Parkolas, per

Fórum → autók, motorok
újabb elöl     új hozzászólás

vader # 2005.04.21. 14:18

Kőkorszaki, amit kértél:

A Ptk kötelmi jog része így kezdődik: 198. § (3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésbôl szerzôdéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellô pontossággal meghatározza.

A 38/1993 (XII.27) Fõv. Önk. rendelet:

28. § (1) A várakozási díj a parkolóautomatával, várakozást ellenõrzõ órával (parkolóórával), illetve parkolójeggyel mûködtetett várakozóhelyeken a várakozás megkezdésekor fizetendõ.

(2) Ha a várakozási díjat a várakozás megkezdésekor nem fizették ki, vagy a várakozási díjat a várakozás megkezdésekor kifizették ugyan, azonban a kifizetett díj alapján jogosult várakozási idõt túllépték, a várakozási díjkülönbözetet utólag meg kell fizetni.

(3) Mind az elõzetes fizetési kötelezettség elmulasztása, mind az idõtúllépés esetén a várakozási díjkülönbözeten felül pótdíjat is kell fizetni.

(4) A várakozási díjkülönbözet mértéke az adott területre érvényes egyórai várakozási díj (alapdíj). A díjkülönbözeten felül fizetendõ pótdíj mértéke: (...)blabla(...)
(5) Ha a (4) bekezdésben megállapított díjkülönbözetet és pótdíjat az esedékességet követõ harminc naptári napon belül nem fizették meg, az polgári peres úton behajtásra kerül.

Persze ez nem biztos hogy bejön egy bíróságon, én mindenesetre nem szeretnék bíróságig jutni. Te már oda jutottál? :(

Ja, és várom - remélem nem hiába - az Autóklub ügyvédjénak a véleményét erről a témáról.

kőkorszaki # 2005.04.21. 15:11

igen Én ellentmondással élek a fizetési meghagyás ellen.
A jogszabályi értelmezés a TE szavaiddal elmondva érdekelne!
De megfontolandóak "a jóerkölcsbe ütközik", az uzsora szerződés, és az ellenszolgáltatás tényállások is.

világesze2 # 2005.04.23. 17:36

Kőkorszaki!

Ellened indítottak keresetet díjnemfizetés miatt? Perben állsz? Elmondod a tapasztalatokat? Az az igazság, hogy engem nagyon érdekel!

Ha esetleg nem érzed publikusnak, ha küldesz emailt, annak is nagyon örülök!

Köszi!!

driver # 2005.04.26. 09:37

Sziasztok!

Segítségéteket szeretném kérni. A történet a következő:
2001. szeptemberében Dunaújvárosban, a főiskola előtti parkolóban nem fizettem a parkolásért, attól a héttől kezdve lett fizetős a korábban ingyenes parkoló. Épp ezért a tanulmányi vállalta, hogy elintézi az ügyet, adjuk csak le a mikuláscsomagot. Leadtam és attól kezdve nem is foglalkoztam a dologgal, mígnem most érkezett egy fizetési felszólítás egy adósságkezelő cégtől, amiben meg kell fizetnem a kamatot, illetve a kezelési költségüket is.

A kérdésem az lenne, hogy ez így egy teljesen normális eljárás-e, nem kellett volna időközben erről értesíteniük, vagy felszólítani? Mondjuk ha jól tudom az adatvédelmi törvény miatt erre tavaly őszig nem volt lehetőségük.
Ha ez egy elfogadható eljárás szerintetek (főleg a jogban járatosak szerint), akkor nyilván fizetek, annak ellenére, hogy érdekesnek tartom az eljárást...

Előre is köszönöm a segíséget!

kőkorszaki # 2005.04.26. 13:40

Talán visszamenőleg adatokat a BM nem adhat ki?
Az egész parkolási rendszer nem normális és Akotmány ellenes!

sirkan # 2005.05.26. 12:51

Üdv émbörök!

Végigolvastam a topicot, roppant érdekes volt. Én is elemeztem egy ügy kapcsán ezt a parkolásos mizériát. Úgy érzem sok fórumolvasónak kielégítő magyarázatot ad a témában a következő döntés, amit terjedelmi okok miatt nem idézek be, a neten pedig nem találtam még meg. Szóval ajánlom a figyelmetekbe, nagyon tanulságos:
EBH2004. 1028 - „A gépjármű üzemben tartója felel a járműve jogszerű használatáért, ennek keretében a személygépkocsit bérlő által ki nem fizetett parkolási díjért (pótdíjért)”.

sirkan

szalami # 2005.05.26. 16:51

Kedves sirkan, ez a határozat bővebben is érdekelne. Hogyan juthatnék hozzá a teljes szöveghez? Jól sejtem, hogy ez a Legfelsőbb Bíróság elvi határozata? Sajnos az LB honlapján csak 2003-ig találhatóak meg a határozatok.

sirkan # 2005.05.26. 20:52

szalami:

Az idézett szöveg a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásról szóló határozatából való. Legkésőbb hétvégére megpróbálom elérhetővé tenni, legvégső esetben kifényképezem és elküldöm e-maul-ba annak aki igényli, esetleg feltöltöm valahova ! A neten sehol nincs fent, én is csak ma délután találtam rá. Aki nem bírja ki 7végéig, dobjon meg egy e-mailel.

ui: a Ptk. 99.§. objektív felelősséget telepít a gépjármű tulajondosára/üzemben tartójára is. A BH egyértelmű, következetes, logikus és kíméletlen. Sajnos én is ugyanarra a következtetésre jutottam kb 2 nappal ezelőtt. A kör bezárult.

the big cat # 2005.05.27. 05:43

Másfél hónappal ezelőtt én is ugyanezt írtam. Alap annak aki a tulajdonjog tartalmával tisztában van. Aztán kaptam is érte.

the big cat # 2005.05.27. 05:54

A parkolótársaságok által (egyébként teljesen érthetően) sértett laikusok össze-vissza keverik a jogi fogalmakat, a tulajdonnal járó teherviselést összemossák azzal a kérdéssel, hogy a kötelem jön-e létre, ha létrejön, milyen kötelem, és kik a felek ebben a kötelemben.

A jelenlegi jogi helyzet az, hogy hogy kötelem jön létre, mégpedig használati kötelem, és nem szolgáltatási szerződés, és ebből következően a tulajdonos (a mindenkori tulajdonos) viseli a tulajdonnal kapcsolatos, kötelemből származó terheket. A dolgon lényegében nem változtatott az a nem jogerős (és egyébként eddig másodfokon már többször megbukott bírói döntés), hogy a parkolótársaság eljárásjogi szempontból a maga nevében a követelés érvényesítésért nem léphet föl. Holnapra ki lezs javítva az össze s rendelet, és benne lesz egy meghatalmazás.

A parkolási mizária nem jogi probléma. A parkolási mizéria a politikai korrupció, a gazadsági szabadrablás egyik legirritálóbb (ha nem is a legnagyobb károkat okozó) formája ma Mo.-on. Hangoztatott céljaival (pl. forgalomszabályozás, tehermentesítés, bevételnövelés) szemben ma már közismert, hogy egyiket sem célozzák, és pl. a bevételnövelés esetében kiderült, hogy az önkormányzatok bevétele minimális, vagy mint sok bp-i kerület esetében egyáltalán nincs is. A forgalomszabályozási és tehrementesítési funkcióját nem látja el, mivel annyi benne a kiskapu, hogy az ügyeskedők simán kijátszák, a korrupcióa az egész rendszert átitatja a döntést meghozó legfelsőbb politikai szinttől, a különleges engedélyeket kiadó középhivatalnoki szinten keresztül, az utcai ellenőrig. Ez a mi kis saját minipolipunk. Jogi megoldás a problémára nincs, ez politikai megoldást igényel, polgári engedetlenséget, a korrupt politikusok elzavarását. Ha viszont ez nem történik meg, az azt jelenti, hogy az emberek többsége ezt az árat hajlandó megfizetni, más dolgokért cserébe.

szalami # 2005.05.27. 09:27

Nem vitatom, hogy lehet némi korrupció a rendszerben, a parkolóőrök szintjén kétségkívül van, lehet még az üzemeltető cég kiválasztásánál is és az üzemeltető részére esetenként túlzottan előnyös szerződésnél is. De összességében én azért nem látom olyan vészesnek a helyzetet, mint ahogy leírtad. Itt egy létező probléma megoldására irányuló próbálkozásról van szó, a fizetőparkolás más országokban jól bevált eszköz, nálunk csak annyi a probléma, hogy szakszerűtlenül alkalmazzák, de lassacskán azért rájönnek, hogy hogy is kell működtetni.

Ami a különleges engedélyeket illeti, egyes budapesti kerületi önkormányzatok saját rendeletben vezetnek be különengedélyeket, ezek szerintem a fővárosi rendeletnek ellentmondanak. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal az új fővárosi rendelet hatályba lépését követően (július 1.) el fogja végezni a kerületi rendeletek átfogó törvényességi ellenőrzését, így gondolom, el fogja törölni a különengedélyekről szóló részeket. Persze jó lett volna, ha ezt már korábban megteszi.

szalami # 2005.05.27. 09:40

Ja, egyébként a július 1-jén hatályba lépő fővárosi rendeletben már konkrétan benne van, hogy az üzemeltető a saját nevében jogosult pert indítani.

the big cat # 2005.05.27. 10:12

A probléma az, hogy a máshol valós célt szolgáló eszközt nálunk korrupt módon használják. Egyébként mi célja volan parkolóövezetek kijelölésének olyan területeken, ahol egyáltalán nincs forgalomterhelés?

Én úgy látom, hogy a parkolási díjakat nálunk kifejezetten korrupt céllal vezették be, az ügyeskedők meglátva benne a könnyű pénz lehetőségét.

szalami # 2005.05.27. 10:18

Tudod én ilyen esetekben nem kiáltok azonnal korrupciót, hanem Hanlon borotváját alkalmazom, miszerint "sose tulajdonítsd rosszindulatnak azt, amire az ostobaság is elégséges magyarázat". Nem mérték fel a tényleges parkolási kereslet-kínálati viszonyokat, az övezeteket hasraütésre jelölték ki. Csak akkor jöttek rá, hogy ez hülyeség volt, amikor látták, hogy nemhogy nem nyernek, de még veszítenek is a dolgon.

the big cat # 2005.05.27. 10:51

Te nem olvasol újságot?

szalami # 2005.05.27. 10:58

De, képzeld, olvasok.

the big cat # 2005.05.27. 11:09

És még hiszel a mesékben királyfi?:)

sirkan # 2005.05.27. 14:26

EBH2004. 1028
A gépjármű üzemben tartója felel a járműve jogszerű használatáért, ennek keretében a személygépkocsit bérlő által ki nem fizetett parkolási díjért (pótdíjért) (Ptk. 99. §, 427. §; 1988. évi I. tv. 15. §; 89/1988. (XII. 20.) MT r. 15. §).
Az alperes a tulajdonában álló személygépkocsi határozott idejű használatára bérleti szerződést kötött. A szerződés időtartama alatt a bérlő a felperes parkolóját díjfizetés nélkül használta, ezért a felperes 10 000 forint pótdíjat szabott ki, amelynek megfizetésére az alperest kérte kötelezni előbb kártérítés, majd szerződés teljesítése címén. A parkolóhely üzemeltetőjének felhívására az alperes közölte a bérlő nevét és címét.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10 000 forintot és ennek 2002. október 31-étől járó késedelmi kamatát. Az ítélet indokai szerint a helyi közút kezelője és a parkolóhely igénybevevője között a parkolóhely használatával a közterület közlekedési célú használatára keletkezett jogviszony. Az alperes mint tulajdonos a dolog birtokát használatra másnak átengedte, ez azonban a Ptk. 99. §-a szerint nem jelentette a dolog terhei alóli mentesülést. Ezért az alperes tulajdonosként köteles viselni a parkolással felmerült díjat.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértően értelmezte a Ptk. 99. §-át, sértette a Ptk. 201. §-ának (1) bekezdésében és a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezéseket és ellentétes S. Város Önkormányzatának 11/1999. (IV. 23.) rendeletében írtakkal. A hivatkozott rendelkezések értelmében a parkolóhely használatáért az igénybevevő és nem a gépjármű tulajdonosa köteles díj (pótdíj) fizetésére. A várakozóhely használatára a peres felek között szerződés nem jött létre. A közterület használójának az 1988. évi I. tv. 3. §-a értelmében a járművezető minősül, jogviszony tehát a bérlő és a felperes között keletkezett. Ennek alapján teljesítésre is a bérlő köteles.
E jogkérdésben a jogerős ítélet tévesen foglalt állást, a jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság hivatalos gyűjteményben közzétett módon még nem hozott döntést, ezért a jogerős ítélet felülvizsgálatának a Pp. 270. § (2) bekezdésének ba) pontjában foglaltak szerint van helye.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálva [Pp. 275. § (2) bekezdés] megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. - a továbbiakban Tv. - 15. §-ának (3) bekezdése értelmében közút területén, vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.
A törvény felhatalmazása alapján alkotott, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) szabályai - az 1. §-ának (1) bekezdése alapján - azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és magánszemélyekre terjed ki, akik a Magyar Köztársaság területén közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, illetőleg közúti járművet tartanak üzemben. A rendelet 15. §-ának (1) bekezdésében kimondja, hogy a járművek jogszerű használatárért, valamint az üzem-, forgalombiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotáért az üzemben tartó felelős.
A Tv. előző rendelkezése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ának (1) bekezdése alapján meghozott, S. Város Önkormányzatának a parkolás szabályozásáról és a várakozás rendjéről szóló 11/1999. (IV. 23.) számú rendelete - a 12. § (2) bekezdésében - a fizető parkolóhely jogosulatlan használata esetén pótdíjfizetési kötelezettséget ír elő. A rendelet 3. §-ában meghatározott személyi hatálya kiterjed a jármű üzemben tartójára, tulajdonosára továbbá arra aki a járművet egyéb jogcímen használja.
A tulajdonost tulajdonjoga alapján megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem (Ptk. 98. §), a használat és a hasznok szedésének joga, mellyel összefüggésben viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni (Ptk. 99. §). A tulajdonost megilleti az a jog is, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal - ingatlan tulajdonjogának kivételével - felhagyjon [Ptk. 112. § (1) és (2) bekezdés].
A teher és kárveszély viselésének kötelezettsége a tulajdonjog részjogosítványát képező használat és hasznok szedésének jogához kapcsolódik. A teherviselési kötelezettség mindazokra a terhekre fennáll, amelyek viselésére jogszabály, vagy szerződés mást nem kötelez.
A közterület közlekedési célú használatára az alperes tulajdonában álló, általa üzemben tartott gépkocsival került sor. Ezért a díj (pótdíj) megfizetésére a felperesi szolgáltatás igénybevételével létrejött jogviszonyban a tényleges használó (aki lehet a tulajdonos, üzemben tartó vagy a járművet más jogcímen használó) köteles, de a ki nem fizetett díjért az üzemben tartó az R. 15. §-ának (1) bekezdése értelmében felel. A másodfokú bíróság tehát jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az adott ügyben jogszabály rendelkezésén alapuló teherviselési kötelezettsége körében az alperes köteles a pótdíj megfizetésére. Más, a jogvita kereteit meghaladó kérdés, hogy ezt az alperes, mint bérbeadó a bérlőtől, mint a dolog használatával összegfüggésben felmerült költséget [Ptk. 427. § (1) bekezdés] igényelheti.
Az alperes felelősségét megalapozó Kormányrendelettel a felperes parkolást szabályozó rendelete nincs ellentétben, ezért annak alkotmánybírósági vizsgálatát az alperes indokolatlanul kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok nem állt fenn. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IX. 20.540/2004. sz.)
(Megjelent: Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2004/1)

szalami # 2005.05.27. 18:14

Nagyszerű, köszönöm, sirkan!
Tényleg tanulságos.

szalami # 2005.05.27. 18:17

Hopp, hopp. Találtam egy hibát az EBH-ban!
A 89/1988 MT rendeletnek nem a 15., hanem a 25. §-a mondja ki a tulajdonos/üzembentartó felelősségét. Ciki! :)

A 15. §-ban tehertaxikon elhelyezendő jelzésekről értekeznek, annak semmi köze az egészhez.

szalami # 2005.05.28. 07:36

Nem könnyű megemészteni ezt a határozatot. Hadd kérdezzek két dolgot:

  1. Nem egészen világos, hogy most végül is a Ptk. 99. § (a tulajdonos viseli a dologgal járó terheket), vagy pedig a 89/1988. MT. rendelet 25. §. alapján (a jármű jogszerű használatáért az üzemben tartó felel) mondja ki a határozat, hogy az üzemben tartónak kell a tartozást megfizetnie. Úgy tűnik, mintha a logikai lánc az volna, hogy a rendelet megállapítja az üzemben tartó felelősségét, ebből a járművel kapcsolatban teher keletkezik, a terhet pedig a Ptk. alapján a tulajdonos köteles viselni (aki itt azonos az üzemben tartóval). De ez kissé túlbonyolítottnak tűnik, mert a "felel a ki nem fizetett díjért" gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint az, hogy "köteles viselni a terhet".
  2. Azt mondja a határozat: "A teherviselési kötelezettség mindazokra a terhekre fennáll, amelyek viselésére jogszabály, vagy szerződés mást nem kötelez." Ha tehát jól értem, akkor a tulajdonos szerződésben átháríthatja a dologgal kapcsolatos valamely teher viselésének kötelezettségét valaki másra. Esetünkben, ha a bérleti szerződésben kikötötték volna, hogy a ki nem fizetett parkolási díjból és pótdíj miatt a tulajdonosra háruló felelősségből származó terhet a bérlő köteles viselni, akkor erre az esetre máris nem volna érvényes az egész határozat, és mégiscsak a bérlőt kellene perelnie a felperesnek?
sirkan # 2005.05.28. 11:33

Persze nem kötelező egyetérteni az LB határozatával, "csak" iránymutatás. A bíróságok figyelembe veszik.

1. Dologi jog tartalmát kizárólag törvény határozhat meg (tartalmi kötöttség elve). A rendelet esetleg pontosíthat. Attól még hogy túlbonyolítottnak tűnik, a felelősségen nem változtat. Hogy most az üzemben tartó v. tulajdonos felel (?) a vezérlő elv ugyanaz.

2.Ha pl. bérleti szerződésben ki is kötik, hogy "a ki nem fizetett parkolási díjból és pótdíj miatt a tulajdonosra háruló felelősségből származó terhet a bérlő köteles viselni", ebben az esetben is fő szabályként a tulajdonosnak kell helyt állni* (akkor is ha nem fizet a bérlő vagy nem állapítható meg "ki követte el" a tényálladékot..stb).
Az már egy másik kérdés, hogy a bérbeadó egy későbbi perben követelheti a bérlőtől a dolog használatával összegfüggésben felmerült költségeket. Esetleg perbe hívhatja a bérlőt Pp. 58.§.

Ha pedig már nem emlékszik kinek adta kölcsön akkor megette a fene, öreg, mint tulaj viseld a kocsid terheit. Szerintem.

*(Hasonlóképp objektive felelősség, mikor kötelező felelősség bizt. meg nem léte esetében nem a használót- akinek kölcsönadták a gépsárkányt-, hanem az üzembentartót vonják felelősségre, de ezt nem szeretném most belekeverni. 218/1999 Korm.r. 51.§. (1) bek.)

sirkan

sirkan # 2005.05.28. 14:24

Nézzük egy kicsit a jó oldalát is az EBH-nak. A bizonyítási nehézséget félretéve: ha a parkolóba egy másik autó vezetője akármi miatt kárt tesz,"meghúzza", széttöri, behorpasztja...stb az egy hetes vadiúj gyönyörűszép, csillogó-villogó, karcmentes, tükörfényezésű, színre fújt lökhárítós Toyota Avensis-em (bár lenne), akkor függetlenül attól hogy mindenki mossa kezeit az ügyben (merthogy ugyse látta senki hogy ki tette, max. azt lehet bizonyítani hogy melyik kocsi jött belém - lásd: festékfelkenődés) az okozó kocsi tulajdonosán sikerrel követelhetjük,- végső esetben polgári jogi úton - a keletkezett kárunk megtérítését.

fkrisztina # 2005.06.06. 20:32

Szeretném a segítségeteket kérni Budapesti Önkormányzati Parkolási Társaság ügyben. 17 ezer forintnyi befizetetlen bírság miatt hosszas levelezést követően perrel fenyegetőzik a cég (illetve immár az ügyvédi iroda). Nem tudom, befizessem-e, vagy sem. Igazság szerint nem a pénz mennyisége tart vissza, hanem vérlázítónak tartom az egész ügyet. Összesen 4, több évvel ezelőtti parkolásról van szó. Ebből 3 esetben van érvényes parkolócédulám a büntetés időpontjában. Ezeket természetesen el is küldtem a cégnek közvetlenül azután, hogy megbüntettek. Mivel nem érkezett válasz, azt gondoltam, minden rendben, az ügy elintéződött. Több, mint egy (!) évvel később válaszoltak egy más témájú levelemre, s a mellékletben felsorolták a fentemlített, be nem fizetett parkolásokat, ráadásul pótdíjjal terhelve. Azaz nem elég, hogy nem fogadták el az érvényes parkolócédulákat, de erről nem is értesítettek, s az értesítés hiánya miatt be nem fizetett büntetéseket pótdíjjal terhelték. Laikusként úgy gondolom, ez teljes mértékben jogsértő. A negyedik esetben egy mozgássérültet szállítottam érvényes engedéllyel. Megbüntettek, mert nem volt olvasható az engedély száma. Levélben elküldtem nekik az engedély fénymásolatát. Szintén nem válaszoltak, s az elutasítást (illetve a be nem fizetés miatti pótdíjat)abból az ominózus 1 évvel későbbi levélből kellett megtudnom.Ha tudtok tapasztalatból segíteni, hogy elbuknám-e a pert (és emiatt ki kellene-e fizetnem a valószínűleg több százezer Forintra rúgó költségeket), kérlek, ne habozzatok! Tudom hogy az a 17 ezer Forint nem ér ennyit, de számomra ebben az ügyben elsősorban az elv a fontos. Ha mindenki jámboran hallgat és tűri ezt a terrort, sose lesz változás!

ferrke # 2005.06.06. 21:39

Kriszti!
Sajnos linkelni nem tudok/luzer vagyok:)/ de nézz be a www.index.hu-ra, forumok, auto motor itt találsz egy topikot, a neve :Parkolás pénzért, mindent megtehetnek?
itt talán tudnak neked segiteni!!!!sok sikert ferrke