Fórum öröklés és családjog régebbi elöl     új hozzászólás


gyerektartás felnőttkorú gyermek esetén

monalisa1 #   2008.05.04. 16:47

Valóban, és elnézést. Mert pl. tartósan beteg gyermek esetében a t.díj továbbra is járhat - vélem, de konkrétumot nem tudok.

De egy 26. éves dolgozó nő esetében ilyent kérdezni... (Igaz, ha nem kérdezi, a választ sem fogja megtudni.)

Kriszta11 (törölt felhasználó) #   2008.05.04. 16:40

Mona a 25. éves korig járó árvaellátásra gondolhatott.

_Wasp_ # e-mail 2008.05.04. 15:00

így keletkeznek a törvényekről szóló urban legend-ek :)
meg a nagy meglepődések a bíróságon....

_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

ObudaFan # e-mail 2008.05.04. 12:46

Ne terjesszetek tévtanokat, de tényleg. Már sokszor leírtuk, hogy nincs 25 éves korhatár, egyszerűen nem ettől függ a tartási kötelezettség fennállása. Hogy az idő előrehaladtával egyre kevésbé valószínű, hogy járhat, az egy dolog, de nem kizárt, hogy akár 30 évesen is járjon.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

monalisa1 #   2008.05.03. 19:46

Nem-e úgy van, hogy a t.díj - melyet 18. életévet betöltött eltartott esetén nevezünk felnőtt tartásnak -, legfeljebb az eltartott 25. életévének betöltéséig, és csak kizárólag akkor ha nappali tagozatos felsőfokú tanintézben tanul - és erről fél évenként iskolalátogatási igazolást prezentál.

Édesanyádnak kellett volna anno bíróság által megállapítatni a t.díj havi összegét, de ismeretlen helyen tartózkodó apa ellen ez akkor sem müködik - legfeljebb az állam megelőlegezte volna 3 évig, évekkel ezelőtt.

26 évesen és dolgozó felnőtt nőként mindenképpen kiestél a jogosultak köréből.

Legfeljebb ha édesapád hajlandóságot mutatna felvenni veletek a kapcsolatot, és ha netán módjában áll, akkor az általa elmulasztottakért (...) egy bizonyos összeggel kárpótolná édesanyádat ill. rajta keresztül téged.

A többi már a te dolgod: írj - próbálkozz édesapád "szívéhez" jutni.

tomas64 # e-mail 2008.05.03. 19:39

26 évesen már nem járna.

_Wasp_ # e-mail 2008.05.03. 15:01

nem.

felnőtt vagy, dolgozol, miért kérhetnél gyermektartást (rokontartást)?
6 hónapra visszamenőleg tudjátok kérni ha előzőleg indokolt volt.
Vagy nagyon alaposan elő kell vezetni, hogy eddig miért nem kértétek.

Mindazonáltal, ha most továbbtanulsz, elképzelhető, hogy járna arra az időre a tartásdíj.

_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

kármen26 # e-mail 2008.05.03. 13:55

Tisztelt Uram/Hölgyem!

Segítséget kérnék.
Szüleim elváltak több mint 10 éve.Gyermek tartást nem fizetett.Amikor felvettük vele a kapcsolatot, akkor csak ígérgetett hogy majd küld pénzt,de nem küldött semmit.
Küldtem édesapának levelet többször hogy látni szeretném,de semmilyen reakció nem volt.Ő nem kereste a társaságom.Pedig én szeretem és máig is látni szeretném.
Édesapám dominikai állampolgár,Santo Domingóban él és ez megnehezíti a helyzetet.
Szeretném megtudni hogy utólag gyerektartást kérhetünk e?
26éves dolgozó lány vagyok.Sajnos nem tudtam tovább tanulni,mert édesanyám nemtudta volna finanszírozni.:-(

Előre is köszönöm válaszát.

Glória

ObudaFan # e-mail 2008.04.15. 18:25

Ha 18 évesen még középiskolába jár, ráadásul estin, akkor igen jó az esélye a tartás megszüntetésének, ugyanis

  1. 18 évesen már nem kell középiskolába járni, ha valaki idejében végzi a tanulmányait,
  2. az esti tagozat azért esti, mert lehet mellette dolgozni.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

monalisa1 #   2008.04.15. 16:21

Sőt, ObudaFan több beírását is olvassad el alant.

monalisa1 #   2008.04.15. 16:19

Az apa önhatalmúlag semmiképp nem szüntetheti be a t.díj folyósítását, mivelhogy arra őt bíróság kötelezte, tehát amíg ellenkező bírói rendelkezés nem születik, köteles havonta fizetni/átadni a t.díjat. (Késedelmes fizetés esetén 6. hónapig visszamenőleg követelheted a volt férjedtől az elmaradás rendezését.)

Ezt a tanévet még elvégezheti a fiatalember esti tagozaton, és jogosult vagy a t.díjra, de mível már betöltötte a 18. életévét, a "dolgozók középiskolájában" tanulva tovább, szeptembertől már nem jár utána a t.díj.

Az apának kell ezügyben bírósághoz fordulnia, és veled szemben keresetet indítani (...), kérve a bíróságtól a további járadéki fizetés megszüntetésének kimondását.

Javaslom olvassad el alant ObudaFan részletes beírását ezen témával kaplcsolatban.

clay # e-mail 2008.04.15. 13:50

Tisztelt Hozzáértők!

az iránt szeretnék érdeklődni, fiam a múlt hónapban betöltötte a 18. életévét és esti tagozaton jár középiskolába, még nem dolgozik, tehát önálló keresete nincs. Az apa megtagadta a gyerektartást mondván, hogy nagykorú!
Bírósági végzés van a gyerektartás megállapításáról. Még annyit, hogy nem munkahelyi levonással fizetett hanem maga utalta át a pént, amit most megtagadott.
Kérdésem jár e még gyerektartás, vagy már jogosan nem fizet?

A válaszokat köszönöm! Clay

Lyonee #   2008.03.14. 17:06

A lenti beidézés a közokt.tv. 52.§ (1) bekezdése.

matt # e-mail 2008.03.14. 15:29

Köszönöm Szépen a segítséget!

monalisa1 #   2008.03.14. 13:03

Köszönettel a beidézést, mely alkalmasint hasznos lehet egyik-másik kérdezőnek.

marcika #   2008.03.14. 12:01

Közoktatási törvény:
[121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint... Nappali rendszerű iskolai oktatásban
a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti

  1. nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,

b)

  1. középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik

életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az
általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha
olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési
igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén,
továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az
a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

ObudaFan # e-mail 2008.03.13. 20:39

Illetve tudomásom szerint nekem 25 éves koromig jár a gyerektartás ha nappali tanulmányaim végzem.

Ez nem árvaellátás, nem csak az életkortól függ. A többire a válasz lent található.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

monalisa1 #   2008.03.13. 15:39

Véleményem szerint nyugodtan várhatod az áprilisi tárgyalást, ergo a visszatartott t.díjat utólag meg kell hogy kapjad majd.

Az más dolog, hogy amikor emez iskola tanéve befejeződik és amaz iskola tanéve nem kezdődik meg, folytatólagos tanulmányi igazolással nem rendelkezel...

monalisa1 #   2008.03.13. 15:33

Sőt ugyanő 2007.09.07. 17:45-kori beírását is, melyet kettővel lentebb találod meg.

monalisa1 #   2008.03.13. 15:30

Javaslom olvassad el az alattad lévő- ObudaFan-tól származó beírást.

matt # e-mail 2008.03.13. 13:25

Üdv!

Nagy Máténak hívnak, 19 éves leszek júliusban, szakiskolába járok, utolsó évfolyamom végzem, április 30.-ig tanulószerződésem van. Az iskola elvégzése után érettségi bizonyítványra szeretnék szert tenni nappali tagozaton, felnőttek középiskolájában.
Édesanyám rokkantnyugdíjas, Ő velünk él, nagymamám a gyámja, 18 éves koromig nekem is Ő volt a gyámom. Amikor betöltöttem a 18.-ik életévemet saját jogomon igényelhettem a gyerektartást. (azthiszem ilyenkor már mésként hívják.)
Azóta édesapám pert indított a gyermektartás megszüntetése iránt. 2008.ápr.7.-én lesz a tárgyalás.

Véleményeteket kérném azzal kapcsolatban, hogy kinek van esélye pert nyerni ? Illetve tudomásom szerint nekem 25 éves koromig jár a gyerektartás ha nappali tanulmányaim végzem. Valamint ápr. 30.-ig tanulószerződésem van. Jelenleg a nyugdíjfolyosító intézet visszatartja a gyerektartást. Édesapám nyugdíjas. Ők ezt megtehetik, ha nekem ápr 30.-ig tanulószerződésem van ?

A segítséget előre is köszönöm; Máté.

ObudaFan # e-mail 2007.09.17. 17:45

Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

monalisa1 #   2007.09.15. 22:58

Mire a lányod elérte - és picivel már meg is haladta - a nagykorúságot, elmondhatja magáról: jól elcseszte a dolgokat azzal a fene nagy önállósággal... Éretlen volt az önálló életre, vélem "azon" kívül nemigen ért semmihez.

Beiratkozhat felnőttek szakközépiskolájába, 4 év kemény tanulás, heti három délután kötelező iskolába járás. Ha szerencséje van 1. még most a tanév elején "becsúszhat" valamelyik suliba, 2. mível a harmadikat már elvégezte, talán nem fog kelleni az elsőtől kezdenie. De igyekeznie kell felvetetni magát mert ahogy telnek a napok szept. 1-től könnyen kifuthat a jelenkezési/tanévkezdési időből.

Természetesen fizetős a felnőtt képzés, valamint a tandíj és a könyvek is.

Emellett keressen/kérjen munkát a Munkaközvetitő Hivatalban., mindenféle kétkezi munkára keresnek műszakos munkavégzésre általános iskolai végzettségű dolgozókat = betanított és/vagy segédmunka. Ha elmondja - és az iskolalátogatási igazolást be is mutatja - lehet hogy fog kapni csak egyműszakos munkát. A napi munkavégzés után a tanítás kezdetére az iskolába be kell érni...

Õutána t.díj már nem jár.

Sajnos ez van.

aranyalma #   2007.09.15. 22:12

Szeretnék én is kérdezni. Végig olvastam a Csjt.60.§-át, de nem sokat értek belőle:-( Röviden a történet. 13 éves volt a lányom amikor elváltunk 3 a fiam. Kettőjük után a biróság 25.000 Ft tartásdijat itélt. A lányom 16 évesen elköltözött tőlem a barátjához :-( Akkor ugy egyeztünk meg (a gyámügyön ),hogy a tartásdijat felezzük.12500 ft-ot nekem utal a másik 12500 ft-ot peddig a lányomnak. A lányom most 19 éves, a barátját rég otthagyta,1 éve az iskolát is :-( Nagykoru ,nincs szakképzetsége ( csak 9 osztály) elhelyezkedni nem tud,nappali tagozaton nem tanulhat.Az apja 16 éves kora óta nem fizeti a tartást,de ő nem is kérte mert akkor ugy gondolta,hogy a barátja tartja el :-(,amikor meg 18 lett már nem is éreztük jogosnak. Most az apja kérte a biróságon a tartásdij kötelezetség megszüntetését! A lányom ismét velem van,estin tanul tovább (tandijas). De mellette ott van még nekem a kicsi fiam.Kettőjüket 12500 ft tartásdijból iskoláztatni nem tudom.Õ nem talál munkát,olyat meg főleg nem ahol egy héten 2x elengedik iskolába :-( Van valamilyen lehetőségünk? Rokontartás? Félő,hogy a 3. bekezdés értelmében ( ha jól értelmezem ) érdemtelen !?
Ha tud valaki tanácsot adni , irjon! köszönöm !!!

ObudaFan # e-mail 2007.09.07. 17:45

A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz fűződő egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kettős érdek érvényesülésének előmozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szülők maguk is alapvető erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szülő a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja.
A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképző tanfolyam stb.), valamint főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a főiskola, egyetem nappali tagozatán. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamnak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra.
Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeiről, valamint megélhetéséről maga gondoskodjék.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.
A családi kapcsolatból eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetően is - különös jelentősége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbről nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani.
Az említett erkölcsi követelmény szem előtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló gyermeknek a tartásra kötelezett szülővel vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelő magatartását is. A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a főiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülőjével vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy a kötelezett magatartása idézte-e elő, végül, hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e.
A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint a szülő csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására eltartani. A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása - legfeljebb pár hónap kivételével - a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szülő nem köteles a gyermeket eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell - a rászorultság mellett - a tartásra kötelezett szülő teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az őt terhelő kötelezettségekre.
A munkaképes nagykorú gyermek részére - szükséges tanulmányai folytatásának idejére - fizetendő tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülő teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülőtől - vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel - mennyiben várható el, hogy ő is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényező a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredő rendszeres jövedelmét stb.) és vagyonát.
A gyermektartásdíj mértékének további tényezője a tartásra kötelezett szülő teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülő a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülő és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetően jelentősége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülő tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/