Béla, pepitába ezt szoktam Én is csinálni! :) :D

@wers: Rendben, tégy így! :) Kérdezni azt gondolnám végképp nem bűn! :)

:-* rendben drágám, akkor ezt a szép nemes feladatot meghagyom neked :))) talán neked jobban is áll

Vagy esetleg ha újra kérelmet nyújtok be - ez most úgy látszik, egy múlva lesz esedékes - előzetesen felteszem az ártatlan kérdést, hogy kell-e még :)

(Én ilyenkor azt szoktam, hogy teljesítem a hiánypótlást - elvégre valóban az a legfontosabb, hogy gyorsan el legyen intézve - de melléteszek egy kísérőlevelet, amiben felvilágosítom a szervet, hogy mennyire hülyeség, amit kért.)

www.kbs-ugyved.hu

Drága Béla!

Én elhiszem neked. Tehát nem kérhetnék, mégis kérik (le is írták nekem novemberben).
Nem én leszek, aki erről meg fogja győzni a Kormányhivatalt.

Örülök, hogy kérelmemet pozitívan elbírálták. Gyorsan, időpont foglalás nélkül, pedig nem lehetne nélküle.

Így van Béla. Ráadásul az Ákr.-ben külön benne van, hogy a hatóság nem kérhet az ügyféltől olyan adatot, amit közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmaz, hanem azt a hatóságnak magától kell beszereznie! A cégnyilvántartásban szereplő adatok meg ilyenek.

„Nem látják a cégnyilvántartást. ”

1. Azt mindenki látja, hiszen nyilvános.
2. A hatóság még a letett aláírási címpéldányokat is látják. Mint említettem, a dolog pont erre van kitalálva; hogy ti. közig. eljárásokban0 ne kelljen benyújtogatni.

www.kbs-ugyved.hu

Nekem is vannak pozitív és negatív tapasztalataim. :) Az Ákr.-rel új dimenzió nyílt.. :)

„csak kicsit felvilágosítanám az illetőt, hogy miért is ül ott és nem azon az oldalon, amelyiken Én..”

:) Jó, te tedd azt. (Azért azt hozzá teszem, volt idő amikor ott dolgoztam. Más ügykörben, de mégiscsak. Bár ez az ügyintéző újseprű)

Amúgy persze, Én sem vitatkoznék, odaadnám, csak kicsit felvilágosítanám az illetőt, hogy miért is ül ott és nem azon az oldalon, amelyiken Én..

Az aláírási címpéldányt pont nem. De a vezető állásúakat, a képviseleti jogosultság típusát és a bejegyzett személyes adatokat még Én is meg tudom nézni, tehát a kormányhivatal is.

Csak cégkivonatot kértem. Mint most is. Most nem kérték a cégbíróságon.

A Kormányhivatalban kérik, az biztos. lehet, hogy nem kellene, de ezen nem vitatkozom velük. Nem fáj az nekem, ha csatolom.

„A cényilvántartás bizonyos adatait bárki meg tudja nézni. ”
Ez igaz. Aláírási címpéldányt is? Hol?

Az az érdekes, hogy úgy három éve még a cégbíróságnál is „kellett az aláírási címpéldány, mikor cégkivonatot kértem.”

Ott is akkor kérhetik, ha valamilyen kérelmed van, ami a bejegyzéssel közvetlenül függ össze. De lehet tévedek, ha igen, Béla úgyis kijavít. :)

A cényilvántartás bizonyos adatait bárki meg tudja nézni. Nem baj, hogy viszel kivonatot, bár a közhiteles nyilvántartások adatait a hatóság hivatalból köteles ellenőrizni, annak adatai tekintetében az ügyfél nem kötelezhető adatszolgáltatásra. Ez az Ákr.-ben is benne van.

„A meghatalmazást igen, de az aláírási címpéldányt nem kell. Pont erre találták ki, hogy a cégbíróságon letesszük, ezen kívül másra nem is jó.”

Az az érdekes, hogy úgy három éve még a cégbíróságnál is kellett az aláírási címpéldány, mikor cégkivonatot kértem.

Nem baj ha nem értem.

„A meghatalmazás érvényességét meg a cégnyilvántartás adataival való összevetéssel kell ellenőrizzék.”

Hogyan? Kormányhivatal. Hogyan ellenőrzi? Nem látják a cégnyilvántartást. A cégbíróságtól kell hiteles cégkivonatot kérnem, azt is kérik.

Ezen én nem is akadtam fenn. Azon, hogy a kérelemre miért kérik a cégvezető személyes adatait.

@wers: A cégbíróságon kívül sehova. A meghatalmazás igazolja máshova a képviseleti jogosultságod, amit a cégjegyzésre jogosult aláírásával el van látva. :) A meghatalmazás érvényességét meg a cégnyilvántartás adataival való összevetéssel kell ellenőrizzék.

Így van Béla. Amúgy. :)

De most az ember nyilván ezzel nem áll le szarozni. De azért Én kicsit felvilágosítanám az ügyintézőt, az biztos, hogy az ügyintézési határidő, mintha fontosabb lenne ennél, hogy bel egyen tartva, meg még egy-két, valójában fontosabb..

@wers: Anélkül is szinte biztos voltam benne, hogy valamelyik kormányhivatal hülyesége lehetett ez, hogy nem írtad oda..

Béla, nem tudtalak követni. Hova nem kell aláírási címpéldány?

A meghatalmazást igen, de az aláírási címpéldányt nem kell. Pont erre találták ki, hogy a cégbíróságon letesszük, ezen kívül másra nem is jó.

www.kbs-ugyved.hu

„Bár, ha ez a nyilvántartásban már benne van, már pedig, ha van cégkivonat, akkor benne van, ahogy az aláírás is,”

Bocs, kifelejtettem, Kormányhivatalhoz adtam be. Oda csatolni a cégkivonatot, aláírási címpéldányt a kérelemhez.

Igen, hozni kell valami döntést, ahogy Én látom, itt a döntés teljesen jogszerű, viszont a kirendelésre és az eljárásra okot adó körülmény megszűnt, mielőtt az véglegessé vált volna. Erre a helyes válasz csak a gondnok felmentése lesz, illetve lehet, a gondnokolt halála, mint a további eljárást, illetve a kirendelés fenntartását okafogyottá tevő körülmény.

Ügyészségi álláspont szerint az eljárást is meg kellene szüntetni emellett, végzéssel, bár szerintem ökörség. Az ideiglenes gondnokrendelő határozat az Én jogi álláspontom szerint a gyámhivatal eljárását lezárja. Ráadásul az kögaizgatás rendszertanának (Ákr. 80. § (1) bek.) is ellentmond.

„"Minap adtam be egy kérelmet meghatalmazással. Cégkivonat, aláírási címpéldány a kérelmen az ügyvezető aláírása név, titulus - szokás szerint. Ügyintéző visszaadja a kérelmet, hogy az ügyvezető neve mellé írjam oda a személyes adatait szül.hely, idő anyja neve, hogy azonosítani tudja (ilyen még nem volt, már ez is megvan).
Holtig tanul az ember, bár nem nagyon firtattam hogy miért is kell ez neki. Valahogy nem vágytam rá, hogy átvegyem a gondolatmenetét. Nehogy fertőzzön. Inkább szó nélkül odaírtam.”"

nyilván igyekszik az ember megfelelni, a saját érdekében többnyire. Bár, ha ez a nyilvántartásban már benne van, már pedig, ha van cégkivonat, akkor benne van, ahogy az aláírás is, akkor totál felesleges amúgy. De, ha akarja, legyen.. Azt nem mondom, hogy megcsinálom, de mit adnék hozzá grátiszba..

„Ha jól értem, a döntés meghozatalakor az törvényes volt, tehát az Ákr. 120. § alkalmazásának nincs helye.”

Szerintem is. De ez fel sem merült.

Szerintem felesleges itt tovább agyalni, úgyis az lesz, amit a főnök mond. Béla egyik válasza lesz a helyes megoldás:

„Ha nincs rajta vita, akkor csináld úgy, ahogy a főnököd mondja. Ha szerinte fel kell menteni, akkor mentsd fel, ha szerinte nem kell, akkor ne mentsd fel.”

Fölfele meg hivatallal kár vitázni.

Minap adtam be egy kérelmet meghatalmazással. Cégkivonat, aláírási címpéldány a kérelmen az ügyvezető aláírása név, titulus - szokás szerint. Ügyintéző visszaadja a kérelmet, hogy az ügyvezető neve mellé írjam oda a személyes adatait szül.hely, idő anyja neve, hogy azonosítani tudja (ilyen még nem volt, már ez is megvan).
Holtig tanul az ember, bár nem nagyon firtattam hogy miért is kell ez neki. Valahogy nem vágytam rá, hogy átvegyem a gondolatmenetét. Nehogy fertőzzön. Inkább szó nélkül odaírtam.

@wers: Attól függ, hogy a döntés közlés szabályszerű volt-e, hogy mi a helyes eljárás, azaz véglegessé vált-e a határozat.

Ha nem, akkor kvázi nincs jogilag döntés, így nincs is mit visszavonni, akkor az eljárást végzéssel meg kell szüntetni.

Ha a döntés közlése szabályos volt, akkor meg határozattal fel kell menteni a gondnokot és a jogutódjával is kell közölni a határozatot, a gondnokoltnak.

Ha jól értem, a döntés meghozatalakor az törvényes volt, tehát az Ákr. 120. § alkalmazásának nincs helye. Csak akkor lenne a döntés saját hatáskörben való viszavonásának helye, hivatalból, ha a döntés meghozatalának napján az törvénysértő lenne.

Amúgy a hatóság döntése irányulhat valamely tény megállapítására is. De jelen esetben nem elég a megállapítás, hanem jogot, illetve kötelezettséget kell megszüntetni, amennyiben egyáltalán véglegessé vált a döntés. Amúgy az eljárás megszüntetéséről kell rendelkezni.

Béla, teljesen jogos amit írsz.

„Ha nagyon precíz akarnék lenni, meg hát az irattár számára talán hoznék egy határozatot, amelyben ezt a tényt konstatálom.”

Ez így nem teljesen. A közig. eljárást le kell zárni. Nem csak a precizitás kedvéért. Valóban az "irattár számára", így is fogalmazhatjuk. Van egy kirendelő határozat ezáltal folyamatban van egy eljárás. Határozattal lehet lezárni, és valóban csak azután kerülhet irattárba és indul el a őzrési idő. Enélkül idők végezetéig porosodhat a polcon. Selejtezni nem lehet, fővesztés enyhe büntetés lenne érte.

A határozatnak döntésnek kell lennie, szerintem a tény konstatálása önmagában nem döntés. Abban egyet értek, hogy a felmentés nem igazán értelmes, de ha ezt találták ki, nagyon nagyot nem tévednek.

Szerintem a határozattal vissza kellene vonni a kirendelő határozatot aminek indoklásában lehet konstatálni a tényt, hogy a kirendelés hatálytalan.

Ha a döntés nem vált véglegessé, s ezáltal végrehajthatóvá, akkor értelemszerűen felmentésről sem kell dönteni.

Ellenkező esetben a gondnokot fel kell menteni határozattal a tisztségéből. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy ideiglenes gondnokságról vagy a bíróság ítélete alapján kirendelt gondnokról van szó.