ObudaFan
2012.08.19. 13:25
Ez nem vitás, hogy más számára nem lehet visszautasítani, de láttam itt már olyan kérdést, ami sima visszautasításra vonatkozott, és mégis így volt megfogalmazva. :)
Öröklés
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.08.19. 11:32
Esetleg osztályos egyezségnek, de azt sem lehet kiterjesztően értelmezni.
Mindamellett a kérdésem továbbra is az: vita van? Mert ha nincs, akkor probléma sincs.
guba"
#
2012.08.19. 11:06
Más számára nem lehet az örökséget visszautasítani, tehát ez ajándékozásnak minősül.
ObudaFan
#
2012.08.19. 10:23
Illetve a leírt tényállás ellentmondásos. Ha nem visszautasítás történt, hanem ajándékozás, az valóban nem terjeszthető ki, ezt tehát tudni kellene.
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.08.19. 09:43
A vázolt tényállás szerint nem visszautasítás történt, hanem ajándékozás. Az pedig nem csak szvsz nem terjeszthető ki.
ObudaFan
#
2012.08.19. 09:10
Főszabály szerint ez nem érinti a visszautasítás hatályát, de ha jelentős az eddig nem ismert része a hagyatéknak, akkor szerintem nem lehetetlen, hogy szűk körben megtámadhassa a tudomásszerzéstől egy éven belül a visszautasító nyilatkozatát az örökös.
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.08.18. 21:31
Miért, vita van?
cerbere
#
2012.08.18. 18:07
sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, hogyha van egy hagyatékátadó végzés, és abban a rendelkező részben tételesen fel van írva az örölés tárgyát képező hagyaték ( folyószámla,ingatlan, stb ), majd az indokolás részben benne van, hogy a tényleges örökös lemond az összes hagyaték örökrészéről, és odaajándékozza másnak, majd x idő múlva egy újabb hagyaték jelenik meg ( szintén számla) ilyenkor azt ki örökli? A törvényes örökös, vagy ezen végzés szerint a lemondás erre is vonatkozik? Vagy erre újabb nyilatkozatot kell kitölteni, merthogy ez egy eddig homályba veszett hagyaték volt?
köszi előre is :)
ObudaFan
#
2012.08.07. 13:16
Nem örökös.
Az ingóságok vonatkozásában ezek szerint a vagyonmegosztásról született megállapodás, tehát azok a hagyaték része.
Illuminata
#
2012.08.07. 10:25
Tisztelt Fórumozók!
Egy kis segítségre lenne szükségem.
Szülő 1 (nő) és Szülő 2 (férfi) házasok, de 5 éve külön éltek, külön háztartásban. Szülő 2 meghalt.
Szülő 1 örökölt 1999-ben 4 millió forintot, amit befektetett és utána Szülő 2-vel közösen építettek egy nyaralót, ami eladásra került 9 millióért 2006-ban. Ebből a pénzből vett Szülő 1 egy házat. Ezenkívül közös tulajdonú volt egy családi ház is. Szülők úgy egyeztek meg, hogy Szülő 1 a nyaraló árából vesz magának valamit, azonban Szülő 1 véleménye szerint még az ági vagyon miatt jár a nyaraló árából az ő véleménye szerint kb 2 millió.
A hagyatéki eljárás során rögzítésre került, hogy a közös tulajdon 1/2 része Szülő 1-é, és a másik fél Örökös 1-é és Örökös 2-é 1/4-1/4-ed arányban (leszármazók).
Szülő 2 halálakor 200 e Ft-tal tartozott Szülő 1-nek. Szülő 2 tulajdonában egy autó is is volt, melynek értéke kb ez az összeg, ezt Szülő 1 kapta meg a kölcsönök fejében a hagyatéki eljárás során.
Tartozás is maradt Szülő 2 után kb 90 ezer rezsi számla és kb 90 ezer a NAV felé. A rezsit eddig Szülő 1 fizette, de kéri, hogy Örökösök fizessék ki a NAV tartozással és a közjegyzői díjjal együtt.
Ezenkívül Örökös 1 kapott anno egy telket, ami akkor kb 200 e Ft volt, most jó szándékúan 2 millióra beszélték meg.
A kérdés az lenne, hogy hogy alakul a törvényes öröklés? A kötelezettségeket ki fizeti, milyen arányban? Közös tulajdon kérdése? Szülő 1 elvileg lemondott a haszonélvezetről a ház után. Az ingóságok kihez tartoznak?
Előre is köszönöm.
Dr.Attika
#
2012.08.07. 10:08
Az már meg lett örökölve 16 éve.
limma
#
2012.08.07. 09:57
A papa után maradt fél házról van szó, ha jól értem
Dr.Attika
#
2012.08.07. 09:50
Tisztelt sikeres!
Hol itt az öröklés? Még él a mama, nem?
Dr.Attika
#
2012.08.07. 09:48
Indoklás is helyes.
sikeres
#
2012.08.07. 09:45
Tisztelt Szakértő!
Apósom 16 éve meghalt, anyósom önmagát ellátni már nem tudja, ezért el kellett adni a családi házat. A lányához költözött. Örökösödési adót nem kellett fizetni a férjemnek ezt tudjuk. Én arra lennék kíváncsi, ha a kapott összeg egy részét befektette a Generáció Tőkemegtakarítási Életbiztosításba (5 év)és ha lejárat előtt kiveszi akkor kell-e adózni róla. Azt is tudjuk, hogy visszatartanak valamennyit, de úgy néz ki kell a pénz. Most már mind a ketten nyugdíjasok vagyunk már. Válaszát, fáradozását előre is köszönöm.
hborbely
#
2012.07.30. 16:15
Még egyszer nagyon köszönöm a megnyugtató válaszokat. :-)
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.07.28. 13:06
Az indoklás ugyan hibás, de a tétel helyes: a testvér már nem léphet fel köteles részi igénnyel.
Dr.Attika
#
2012.07.28. 11:23
Ne hitetlenkedjen már kérem. Az ingatlan az öné, ez már nem örökölhető a testvére részéről. Ha nem örökölheti meg,akkor köteles részre sem jogosult.
hborbely
#
2012.07.28. 11:14
Tisztelt K.B.S., Tisztelt Attika, Tisztelt Guba'!
Igen, kedves Guba, ön írta le azt a részt a jogszabályból, amire az ügyvédnő 2 évvel ezelőtt hivatkozott:
" 667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához
a.az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke "
A bátyám, aki a féltestvérem édesapám első házasságából, már 30 évvel ezelőtt is arra kérte édesapámat, hogy fizesse ki neki az örökségét, aki természetesen azt mondta akkor neki, hogy "- Fiam, legalább azt várd meg, míg meghalok.-"
Tehát most 2012. június 23.-án lejárt az ajándékozástól számított 15 év. ÉDESAPÁM ÉL! :D
Ezek szerint a tesóm elmehet a fenébe!!!
A bátyám szerintem utána nézett a földhivatlaban, hogy az ingatlan kinek a nevén van, és gondolom rájött, hogy 1/1-ben az enyémen.
Gondolom ezért fordult ügyvédhez, aki azt mondta, hogy ettől függetlenül a köteles részre jogosult lesz, amennyiben édesapám (nk) elhalálozik.
A kérdéses ingatlanon kívül a szüleimnek egyéb vagyonuk nem volt és nincs, csak az ingóságok, amik a házban találhatók.
Azokra pedig ha majd egyszer igényt tart, nem állok az útjába, elviheti.
Én vagyok a szüleimmel, én ápolom őket, én vásárolok, én viszem őket orvoshoz, és mivel kisnyugdíjasok én segítem őket anyagilag, ő meg csak a markát tartaná...
és csak akkor jelenik meg mint a keselyűk, mikor vérszagot érez.
Édesapám súlyos aszthmás és rákos, édesanyám több infartktuson van túl,szívbeteg, cukorbeteg, és kezdődő Alzheimer kóros.
Ennek ellenére remélem még sokáig fognak élni.
Nagyon köszönöm azok válaszát, akik a kérdésemmel foglalkoztak!
Dr.Attika
#
2012.07.28. 07:43
A megtámadónak kell bizonyítani, hogy nem az örökhagyó írta alá. Erre általában írásszakértő tud szakvéleményt adni. A bíróság rendeli ki indítványra, de az indítványozónak letétbe kell helyezni a várható szakértői díjat.
sönike63
#
2012.07.28. 06:27
Még nem adta be a keresetet tudtommal csak csak ezt pletykálja . A közjegyző előtt elfogadta.Még a közjegyzői végzés sem jött meg holott július 4-én volt a hagyatéki,vagy csak én vagyok türelmetlen?Köszönöm a válaszait többet nem zargatom!
kfgabri
#
2012.07.28. 06:13
sönike: fehér asztalnál mondta, hogy ne essen jól a kaja, vagy beadta a keresetet?
előbbinél kiröhögni, utóbbinál ügyvédet fogadni
sönike63
#
2012.07.28. 06:07
Kedve KBS!
Bővebben,mert szőke vagyok!
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.07.28. 06:05
Ez egy érdekes ismeretelméleti kérdés: hogyan lehet bizonyítani egy valótlan tény valóságosságát. Szerinted?
sönike63
#
2012.07.28. 05:59
Sziasztok! Megint én vagyok a "hülye " kérdéseimmel.Ha megtámadják a végrendeletet olyan indokkal hogy nem az örökhagyó írta alá,hogyan lehet ezt bizonyítani?Ne értsetek félre,minden szabályosan zajlott az írásakor csak ugye a kedves rokon nem viseli el hogy nem kap az örökségből semmit és most kötözködik,holott a közjegyző előtt elfogadta a végrendeletet.
Köszi!
