Válás, vagyonmegosztás


Marple # 2008.12.15. 14:04

A bankok nem adhatnak ki erről információt, de ha mondjuk befizetsz a számlára egy kisebb összeget, és kedvesen mosolyogsz az ügyintézőre, talán annyit elárul, milyen számjegyű összegről van szó.

ObudaFan # 2008.12.15. 11:00

A perben kérheted, hogy a bíróság szerezze be a banktól a számlakivonatot.

Zino # 2008.12.15. 04:32

Még válás előtti helyzteben lenne szükségem tanácsotokra. Nejemnek sikerült szülési után jo munkahelyet talalnia és a korábbi közössel ellentétben azóta külön bankszámlára helyezteti fizetését. Egy darabig nem okozott gondot, de mióta csak a reszihez jarul hozza kezd érdekessé válni a helyzet. A számláján lévő összegről, nem hajlandó semmilyen informaciót adni (tobb millio ft).
Van valamilyen lehetőség arra, hogy az altala vezetett bankszámlarol információt kaphassak?

ObudaFan # 2008.12.10. 13:42

A közös lakás vonatkozásában lehet ez egy megállapodás. A házastársi tartásról pedig megincsak meg kell állapodni a közös megegyezéses bontáshoz, vagyis meg kell határozni, hogy fizet-e valaki a másiknak , vagy sem, mert ha erről vita van, akkor nem lesz közös megegyezéses bontás.

Audrey_29 # 2008.12.10. 11:13

Akkor egyszerűen csak benyújtom a bíróság felé a "Házasság felbontása iránti kereset (közös megyegyezéssel)"?
Milyen esetben jár a "házastársi tartás" díj?

Az utolsó közös lakás használata az úgy néz ki, hogy 2008.májusában én elköltöztem, addig a férjem és a huga laktak ott és ők fizették a mi közös hitelünket és a rezsit, majd július 1-től én költöztem vissza és ők elköltöztek albérletbe. Én viszont jelenleg sem lakom a lakásban - és ő sem - de mindent a lakáshoz tartozó hiteleket és rezsit is én egymagam fizetem, miközben a számlák az ő nevére érkeznek. Az én nevemen semmilyen számla nincs. Én a válás után saját tulajdont, saját hitellel szeretnék - amit eddig azért nem vettem, mert hogy van közös tulajdonunk és házasságon belül az az ingatlan is "közös" lenne.
Közös gyermek nem született, az ingóságokról és mindkettőnk nevén szereplő "hitelek" fizetéséről is megegyeztünk. Azaz mindenki fizeti azt ami a nevén van, ugyanis a házaságon belül is így volt, mert nem "közös" céllal vettük az autót és a motorkerékpárt sem. Eddig is az én nevemen szereplő járművek után én fizettem és most is én fizetem.

Tisztelettel: A.

ObudaFan # 2008.12.10. 10:54

A közös megegyezéses bontáshoz az ingatlan tulajdonjogáról meg sem kell állapodni, csak az ingó vagyonról, az esetleges házastársi tartásról, az utolsó közös lakás használatáról, a kiskorú gyermekek elhelyezéséről, tartásáról, és a velük való kapcsolattartásról.

Audrey_29 # 2008.12.10. 10:00

2007.08.18-án kötöttem a férjemmel házasságot 5 évi együttélés után. 2007. májusában vásároltunk közösen egy ingatlant, melynek 50-50 %-ban van a tulajdonjog bejegyezve, viszont 100%-ban hitellel terhelt. A hitel felvételénél a férjem lett az Adós és én az Adóstárs. A válásnál a „Lakáshitel” az egyetlen kérdés, mert minden más anyagiban megegyeztünk és 2008.májusa óta nem élünk együtt. Mindketten a közös megegyezést választanánk a válásnál. A lakáshitel módosításához a Banknak szüksége van a végleges bírói bontásra. Én ki szeretnék szállni a lakáshitelből, ugyanis nem az én fizetésemhez és bevételemhez számolták tavaly a lakáshitelt, viszont 2008.07 hó óta egyedül fizetek mindent utána, mert a férjem elköltözött albérletbe. Nem tarok igényt a lakásra. Azt szeretném, ha ő vinné tovább és kerüljön minden – tulajdonjog és a hitel is – az ő nevére.
A kérdésem az, hogy ha én benyújtom a válókeresetet – felperes? – és behívnak és ezt elmondom a bíróságon, hogy én nem tarok igényt semmire, az akkor is közös megegyezésnek számít-e? Vagy ilyen esetben hogy érdemes ezt csinálni? Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy minél hamarabb „ne legyen közünk egymáshoz”?

Segítségét előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.12.08. 15:20

Ne olvass olyat, amit senki nem írt. Ismétlem: kérni kellett volna, illetve kérni kell a bíróságtól, hogy döntsön a lakáshasználat kérdésében.
A házasság felelősségvállalás, amely felelősséget nem lehet azzal letenni, hogy "legfeljebb elválok".

kicsi024 # 2008.12.08. 12:08

Biztos úgy van ahogy írod csak a teljes dolog ismeretében egy kicsit furcsa ezt olvasni is,még hogy tartásdíjat.Többször volt kint a rendőrség még a házasságuk alatt mert vert minket Ő két szatyorral jött ebbe a lakásba és nemhogy rakott volna bele valamit a 20 év alatt még rongált.És beismerte hogy ehhez a lakáshoz semmi köze.Azonkivül Ő vett is egy lakást és elis adta amit mi csak akkor tudtunk már meg.neki ide van köze anyámnak az övéhez nem volt,hát hogy van ez???Most akkor hogy ezt a lakást elhagya egy másik konfortos lakást kellene biztosítani neki vagy kifizetni?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.12.08. 11:22

holott semmi köze hozzá?

ON Elemi ismeretek a házasság jogából (gyorstalpaló)
Hogy semmi köze hozzá, az erős túlzás. Ugyanis édesanyád volt házastársáról van szó, akinek adott esetben nem csak az utolsó közös lakás használatára, hanem még arra is joga lehetne, hogy édesanyád tartásdíjat fizessen neki.
OFF Elemi ismeretek a házasság jogából (gyorstalpaló)

ON Prédikáció
A házasság már csak ilyen. Több annál, hogy "máma összebútorozunk, hónap széjjel".
Azért aztán van is egy csomó olyan vonatkozása, amelyet a jog nem vagy csak nagyon korlátozottan tud kezelni. Lásd pl. Aladár esetét, aki arra panaszkodik (vagy azzal dicsekszik - fakultatív), hogy a volt felesége nyolc év után még mindig zaklatja; esetleg szegény Tamás-t, aki már valóban méltó a shakespeare-i druszája nevére.
OFF Prédikáció

ObudaFan # 2008.12.08. 11:05

Azt csinálhatjátok, hogy kéritek, hogy a bíróság ideiglenes intézkedésben határozzon arról, hogy ő hagyja el a lakást.

kicsi024 # 2008.12.08. 10:56

Akkor semmit nem tudunk csinálni addig amig a bíróság kinem rakja?Azt nem veszik figyelembe hogy a számlákat nem fizeti lakáshasználati díjat nem fizet?Akkor is joga van a lakáshoz holott semmi köze hozzá? És valami jogszabály alapján nem lehet kérni hogy a per alatt már ne lakhasson itt?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.12.08. 10:35

Nem kell tulajdonosnak lennie. A perben döntést kellett volna kérni a lakáshasználatról is.

kicsi024 # 2008.12.08. 08:42

Szeretném megtudni hogy mit lehet tenni ha: anyukám 2003-ban elvált második férjétől,de még azóta sem sikerült kirakni a lakásból amihez semmi köze,mivel anyám azt a lakást még az első férjével közösen épített.most 1 hónappal ezelőtt az első férj részét megvette a nővérem,így most anyukám és nővérem a tulajdonos.A gond az hogy a bíroság ugy lezárta a válást hogy a lakással kaspcsolatba nem határozott(lakáskiürítés)A válás után ügyvéd által is és azóta többször is fellett szólítva hogy hagyja el a lakást mivel a tárgyaláson Ő is nyilatkozta hogy a lakáshoz semmi köze az ingóságaira nem tart igényt.(még jó mivel az "ingóságok"azok a dolgok amit az helyett vett amit elötte összetört.)2 hete felszólította anyám hogy vigye el a cuccait nem történt meg.Tegnap összepakoltuk a cuccait és elvittük az anyjához.Erre Ő feljelentett minket hogy elvittük a dolgait és hogy kizártuk a lakásból.Azt mondja neki joga van a lakásba lenni és hogy akkor megy el ha kifizetjük vagy adunk neki egy másik lakást.De én ugy tudom ezt akkor kérhetné ha lenne része a lakásba,de nincs,nem tulajdonos.Söt amig a nővérem nem vette meg a lakás másik részét anyukámnak albérleti díjat kellet fizetni,abba sem fizetett semmit.Azt szeretném tudni mit lehet tenni azon kívül hogy elinditunk egy pert lakáskiürítésre(amit addig húz el amig akarja)? van-e neki valami joga követelni bármit ha semmi köze a lakáshoz azon kivül hogy kiderült hogy anyukám aláírása nélkül bejelentkezett ide itt nincs tulajdona?

ObudaFan # 2008.11.20. 18:14

Megoldás többféle is lehet. Elképzelhető, hogy ez a többszintes ház a tulajdoni arányoknak megfelelően társasházzá alakítható. Ha pedig nem a tulajdoni arányoknak megfelelően, akkor valaki valamit ráfizet.
Elképzelhető, hogy árverezik az ingatlant. Ebben az esetben az, akinél a közös gyermekek el vannak helyezve, igényt tarthat a ti 40%-otok vonatkozásában a további bentlakásra, vagy cserelakásra, és arra, hogy ennek értékcsökkentő voltát ti ketten együtt viseljétek a közös kiskorú gyermekre tekintettel.
Elképzelhető, hogy valamelyikőtök megváltja a többiektől a tulajdoni hányadát, de ebben az esetben is, akinél a gyermekek el vannak helyezve, az - tulajdonosként, vagy nem, de - a lakást használhatja tovább, mégpedig úgy, hogy a megváltás esetén is ti mindketten viselitek a bentlakás értékcsökkentő voltát.
A rezsiköltség, ha a már lefolyt perben arról nincs rendelkezés, akár a közös tulajdon megszüntetési perben, akár külön perben is érvényesíthetőnek tűnik.

kil10 # 2008.11.20. 16:14

A történet eleje, amit egyszer már itt leírtam, akkor még csak a válás volt a téma, csak azért irom le mégegyszer ezt is,hogy még tisztább legyen a kép.

3 hete mondták ki a válásomat, amiről a határozat még nem érkezett meg, tehát még nem jogerős.
Azóta jogerős, nem fellebbeztem.
Mai jó magyar gyakorlatnak megfelelően a bejelentett bérem nem takarja a teljes valóságot, amit a feleségem a tárgyalásom alatt többször felhozott. Lényeg a lényeg a bíróság 3 gyerek után 120 000 Ft gyerektartásra kötelezett, a bejelentett nettó 90000,– Forintos fizetésemből. Ezenkívül a családi ház amiben élünk, eddig alsó szinten a szüleim, felső szinten mi voltunk, most pedig a ház emeleti szintjét a ház eladásáig kizárólagosan használhatja. Én leköltöztem a szüleimhez, de várható, hogy lassan elköltözök a házból.
Már azt hittem lassan kialakul minden. Nem kivánnék fellebbezni, a gyerekek érdekében elfogadom az itéletet, mely 100%-ban az, amit a feleségem keresetében beadott. De ezzel Ő nem járt jól, igy elesik több szociális juttatástól.
Röviden a problémám annyi, hogy semmiféle rezsit nem hajlandó fizetni a házból.
Én átutaltam a gyerektartást, és az eddigi gyakorlatnak megfelelően kiszámoltam a rá eső rezsiköltséget, ami igy is kevesebb, mert a ráeső résznek a felét, eddig is kifizettem, és ez az elszámolás is ennek a gyakorlatnak felelt meg.

Jelenleg felszólítólevelet küldözgetek neki, a füle botját sem mozdítja.

az új problémám:
A házat nem tudjuk eladni, és ezért be akarja adni a vagyonközösséget megszüntető pert.
Hitelt nem fogok felvenni, hogy kifizessem (miből is tenném) nem nagyon marad más, mint a végén elárverezik a házat.
szüleim 60%, ex 20%, én 20%-ban vagyok tulajdonos.

Mi lehet egy ilyen pernek a vége?
A gyerekek miatt elvehetik a házat?
Mi lesz a nagyszülőkkel?
A gyerekeknek szerintem ez a legjobb megoldás. Én nem vagyok ott, ők élhetnek nyugodtan.
Gyámhatóság mit szól ehhez, ha az árverezés végén egy tanyát nem bír venni.
Szívesen venném egy ügyvéd válaszát, és fel is keresném.

ObudaFan # 2008.11.19. 17:38

Én szeretném a fennmaradó összeget a gyermekemre költeni.
Létezik ilyen? Megállapodhatok így a feleségemmel?
Elfogadja ezt a bíróság a közös megegyezéskor?

Ennyire nem konkrétan nem valószínű, mert ez így nem kikényszeríthető.

nandy # 2008.11.19. 15:53

Ha még nem voltatok bíróságon, akkor egyelőre fizess belátásod szerint.

Ha a feleségednek nem elég, majd kérni fogja a bíróságtól a t.díj megállapítását.

Erik01 # 2008.11.19. 15:08

Tisztelt monalisa1!

A tartásdíj még nincsen megállapítva mert még nem voltunk bíróságon.
Ebben az esetben kérhetem, hogy csak 15%-ot fizessek?
Én szeretném a fennmaradó összeget a gyermekemre költeni.
Létezik ilyen? Megállapodhatok így a feleségemmel?
Elfogadja ezt a bíróság a közös megegyezéskor?

Előre is köszönöm válaszod,

Erik01

monalisa1 # 2008.11.19. 13:53

Sajnos az elképzelés nem valósítható meg. Az egyszer már megállapított t.díjat a bíróság csak akkor módosítja, ha igazoltan csökkent volna a kereseted, vagy újabb saját gyermekről kellene gondoskodnod.

Abban azonban megállapodhattok az ex nejeddel, hogy az 50 ezer forintból ESETLEG visszaad neked havi bizonyos összeget, amiből a sráccal elmentek szezonálisan vásárolni stb. - elszámolással.

Ha ez nem működne (...) akkor sajnos nincs más, mint továbbra is plusz kiadásként költeni a fiadra.

A t.díj felhasználását csak a gyámhatóság jogosult ellenőrizni.

Erik01 # 2008.11.18. 17:11

Tisztelt monalisa1!

A közös gyermekünk legalább 2 naponta több órát tölt nálam - titokban. Én fizetek havonta 50000 Ft gyermektartást. Kérhetem, hogy a fizetésem 15%-át tiltsák csak, mert én szeretném a további 5%-ot költeni a gyermekemre? Természetesen számlákkal igazolnám.
Köszönöm előre is,

Erik01

monalisa1 # 2008.11.18. 15:59

Egyébként egy 16. életévét betöltött fiatal már dönthet arról, hogy esetleg a másik szülőnél akar a továbbiakban lakni - a gyémhatóság hozzájárulásával. Ebben az esetben a t.díjra kötelezettnek haladéktalanul kezdeményeznie kell a bíróság felé a gyermekelhelyezés megváltoztatását, valamint a t.díj fizetés megszüntetését, illetve onnantól fizesse a másik szülő...

Csak leírtam.

monalisa1 # 2008.11.18. 15:52

Természetesen helyes, hogy a lakáshitel őt terhelő részét valamint a rezsiköltséget nem te fizeted - jól is néznénk ki.

Az más kérdés, hogy remélve a saját részét meg hozzáteszi a mindenkori befizetni valókhoz.

Ami a lakás esetleges 2-3 év múlva történő eladásának dolgát/gondolatát illeti, a Családjogi Törvény akként fogalmaz: egy nagykorú gyermek lakhatásáról a szülő már nem köteles gondoskodni - szélsőséges eset, de így van.

A feleségedet ne szólíthatod fel távozásra hiszen tulajdonostárs, de a srác mehet akár albérletbe is - vagy magadhoz veszed, és ekként a lakáseladásnak már nem akadálya az ottlakó gyermek.

A t.díj dolga: te abból NEM vonsz le semmit - téves elgondolás.

Ha szélsőségesen akarnék fogalmazni: a saját tulajdoni részedet a fiadnak ajándékozhatod (...), ezzel a további t.díj fizetés alól mentesülhetsz. Ha netán...

Erik01 # 2008.11.18. 15:32

Tisztelt monalisa1!

Köszönöm szépen a jó tanácsodat! Örülök neki, hogy írtál! Jó tudni, hogy legalább a nagykorúság után kezdeményezhetek valamit én is!
Eddig csak negatívumot kaptam! A bérem 20%-át mínusz lakástörlesztő részlet felét adom fel neki csekken. Remélem jól cselekszem. Tudom, hogy ő lakik a lakásban de mivel a tulajdon feleződik ezért levonom az összeget a tartásdíjból.
Ugye ezzel helyesen cselekszem? Vagy nem szabadna levonnom?

monalisa1 # 2008.11.18. 14:56

A lakáshitel és a lakásrezsi 2 éve általad fizetett összege utóbb felezendő, ha nem teljesít, bíróságon követelheted tőle, illetőleg beszámításra kerülhet a vagyoni értékébe.