Tisztelt szakértők!
Segítséget szeretnék kérni a lenti témában, mert nem értem a közjegyző döntését.
Előzmények időrendi sorrendben:
M család, 6 gyerek.
M családfő halála után a 6 gyerek (MA, MB, MC, MD, ME, MF) örököl 1/6-1-/6 arányban többek között egy telket.
Meghal MA, örökese 1 gyerek MAA. Többek között örökli a telek 1/6-od részét.
Meghal MB. Gyerektelen, egyedülálló. Örökösök MAA, MC, MD, ME, MF. De a tulajdonában lévő telekrész közös megegyezéssel MD tulajdonába kerül.
Meghal MC. Gyerektelen, özvegy. Örökösök MAA, MD, ME, MF. Most derült ki, hogy az ő telekrésze akkor kimaradt a hagyatékiból, még mindig a nevén van, póthagyatéki eljárást kell indítani.
Meghal MAA. Gyerek nincs, örökös a házastárs Z(MAA). Kivéve a fenti telekrész. Ezt az ottani közjegyző ági vagyonnak minősíti és visszaszáll M családra. 1/3-1/3 arányban örökli MD, ME, MF.
Eddig tiszta, innen zavaros.
Előkerült MB nevén egy kisebb szántó. Póthagyatéki indult. A közjegyző szerinti örökösök MD, ME, MF és Z(MAA).
A kérdés: Z(MAA) jogos örökös?
Úgy tudom jogos örökösnek a vérszerinti rokonok számítanak. Azon kívül nem logikus, hogy Z(MAA) a saját házastársától nem örökölhette az M családtól származó telekrészt, de az elhunyt házastárs nagynénjétől/nagybátyjától örökölhet M családhoz tartózó vagyont?
Ugyanakkor tény, hogy MB halálakor MAA még élt, tehát jogos örökös lett volna. De ki örökölte volna MAA halálakor az MB-től örökolt szántót? Ági vagyonnak minősült volna-e, mivel ez nem szülőtől, nagyszülőtől, testvértől származik hanem nagynénitől/nagybácsitól, de ugyan úgy M családból?
Előre is köszönöm a választ.
MEEE (egy M dédunoka)