annál, amit egy BH-val lehet leütni. Amikor mindazt, amit korábban elmondtál, egy közzétett bírósági döntéssel tudsz-és további értelmes vitát kizáró módon-alátámasztani. Szerintem eljutottunk erre a pontra. A hivatkozásaid nem a törvény (220§(1) szövegére alapozottak, az a jogértelmezés, amit előadsz szerintem értelmetlen, ettől kezdve nincs mit mondanom.

Az, hogy nem értesz vele, egy dolog. De hogy értelmetlen lenne... Az sértés.

Apropo: a titkárnő és az eljáró is köthet érvényesen ügyvédi megbízási szerződést szerinted, ha épp az irodában tartózkodik, amikor bejön az ügyfél?

„Apropo: a titkárnő és az eljáró is köthet érvényesen ügyvédi megbízási szerződést szerinted, ha épp az irodában tartózkodik, amikor bejön az ügyfél?”

220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik – az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.

Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Ha a fellépéséből az ügyfél erre következtethet, illetve, ha a körülményekből más nem következik, akkor igen.Ha nem akkor nem. Ennek a megítélésén lehetne vitatkozni, de minek.Te azt szeretnéd bizonyítani, hogy ha a titkárnő nem köthet, akkor más sem senki. De megint másról beszélsz, mint amiről szó van. Abból ugyanis, hogy esetleg elfogadom, hogy létezik olyan alkalmazott, akit a körülményektől függően nem kell a munkáltató képviselőjének tekinteni, még egyáltalán nem fogsz tudni okszerű következtetést vonni arra nézve, hogy akkor az ügyvédjelöltet sem lehet az ügyvéd képviselőjének tekinteni.

Nem volt szándékomban sértegetni, akkor finomítom a korábbit: csak számomra értelmezhetetlen, nyilván.

Igazából teljesen összezavarodtam a kommenteket olvasva.
Most akkor az ügyvédjelölt köthet szerződést, érvényes az aláírása ill megállapíthatja a szerződés összegét(munkadíj)? (pl ha megbízott)

„Főszabályként szerződéskötési jogosultsága sincs, így nem vállalhat megbízásokat, nem állapodhat meg munkadíjról, etc.”

ez szerint nem...

„szóval ha a szóbeli nyilatkozatai érvényesek, akkor az írásbeliek sem eshetnek más elbírálás alá.”

ez szerint meg igen...

ha mégis megköti, utána az ügyvédnek ellenjegyeznie kell a szerződést??

valószínűleg rossz példákat ragadtam ki az itt folyó beszélgetésből, de mint írtam számomra nem túl egyértelmű, hogy akkor most mit tehet meg és mit nem egy ügyvédjelölt...

Az talán kiderült azért, hogy erősen vitatkozunk rajta, és ellentétes a véleményünk.

Olvasom a parttalan vitát és csodálkozom.
A gyakorlatban az ügyvédjelölt azt teszi és teheti amire az ügyvédje megkéri, utasítja.Önélló aláírási joga nincs azoknál a jogügyleteknél ahol ügyvédi ellenjegyzés kell ill. nincs képviseleti jogosultsága.
Nyilván az árakat nem Ő állapítja meg.
A gyakorlatban szerintem nem probléma amin itt a vita folyik.A jelölt az ügyvéd segítője.

Bár a dolog érdemét illetően én is ezen a véleményen vagyok, azért a kérdés messze nem ilyen egyszerű. Guba kolléga érvei megfontolandóak és komolyak, akár bíróság előtt is helyt fognának. Mint ahogy a hivatkozott BH-beli esetben is ez történt. Az pedig, hogy született BH, kellőképpen igazolja, hogy a probléma gyakorlati is, nem pusztán elméleti.

„A gyakorlatban szerintem nem probléma amin itt a vita folyik.A jelölt az ügyvéd segítője.”

Kár, hogy nem előbb szóltál, mert akkor nyilván már korábban elszégyelltük volna magunkat, és csöndben elkullogtunk volna, hosszasan merengve esszenciális bölcsességed valódi értelmén. :)

Csak a "punktum" maradt le a végéről...

Annyit hozzátennék a témához, hogy a a Ptk. 220 csak ügyvédi irodák (jogi személy) esetén alkalmazható, az egyéni ügyvédeknél alkalmazott jelöltekre nem vonatkozik.
Ha az LB értelmezésével értenék egyet, azt kellene mondanom, hogy az ügyvédi irodában a jelölt ellenjegyzése érvényes, míg egyéninél nem :)

Na ezt benéztem, a 3. bekezdést is el kellett volna olvasnom...

Ptk. 220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik - az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.
(2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna.
(3) E rendelkezések megfelelően irányadók a magánszemély alkalmazottjára is.

Én meg elkéstem. :)

Ettől függetlenül az LB nem az ügyvédi törvény 101. §-re hivatkozott, miszerint a tv. ügyvédekre vonatkozó rendelkezései (így az okiratok ellenjegyzése is) az ügyvédjelöltekre megfelelően irányadók, hanem a Ptk. 220.-ra.

Az pedig nem egyszer előfordul, hogy az okiratot pl. végrendeletet nem az irodában írja alá az ügyfél. Ilyenkor az irodán kívüli jelölti ellenjegyzés nem lenne érvényes? Ha ugyanez irodában történne akkor viszont igen?

Alapvetően nem értem, amit mondani szeretnél, de azért megjegyezném, hogy a BH szerint az adásvételi előszerződés megkötésére 1995-ben került sor. Ennélfogva, nehezen hivatkozhatott volna a bíróság az ügyvédi törvényre.

Advét - 1995. Üt. - 1998

Egyébként egy szót sem értek abból, amit írsz... jelölti ellenjegyzés? wtf?

jelölti ellenjegyzés????

na ne már!!!

Ahol kötelező a jogi képviselet, az oda szóló beadványokat ügyvédjelölt nem írhatja alá.
Mindegy, hogy ügyvédi irodában, vagy egyéni ügyvéd mellett dolgozik.

Tehát pl. a Legfelsőbb Bíróságra szóló felülvizsgálati kérelmet nem írhatja alá a fél képviseletében.

De pl. kereseti kérelmet sem, mert ugye oda amúgy tanúk kellenének, meg anno az FMH-t sem.

Az alapja inkább a Pp.

Kedves yuri,

végrendeletet ellenjegyezni???

hmm...nem semmmi.

Kedves kbs,

én veled értek inkább egyet, de más okból.

„Véleményem szerint az ügyvédi megbízás sohasem „szokásos“.”

szerintem meg inkább ott lehet megfogni a dolgot, hogy ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség-e egy ügyvédi iroda...szerintem nem.

Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség fogalmát a gyakorlat megszorítóan - lényegében a Ptk. 129. § (2) bekezdésével összhangban - értelmezi. Csak olyan területet von ez alá, ahová a mûködés ideje alatt minden megkötöttség nélkül bárki bemehet és kiszolgálják, ekként tehát "a közönség számára nyitva áll". Nem tekinthetô ezért ügyfélforgalom számára nyitva állónak például egy áruház kereskedelmi osztályának irodája vagy belsô raktára; az üzlettér és az annak részeként mûködô nyilvános raktártér azonban igen.
Az alkalmazott fogalma ugyanakkor kiterjesztôen érvényesül. A gyakorlat e körbe sorolja azokat a személyeket is, akik alkalmi megbízás alapján járnak el az ügyletkötés során. Az alkalmi megbízás tartalmának vizsgálata elvezethet odáig, hogy egy üzletben eladóként alkalmazott dolgozó felkérésére eladói munkát végzô személy is a vélelmezett képviseleti körbe esik.
A Pp. 164. § (1) bekezdésébôl következôen a látszatból fakadó vélelemmel szemben annak bizonyítása, hogy valamely személy alkalmazottnak tekinthetô-e, nem a fenti törvényhelyre jogot alapító kötelessége. Mindenkor az érintett szervezetnek (személynek) kell azt bizonyítani, hogy a megállapodásban részt vevôvel nem áll ilyen kapcsolatban (BH1996. 526.).

Azt nem állítottam, hogy az ellenjegyzés végrendeletnél érvényességi kellék, nyilván az önmagában nem elég, kellenek tanúk.
Ez inkább egyfajta gesztus, és azt gondolom, hogy elegánsabb megoldás, mint ha az ügyvéd puszta tanúként írná alá az általa szerkesztett végrendeletet.

A "jelölti ellenjegyzést" iróniának szántam. Jelöltként nem gondolom azt, hogy jogosult lennék bármiféle ellenjegyzésre.