Öröklés

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

annamar # 2011.11.09. 12:53

kérdésem: ha bíróság a köteles részt megítélte, de a hagyaték szinte elúszott (szándékos időhúzás volt) + nav behajtás is van az ingatlanon, miből és ki fog engem kifizetni? nyugdíj letíltásból kb. 100 év alatt jutnék a pénzhez.

ObudaFan # 2011.11.09. 12:20

Szerintem ebben az esetben lehet szó kötelesrészi igényről.

sata # 2011.11.09. 12:14

Tisztelt Fórumozók!
Először is köszönöm mindenkinek a hozzászólást.
Még egy kérdésem volna. Tegyük fel, hogy a nagynéném elismeri, hogy ő kapta meg a nyugdíj 95%-át, elismeri, hogy közel sem költött ennyit a nagyapám ellátására, akkor megállja a helyét az igényem?
Köszönöm a válaszokat előre is.

ObudaFan # 2011.11.09. 10:50

Ha lényegesen meghaladta a nagypapa személyes költségeit a juttatott összeg, az ajándék szerintem. Hogy bizonyítani nem lehet, az persze elképzelhető.

Sünvadász # 2011.11.09. 10:48

Itt nem ajándékról volt szó, hanem a napi megélhetési költségekről, amit a nagynéni osztott be. Innentől kezdve olyan sok keresnivalója nem lehet, még akkor sem, ha bizonyítani tudná, hogy a nagyapa nem került annyiba.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.09. 10:35

Nem az ajándék mértékének a bizonyításával lesz gond, Kolléga. Már a tényét sem fogja tudni bizonyítani.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.09. 10:34

Nem, igen.

ObudaFan # 2011.11.09. 10:33

Ha semmilyen megállapodás nem volt köztük, tudod igazolni ennek az ajándéknak a mértékét, és az meghaladja a szokásos mértékű ajándékot, akkor kötelesrészi igény lehetséges. De csak az utolsó 15 év vonatkozásában.

sata # 2011.11.09. 10:30

Kedves Obudafan!
A következő öröklési ügyben kérem a tanácsát. Nagypapám két hónappal ezelőtt elhunyt. Két lánya volt, az egyik az én édesanyám, aki már jópár évvel ezelőtt elhunyt, a másik a nagynéném, aki együtt élt nagyapámmal. Így nagyapám örökösei a nagynéném és én vagyunk.
Nagyapám egyszerű ember volt, mivel a vasútnál dolgozott, tisztes nyugdíjat kapott, és azt mindig odaadta a lányának, nagynénémnek, magának pár ezer forintot tartott csak meg. Tehát nem volt bankban számlája.
Az igaz, hogy ezért cserébe nagynéném ellátta. Nagyapám nem volt beteg, jellemző rá, hogy körteszedés közben érte a halál, azaz nem voltak különösebb költségei, annyi semmiképpen, amennyi az egész nyugdíját elvitte volna.
A kérdésem az, hogy abból a sok pénzből, amit nagynéném megkapott nagypapám nyugdíjából, jár-e nekem is valami, vagy bele kell nyugodnom, hogy ha a hagyatéki leltárba nem került be, akkor számomra elveszett?
Nem kis összegről van szó, mert nagyapám mindig is dolgozott, tehát volt jövedelme, és utána 25 évig kapta a tisztes nyugdíjat.
Várom megtisztelő válaszát.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.09. 10:22

Igen, nem, nem.

ildikoka63 # 2011.11.09. 10:19

Szeretném megtudni,hogy érvényesnek mondható-e az a tartási szerződés,amely a felek között 40 km távolságot ölel fel? Vagyis az eltartónak és az eltartottnak nem kell egy háztartásban élnie?
Valamint,ha a tartási szerződést a "hátam mögött" kötik meg és az ingatlanban nekem is van 1/4 részem,arról nekem nem kellene értesítést küldeni?
Köszi a választ!

ObudaFan # 2011.11.08. 09:48

A halál esetére szóló ajándékozás esetén éppen ő nem lesz különösebben bebiztosítva arra nézve, hogy el is fogják tartani. Leginkább az öröklési szerződés felel meg ezeknek az igényeknek, bár az elidegenítési és terhelési tilalmat abban az esetben is érdemes bejegyeztetni a tulajdoni lapra.

kisperec # 2011.11.08. 06:16

Tisztelt Obudafan!
Azt alábbiakban kérem a segítségét: van egy néni, akinek van ugyan egy testvére, de nem tartja vele a akpcsolatot. A vagyona egy lakás, korábban kétszer kötött eltartási szerződést, amelyet mindig felbontott. Ismét abba a helyzetbe került, hogy be szeretné biztosítani a jövőjét, de sem végrendeletet, sem eltartási szerződést nem akar kötni. Még egyszer nem kívánja a tulajdoni lapot leterhelni más nevével. Halála utáni ajándékozásra gondol,- nem rokonnal - van egy kiszemeltje, de ezzel is gondja van,itt halála után lesz az ajándékozotté a tulajdona,de szeretne ellátást is kapni akkortól, ha beteggondozásra szorulna. A kérdés az,hogyan, milyen formában, néven lehetne ezt a vegyes egyveleget rögzíeni? Köszönöm: Katalin

ObudaFan # 2011.11.05. 16:26

Nincs mit.

Fekylin # 2011.11.05. 15:55

Nagyon szépen köszönöm a gyors és segítőkész válaszát!!!!

ObudaFan # 2011.11.05. 09:02

„ Ilyen esetben mi történik a nagypapánk haszonélvezeti jogával? ”

Fennmarad és megelőzi édesapád özvegyi jogát.

„illetve 3-an vagyunk testvérek és szüleink házasságban éltek(bár nem jó kapcsolatban), ilyenkor hogyan van az öröklés?”

Ha nincs végrendelet, hárman egyenlő arányban örököltök.

„ Haszonélvezeti joga vagy tulajdon joga lesz az ingatlan felett apukánknak?”

Haszonélvezeti joga. Persze ennek a megváltását lehet kérni, és akkor egy gyerekrésznyi tulajdonjoga. És természetesen ha az ingatlan részben vagy egészben közös vagyonba tartozik, akkor egyébként is kérheti a tulajdoni aránya megállapítását.

„ Édesanyámnak volt egyéb vagyona, egyéb nagyobb értékű használati tárgya. Ilyenkor ezek mind apánkat illeti meg, mivel együtt éltek, vagy sem?-”

Nem őt illeti meg, de itt végképp valószínű, hogy volt közös vagyon, annak a ráeső része pedig természetesen az övé marad.

„ Van joga a hagyatéki tárgyalás előtt ezeket értékesíteni?”

Az örökösnek van joga. Ő azt értékesítheti, ami az övé, a közös vagyon ráeső részét.

„ Ha nincs, mit tudok tenni ez ellen? (hagyatéki leltárba nem vetette fel, csak az ingatlant!)”

Polgári perben lehet kártérítést kérni.

„Mit tudnánk tenni, azért hogy ez az összeg a tartozások kiegyenlítésére kerüljön?Pl.: a biztosító ne apánknak utalja, hanem a szolgáltatókhoz akinél tartozás áll fenn, vagy a közjegyzőhöz letétbe, stb.? ”

Az nem fog menni, ő a kedvezményezett. Ha a házastársi együttélésük alatt keletkeztek a tartozások, akkor egyetemlegesen feleltek a hitelezők felé, de egymás közt egyenlő arányban. Így tehát a fele fogja a hagyatékot terhelni, a fele őt. Ha a hagyatékból a felénél a hitelezők többet hajtanak végre, a többlet megfizetését polgári perben követelhetitek tőle.

„Ilyenkor mindegyikünk részére ráterhelik, vagy összességében? A saját vagyonunkra is ráterhelhetik, vagy csak az örököltre?”

A hagyaték tárgyaira.

„ A mai napig ő él a házban (bár nővéremmel) és a haláleset óta sem fizet semmi közüzemi díjat, csak tovább halmozza a tartozásokat. Ha a hagyatéki tárgyalás után sem hajlandó fizetni, akkor a tartozása valóban ránk terhelődik?? Nem kisemmizni szeretnénk apánkat, de úgy gondoljuk, hogy ha javarészt ő halmozta fel ezeket, és édesanyánk halála után egy-két használati tárgyát a tudtunk nélkül továbbadott, akkor legalább most lenne lehetősége kifizetni legalább a tartozásokat!”

Nem, az az ő tartozása.

Fekylin # 2011.11.04. 18:11

Hagyatékkal és örökléssel (adósság is) kapcsolatban lenne szükségem szakértői segítségre. Édesanyám nemrég hunyt el. Egy ingatlan volt az ő tulajdona (1/1-ben) öröklés útján, özvegyi jogon haszonélvezeti joga van rajta nagypapámnak.

  • Ilyen esetben mi történik a nagypapánk haszonélvezeti jogával? illetve 3-an vagyunk testvérek és szüleink házasságban éltek(bár nem jó kapcsolatban), ilyenkor hogyan van az öröklés? Haszonélvezeti joga vagy tulajdon joga lesz az ingatlan felett apukánknak?
  • Édesanyámnak volt egyéb vagyona, egyéb nagyobb értékű használati tárgya. Ilyenkor ezek mind apánkat illeti meg, mivel együtt éltek, vagy sem?- Van joga a hagyatéki tárgyalás előtt ezeket értékesíteni? Ha nincs, mit tudok tenni ez ellen? (hagyatéki leltárba nem vetette fel, csak az ingatlant!)
  • Feltehetően a bankszámlájához van élő biztosítása, apánk azon a kedvezményezett. Ha jár hozzá kifizetés arra ő teljes egészében igényt tart. Ami nem lenne nekünk probléma, de sajnos nagyon sok tartozást halmozott/halmoztak fel anyukánkkal (hitel, közüzemi tartozások stb., van ami már végrehajtás alatt van). Ha tényleg megkapja anyu után a pénzt, akkor kértük, ezeket egyenlítse ki, de erre ő nem hajlandó! A szavaival élve ő a hasznot, mi meg a tartozást örököljük. Mit tudnánk tenni, azért hogy ez az összeg a tartozások kiegyenlítésére kerüljön?Pl.: a biztosító ne apánknak utalja, hanem a szolgáltatókhoz akinél tartozás áll fenn, vagy a közjegyzőhöz letétbe, stb.? Mivel a tartozások miatt végrehajtás alá vonhatják a házat! Ilyenkor mindegyikünk részére ráterhelik, vagy összességében? A saját vagyonunkra is ráterhelhetik, vagy csak az örököltre?
  • A mai napig ő él a házban (bár nővéremmel) és a haláleset óta sem fizet semmi közüzemi díjat, csak tovább halmozza a tartozásokat. Ha a hagyatéki tárgyalás után sem hajlandó fizetni, akkor a tartozása valóban ránk terhelődik?? Nem kisemmizni szeretnénk apánkat, de úgy gondoljuk, hogy ha javarészt ő halmozta fel ezeket, és édesanyánk halála után egy-két használati tárgyát a tudtunk nélkül továbbadott, akkor legalább most lenne lehetősége kifizetni legalább a tartozásokat!

Egyikünk sem tudja felvállalni, akár 3 fele osztva sem, hogy az ő tartozása ránk legyen terhelve!
Már azon is gondolkodtam, hogy jobb lenne lemondani róla, vagy kérhetem a részem kifizetését? Bár mindkét testvérem tulajdona jelzáloghitellel terhelt, és anyagilag sem állnak vmi jól. Lenne így értelme?
Bízom segítségükben, mert ebben a reménytelen helyzetben már nem látok sajnos kiutat!
Válaszokat előre is köszönöm!

ObudaFan # 2011.11.03. 21:54

jua73

Ettől még nem lesz az állam az örökös, de ez a része a leírásnak teljesen homályos.

Fabcsi (törölt felhasználó) # 2011.11.03. 20:16

Obuda Fan, köszönöm!

F.

jua73 # 2011.11.03. 16:44

Köszönöm a választ! A szerződést már megkaptuk, átnéztem, szerintem az érvényességével sincs semmi probléma. Akkor jól gondolom, hogy a páromék jogosan léphetnek fel öröklési igényükkel a házzal kapcsolatosan? Vagy mivel a szerződésben kizárólagosan a mama lánya az örökös és ő lemondott, akkor - mivel a párom+húga kizárt - pl.államé/önkormányzaté lett?
Tisztelettel

ObudaFan # 2011.11.03. 13:58

A hagyatéki tárgyaláson meg lehet tekinteni az öröklési szerződést, és így kiderülhet, hogy az egyáltalán érvényes-e. Ebből adódóan ha bármi igényük lenne, érdemes elmenni.

jua73 # 2011.11.03. 13:32

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni a következő ügyben. Párom édesapja eltartási szerződést kötött a nagymamával (édesanyjával), de sajnos ő korábban elhunyt. Ezután a nagymama a lányával kötött öröklési szerződést - mely végrendeletnek is minősült -, először csak a házra, majd 2 nap múlva történt egy módosítás, melyben a mama összes ingatlanát beleírták. Majd 1 év múlva ismét egy módosítás során az örökös a lakóház öröklési jogáról lemondott,így "az eredeti szerződés erre az ingatlanra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezik." A nagymama 2004-ben meghalt, hagyatéki eljárás nem lett lefolytatva, mivel "úgysincs semmije". A lánya szeretné az egyik ingatlant eladni, de kiderült, hogy nem tudja, mert kell a hagyatéki tárgyalás, ezért ez jövő héten lesz. A párom és a húga viszont nem szeretnének ezen részt venni (nem jó a kapcsolatuk), mert ezek alapján úgysem örökölnek semmit. Vagy jobban teszik, ha elmennek? Esetleg kiderülhet még ott valami? Azt a házat viszont, amiről a lánya lemondott, azóta már eladta. Ha lemondott az örökléséről, hogy adhatta el? A földet akkor most miért nem tudja eladni? Miért nem örökölte meg a házat akkor a párom és a húga? Mit lehet tenni ezzel a már eladott házzal? Bíróságon lehet perelni?
Válaszukat előre is köszönöm!

ObudaFan # 2011.11.03. 12:48

Menj be a földhivatalba, nézz bele a tulajdoni lapba, és megtudod.

edite11 # 2011.11.03. 12:39

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
94-ban elhunyt nagypapám ,akkor az ingatlanjukat állítólag az öcsém és az én nevemre íratták,hogy ne kelljen majd valamikor újabb illetéket fizetni öröklés esetén.Mivel én akkor még kiskorú voltam így édesanyánk írta alá állítólag helyettünk a papírokat. A házban lakott továbbra is nagymamám és nagynéném (édesapám nővére) nekik haszonélvezeti joguk lett a házon,ezt is csak hallomásból tudom. Most 2011-ben elhunyt nagymamám is,így már csak nagynéném él a házban egyedül. Ő és apám voltak közjegyzőnél és intéztek mindent a házzal kapcsolatban. Kaptam egy levelet a földhivataltól,hogy X ingatlanból a nagymamám örökhagyó tulajdonát képező 4/8-ad illetőségre a tulajdonjogot az egész házhoz viszonyított 2/8-ad ,2/8-ad részben öröklés jogcímen édesapám és nagynéném javára bejegyezték. Illetve a nagymamám javára bejegyzett özvegyi jogot törölték. Igazán nem vagyok képben jogi ügyekben így nem igazán értem,hogy ha az ingatlan valóban az öcsém és az én nevemre lett iratva évekkel ezelőtt,akkor ez most hogyan lehetséges. Mint írtam,apámék intéztek mindent,semmiről nem tudtunk semmit. Utólag amikor rákérdeztem,hogy most akkor mi van a házzal,azt a választ kaptam tőlük,hogy azért csinálták így,hogy nekünk ne kelljen illetéket fizetni érte. Pl azt sem tudom mit jelenthet ez esetben a 8-ad rész,miért 8-ad? Tényleg illetéket kellett volna fizetnünk nekem és az öcsémnek,ha a mi nevünkre kerül az ingatlan? Ami megint csak nem logikus,hogy akkor miért mondták eddig azt,hogy 94-ban már ránk lett iratva. Intézhették ők ezt így ketten a mi tudtunk nélkül ha valóban bármilyen részünk van az ingatlanban? Szüleim elváltak és apámnak új felesége van,attól félünk hogy esetleg ő beszélhette rá őket erre a lépésre. De tényleg nem értek hozzá,így nem szeretnék találgatni előre. Válaszát előre is köszönöm!!!

ObudaFan # 2011.11.02. 21:11

Arra van.