Köszönöm a válaszokat! Ha jól értem akkor ha mégis el lenne adva az egész ingatlan akkor a teljes vételár 25%-a illetné meg. Vagyis x összeg az ingatlanért abból az 50% lejön mert az még házasság elötti. A maradék 50%-ból ki kellene nullázni a hitelt és a maradékot 50-50% ban osztanunk? jól értem?
Válás és vagyon megosztás
Vagy: nem osztjátok meg a tulajdonjogot, hanem az ottmaradó fél rendszeresen fizet többlethasználati díjat.
vagyongyarapodáson 50-50%ban szereztetek közös tulajdont.
Megoldás, ha egyikőtök kifizeti a másikat...
Vagy osszátok meg pl. természetben (ami kérdéses, hogy működhet-e)
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Tiszteletem!
Segítséget vagy legalább támpontot szeretnék kérni. A válás úgy néz ki elkerülhetetlen, van két gyerek is kiskorúak. A itt a vagyonmegosztást szeretném megkérdezni. Van egy ház amit Édesanyám vett,vele 50-50%-ban vagyunk tulajok. Házasság után erre a házra építettünk a feleségemmel banki hitel és némi saját pénz felhasználásával egy külön bejáratú lakást. A kérdésem a vagyonmegosztás hogy oldható meg ha én maradok, ő költözne. A ház illetve a lakások nem eladhatók, hitel még van.
A válaszokat előre is köszönöm, probáltam visszaolvasni, de nem találtam hasonlót.
Elvileg bevállaltatok valamit, nem teljesítettétek, így jogos a kamat megfizetése is.
A pépnzintézet majd kiszámítja, az egyéb járulékos költségeket is megmondja.
Tisztelt Címzettek!
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy mi van akkor, ha megelőlegező szocpolt vettünk fel a férjemmel (2,4 millió) az újépítésű házunk vásárlásakor, azonban gyerekünk még nincs, de szeretnénk eladni a házat. Ebben az esetben a kamatokkal növelt összeget kell visszafizetni az államnak? Hiszen valószínű, közösen már nem is tervezünk gyereket.
Köszönettel,
Köszönöm a válaszokat.Akkor röviden és tömören:szerinted nincs mitől tartanom?
Végül is a bíróságnak kell jóvóhagynia az egyezséget és onnantól végrehajtható - tehát légy türelemmel, de az ilyen "nem is gondoltam komolyan" érv egy felnőtt- felelőségteljes embertől nevetséges.
Ne foglalkozz vele, és egy esetleges provokatív vitába ne menj bele.
A gyerekek dolga és a vagyonmegosztás két teljesen különböző dolog, amikor az egyikről beszélsz ne keverd bele a másikat.
Férjed most bizonyára élvezi az újdonság varázsát (...), azonban nehogy két szék közé pottyanjon...
ő úgy gondolta,ha aláírja ezt a megállapodást akkorr kibékülünk és elfelejtem a dolgait.De egyébként nem történt semmi,ugyanúgy nem jön agyerekekért,ugyanúgy együtt él a barátnőjével-nincs semmi különös oka.
Minek az okán/indokán akar a férjed változtatni a megegyezésen - ez itt a lényeg, mármint "a körülmények lényeges változása" tekintetében. (Az hogy esetleges utóbb meggondolta magát, ez nem okés.) Szóval valami konkrétumot kellene írnod.
Mit jelent a körülmények lényeges változásának hiánya?
Hogy kezeli az ilyet a bíró?
A körülmények lényeges változása hiányában nem.
Én afellől érdeklődnék,ha a férjemmel megegyeztünk a vagyon megosztást illetően,ügyvéd által ellenjegyzett szerződést írtunk,akkor ezt megváltoztathatja-e a férjem?
A tulajdoni arányokat ez nem érinti, de megtérítési igénye van a párodnak.
Lenne még egy kérdésem. Párom vett fel hitelt (hitelkártya + személyi kölcsön) és ő fizeti vissza mind a mai napig a törlesztőket. Ennek ellenére lehet az exnek követelése a közös tulajdont illetően? Hiszen járna neki X ft, ugyanakkor Y ft-ot meg neki kéne fizetnie. Vagy az adósság az nem számít annak? Tudtommal az is közös "vagyon" (teher). Nem? Szóval érdemes a tudtára adni, hogy mivel mi fizetjük - részben - az ő adósságait, ezért nem jár neki semmi?
Háááát... jó lenne, ha lefutna már....
Egyenlőre csak felháborít, hogy cirka két hónap után még semmi hír....
Azt nem értem, hogy az hogy lehet, hogy még a beadásról sem értesítették ki a feleket. Elképzelhető ezek szerint olyan extrém eset, hogy egy házasságban élő két ember közül valaki beadja a válópert, a másik meg csak fél év múlva értesül erről????
Ráadásul azt hittem, hogy az augusztusi törvénykezési szünet, az csak azt jelenti, hogy nincs per, nem ül össze a bíróság, és meggyőződésem volt, hogy az időpontok kitűzése ettől nem áll meg. Ezek szerint tévedtem...
De igen, a Pp. előír határidőket - csak nincs szankciója a be nem tartásnak. Hogy egy extrém esetet mondjak: január 24-én benyújtott keresetre máig nem tűztek ki tárgyalást. De ez nem jellemző - bontóperben azért olyan három hónapon belül megtartják az első tárgyalást.
Sürgős? Máris házasodni akarsz újra?
Kedves bubka! Én úgy tudom, hogy nincs meghatározva az intézkedéshez idő. Az okosok ezt mostanában akarják megváltoztatni új törvény elfogadásával/elfogadtatásával.
Kedves bubka! Én úgy tudom, hogy nincs meghatározva az intézkedéshez idő. Az okosok ezt mostanában akarják megváltoztatni új törvény elfogadásával/elfogadtatásával.
Üdvözlet!
Egy rövidke és egyszerű kérdésem lenne a témában járatos kedves fórumozókhoz:
válóper beadása után kötelezi-e valamilyen törvény, jogszabály az illetékes bíróságot valamilyen határidő betartására a tárgyalás kitűzésére, illetve a felek kiértesítésére vonatkozóan? Ha igen, ez hány nap/hónap, és befolyásolja-e a nyári törvénykezési szünet?
(Elnézést, most látom, hogy nem is lett olyan rövid ez a kérdés :) )
Köszönettel
bubka
Természetesen nem szeretnénk perre menni. A hölgy azt mondta, ha nem kap pénzt, akkor viszi. . Van-e valami megoldás, hogy ne kelljen neki fizetnünk? Inkább a gyerekek nevére vennénk egy telket, ami tudom, nem összekeverendő az élettársi kapcsolatban megszerzett közös tulajdonnal, de hát pénzben mégiscsak többet ér mint a 100.000-200.000 ft. A másik pedig az, hogy ha perre vinné, a bíróság keze kötött, mivel párom fizetésének 50%-át gyerektartásként vonják. Vagy nem? Megállapíthat mást a bíróság?
Nem kellene az ilyen kis összegigényű kárigényeket a mediáció felé terelgetni?
Az öreg autó 230 + a konyhaszekrény 60 ezer = 290 : 2 = 145 ezer/fő forintos kárigényt - melyből még levonásba helyezendő x Ft amortizációs érték - érdemes egyáltalán perre vinni (?), mert többe kerülhet a leves mint a hús... Nem tudnak valamiként megegyezni?
A konyhaszekrény vonatkozásában szerintem kötelmi jellegűvé fordult át az eladással , ezért ott van egy 5 éves elévülési idő.
Szerintem az igény tulajdonjogi jellegű, ezért nem évül el. A bíróság érdemben vizsgálni fogja a keresetet.