Öröklés

Érdekes.

Az önkormányzati ÉRTÉKMEGÁLLAPÍTÁSKOR készülnek fénylépek, de érték nélkül? Hát öööööööö...

drbjozsef

„az értékük meg van határozva az önkormányzat által (ezt írta a kérdező)”

Nem egészen azt írta, hanem inkább ezt (bár érzek benne némi ellentmondást):

„Az ingosagok azonban a hagyateki leltarba nem voltak felveve, mivel anyukam idos, nem is tudta az ingosagok erteket”
v.s.
„Az ingatlan onkormanyzati ertekmegallapitasakor fotok keszultek az ott levo dolgokrol. (Reszletesen, csak ertek ismerete nelkul.)”

Ergo ha az önkormányzat részletesen lefényképezte az ott lévő dolgokat,
akkor hogy lehet, hogy mégsem kerültek bele a hagyatéki leltárba?

„Ha minden kétséget kizáróan tudod igazolni az elvitt dolgokat és az értéküket - a bemondás, meg a fotók itt azért eléggé kevés lesz - akkor is max. polgári per szerintem.”

Nem az lesz a baj.
Ha vannak fényképek, akkor a létezésük igazolható, az értékük meg van határozva az önkormányzat által (ezt írta a kérdező).
Az a kérdés, hogyan bizonyítja, hogy KI vitte el.
Értem én, hogy csak az illetőnek volt (a kérdező szerint) kulcsa az ingatlanhoz, de az sajnos kevés lesz.

DR. SZECSI JUDIT

Azért nem biztos, hogy mindent jól írtam - én ugyanis csak egy laikus fórumozó vagyok hozzád hasonlóan és a leírás alapján próbáltam következtetni - de gyanús, hogy Kovács Béla Sándor sorai rád is érvényesek.

Szomorrú örökös!

Nagyon szépen köszönöm a segítségedet és az idődet, amit rám szántál. Sokat segítettél. :)

A gyakorlatban az ingóságokra nézve a "ki mit vitt, az övé" szabály érvényesül.

stonelady

„az 1 ev alatt masik orokos folyamatosan jart a hazban es vitt el dolgokat.
Millios ertekekrol beszelunk, mint utolag derult ki. Kulccsal ment be, tehat nem betores, de megiscsak rablas tortent”

Ezt a minősítést hagyd meg inkább a szakembereknek. Sajnos aki előbb jut be az elhalálozott lakásába, az visz mindent.

„tudunk-e mi tenni valamit. Polgari per? Rendorsegi feljelentes?”

Ha minden kétséget kizáróan tudod igazolni az elvitt dolgokat és az értéküket - a bemondás, meg a fotók itt azért eléggé kevés lesz - akkor is max. polgári per szerintem. Nem hinném, hogy a rendőrség foglalkozna vele. Egyébként is te írtad: „Az ingosagok azonban a hagyateki leltarba nem voltak felveve”

Udvozlet a tagoknak. Eddig is sok segitseget kaptam, most ujabb gondommal jovok.
Idos edesanyam az 1 eve elhunyt rokona jogos orokose vagyok 50 %-ban masik rokon orokossel. Vegrendelet nem volt. A jogeros hagyateki vegzest most kaptuk meg. Ingatlant orokoltek, itt nem is volt semmi gond. Az ingosagok azonban a hagyateki leltarba nem voltak felveve, mivel anyukam idos, nem is tudta az ingosagok erteket. Ezek pedig nem kicsik. Voltak. Mert mar nincsenek meg.
Anyukam nem is tudott bemenni az ingatlanba 1 evig, mivel masik orokos kulcsokat nem adott, neki viszont tobb is volt. Mi pedig tartottuk magunkat az (elvi) elvarasokhoz, hogy a hagyateki targyalasig nem rendelkezhetunk semmivel ugye. Most, a hagyateki vegzes birtokaban, egyutt a masik orokossel mentuk az ingatlanba es ott derult ki, hogy tulajdonkeppen leraboltak mindent. Az ingatlan onkormanyzati ertekmegallapitasakor fotok keszultek az ott levo dolgokrol. (Reszletesen, csak ertek ismerete nelkul.) Most ezek eltuntek. Kiderult, az 1 ev alatt masik orokos folyamatosan jart a hazban es vitt el dolgokat. Millios ertekekrol beszelunk, mint utolag derult ki. Kulccsal ment be, tehat nem betores, de megiscsak rablas tortent. Volt-e joga bemenni es elvinni dolgokat a masik felnek, (persze nem), es tudunk-e mi tenni valamit. Polgari per? Rendorsegi feljelentes? Vagy tul naiv a kerdes?? Koszonom, ha valaki segit a megoldasban.

DR. SZECSI JUDIT

„Anyám is és én is tisztában vagyunk azzal, hogy az ékszerek az apai nagynénémtől származnak. A kérdésem az, hogy jogos-e, ha anyámnak azt mondom, hogy azok az én apai örökségem részei és adja nekem oda.”

Nos, akkor nézzük csak sorjában. A nagynéninek voltak ékszerei, amelyeket édesapád örökölt ugyebár. Tehát onnan kezdve azok már nem a nagynéni ékszerei voltak, hanem édesapádé, aki örökség útján jutott hozzájuk, az ő jogos tulajdonává váltak. Édesapád halála után viszont már apukád vagyonából rajtad kívül még egy gyereknyi részt örökölhet édesanyád is - igaz valószínűleg csak ha házastársak voltak - ezért nem a tiéd egyedül az a néhány ékszer, osztoznod kell rajtuk édesanyáddal.

„nem érdekelnek az ékszerek, csak az igazság: joga van-e a 92 éves anyámnak megtartani az ékszereket”

Ha csak egyke gyerek voltál, akkor édesanyádnak a felére jogos igénye lehet. De szerintem sok hűhó semmiért.

Szomorú örökös

Köszönöm a választ. Azt hiszem nem voltam elég konkrét a kérdésemmel. Anyám is és én is tisztában vagyunk azzal, hogy az ékszerek az apai nagynénémtől származnak. A kérdésem az, hogy jogos-e, ha anyámnak azt mondom, hogy azok az én apai örökségem részei és adja nekem oda. ( Megjegyzem, hogy nem érdekelnek az ékszerek, csak az igazság: joga van-e a 92 éves anyámnak megtartani az ékszereket)

DR. SZECSI JUDIT

„anyámnál van, de úgy érzi, hogy az övé”

Én azért írtam a korábbi, kicsit vicces hozzászólást, mert vajon hogyan bizonyítod az ékszerekről, hogy kié volt korábban?

„nem tudom, hogy jogilag mi a helyzet”

Jogilag sajnos minden kétséget kizáróan bizonyítani kell az ékszerek létezését és korábbi tulajdonosának kilétét, majd pert indítani, ami esetleg az ékszerek értékét nézve lehet már annyira nem éri meg. Ha megpróbálod erőszakkal elvenni, akkor bajban leszel, mert szinte tuti, hogy fel fog jelenteni anyukád lopásért és jogosan.

Szomorú örökös!
Nem kell megtalálni, anyámnál van, de úgy érzi, hogy az övé. Ezért kérdeztem, mert nem tudom, hogy jogilag mi a helyzet.

DR. SZECSI JUDIT

Aki hamarabb megtalálja, azé lesz szerintem. :-)

Apám 5 és fél éve hunyt el. Szeretném megkérdezni, hogy apám nagynénjeinek az ékszerei apám feleségét - azaz anyámat - vagy engem illet meg?

„A gond akkor lesz,ha nem akarja,és a feleségnek kellene a testvérét kifizetni és neki meg nincs annyi pénze.”

Akkor végső esetben ugye az árverés jön, ami pedig nem a legkedvezőbb megoldás.

Ha a bátynak tényleg van pénze akkor hatásos lehet.

A gond akkor lesz,ha nem akarja,és a feleségnek kellene a testvérét kifizetni és neki meg nincs annyi pénze.

Ettől függetlenül ez az ésszerű javaslat.

ROOB PETER,

Ezek a lehetőségek vannak, ahogy Szomorú örökös is írja.

Vagy megegyeznek, vagy ha nem tudnak, de a feleséged nem vár megegyezésre tovább, akkor nem tehet mást, mint pert indít a bátyja ellen a közös tulajdon megszüntetése iránt. Vagy, marad minden így.

Természetesen a per nem olcsó, de ez nem olyan per, ahol feltétlenül szükséges lenne ügyvéd, és fellebbezgetéssel sem szokás húzni, szóval egy ingatlan értékéhez képest pár százezer forint azért nem olyan vészes. Már csak azért sem, mert a perköltséget nem feltétlenül a tulajdonrészük arányában fizetik, ettől eltérést is lehet kérni, és szokás is, ha a per felróható az egyik félnek. Magyarul, ha a feleséged ad egy korrekt ajánlatot a testvérének, hogy ennyiért megveheti, de a testvérnek úgy nem kell, és ezért kénytelen pert indítani a testvéred, majd a perben az igazságügyi szakértő olyan értékelést ad az ingatlanról, amely alapján a testvéred ajánlata tényleg korrekt volt (tehát ahhoz közeli, a testvéred nem háromszoros áron akarta a bátyjának eladni a részét), akkor a bátyját fogja terhelni a nagyobb költség.

Érdemes egy tértivevényes levélben közölni egy eladási ajánlatot, meghatározott összeggel, az ügylet lebonyolítására határidővel, és azzal, hogy ha határidőre (mondjuk 60 nap) nem jön össze az adásvétel, akkor pert fog indítani a testvéred. Hátha ez hat rá.

ROOB PETER

„2021-ben felségem és bátyja örökölt az elhalálozott édesanyjuktól egy lakást. A bátyja kivásárolhatta volna az ingatlanból a testvéremet, de úgy tűnt nem sieti el, pedig volt rá pénze. 2024. 07. -hóban a feleségem kérte a jogos örökségét”

Attól, hogy együtt örökölték az ingatlant, nem kötelező, hogy a bátyus a feleségedet kivásárolja az ingatlanból. Jelenleg van egy közös tulajdonuk és kész. Teljesen irreleváns, hogy van rá pénze vagy nincs, a feleséged nem követelődzhet. Max. egy közös tulajdon megszüntetése perben kényszeríthető ki, de azzal mindketten veszíteni fognak az árából részben a perköltséggel (tulajdonrész arányában fizetik ugyebár a felek), részben pedig a méregdrágán dolgozó szakértő becslő munkadíja miatt.

„Mit lehetne tenni, hogy a feleségem végre megkapja a jogos örökségét?”

Már megkapta a hagyatéki tárgyaláson, hiszen ott szerepel a neve a tulajdoni lapon.

Roob Péter
Bocsánat, rosszul fogalmaztam "A feleségem bátyja kivásárolja a testvérét

Marcipan1,

Ha már blöff, csináld nagyban : belengetheted a pert is, de akár azt is, hogy ha nem fizeti ki a részedet (vegyen fel hitelt, ha nincs pénze, erre az ingatlanra simán kap), akkor a részedet eladod egy olyan "szervezetnek", amelyiknek nem lesz fejfájása mellőzni a jogszerű eljárást, ha ki kell hajítani őt a lakásból, vagy egy 10+ tagú családot beköltöztetnie mellé.

Egyébként pedig (ha elég biztos vagy benne, hogy nem szeretne beengedni téged oda lakni), szólítsd fel, hogy adjon kulcsot az ingatlanhoz, és ürítsen ki neked egy szobát, mert beköltöznél, és ha ezt elutasítja, akkor követelj többlethasználati díjat tőle (nyilván ez a tényleges cél). Az ingatlan piaci bérleti díjának 2/10-ed része jár neked (meg 1/10 a testvérednek).

Blöff !

„Diszkrétebb megoldás ha ír a tesónak egy levelet, amiben közli hogy el kivánja adni a részét,és nyilatkozzon hogy élni kíván e az elővásárlási jogáról vagy lemond róla egy nyilatkozatban.”

Ezt persze megteheti, afféle botcsinálta nyomásgyakorlásnak megfelel, ha a tesó elég buta, vagy legalábbis a jogban járatlan, mert egy ilyen nyilatkozat természetesen érvénytelen lenne, az elővételi jogról lemondani érvényesen kizárólag a már megkötött, teljes szerződés és annak minden feltételének ismeretében lehet.

Diszkrétebb megoldás ha ír a tesónak egy levelet, amiben közli hogy el kivánja adni a részét,és nyilatkozzon hogy élni kíván e az elővásárlási jogáról vagy lemond róla egy nyilatkozatban.

Ebből még nem lesz testvérháború,de a testvérnek leesik a tantusz hogy meg kellene egyezni.
Kérdés az,hogy áll anyagilag?

drbjozsef

Elismerem, ezt a lehetőséget kihagytam a sorból.

Ez azért nem teljesen igaz ("csakis"), hiszen a saját tulajdonát bármikor, bárkinek eladhatja, a tulajdonostársai engedélye, beleegyezése nélkül is, azok elővételi jogosultsága mellett.